Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

1991. június 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 . . . és megint egy új akció az ön érdekében. /V.M1G A KÉSZLET TART, TERMELŐI ÁRON KÍNÁLJUK AZ ALABBI TERMÉKEKET: 30X5,0 mm laposvas 40X6,0 mm laposvas 35X35X3,0 mm szögvas 40X40X5,0 mm szögvas 40X20X3,0 zártprofil 50X20X2,0 zártprofil 60X40X3,0 zártprofil 0,7X650X2000 mm horganyzott trapézlemez 1,1X650X2000 mm horganyzott trapézlemez 1,5X1000X2000 mm fekete lemez termelői ár + áfa 39,— Ft/kg 38.50 Ft/kg 46,— Ft/kg 45.50 Ft/kg 53,— Ft/kg 55,— Ft/kg 53,— Ft/kg 665,— Ft/tábla 880,— Ft/tábla 1 200,— Ft/tábla Várjuk kedves vásárlóinkat a Miskolci Vasudvar Kft. Vágó­híd u. 3. és a Zsolcai kapu 12. szám alatt lévő üzleteibe, jú­nius 22-én, szombaton is, 8—12 óráig! NYUGATI EXPORTRA GYÁRTOTT 5 fokozatú sebességváltóval, ötajtós, 1500 cm:l-es gépkocsik előjegyezhetők 30 napos szállítási határidővel, 580 000 Ft irányáron, 100 000 Ft előleg befizetésével. Borsodi Autójavító Vállalat 3526 Miskolc, Zsolcöi kapu 9—11. Telefon fax: 46/23-700 KORLÁTOZOTT DARABSZÁMBAN. VÁLLALKOZÓK, ÖNKORMÁNYZATOK FIGYELEM! Üzletnek, raktárnak, pavilonnak, fagyi- zónak, büfének, könyvtárnak, orvosi rendelőnek, iskolának, vikendháznak alkalmas 5x6m nagyságú, bármikor áttelepíthető mobil, acélszerkezetű, hőszigetelt falú lapostetős házak /víz és villany/ eladók. traex- borsod kft. Kereskedelmi Utazási Számítástechnikái és Szolgáltató Kft 3525 Miskolc Kazinczy u 19 Tel 06 -46 48 864 • Fax 28-291 • Telex 062-24/ LADA SZAMARA 21093 Magyar-NSZK-holland vegyes vállalat felvételt hirdet értékesítési előadó, valamint piackutató munkakör betöltésére. Tevékenységi körükbe tartozik: ♦ a kül- és belkereskedelem, piackutatás és értékesítéssel összefüggő feladatok. A munkakör betöltéséhez: ♦ felsőfokú, illetve középfokú szakirányú végzettség, ♦ legalább 5 éves szakmai gyakorlat, valamint ♦ német-angol nyelvtudás szükséges. .. Jelentkezés munkaidőben személyesen, vagy telefonon a Miskolci Műanyag-feldolgozó Rt.-nél, Miskolc, Vágóhíd út 8-16. sz. Telefon: 46/26-411/22 melléken. Munkanélküliből vállalkozó Iparosélet Edelényben Iiparos okból sohasem volt iniagy hliány Edeliónyben, a város kornyékén, „vállalkoz­tak” az eirnlb ereik a múlt időikben is. Most azonban érezhetően megnőtt azoknak a [Számöt, alkálit főfioglalkozás- na, munkaviszony mellé, vagy alkar nyugdíj midiié vál- 'lainak ipar,jogosítványt. Än­dert» János, iaz .EPOSZ ede- léinyti titkára tizennyolc éve van ezen a poszton, jól is- mieili ,a környék iparoséletét. — Korábban, a KilQSIZ idej'ében ötszáz tagunk volt, most ezer. Iigaz, visszatér­tek hozzánk a kazincbarci­kaiak is, iákik annak idején területi átszervezés miatt .ke­rülték a bardifcai szervezet­hez. Közel hetven falu vál­lalkozóinak az ügyes-bajos dolgait intézzük. Hogy vé­gül is hány vállalkozó van a környéken, nem tudhait- jipik, mert az ipairjo.gosít- ványhoz a múlt év tavaszá­tól nem kötelező az IPOSZ - tagság. — Milyen szakmákra vállalkoz­nak a környékbeliek? — Nagyon sok az építő­ipari válilállkozó és az áru­fuvarozó. Ölbeit a kereskedők követik, majd a szolgáltató szákmáik képviselői. Kézmű­veseink sajnos nincsenek, és akik vannak is még, nyug­díjasok. Főfoglalkozásban haitszázain, munkaviszony mellett háromszázan vállal- kozmák, a többiek, mintegy százan, nyugdíjasok. , — Hogyan élnek a vállalkozók? — A piac bizonytalan, a kockázat nagy. Nagyon sok munkanélküli váltott iparjo- goisíitványt, ám sajnos, nem a legjobban váilasZtoltíaik. Túl sók a kőműves és a fuva­rozó. Szén minős, építkezés minős, ebből fákadóain mun­ka is kevés van. D.e vannak egyéb, -túltelített szakmák is, például a fodrászoké. Most már egy 17 éves kislány is váilíhiat ipairjogosítványt, és vált is, ment nem győződik meg a lehetőségeiről. Ko­rábban két ,év szakmai gya- konilialt kellett az önállósu­láshoz. Azalatt az idő alatt legalább betekintést nyert a lehetőségekbe. — Az IPOSZ tud tenni valamit ez ellen a fél oldalra billenő vál­lalkozói struktúra ellen? — Lebeszélni, rábeszélni nem. Csák annyit tehetünk, hogy feltárjuk a valós hely­zetet. Van, akii hallgat ránk és vain, áki nem. — Hamarosan startol a Start- hitel: nagy kölcsönökhöz jutnak a kezdők. Am nehéz helyzetbe kerülnek azok, akik rossz lóra tesznek, önök milyen szakmá­kat ajánlanának jó szívvel? — Javasolnánk az export­ra termelő szákmákat. Erre csak egy példát: a környé­künk természeti adottsága Olyan, hogy a faszénégetők meg tudnának élni, mert a szépen csomagolt faszenet jó ároin el lehet adni külföl­dön. Nagyon sok a hiány­cikkszakma is. Nincs elég kárpitos, bútorasztalos, ká­dár, űipész, szsmfélszedp ... A lakosság pedig manapság szívesebben javíttat, mint­sem új árut vásárol. De nincsenek például hímzőink. Pedig ez egy olyan, munka, amelyhez sok nő ért. A la­kodalmi hagyományok még élnék, kellenének a lakodal­mi kötények, vőfélyfcandőlk.!. Lehetne továbbá a kereske­delmi szolgáltatáson is ja­vítani, és .itt nem butikok­ra és egyéb divatos .kereske­delmi tevékenységre gondo­lák. — Az IPOSZ tevékenysége mennyiben különbözik a hajda­ni KlOSZ-étöl? — HasoinlMt, de .sokkal több - annál — mondja Béres Fe- renané, az edélényi iroda ve­zetője. — Az engedélyek ki­váltásától kezdve minden hivatalos ügyben segítünk. Hogy nie kelljen olyan .sokat utazni, Kartindbaroifcán is nyitottunk egy irodáit. Egy­szóval: a legegyszerűbb ké­relmek megírásától kezdve a legbonyolultabb jogi kérdé­sekig, a vállalkozók rendel­kezésére állunk. A többi ipairlteätüiettel kiváló .a kap­csolatunk, .egymást is tudjuk segítem. Az önállóságunk a megyei titkárság megszűnté­vel nagyobb, az időnk pedig több. A „megyéről” jelen­tésit jelentésre leérteik, a lé­nyegi munkára alig maradt időnk. — Milyenek az árak, vannak-e árviták? , — Szábótt áraik min-esenék, a megrendelő és a vállalko­zó megegyezik. Panasz ke­vesebb van, minit régen. A painasziktató könyvünkben mindössze három bejegyzés van. — Az edelényi iparosság régen híres volt arról, hogy ingyen se­gítette szakértelmével, munkájá­val a városi, községi beruházá­sokat ... — . . .Bizonyára most is segítené — hiszen nem let­tek rosszabbak az embereik —, ha vonnának ilyen beru­házások. Az .azonban tény, hogy nehezebbem élnék a vállalkozók, és mindenki számára első számú szem­pont a saját kenyér — mondja ia titkár. — Milyen helyet foglalnak el ma a vállalkozók a társadalmi hierarchiában? — Megbecsült emberek. Az edelényi önkormányzat­ban. két képviselőnk is van. Egyébként újj.áéledőlben a ré­gi iparoShagyományolk, gon­dolok itt az íipairoskörre, a klubéletre. Ebben mi nem­csak támogatók, hanem kez­deményezők is vagyunk. — iévay — Katasztroj ka Gorbi (esküszöm, tetszik nekem, hogy én is becézhetem) azt mondta a minap, szó sem lehet arról, hogy Leningrad visszakapja régi nevét, mert Lenin maradandót alkotott. E vé­leményével sajnos nincs egyedül, de hogy ép­pen ő ne vegye észre, miszerint Lenin még névadóként sem maradandó már, hát ez egy kicsit furcsa. Igaz, Gorbi is csak politikus (akárcsak Lenin), a politikusokra pedig az jellemző, hogy azt hiszik magukról, hogy a népet, a nép akaratát képviselik. Azért állnak ki, szállnak szembe száz veszéllyel - akár ma­gával a néppel is, ha az nem akarja mérhe­tetlen hálátlanságában elismerni, hogy a po­litikus az ő érdekeit képviseli. Aztán Gorbi a peresztrojkához is ragaszko­dik. Épp úgy, mint Lenin ragaszkodott a tu­dományos szocializmushoz, a proletárdiktatú­rához. - Mind a kettő a magáéhoz, hisz vég­eredményben ki-ki a maga találmányának te­kinthette ezeket az elgondolásokat a világ be­folyásolásának módjáról. Annak ellenére ra­gaszkodtak elképzeléseikhez, hogy első pilla­nattól láthatták (volna), hogy nincs valami nagy sikerük vele. Lenin aztán szépen elmúlt, — nem minden népi közbeavatkozás nélkül (osztályellenség-bőrbe bújt népi merénylő lőt­te nyakon), s csak meglehetősen rövidlátó hí­vei emlékezetében élt tovább világtörténelmi személyiségként a világ minden részén. Akik nem voltak rövidlátók, ezért célozni is tudtak, persze soha nem tartották annak. Felénk egy időben például — meglehetősen hosszú ideig — csak ,,a vörös rém”-ként emlegették, és nem volt több becsülete, mint Principnek, Gabrilovicsnak, vagy Matuska Szilveszternek. Később igaz, a történelem nagy kereke alá- forgott, s olyan magasságokba emelte, hogy évezredes totemállatunkat, a turulmadarat is vele helyettesítettük be. Ö elkergette turulma­darainkat, az utóbbi időben pedig, hogy turul­jaink visszaszólítok, neki kellett repülnie. De reptetik már otthon is. Szentpétervár kerüle­teinek nagy része — ahol a szavazás eredmé­nyei már ismertekké váltak — nem akarja, hogy városuk továbbra is az ő nevét viselje. "*’Ők úgy gondolják, Nagy Péter cár is alko­tott olyan maradandót, mint Lenin. Elegendő bizonyíték ehhez kinézniük az ablakon, lát­hatják, hogy jól gondolják. Ott a város, gyö­nyörű kiköújíjével, méltóságteljes kateífcálisai- val, Téli palotájával, s a többi csodálatos, va­lóban örök szépségeket jelentő részleteivel. Míg abból, amit Lenin csinált, bárhogy me- resztgetik a szemüket, nem látnak semmit. Még abból sem, amit ígért. Ügy látszik, Leningrad lakosai háromnegyed évszázad alatt sem lettek rövidlátók. Micsoda hálátlanság. A végén még kiderül, igaz a tör­ténet, amit vagy egy évtizede, a Néva-parton, tőlük hallottam. Eszerint Lenin villamoson in­dult a Viborg negyedből a Szmolnij felé egy szép októberi reggelen, amely minduntalan (az állomások között is) megállt vele. Megkérde­zett valakit, miért áll meg állandóan a villa­mos? A megkérdezett kérdéssel válaszolt. — Hát ,nem tudja uram, hogy forradalom van? Szóval, állítólag Leninnek ennyi köze lett vol­na a nagy októberi forradalomhoz. Az én kérdésem pedig az lenne, lehet-e csodálkoz­ni azon, .hogy egy, a tudományos szocializmus emlőin nevelkedett moszkvai építész azon töri a fejét, micsoda emeletes garázst lehetne épí­teni a Lenin mauzóleum helyére? Különben az is lehet, hogy ez az építész Lenin hűséges híve, aki ily módon akarja meg­menteni a testét, amely — nem lévén pénz a légkondicionálásra —, félő, hogy előbb-utóbb elolvad. Az építész lehet, nem bírná elviselni a csalódást, ha kiderülne, hogy a második világháború óta az is viaszból van.- Hát kérem, ez tiszta katasztrojka. (gyöngyösi) 3. KÜLÖNÖS PÁPA Azt, hogy Karol Wojty- ia különös, rendhagyó pá­pa, azonnali megérezték és magéiítették mindazok, akik megválasztásakor fehér füs­töt várva összegyülékezték a Szent Péter .téren. Rend­kívüli volt már aíz is, hogy 455 év után először inem olasz került a pápai trón­ra. (Wojtylla előtt az utol­só nem olasz pápaként a krónikák az 1523-,ig ural­kodó VI. Hiadriamlt, a hol­land Adríilaian - Előránt D’Bdelit .jegyezték fél.) Most nemcsak, hogy nem olaszt, hanem lengyel, szláv pá­pát választottak — ami még sohasem fordult elő. S az sem volt minden­napi, hogy az új pápa 58 éves, élete teljében levő férfi. Az elaggott bibo- roisi testületben valóságos „sportember” a sók aggas­tyán között. Mindezt 'lel­kendezve írták másnap az újságok, mftnt szenzációt. A ' sokezres tömeg azonban, améiy Bernlini oszlop­sorai között szorosra tömö­rülve, a személyes találko­zást várttá, nem ezekből'az adatokból tudta és érezte meg, hogy rendkívüli ese­mény történt, hanem ab­ból, hogy az új pápa, sza­kítva a szokással, azonnal beszélt az egybegyűltekhez. A hagyomány úgy kíván­ta volna, hogy miután be­mutatták őt a Szent Pé­ter székesegyház erkélyén, Wojtyla-rejtély áldását .adja a tömegre, és rögtön visszavonuljon. Woj- tylla azanlbain megérezte, hogy az idegen névtől kis­sé meghökkent emberek váiaimi mást, többet is vár-, nak. Megszólalt hát, annak ellenére, hogy Féltei bíbo­ros — segítő szándékkal — tapintatosan emlékeztette arra, hogy ez ellentétes a kialakult szokással, „meg­töri a hagyományt”. Az új pápa első áktudként, már a megválasztás órájában szembefordult a hagyomá­nyokkal, merit tudta, hogy a pillanat ezt követeli. Olaszul szólalt meg: „Sia lodáto Gesu Cniiisto (Di- csérítes'sék a Jézus Krisz­tus) . A bíborosok új püs­pököt választottak Rómá­nak — kezdte mondandó­ját. — Egy távoli ország­ból hozták el őit... Fél­tem elfogadni ezt a válasz­tást, de mégis megtettem az alázatosság szellemé­ben.” — Az emberek meg­értették, hogy az új pápa megosztja velük érzéseit, és ezt hálásan fogadták, taps­sal, felkiáltásokkal. A ro- koinszeniv-nyilvánítás egye­nesen lelkesedéssé fokozó­dott, amikor a messziről jött új egyházfő „Madon­nának” nevezte Jézus anyját, aki máshol minde­nütt „Mária” vagy „Szűz­anya”. Egyedül az olaszok­nak, és csakis ott: „Ma­donna”. Majd Wojityla így folytatta: „Nem tudom, hogy jól ki tudom-e fejez­ni magam a ti... (s itt rögtön helyesbített) ... a ml olasz nyelvünkön. Ha hibát ejtek, javítsatok ki.” — ékkor már ujjongás, bravó-kióltásók kísérik. A lengyel pápa első megnyi­latkozásával tanújélót ad­ta, hogy óriási kapcsolat­teremtő képességgel bír. Tud a tömegek nyelvén be­szélni, és habozás nélkül kész szembefordulni a szo­kásokkal. Megtette másnap is, araikor szinte titokban „megszökött” a Vatikánból, hogy a Gemelli klinikán meglátogassa barátját, Andrzej Dieslkur püspököt, aki hajdan társa volt a papi szemináriumon, és akkor már .magas tisztsé­get töltött be a vatikáni kúriában. (Másfél évvel később ugyanerre a klini­kára hozták őt magát is élet és halál között, rohan- vást a Szent Péter téri merényiét után.) Ez a váratlan kórházlá- togatás valósággal felvilla­nyozta az újságírókat, .akik csapatostul eredték a nyo­mába, hogy ta közelébe fér­kőzve elkaphassanak egy- egy szót, mondatot. De meglepetésként hatott a kórházi személyzetre, .be­tegeikre, ápolóikra és orvo­sokra is. Mindenki ott to­longott az új pápa körül. Elárasztották rokonszen- vükkel, amit Wojtyla öröm­mel, bár kissé zavartan fo­gadott. Gyorsain feltalálta magát: iróniával vezette le az elfogódottságot. Kifelé menet azt mondta az egyik elé tartott mikrofonba: „Hálás vagyok az engem kísérő őröknek, hogy meg­őriztek a kórházba kerü­léstől. Kevés híján itt kö­töttem ki én is az önök lelkesedése és szeretete nyomán, amellyel elhal­moztak.” Kint, már indu­lás előtt Giuseppe Caprio érsék, vatikáni államtitkár- heiyattes megrántotta a karját és odasúgott vala­mit a fülébe. Mire Woj- tyilia ismét hangosan és mo­solyogva .szólt a mikrofon- * ha: „Caprio érsek úr meg­tanít engem arra, hogy mit is kell tennie egy pápának. Most áldást kellene oszta­nom. Hiába, meg kell még tanulnom ezeket a dolgo­kat. De így van ez jól... ” Magyar Péter Következik: Filozófus, hittudós és költő

Next

/
Thumbnails
Contents