Észak-Magyarország, 1991. június (47. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-14 / 138. szám

1991. június 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kárpótlás és egyházi tulajdon A polgári vádolom is váltott Háborús veszély helyett katasztrófa-veszély (Folytatás az 1. oldalról) másodszor Brigitte Bardot- nak nem volt akkora sajtója annak idején, mint ennek a kárpótlási törvénynek. Mint­egy négyszázhetven módosító javaslatot kapott. Mert, ha ez a szó elhangzott, hogy kárpótlás, a szenvedélyek rögtön feltámadtak. Három álláspont ütközött a kárpót­lási törvényjavaslat esetében. Az egyik a Független Kis­gazdapárt álláspontja, amely teljes reprivatizációt igényel. A szabad demokraták állás­pontja, amely először úgy hangzott, mindenkinek kell adni az állami vagyon­ból 20 ezer forint értéket, azután azt mondták, a kárpótláson felül értendő mindez. Azt viszont nem mondták meg, hogyan kell kárpótolni. A harmadik ál­láspont a Fideszé volt, ne­vezetesen, hogy felejtsük el a múltat, senkinek semmit. Tehát ezt a három egymás­sal ellentétes álláspontot kel­lett valahogy ütköztetni. — Most itt van az Alkot­mánybíróság legutóbbi hatá­rozata. Ez megállapítja, hogy igenis jogi kötelezettsége áll fenn az államnak, hogy az elszenvedett jogsérelmekért kárpótoljon. Elfogadta a tör­vénynek azt a koncepcióját, hogy módosítja, megújítja a kötelmet. Ez azt jelenti, hogy az államnak jogi kötelezett­sége áll fenn, de nem köte­les reprivatizálni, hanem meg kell találni a jogsérelem kárpótlásának a módját. — Miben állapította meg az Alkotmánybíróság határo­zata az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök aláírásának hiányában kihirdetésre nem került tör­vény alkotmánysértését? — Az első, az 1949. júni­us 8-i időpont-meghatározás. A másik alkotmánysértés, ami az előzőnél lényegesebb, hogy értékaránytalanság van az egyes vagyontárgyakért nyújtott kárpótlásban. Meg­különböztet azzal, hogy föld­nél egymillió forintig nem volt degresszió (csökkenés), ugyanakkor egyéb vagyon­tárgyaknál 200 ezer forint után már kezdődött a deg­resszió. Fel kell oldani a különbséget az aránytalan­ságban, ami többféle módon lehetséges. Vagy felemeli a lakások, műhelyek, üzletek után négyzetméterenként megszabott kárpótlás számí­tási módját, felemeli a volt üzemeknél, ipari vállalatok­nál az alkalmazottak szá­mától függően megállapított mértékegységét, vagy a föld­nél is másfajta számítási módot alkalmaz. Most foly­nak az egyeztető tárgyalások arra nézve, hogy ezt a lát­szatra kétségtelenül alkot­mánysértő rendelkezést, an­nak alkotmányellenességét megszüntessék. Nem egy megoldhatatlan feladat. A gond a károkozás időpontjá­nál fennálló értékarány meg­állapítása. Lehet, hogy a példa rossz, de hajdanán öt holdért lehetett venni egy falusi házat, mára a falusi ház értéke megnövekedett, a földé meg lement. A termő­föld nagy része állami, vagy tsz-ituilajdonban, vagy tsz-ke- zelésben volt. Tehát nagyon nehéz a viszonyítás a mai forgalmi értékekhez. A kép­viselők azonban remélhetőleg megtalálják azt a módot, hogy normatív törvényszö­vegbe