Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. május 2., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Három rt. a borkombinátból A jövőben minden magántulajdon lesz! De hol a tőkés? (Folytatás az 1. oldalról) A privatizációra itt is azért van szükség, mert a jelenle­gi helyzet az, hogy óriási e térség fejlesztési igénye a szőlőtermesztésben, a borá­szatban, a feldolgozás tech­nológiájában, de erre pénz nincs. Mint ahogy nincs a tokaji bornak piaca, nem ru­galmas, nem jövedelmező a jelenlegi termelői forma, szinte megoldhatatlan fel­adat a jó minőség biztosítá­sa, nincs biztos vevő, ezért nincs biztos megélhetés több tízezer embernek. Pedig itt van a nagy kincs a tokaj- hegyaljai ember kezében ... Bacsó András elmondta, hogy a jövőben a szőlőágazat nem tudja biztosítani a vi­dék teljes eltartóképességét. A privatizáció társulási for­mái a részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társasá­gok és a kincstári birtokok lesznek. A TÁG a privatizációs terv szerint három részvénytársa­sággá szakad: egyik Sátor­aljaújhelytől Erdőbényéig, a másik Bodrogszegitől Abaúj- szántóig, a harmadik pedig Bodrogkeresztúr—Tárcái— Tokaj körzetében lesz. Leg­fontosabb feladatuk a fel­vásárlás, a minőség- és ere­detvédelem, piacszerzés. A kft.-k 20—50 hektáros terü­leteken jönnek majd létre a tájegységekben (uradalmi épületekkel, pincékkel induló borkészletekkel). De pénz ezeknél sincs, így e társulá­si formáknál is szükség lesz külföldi befektetőkre. Mint társulási forma, belép a pin­ceszövetkezeti modell is (kezdetben) a borkombinát eszközeivel, induló borkész­lettel, pincékkel, részvény- társaságokkal, magántulajdo­nosokkal, önkormányzatok­kal, szakszövetkezetekkel, tsz-ekkel, szakcsoportokkal. De a pinceszövetkezetek megalakításához is kellenek a külföldi befektetők (60 szá­zalék). Ezek ia hegyközségek által garantált minőségű bo­raikkal szabadon keresked­hetnek majd. Marad egyelőre kincstári birtok is, amelyben egy ideig az állam százszázalékos tu­lajdonú, egyszemélyes „kft”. Ennek a gazdálkodása mintaértékű kell legyen, hi­szen csak az itt keletkező profitból lehet majd a To- kaj-hegyaljai Alapítvány tő­kéjét feltölteni. Ugyanis az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy kedvezmé­nyes hitelt biztosítsanak a rászorulóknak, egy-egy rossz évjárat után kiegyenlítsék a károsult pénzügyi helyzetét. kutatásra, infrastruktúrára adhassanak támogatást. A különböző társulási for­mákban eltérő részarányban vesznek részt a szervezetek. A részvénytársaságokban kezdetben az állam tulajdona 51 százalék, a szakmai be­fektetőké 27, az előfinanszí­rozó — aki tulajdonképpen a tőkét adja — 22 százalék. Ez gyakorlatilag 1,6 milliárd fo­rint tőkebehozatalt tesz lehe­tővé. Később az állam ebből az rt.-ből kilép és a hazai befektetők 51, a külföldi 49 százalékkal részesül a tulaj­donból. A kft. üzletrészeinek tu­lajdoni megoszlása az elkép­zelés szerint ötven százalék­ban a szőlőtulajdonosok, a hegyaljai befektetők, az ön- kormányzatok, a borkombi­nát dolgozói, valamint az ál­lam és másik ötven százalék­ban a külföldi befektetők lennének. Az egész Tokaj- Hegyalja szőlő- és borászati modellje szerint két nagy szervezeti forma lesz. Profit- orientált, tehát nyereségre törekvő szervezetek, (pince- szövetkezet, rt., kft., magán- termelők) és nyereséget nem hozó úgynevezett nonprofit szervezetek. (Hegyközségek, OBI, Szőlészeti Borászati Ku­tató, Tokaj-Hegyalja Alapít­vány, Szakmai Érdekegyez­tető Fórum, Szindikátus.) E nagy vonalakban felso­rolt szervezetek, tulajdonfor­mák, társulási formák jövő­beni működését hallgatva, a polgármestereknek, szövetke­zeti és érdekképviseleti szer­vek vezetőinek az a halk vé­leménye alakult ki, hogy Hegyalja privatizációja ta­lán (nélkülük és fejük felett) bevégeztetett. Azért még be­kapcsolódhatnak szakmaközi érdekegyeztető szervezetek létrehozásába, a hegyközsé­gek visszaállításába, egyálta­lán e vidék szőlő- és borter­melőit sújtó konfliktusok ke­zelésébe. Kincses János Tárcái pol­gármestere meg is jegyezte a tanácskozáson, hogy attól fél, hogy nem történik meg idejében a tényleges priva­tizáció, ezért sürgette is az PM és a vagyonügynökség szakembereit, mihamarabb legyünk már túl az egészen és „ne rivalizáljunk, hanem privatizáljunk!” Amire itt mindannyian a legjobban várunk, a külföldi tőkések közül konkrét befektetőt még nem tudtak megnevezni a szakemberek. Pedig a priva­tizációs szerződést május vé­gén alá szeretnék írni (ha lesz kivel). (bekecs!) Többmilliós támogatás régiónknak... Központ létesül a vállalkozók megsegítésére A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ez év februárjában pályá­zatot hirdetett vállalkozói központok létesítésére az országban. Azzal a céllal, hogy nemzetközi tapasztala­tokra alapozva, olyan tanácsadó szer­vezetek jöjjenek létre, amelyek az adott térség sajátosságait figyelembe véve, sokoldalú segítséget nyújtsanak, főként az induló kisvállalkozásokhoz. Megyei önkormányzatunk nevében a vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai osztály is készített egy pályamunkát, de pályázott a Régió Ózdi Szerke­zetfejlesztő Kft., a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal és a Dixnag Rt. is. Nos, a zsűri márciusban érté­kelte a dolgozatokat, s döntése alap­ján megyénk önkormányzata is beke­rült a „nyertesek” közé. — Mit jelent ez a régiónkban élőik számára? Széni Nándor, a vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai osztály veze­tője tájékoztatott a részletekről. — A felhívásra 50 .pályamű ér­kezett a Magyar Vállalkozásfejleszté­si Alapítványhoz, melyből mindösz- sze hatot fogadtak el. Ezek egyitke volt a miénk, érezhetően azért, mert elsősorban a regionális pályázatokat részesítették előnyben. Így már áp­rilis elején — a Segal QW Limited cég közreműködésével — megkezd­tük a térségbeli kis- és középvállal­kozásók fejlesztési koncepciójának kidolgozását, valamink a Vállalkozói Központ üzieti tervének elkészítését. Amint ezzel elkészülünk, s az MVA Kuratórium szakmai zsűrije is el­fogadja, részesülünk a Phare-prog- ra.m álltai biztosított anyagi támoga­tásiból. — Milyen összegre lehet számítani? — A központ, illetve a megyei há­lózat technikai kialakítására, a sze­mélyi állomány kiképzésére régión­A tárca tanult, a kormány pedig gyorsan döntött: az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium — felhasznál­va a korábbi kudarcok tapasztalatait is —, most igen alaposan előkészí­tette a Magyar Villamos Művek Tröszt eladásával összefüggő anya­got; így a kormány szinte vita nélkül elfogadta a tárca privatizációs el­képzeléseit, amelyek tartalmazzák a tröszt dolgozóinak a javaslatait is. Mindezek értelmében 1992. január elsejével az MVMT .gazdasági tár­saságok rendszerévé" alakul át — adták hírül e meglehetősen sokféle­képpen értelmezhető meghatározással a cég privatizációjáról szóló hírt a minisztérium hétfői sajtótájékozita- tóján. Az állaim tehát — a korábban el­terjedt hírekkel ellentétben - nem fogja százszázalékos tulajdonban tartani az erőműipart, jóllehet, a többségi részesedéséről sem fog le­mondani. „ Az MViMT-hez tartozó erőmüvek es háttér vállaló tok — például az áram­szolgáltatók —, jövőbeni sorsáról megtudtuk, önállósodásukat senki sem fogja megakadályozna, sőt, kí­vánatos a különválásuk. Később azonban, éppen piaci érdekeltségük­nek megfelelően, akár egymással is társulhatnak és szerződést köthetnek a bányák, az erőművek és az áram­ként kb. 7 millió forint nyerhető el. Az első működési év költségeinek fedezéséhez, a programok kidolgozá­sához, a tanácsadáshoz és a különfé­le szervezetek kialakításához további 30—40 millió forintot biztosít az ala­pítvány. A későbbiekben önfenntar­tóvá kel'1 válni! — Hogyan épül fel a hálózat, s milyen konkrét segítséget tud majd nyújtani ? S főleg, mennyiért végzi majd szolgáltatásait ? — Lenne egy központ, amely kis létszámmal, de annál több informá­cióval állna a vállalkozók, ötletgaz­dák rendelkezésére. Itt dolgoznák ki az üzleti projektéket, s ennek fel­adata lenne a működéshez szükséges pénzösszegek előteremtése is. Speciá­lis szolgáltató sokat is nyújtana, pél­dául maga adna hitelt az életképes kezdeményezésekhez — kevésbé bü­rokratikus módon, mint a jelenlegi lehetőségek. A régiókon belül zajlia- nának a konkrét programok, itt lé­tesülnének az úgynevezett inkubátor- házaik, s itt működnének a tanács­adó szolgálatok. Az egyes települé­seken jönne létre az igazán alapin­formációkat nyújtó harmadik szint. Itt irányítanák el a vállalkozni kí­vánót, hogy hova kell fordulnia, mit kell tennie. Nem egy központ által irányított hivatalt szeretnénk létre­hozni, amely alá- és fölérendeltségi alapon működik, hanem egy azonos szinten funkcionáló, összehangolt, egységes rendszerit, ahol biztos, segí­tő kezet tudnak nyújtani a vállalko­zóknak. Szolgáltatásaik • álltaiéban té­rítésmentesek lesznek, kivéve azokjait, amelyéket a központ maga is „meg­vesz”. Ám ezeket is kedvezményesen továbbítjuk majd. Az indulást ez év júliusára tervezzük. szolgáltató vállalatok. Ez utóbbiak­ban akár az önkormányzatok, alkar magánemberek is szerezhetnek ki- sebb-nagyobb értékű részesedést, míg az erőművekben valószínű, hogy na­gyobb külföldi tőkések jutnak tulaj­doni hányadhoz. Energiaellátásunk jövőjével kapcso­latban elhangzott: el kell döntenünk, hogy építünk-e új alaperőművet, vagy továbbra is kiszolgáltatjuk ma­gunkat a külföldről — főleg a Szov­jetunióból — érkező, néha bizonyta­lan importnak. Az új erőműre tehát nem a növekvő energiaigény miatt lenne szükség — ez évi döntés ese­tében öt-hat év múlva kezdheti meg üzemelését —, hanem sóikkal inkább energiapolitikai ekekből, mert pél­dául az elektromos áram importjá­nak túl nagy lett a kodkázató. (Ez még akkor is így lesz, ha csatlako­zunk a nyugat-európai villamos há­lózathoz, hiszen onnan csak a nagy importőreink üzemzavara esetén ka­punk majd legfeljebb néhány hetes időszakra áramot.) Az energiatermelő ipar privatizá­ciójával kapcsolatban felvetődött az is, hogy ebben az évben az energiák hazai fogyasztói árainak is el kell érniük a világpiaci árakat. Éppen ezért várható, hogy újabb áremelke­dések következnek be ezen a terü­leten. (bpszerk — ráthy) Több mint egy évtizede a megye kister­melőinek. szőlősgazdáinak százait hozza lázba az azóta már hagyományossá vált megyei borverseny, ahol ugyan a gazdák produktuma szigorú megmérettetésen esik keresztül, ám ha a nedű kiállta a szakmai zsűri kritikáját, kevés ahhoz fogható öröm létezik, mint az aranyérmes saját termés tudata. S erre a nyugdíjas vasutas éppúgy büszke, mint a sikeres főorvos úr. Az idei. 1991-es megyei borversenyre a termelők május 3-án. pénteken. 4-én. szombaton és 6-án. hétfőn 8—16 óra között nevezhetnek bármilyen számú saját terme­lésű szőlő- és gyümölcsborral. Minden be­nevezett bor nevezési díja 100 forint. S minden benevezett borból egv liternyit — két darab félliteres üvegbe töltve — kell leadni az említett időpontokban Miskolcon a Nagymiskolci Állami Gazdaság Baross Gábor út 17. szám alatti ebédlőjébe. A le­adott mintákat a helyszínen jegyzőkönyve­zik, s sorszámmal látják el. A zsűrizés ugyanis titkos. A rendező szerv, a Kistermelők Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Szövetsége ez év­ben is négy kategóriában rendezi meg a versenyt. Mégpedig hegyaljai borok, bükk- aljai borok, vörösborok és gyümölcsborok kategóriában. A borverseny ünnepélyes eredményhirdetéséről a szövetség a sajtó útján tájékoztatja a kistermelőket. (Kovács J.) Privatizáció a villamosiparban Akar egy tavat? Kényszer szülte intézkedés Csökkentik a munkaidőt az ÉMV-ben Gyötrelmes idők járnak az Északmagyarországi Ve­gyiművekre. Mint azt nem­régiben dr. Mogyoródi Fe­renc vezérigazgató nyilat­kozta lapunknak: „... Az egykori KGST, de főként a szovjet piac összeomlása tragikus az ÉMV számára, mert szó szerint csődbe jut­tatta, illetve juttatja a vál­lalatot, hiszen az elmúlt év­ben az ÉMV forgalmának több mint 40 százaléka esett ki a szovjet megrendelések elmaradása miatt, és az idén s_em gyárthattunk és szál- b’thattunk ezekre a piacok­ra .. Ennek egyenes következ- tóénye a pénzhiány, a vál­lalatot ért tetemes veszte­ség, amit rendkívül nehe­zen lehet elviselni. Hogy a Rundokat valamelyest eny­hítsék, az ÉMV vezérigazga­tója a gazdálkodási nehéz­ségek miatt, csökkentett munkaidő bevezetését ren­delte el ez év május 6-ától. A teljesség igénye nélkül, a rendelkezés lényege, hogy különböző egységekben a munkavállalók munkarend­je — természetesen a veze­tőket is beleértve — cikli­kusan változik, ötnapos, il­letve 0 napos heti munka­idővel. A ciklus időtartama két hét, ami azt jelenti, hogy egy-egy ciklusban a munkavállalók ötven száza­léka dolgozik, a másik öt­ven százalék pedig nem megy be a munkahelyére. Mint azt megtudtuk, a vezérigazgatói rendelkezés módot nyújt, hogy az adott egység vezetője a megítélése szerint nélkülözhetetlen dol­gozókat állandó munkára ossza be. Így hát a cikli­kusságon nem feltétlenül azt kell érteni, .hogy min­denki egyformán két hetet otthon tölt, és persze azt sem, hogy ez a két hét szi­gorúan veendő naptári két hetet jelent. A keresetcsökkenés azok számára, akik otthon tar­tózkodnak, várhatóan tizen­két és fél százalék lesz, ugyanis két hétig százszáza­lékos bért, két hétig pedig hetvenöt százalékos bért kapnak. Az illetékesektől kapott információ szerint a munka­idő-csökkentés az elkövet­kező egy hónapra vonatko­zik. Hogy ezt követően mi lesz, az elsősorban az ÉMV gazdasági, pénzügyi helyze­tének további alakulásától függ. Ügy tűnik, csökkent a vál­lalkozási kedv, nem vonzó a privatizációs lehetőség, hogy „saját halastava” legyen an­nak, akinek kedvenc szóra­kozása a horgászat-halászat. Azokra a tavaikra, holtágak­ra ugyanis, amelyre közület vagy a M OH ŐSZ nem tart igényt, annak halászati jo­gát bérbe adják. Azt ál­lampolgári jogon bárki igénybe veheti, megfelelő térítés mellett. A bérleti jog egy része most le­járt — ám a „megürese­dett” halászóvizekből a bér­leti szerződést csak mint­egy 15-re hosszabbították meg — további 16 víz még igényelhető. Tekintve azon­ban a várható változásokat, a horgászati jogot most csak egy évre adják ki. Bár megyénkben szinte valamennyi tájegységben váltható ilyen bérleti jog még Miskolc szomszéd­ságában is található bérbe vehető .horgászvíz, a legtöbb azonban a zempléni ^bodrog­közi részeken van. Ezek kö­zé tartozik többek .között Sárospatakon a kutyahegyi bányató, a vajdácskái vályog­gödör, Sátoraljaújhelyen a nómahegyi bányató, ugyan­ott a Ronyva holtága. Kar- csa határában pedig három hely is, úgymint a Balázséi-, a Tölgyes- és az Arany-ta­vak. A bérletek meghosszabbí­RÖZLEMÉNYEK Az Észak-magyarországi De­mokratikus Ifjúsági Szövetség értesíti és meghívja a megyé­ben működő ifjúsági szerveze­tek képviselőit az 1991. május 3-án 13 órátől Miskolc. MSZB tér 1. sz. (volt MSZMP-székház épülete) 12. szinti tanácsterem­ben tártandó megbeszélésre, amelyen sor kerül az 1991. évi nyári kedvezményes táborozási lehetőségek ismertetésére és el­osztására. tását befolyásolta; többen nem vették figyelembe,'hogy az eredeti szerződés már le­járt. De az is, hogy több olyan ,viz van, amelyre már a MQHOSZ is igényt tart. Hiszen korábbi bértői azt jól halasították, s így bár kicsi, de a horgászegyesüle­tek áltól jól hasznosítható víz lett belőle. Bizony, sok félreértést kell majd tisz­tázni, nemkülönben pedig a korábbi bérlőket méltányo­san elbírálni. A rendkívüli nyeremény és a nagy érdeklődés miatt ezen a héten valamennyi miskolci to- tózóban csütörtök délig lehet heti lottószelvényt vásárolni. Szerencsejáték Rt. 5. Sz. Területi Igazgatósága Értesítjük fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt a vízszolgáltatás szünetel a Petnc- házy lakótelepen. 1991. május 3- án. 8—16 óráig. Miskolci Vízmüvek Tavasz Kistermelők megyei borversenye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents