Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-18 / 115. szám
Megyei alapítvány ft Nem támogatjuk az Expót" Az 1995-ös világkiállításra a fővárosi közgyűlés nemet mondott. Az elmúlt hét végén az SZDSZ Országos Tanácsa is hasonló állásfoglalást alakított ki. Mi az oka az elutasító véleménynek? — kérdeztük dr. Magyar Bálintot, az SZDSZ országos ügyvivőjét, aki május 11-én Kéked és Gönc vendége volt. — A kérdés nem az, hogy akarunk-e, vagy nem világkiállítást, hanem az, hogy képes-e az ország annak megrendezésére. Mi egyértelműen azt állítjuk, hogy a jelen helyzetben erre nem képes Magyarország. Nem támogatjuk az Expót, mert — ellentétben a mindenhol hallható kósza hírekkel — jelentős része költségvetésből valósulna meg, vagyis az adófizető állampolgárokra kívánják terhelni a költségek 90 százalékát. Magyarországon a munka- nélküliek száma. Az eddig jelentkező külföldi cégek jelentős része nem készpénzes, hanem hitelajánlattal jelentkezett. Űjabb hitelek felvételét ez az ország már nagyon nehezen bírná el, arról nem is beszélve, hogy mivel kormánygarancia van a világkiállításon, minden hitel, amit felvesznek, az államadóssághoz adódik hozzá ! Nagyon veszélyes dolog az, hogy a világkiállítással kapcsolatban kialakult egy csodaváró hangulat, az emberek az infrastruktúra fejlesztését, a külföldi tőke jelentős mennyiségű beáramlását remélik tőle. A külföldi tőke — véleményük szerint — az Expo nélkül is türelmetlenül toporog az országhatároknál, várva arra, hogy rendeződjenek végre nálunk a tulajdonviszonyok. A nagyberuházásokhoz szükséges idő lerövidült, ezért egyre valószínűbb, hogy a világkiállításhoz kapcsolódó létesítmények nagy részét a határidők betartására képes külföldi cégek építenék fel, tehát illúzió az, hogy csökkenne Furmann Imre, az MDF általános alelnöke: — Alapvetően elhibá- zottnak tartom a Fővárosi Közgyűlés határozatát. De talán több is mint hiba elvenni egy országtól — és nemcsak Budapesttől — egy olyan gazdasági és erkölcsi lehetőséget, amely- lyel igenis bizonyítani tudnánk, hogy mire vagyunk képesek. Bizonyítani tudnánk, hogy egyenrangú tagjai vagyunk annak az Európának, amelyet mostanában elég sokat, közhelyszerűen emlegetünk. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő időszak eseményei, döntései megváltoztatják a közgyűlés állásfoglalását, s arra fogják indítani a fővárosi vezetést, hogy párt- és politikai érdekeken felülemelkedve az ország érdekét nézzék. Szándékosan nem beszélek Budapest—Bécs világkiállításról, ugyanis az a törekvésünk, hogy e renMatyóföldet a kétkezi munkások cifra nyomorúsága tette híressé. Miközben az intéző úr számára az is kétséges volt, hogy a summás „megérdemli-e a savanyú babot”, a matyók a szépséggel is törődtek. A világkiállítás megrendezése esetén nagyrészt csak Budapest fejlődne, a Dunán inneni rész egyértelműen vesztes lenne, hiszen nem kerülnének visz- sza ide a pénzek, mint ahogy azt nagyon sokan gondolják. dezvény élénkítő hatása egész Magyarországon ér- vényesüjön. Nem maradhat ki belőle se Szabolcs, se Borsod ... Több magyar város is jelentkezett már a megrendezés jogáért, Debrecen, Győr, Miskolc, Tokaj ... Nagyon jó ötletnek tartom például a tokaji borvilágkiállítást. Pontosan ezek az életképes tervek szólnak a megvalósítás mellett, no meg a várakozó vállalkozói réteg. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy hazánk lakosságának kétharmada nemcsak egy állásban dolgozik, jövedelmüket nem csak főmunkaidejükben szerzik meg. Ez jelzi, hogy az itt élő emberek igenis képesek a vállalkozásra. Márpedig, ha ez így van —, s azt felmérések bizonyítják —, akkor nem tudom elképzelni, hogy a világkiállítás hazai megrendezése kudarcba fulladna. Igaz, akkor még cifraságnak számított a századunk második felére világhírűvé vált népművészetük. Matyóföldön napjainkban is ápolják a hagyományokat. Ezzel nemcsak azt bizonyítják, hogy nagyon Hogy megyénk és Miskolc város kívánatosnak tartja a világkiállítás hazai megrendezését, s benne a vidék aktív részvételét, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már tavaly aktívan bekapcsolódott a helyi — akikor még szűk körű — előkészületi munkálatokba. A kezdeményezések összefogása, összehangolása érdekében létrehozta a „B.-A.- Z. megye a világkiállításon” alapítványt 4 millió forint induló vagyonnal. Az időközben bekövetlke- zett helyhatósági választásokkal járó átszervezések miatt az alapítvány mind ez idáig nem funkcionált, a Cégbíróságon sincs még bejegyezve, bár az alakuló ülés megvolt tavaly december 12-én. Itt több intézmény, vállalat és magánszemély is bejelentette csatlakozási szándékát. Hogy hol tartanak azóta, eiTől tudakozódtunk a megyeházán. Megtudtuk, hogy az önkormányzatok továbbra is támogatják a világkiállítást, s a június 4-i közgyűlésre elkészül a részletes programterv is. Az alapítvány vállalkozói alapon végzi majd a megyei — esetleg régió szintű — előkészítő, szervező, irányító munkát, együttműködve az önkormányzatokkal, társadalmi, gazdasági és hivatali szervekkel. Mindezt annak érdekében, hogy olyan — kezdeményezésen alapuló — megyei program jöjjön létre, szülessen meg, amely minőségi változást hoz térségünkben. Célja az is, — A világkiállítást támogatók vagy ellenzők táborába tartozik Csoba Tamás, Miskolc polgár- mestere? — Mindemképpen támogatom a világkiállítás megrendezését. — Hogyan, milyen rendezvényekkel vehetné ki a részét .Miskolc? — Az egyetemen ásvány- és drágakő-világkiállítást szeretnénk rendezni. Terveink között szerepel az avasi pincesor rend- behozatala (ez persze világkiállítás nélkül is sürgető feladat), s ott egy szórakoztató bázist létrehozni, hiszen Miskolc is hagyományos bortermelő vidék volt. A rendezvények között szép, jó és kellemes együtt énekelni, táncolni, zenélni, hímezni, hanem azt is, hogy a hagyományápolás az erkölcsi értékek továbbélését és átadását jelenti. — Ezért is gondoltunk arra — mondta Kruzsely Károly, a városi művelődési központ igazgatója —, hogy a világkiállítás alkalmával Mezőkövesd gazdája lehetne a folklór-világtalálkozónak. Az ötleten már túl vagyunk, napjainkban a konkrét tervezésnél, az előkészületeknél tartunk. Reméljük, nem hiába dolgozunk, lesz Magyar- országon világkiállítás és az nem marad Budapest határain belül. • Mezőkövesd és környéke természeti szépségeivel, termálvizeivel és hagyományaival hívja, várja a nagyvilágból a vendégeket. Elképzeléseink szerint a folklór-világtalálkozón a népi hagyományokat tükröző művészeti ágak kapnák a legnagyobb hanghogy .az egyes önkormányzatok között az egészséges versenyszellem munkálkodjon, egymásban ne az ellenséget és vetélytár- sat, hanem .a segítő -partnert lássák. A világkiállítás megrendezésének anyagi forrásait a vállalkozói szándékban, az üzleti lehetőségek feltárásában próbálják megtalálni. A lehetőségek megyéje Borsod, együtt kínálja mindazt, .amit a többi táj kü- lön-külön; az érintetlen, védett természetet, a vonzó turisztikai célpontokat, a hagyományt és a haladást, az ipari régiókat. Ez a térség különösen kedvező feltételeket kínál az ideáramló tőkének. Ez az az országrész, melynek lakói hisznek abban, hogy innen nemcsak a tokjai borvidéket -ismeri majd meg a világ, hanem kastélyait, településeit, városait, várait. Miskolctapolca meleg vizű barlangfürdőjét, Lillafüred természetadta csodáit, Aggtelek cseppkőlabirintusát, Szalonna és Tornaszentandrás Árpád-kori templomait és a történelmi természeti értékek sokaságát is. Ez az országrész a magyar királyok és királynék kedvelt tartózkodási helye volt, már a lovagok korában is ezer szál fűzte a fővároshoz. Itt volt az utazók és kereskedők fő állomása is, akik a tőlünk keletre és északra elterülő térségek piacait 'hódították meg. A világkiállítás megrendezése — mondják — lehetővé teszi, tehetné, hogy megyénk újra „észak és kelet kapuja” legyen. szerepelne — elképzeléseink szerint — a cigány-' folklór bemutatása is. — Milyen fejlesztésekre, beruházásokra lenne szükség, s hogyan teremthetők meg ezek anyagi fedezete? — Legfontosabb az M3-as út továbbépítése. Ezenkívül a miskolci repülőteret kisgépek fogadására, a volt orosz repülőteret pedig nagyobb gépek fogadására kellene alkalmassá tenni. Az idelátogatók szállásgondjain enyhíthetne a Tízeshonvéd utcai volt pártoktatási centrummal szemben lévő területre tervezett szálloda megépítése. Mindezek finanszírozása csakis vállalkozási formában, külső és belső tőke bevonásával oldható meg. súlyt: a népzene, a néptánc, az alkotó művészet. Mezőkövesden, az immár csaknem két évtizede hagyományos rendezvényeinken szinte minden európai országból köszönthettünk vendégeket. A folklór-világtalálkozón a világ minden részéből bemutatkozhatnának az együttesek, ízelítőt adva hazájuk, népük, nemzetiségük hagyományaiból. Ha lesz Mezőkövesden folklór világtalálkozó, akkor ezt nagyon körültekintően, nagyon alaposan szervezzük meg. Gyakorlatunk van már ebben, de a sikerért megmozgatnánk mindent és mindenkit, hiszen ez a rendezvény Matyóföld hírnevét növelné világszerte. Elismerése volna annak az áldozatos munkának, amit hagyományaink ápolása érdekében végzünk, és bemutatná azt a „cifraságot”, amely nélkül nem teljes az élet: a zenét, a táncot, a ruházatot, és azt, ahogyan a dolgos matyók ma is élnek. A mezőkövesdi Matyó néptáncegyüttest már világszerte ismerik. Több, mint hiba a főváros döntése Kell a kiállítás! Ötletek, tervek, vélenéüyek. .. Hosszú ideje tart már a huzavona a Budapest—Bécs világ- ~ 'Jós hazai megrendezése körül. A kormány a fővárosi köz- I ®s döntésére várt sokáig, amaz meg visszadobta a labdát az Jogos vezetésnek. Hogyan is fogunk dönteni végre? Kell-e i ünk a világhír vagy sem? Akarunk-e, tudunk-e élni a felkínált ^tőséggel? Találgatunk mi átlagemberek is, mert — bár a fő- °S| közgyűlés időközben kimondta a nemet —, a végső döntés Odamenté. Időközben egyre szaporodott azok száma, akik egyértelműen J^grendezés mellett voksolnak. Megyénkben már tavaly — I * szakmai körben ugyan, de — megkezdődtek az előkészületi li k arra, hogyan is kapcsolódhatna régiónk az eseményhez, inogyon részesülhetne annak előnyeiből is. A világkiállítás Janis — mondják — lehetőséget teremtene a koncentrált tőke- Jfamláshoz, az elmaradott infrastruktúra és szolgáltatások fej- )*|óséhez, a piacgazdálkodás felgyorsításához. Lehetőséget te- 6k in-e a differencált munkaerő-foglalkoztatáshoz, egy új mun- LÜ • ra kialakításához és elfogadásához. Rengeteg az ötlet, de I «ét terv is készült már, amellyel megyénk idecsalogathatná {|'iVilágot”. Ezekről, illetve az Expóval kapcsolatos nézetekről, fényekről olvashatnak összeállításunkban. Wn m Ni Az embléma már elkészült, döntés még nincs. Tokaj már 1989 októberében bejelentette igényét arra, hogy egy borászati világkiállítással csatlakozni kíván az Expo rendezvényeihez. A Szentendréhez hasonló adottságú, csodálatos környezetben lévő, idegenforgalmi fontosságú város lakossága hisz abban, hogy — célirányos fejlesztésekkel — megfelel a nemzetközi igényeknek. Ennek jegyében már jó ideje megkezdték az előkészületi munkákat. Tizenhét projekt létezik már a megvalósítandó feladatokra, valamint készül a város „menedzselési terve” is, hogy 1995-re megfelelő részhelyszíne lehessen a világkiállításnak. A város vezetői azonban hangsúlyozzák, törekvéseiket nem csupán az Expo szempontjából tartják fontosnak, felkészülésük motivációja egyben a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése is. Tokaj név garancia... A szakkiállítás mellett, melynek a Csurgó-völgyi nya, valamint a szigetcsúcs', letve a hozzá tartozó tériig adnának helyet — kapcsot programokkal szeretnék fe, leszteni az idegenforgalmat, reskedelmet. Adott a műé1” zsinagóga épülete és konfeJ cia-központtá fejlesztendő ' nyezete, ahol például kiállít", előadások rendezhetők. A ,! rog-partii elhagyatott kőW, szabadtéri játékok, folklór *, dezvények, pince, prfs, skanzen megvalósítását k'11, A város hagyományos múve>, ti életének nemzetközivé lesztése is újabb lehetőséget lenthetne. Nemzetközi ;ol. jjavészeti és írótábort rendezlek, egybekapcsolva a ma- “rar nyelven írók világtalálkozóval. Erre a Dessewffy-kas- adhatna méltó környezetet !.. thegfelelő átalaikítás és bőví- ! es után. szükséges szálláshelyeket a , Jreglévő műemléképületek hasz- 1,0sításával biztosítanák, de le- j /®tőség van újabb szállodák, pn,ziók, motelek, kaszinók épí- Jsére is. Toikaj megközelítése 1 Ssúton jelenleg is kedvező, a ^ közlekedést a nyíregyházi, ©brecend, mezőkövesdi és mis- 'ci repülőterek biztosíthatnák, J'S a Tisza és a Bodrog vízi- ,tvonal, vízi programokat nyújt- ahia. A tervezés alatt álló miniklinika és szakorvosi rendelő az egészségügyi ellátást, az önálló rendőrőrs a megfelelő köz- biztonságot kielégítően szolgálhatná. A tervek megvalósítására a helyi önkormányzat egy részvénytársaságot hoz létre, s készül a városról egy több nyelvű általános ismereteket adó videó- anyag és prospektus, amely bármely érdeklődő tőkésnek látható „étlapot” kínál. A Tokaj központú rendezvényhez a környék városai, kisebb települései is csatlakozhatnának — s ez lenne a kívánatos — speciális programokkal. A helyiek úgy gondolják, hogy a Tokaj név megfelelő reklámot, garanciát, vonzerőt jelenthet a vállalkozói tőke számára. A világkiállítástól az idegenforgalom fellendülését várják, a létesítendő beruházások utóhasznosításával pedig a munkahelyteremtést szeretnék elősegíteni. le,YMinét. Tokaj városát már bejegyezték Párizsban, mint a világkiállítás e< Folklór-világtalálkozó Mezőkövesden I ' Ja Kill Hf j T kj Ml- j| - f sTj! jK slfavrMWFr?lj| I 1 I r > § 1 1 i T* 1 I ! 1 W4 £•• * , I J i M ! i n L] 11 0 k I I I i 1 í ^ LI 1 k I S ^ 11 1 11 ^ I rl S í M 1 i I r| l t l 1 n I SwL ffiwa Bä ..iwriniiiiirfi. -ff|^ H És t*r_8L 4 -fUL TOhil rflrru - Ä'X. ■j(& j ML Jm gk M ffigk JF« ft $ 1 'fk. JR £gv?; ' t:- \ ~f r. ~ -.y1 Taé''í V,’ -s-‘ pi-vr xT.