beépítve ez az arány­talanság megszűnjön, mert lényegében az alkotmánysér­tés ebben keresendő. A itovábibiailobain. arra igye­keztünk választ m kémi az állaimtirtfloántól: ' milyenek a kilátások a volt egyházi tu­lajdon rendezését illetően? Mit akar az egyház és mit a kormány? — A volt egyházi ingatla­nok állapotát alapul véve aiz az alapvető gond, hogy félelmek találkoznak mind­két oldalon — folytatta vá­laszéit dir. I.sépy Tamáis. •— A baloldalon az a félelem, ihogty az egyházak túlzott politikai szerephez jutnak, jön a 1 klerikális .reakció, jön a keresztény kurzus. A má­sik oldalon, a kormánypár­tiak részéről a félélem az, hogy a vörös ateizmust fel­váltja a fehér ateizmus. Az egyik oldal (hangoztatja, hogy mindent vissza alkar­nak adni a.z .egyházaknak, a másik fél azt hajtogatja, hogy semmit sem akarnak visszaadni. Tehát ezeket a félelmeket kellene valaho­gyan feloldani. Senki sem kívánja az egyház .túlzott politikai szerepvállalását. Ezt maguk az egyházaik sem várják el. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk a kérdést, láthat­juk, hogy az önkormányza­tok és az egyházaik között még a törvény életbe lépé­se élőit megindultak a tár­gyal ások. — Véleményem szerint abban tehet hinni, hogy az egyháznak ilesz .annyi mér­téktartása — és van annyi tapasztalata —, hogy csak ott kíván oktatásban, neve­lésben, szociális ellátásban, egészségügyben működni, ahol erre társadalmi igény van. Nincs a világon olyan meggondolatlan ember, ■ in­tézmény, amely egy vesz­tesre álló csatába belemegy, ha látja, hogy nincs társa­dalmi igény —, ennek elite­mére erőszakosain érvényesí­teni akarja a saját elkép­zeléseit. Egyeztetés történt a törvényjavaslat kidolgozá­sa előtt, ugyanis amikor az Országgyűlés elé kerül egy javaslat, mindenkit újabb gondolatok iszálllnaik meg. Ez ellkerülhétetten. Én azonban változatlanul bízom abban, hogy a törvényjavaslat körül 'kialakult vihar elcsendese­dik. Az általános vita után el kell kezdődnie a tényle­ges munkának, amikor a módosító javaslatokat lete­szik az asztalra-. Ezekből le­het majd látni, hogy mi az, amit ezekből a javaslatok­ból a törvénybe be lehet építeni. Senki sem tartja magát egyedüli, kizárólagos bölcsnek. A pártok közötti egyeztetések -során elhang­zott észrevételék közül szá­mos megtalálható .a tör­vényjavaslatban. Magam is hangoztalltam különböző bi­zottsági viták alkalmával: mindenlkiineik meg tuldom mutatni, hogy amit javasol­tak, milyen formában olvas­ható a törvényjavaslatban. Bár ellenségként néznek •farkasszemet egymással a feleik — mégis fellelhető bi­zonyos .koncepció-azonosság. Senki nem vitatja az egy­házaik történelmi szerepéit, senki nem vitatja, hogy igenis biztosítani kell szá­mukra a működési feltéte­leiket. Folyamatos föltétele­iket azonban csak annak le­het biztosítani, aki műkö­dik. — Ez a .törvényjavaslat a minimális, a működés meg­kezdéséhez szükséges felté­teleket garantálja. (Minden modern állam célja az egy­ház és az állam szétválasz­tása. Mimiden modern állam arra törekszik, hogy minél kevésbé függjön egyház és intézmény a költségvetéstől. Ennék feltételei csak akikor teremtődnék meg, amikor egy intézmény már működni kezd. — Elhangzott olyan véle­mény is, hogy egyházelle­nes a törvényjavaslat. — Én megkérdezem, hogy mihez képest. Ahhoz képest válóban egyházeltenes, hogy nem ad vissza minden volt egyházi vagyonit. Amikor látjuk mi a társadalmi igény, mi az, amit az egyház eb­iből a társadalmi igényből •fel tud vállalni, mert meg­vannak hozzá a személyi feltételek, akkor lehet majd .arról gondolkozni, hogy a folyamatos működést hogyan lehet jogszabályilag biztosí­tani. — A törvényjavaslat a fun-kcionaiMtás elvére épül, vagyis azt mondja, hogy csak olyan vollt egyházi tu­lajdoniban álló ingatlan tu­lajdoni állapotának a .ren­dezését igényelheti az egy­ház, amelyik a tulajdonba vételkor a törvényben fel­sorolt célok megvalósításá­ra szolgált. Például egyházi kórház, egyházi iskola eseté­ben. Ám ebben, a körben is . csak annak a tulajdoniba adását kérheti, amit ugyan­arra a célra szándékozik felhasználni, és tud működ­tetni. Ehhez három .fék van beépítve. Így a szükségies- mek megfelelő mérték és idő, a következő az állatni és önkormányzati feladatok .ellátásával kapcsolatos fel­tételek, végül az állami költségvetés figyelembevéte­le. Ahol például egyetlen iskola működik, mi a teen­dő? Ahol az önkormányzat aat .mondja, hegy erre az Iskolára neki feltétlenül szüksége van, nehéz lennie a kormánynak hatalmi szóval az egyház tulajdonába adni. — A harmadik nagy csata az önkormányzati tulajdon körül zajlik. — Az egyik oldalon azt mondják, soha nem kaptak, sóiba nem rendelkeztek ék- kora vagyonnal az önkor­mányzatok, mint amilyet a törvény javaslat megfogal­maz. A másik oldalon azzal érvelnek, hogy az minimá­lis, kevés az önkormányza­toknak. A vita természete­sen erről is folyik még a Partementben. — A privatizációt értelem­szerűen csak a három tör­vényjavaslat elfogadása után lehet megindítani — vetet­tük közbe. — Az alapvető baj az, hogy a szövetkezeti .törvény­javaslat is ott fekszik ,a par­lament asztalán. Ezt a tör­vénytervezetet viszont nem lehet addig tárgyalni, amíg a fentebb említett tu la j dón- rendezési törvény javaslato­kat el nem fogadja az Or­szággyűlés. Lovas Lajos A századifordulón,— euró­pai mércével mérve — még gyerekcipőben járt a hazai vaskohászat, ami alól, nem volt kivétel a diósgyőri vas­gyár sem. Pedig olyan fel­adatokhoz keltett a jó mi­nőségű acél, mint a budai várhegy alatti alagút meg­valósítása, az ALDuna sza­bályozása. Mindehhez jó mi­nőségű acél kellett a szük­séges fúró- és vágóberen­dezésekhez. Ezeket pedig csak borsos áron külföldről tehetett beszerezni. Ebben az időszakban ke­rült a diósgyőri ^vasgyáriba a 17 éves Topiczer János, aki iskoláit Hámorban és Miskolcon végezte. Szakmai tevékenységét ideiglenes ol­vasztárként kezdte — majd egyre emelkedve a szolgá­lati ranglétrán., főművezető lett. Mint ilyen, az acél­gyártásban az újat kereste. Így sikerült neki az akkori időik legjobbnak minősített acélfajtáját, a márkanévvel Megistonnák nevezett szer­(Folytatás az 1. oldalról) Jobb félni, mint .megijed­ni — tartja a mondás, s minden bizonnyal ezt fi­gyelembe véve változott meg a polgári védetem szemlélete és szerkezete is az elmúlt hónapokban. És bár aa utóbbi évtizedeikben is szem előtt tartották eme mondást, hiszen a háborús veszélyre készítették fel a népet, de most a kataszt­rófavédelem került előtérbe. Erről beszélgettünk Csibi Károly alezredessel, Borsod- Abaúj-Zemplén polgári vé­delmi. szervezetének pa­rancsnokával. aki elöljáró­ban elmondotta: — A Honvédelmi Minisz­térium kötelékéből a Bel­ügyminisztériumhoz kerül­tünk, s most már nem hon­védségi, nem hadszíntér­előkészítő tisztként dolgoz­nak iitt a hivatásosak, ha­nem polgári védelmi, tiszt­ként.' Munkánkban ezentúl a humanitárius jelleg do­minál, úgy, ahogy a polgá­ri védelemnek egy genfi egyezmény előírja. Egyszerűen fogalmazva: nem az a cél. hogy a la­kosságot megtanítsák arra, miképp kell gyorsan az óvóhelyre rohanni, annak ajtaját lezárni, a fő dolog most: miiképp kell egy vár­ható katasztrófa elten vé­dekezni.. Mert hogy me­gyénkben működik három olyan vegyi üzem, amely emberi egészségre ártalmas anyagokkal dolgozik, a me­gyehatáron található a ti- szavasvári gyógyszergyár, aztán számíthatunk a jövő­ben a rudabányai égetőmű­re, az atomerőműre, s ugye itt vannak a folyók is. A Tisza és a Bodrog gáttal védettsége talán 65 százalé­kos, a Hernádé, a Sajóé pe­dig cirka 15 százalékos. Egy robbanás, egy árvíz, .mérge­ző gáz „kiszabadulása” — katasztrófahelyzet. — Lehet egyáltalán erre felkészülni ? — Kell! Muszáj! * Átszervezték, szervezik a -polgári védelmi tagozatokat, új struktúrában működik a .parancsnokság. Vegyi sugár- felderítő csoport, műszaki csoport létrehozása a fel­adat, amely azonnal bevet­hető, végzi a helyi riasz­tást. a mentést. Automati­kus vegyi és sugárjelző rendszer kiépítésén is fára­doznak, csakúgy, mint egy számacélt előállítani — 75 éve. Ebből az alkalomból a kohászokat tömörítő Ok­taéder Tudományos Egyesü­let tudományos emlékülést rendezett, ahol a magyar szabadalom acélfaj tárói Sé- lei István, Nyizsnyánszky Tibor, valamint d.r. Szikla­vári János és dr. Kiss László tartott ismertetőt, vá­zolva az akkori idők ipar- politikáját és a hazai vas­kohászat helyzetét. Ez alkalomból Hámorban, a Központi Kohászati Mú­zeumban emlékkiállítás nyílt a kiváló minőségű acél .fel­találójának, Topiczer János­nak az életéről, az acél fel- használásáról. A sokrétű anyagot összegyűjtötték és .a kiállítást rendezték Szinva- völgys Oszkár, valamint Sé- lei István-. A tárlatot már eddig is nagy számban ke­resték fel a Szánva völgyé­ben kialakult vaskohászat emlékei i-ránt érdeklődők. számítógépes adatbank lét­rehozásán. Megmaradnak természetesen a cégeknél lé­vő polgári védelmi alegy­ségek is, csak éppen: ezek a szervezetek kisebb lét­számmal működnek, de lé­nyegesen rövidebb időn be­lül alkalmazhatók. A polgá­ri védelem rendelkezik a megye legnagyobb híradó­rendszerével, de az értesítő, riasztó hálózat tökéltete&íté- séhez még millió forintok szükségesek. És persze az i.s szüksé­ges, hogy a vállalatok ko­molyan vegyék az előírta­ikat. Mert több, mint elgon­dolkodtató, hogy az elmúlt három évben a közúti igaz­gatóság mindössze 12 útvo­nalengedélyt adott ki veszé­lyes anyagok közúton való szállításához, miközben na­ponta .több tucatnyi kamion fuvaroz ilyeneket a vegyi gyárakba, a vegyi gyárak­ból. Nyíregyházán a napok­ban benzint vivő teherautó borult fel, de tessék mon­dani: mi történne akikor, ha mondjuk Saj őszen tpéteren a délutáni csúcsban .kemi­káliát szállító tartálykocsi jut ilyen sorsra?! — A lakosság védelme érdekében ielezni kell a veszélyes szállítmányok át­haladását, a (küldeményt 'kísérni, biztosítani kell — mondja az -alezredes. — Keltene... * A katasztrófaelhárítás nyilvánvalóan föltételezi a gyakorlatokat is. Lesznek, hogyne lennének polgári védelmi gyakorlatok a jö­vőben is, de nyilvánvalóan nem egy egész várost, kerü­letet, települést megmozga- tóák. A veszéllyel együtt élünk, a veszélyhelyzettel tisztában kell lenni'. Persze a.z más kérdés, hogy a veszélyforrásokat csökkenteni illenék. Igaz, ez ;már nem a polgári vé­delem. hanem a környezet- védelem ügye .. I. S. Egy vaskohász Husi MAGEV-akció! Júniusi MAGEV-akcio! Jelentősen olcsóbban mint májusban Érdeklődjön, megéri! Jöjjön el, és most válasszon! ÉRDEMES! Miskolc, Harsányi u. 4. szám alatti telepünk KÍNÁLATA: DT-32 vegyestüzelésű kazán (30 000 cal) 28 000 Ft/db DT-42 vegyestüzelésű kazán (40 000 cal) 32 000 Ft/db Hőterm.-15 kazán (gázkazán, 300 m3) 24 000 Ft/db Hőterm.—25 gázkazán (500 m3) 28 000 Ft/db Forróvíztároló, Z-100 11 700 Ft/db Forróvíztároló, Z-120 13 000 Ft/db Centrifuga, C.28.3. 6 000 Ft/db Automata mosógép 751.8 27 0Q0 Ft/db RADI-LUX radiátor 605 2 100 Ft/db RADI-LUX radiátor 610 3 600 Ft/db RADI-LUX radiátor 615 5 100 Ft/db RADI-LUX radiátor 620 6 700 Ft/db RADI-LUX radiátor 624 7 700 Ft/db Horganyzott cső 1/4" 159 Ft/fm Horganyzott cső 3/4” 180 Ft/fm Horganyzott cső 1" 238 Ft/fm Alu.-lemez AI 99,5 fk. 05X1000X2000 287 Ft/kg Műanyag WC-ülőke 330 Ft db Gyermekkerékpár, oldaltámasszal 2 850 Ft/db 20 százalék engedménnyel különféle hajdúsági lapradiá­torok! Csavarok, szegecsek, vízvezeték-szerelési anyagok NAGY VÁLASZTÉKÁT KÍNÁLJUK! Telefon: 60-864; 60-838; 62-207; 61-268. Miskolc, Beloiannisz u. 17. szám alatti telepünk KÍNÁLATA: CT 267-es merülőszivattyú 3 710 Ft/db BP 1504 2 lépcsős, 380 V szivattyú 8 100 Ft/db VB 200, házi vízellátó berendezés, 380 V 15 300 Ft/db VB 80 házi vízellátó berendezés, 220 V 12 600 Ft/db EF 3873 típusú fűnyíró 9 420 Ft/db FF 3772 típusú fűnyíró, gyűjtőkosaras 12 180 Ft/db OZF 80 C-2, 220 V, 750 W villanymotor 6 670 Ft/db OZF 80 B-2 220 V, 550 W villanymotor 6 800 Ft/db B 160-as betonkeverő, 220 V 25 000 Ft/db B 120-as betonkeverő, 220 V 21 000 Ft/db AB 072-es betonkeverő 20 000 Ft/db SM 3503 és 3603 típusú keringetőszivattyú 4 930 Ft/db Telefon: 49-851, 46-706. 10 000 Ft feletti vásárlás esetén, 20 km-es körzetben, a vásárolt árut díjmentesen házhoz szállítjukI MINDKÉT TELEP NYITVA: hétfőtől csütörtökig: 7 órától fél 4 óráig, pénteken: 7 órától fél 2 óráig. MAGÉV ÉSZAK-MAGYARORSZAGI ALKÖZPONT MISKOLC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents