Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-03 / 102. szám

1991. május 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az ICfPJ elmúlt évéről... Gyarapodni és gyarapítani Beszélgetés dr. Csornai Zoltán vezérigazgatóval Ha szabad így rogalmazni, „jó lóra tettek1' azok, akik 1987-ben bizalmat szavaztak az okkor alakuló Észak-ma­gyarországi Innovációs Centrum (Park) Rt. programjának, s részvényeket jegyeztek a társaságnál. A cég nem lett „hűtlen" alapfilozófiájához: profitorientálton dolgozni! S céljához sem: olyan vállalkozásokba fogni, amelyek a le­hető legkedvezőbb osztalékot eredményezik a vagyonnöve­kedés mellett. A lendületes fejlődésről, az 1990-ben elért eredményekről adott számot az igazgatóság, a részvény- társaság immáron ötödik közgyűlésén. Énnek apropóján beszélgettünk dr. Csornai Zoltán vezérigazgatóval. — Az induló év milliói milliárdokra duzzadtak ... — Ez valóban így van. Az 1987-es „csonka évet” — lévén október elsején ala­kultunk meg — 44 millió forintos árbevétellel és hét­millió mérleg szerinti ered­ménnyel sikerült befejezni. Az évek során ez megsok­szorozódott, így a tavalyi esztendőt már 2 milliárd 123 millió 948 ezer forintos árbevétellel zártuk, együttes forgalmunk pedig 15 milli­árd 191 millió 747 ezer fo­rintot tett ki. Tiszta nyere­ségnek 81 milliót könyvel­hettünk el. — Hogyan alakul az osz­talékfizetés? — Az első csonka és a második teljes üzleti év után — 1988-ban — 11 szá­zalékot fizettünk, 1989-ben 14 százalékot, mostani nye­reségünkből pedig 20 száza­lék osztalék kifizetésére tet­tünk javaslatot, amit a köz­gyűlés elfogadott. — Minek köszönhető ez a „szédületes” fejlődés? — Az eltelt három üzleti év alatt a társaság tevé­kenységi köre fokozatosan bővült. Az induló 25-féle szakterülettel szemben ma már 44-fajta tevékenység végzésére van jogosultsá­gunk. Üzleti munkánk ered­ményeként, ■ különösen a komplex műszaki-gazdasági szolgáltatás, lízing, kereske­delem, külkereskedelem és pénzügyi szolgáltatások te­rületén rendelkezünk jelen­tősebb piaci részesedéssel. A különösen szembeötlő, együt­tes forgalom számottevő nö­vekedése egyrészt a fokoza­tosan, de egyre intenzíveb­ben felfutó kereskedelmi te­vékenységünknek köszönhe­tő, másrészt a markánsab­ban — a brókeri tevékeny­ség gyakorlásának eredmé­nyeként megjelenő — váltó­leszámítolási, hitelközvetíté­si, tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír, valamint facto- ring-iközvetítői műveletek megjelenésének tudható be. Ezenkívül kilenc vállalat­ban van érdekeltségünk. — Tevékenységük már ré­gen túlnőtt a megye, a ré­gió, de még az ország hatá­rain is. — Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy ne csupán helyi vállalat legyünk, fon­tosnak tartottuk a terjeszke­dést, a nagyobb léptékben való gondolkodást, mert a széles körű bázis stabilitást adhat. Mára már képvisele­teink behálózzák az egész országot, s igyekeztünk, igyekszünk nemzetközi kon­taktusrendszert is kiépíteni. Jelenleg 36 országgal van külkapcsolatunk, 18-cal ex­port-import forgalmunk. Köztük a volt szocialista or­szágokkal és a Szovjetunió­val is. Fontosak nekünk ezek a piacok, hiszen foga­dóképesek termékeinkre. Ar­ról nem is beszélve, hogy minden export hazai munka­helyet teremt, illetőleg mun­kahelyek maradhatnak meg ezáltal. — A szerteágazó munká­hoz elengedhetetlen a jó szakembergárda. — A sikeres munkavég­zéshez természetesen a szak­mai képesítés is adott. Dol­gozóink 60 százaléka rendel­kezik felsőfokú végzettség­gel, 49 százaléka valamilyen nyelvvizsgával. Összesen 10- féle nyelven vagyunk tár­gyalóképesek, ami annak is köszönhető, hogy a gárdából 22-en végeztek külföldi egyetemen, főiskolán. Min­den lehetőséget biztosítunk számukra, hogy tudásukat, ismereteiket tovább bővít­sék, de elvárásaink is na­gyok. — Önök nem csupán a gazdasági szférában járnak az élen. — Igen. Arra is töreked­tünk, hogy az úgynevezett jószolgálati tevékenységben is jeleskedjünk. Próbáltuk megkeresni, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben, ezer sebből vérezve, hol vér- zünk a legjobban. Ügy gon­doltuk, hogy mivel minden­nek az alapja az oktatás, ezért elsősorban az általános és középiskolákat segítettük és segítjük adományokkal. Rendszeresen adunk át pél­dául számítógépeket, hogy a számítástechnikát már fiata­lon magukba szívják a gye­rekek. Ehhez kapcsolódva egyetemi hallgatókat, oktató­kat támogatunk anyagilag külföldi tanulmányútjaikon, alapítványokhoz csatlakoz­tunk, egyesületeket segítet­tünk, tudományos munkák­hoz, tanulmányi versenyek­hez díjakat ajánlottunk fel. A tömegsportot is igyekez­tünk adományokkal fellendí­teni. De fordultak hozzánk beteg emberek, akiknek kül­földi gyógykezeléshez, műté­tekhez adtunk támogatást. — S a jövő? — Nos, 1991-ről azt jósol­ják, hogy nagyon nehéz gaz­dasági év lesz. így is van, de a cég ebben az évben is tovább szeretné erősíteni or­szágos hálózatát és külkao- csolatait, pénzpiaci helvze- tét, fokozni kívánjuk tőzsdei tevékenységünket. S tovább folytatjuk a holding-szerű működés kiépítését. Koráb­ban is célunk volt, hogy az embereket segítsük megta­nulni vállalkozni. Az elmúlt évtizedekben ugyanis ez a fajta véna nem igazán volt jelen a magyar társadalom­ban. Szeretnénk, ha tevé­kenységünkkel erre befo­lyással tudnánk lenni, hiszen az a büszkeség, ha minél több ember, minél jobb anyagi körülmények között él. Ez a követendő példa. Sajnos, az általános magyar mentalitásra eddig talán in­kább az irigység volt jel­lemző. Mi azt mondjuk, hogy ha valaki valamilyen vállalkozás által sikeres, an­nak örülni kell, mert az ő sikere indukálhatja mások gazdasági jólétét is. Kovács Judit /Á\ /1USTROTOOL MM %% SZERSZÁMOK Nyugati import gépi- és kéziszerszámok szaküzlete. PROFI MINŐSÉG, SZOLID ARAK! MISKOLC, GYŐRI KAPU 47/b. TELEFON: 53-241. NYITÁS: 1991. MÁJUS 6-án! Cél: a külkapcsolatok bővítése Nyugati üzletemberek érkeznek megyénkbe Az És zak - miagy a r ars zág i Gazdasági Kamara az egyik legfőbb feladatának a .kül­gazdasági 'kapcsolatok bőví­tését tekinti. Teszi ezt ab­ból a megfontolásból, hogy ily módon is segítse a gaz­dálkodó szervezeteket, min­denekelőtt a kamara tag­Készfttesse BÉLYEGZŐJÉT 48 óra alatt a BIHARI Kft.- nél TKODAT bélyegzőtestek nagy választékban! Rövid határidőre vállalunk: cég- és reklámtábla-készítést, emblématervezést, kiadványszerkesztést 3527 Miskolc, Baross G. u. 19-, fezt- 2. Tel.: 50-003 vállalatait a külföldi part­nerekkel való együttműkö­dés kialakítására. A ik ü lkapc so la toka t széle­sítendő, hogy a kamara nyugati üzletembereket hív meg a régióba, ahol szemé­lyesen is meggyőződhetnek a kapcsolatfelvétel konkrét lehetőségeiről. így legköze­lebb május 7—ilö-e között a német ipari-kereskedelmi-kamara huszonöt tagú_ dele­gációja érkezik hazánikba. Programjukban szerepel május 9-én egy egész napos miskolci látogatás, mely­nek keretében felkeresik a Miskolci Egyetemet, talál­koznak a megyeszékhely polgármesterével és -magától értetődően tárgyalásokat folytatnák több borsodi vál­lalat, üzem képviselőivel. A következő külföldi de­legáció május 14-én Auszt­Jegyző-továbbképző Mályiban Napjaink jegyzői igen­csak komoly feladatok előtt állnak: egyrészt biztosítani­uk kell az adott települé­sek közigazgatási rendjét, másrészt pedig — ami az előzőek feltétele — a gya­korlatban biztos kézzel kell eligazodniuk az új törvé­nyek és rendelkezések töm­kelegében. A segítség tehát jól jön. érkezzen az bármely irány­ból is. Megyénk jegyzői szá­mára a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei önkormányzat a Mályi-tó partján lévő Okta­tási és Továbbképzési Inté­zetében tartanak továbbkép­ző tanfolyamokat. — Ki az igazi gazdája ezeknek a tanfolyamoknak? — erről kérdeztük Fekete Gyulát, az intézmény veze­tőiét. — Ezek a tanfolyamok az egész országra kiterjednek, így tehát az itteni tovább­képzés- csak egy a sok kö­zül. Maga az ötlet a Bel­ügyminisztériumtól szárma­zik. s ennék megfelelően az országos szervezés is ott kezdődött. Ami az anyagi­akat. illeti, — több száz fő­ről van szó, a képzések egy hétig tartanak, bentlakásos rendszerben —, ez nem ke­vés pénzbe kerül. Anyagi támogatóink a Belügymi­nisztérium és a német Hanns Seider-alapítvány. amely legfőbb külföldi támogató­ja a hazai önkormányzati rendszer megszilárdításának. — Mire irányul a képzés és milyen módszerekkel dol­goznak? — Erre válaszol Tóth Sándor, a Belügymi­nisztérium szákreferense és Gore _ László, az oktatási in­tézmény szervezője. — Elsősorban a jegyzők időszerű és elkövetkezendő feladatairól beszélünk, gya­korlatilag témánként egy- egy eszmecsere formájá­ban. Az a célunk, hogy szervezett információáram­lást hozzunk létre, ami je­lentős segítséget nyújthat a jegyzői munkában. Nagy változásokat élnek át ma­napság a törvények és a jogszabályok, és ezeken a jegyzők nagy része önerőből nem volna képes úrrá len­ni. Mi itt közös együtt gon­dolkodással szeretnénk elér­ni azt. hogy a gyakorlat és az elmélet egymással har­móniába kerüljön. Mivel a hazai önkormányzati rend­szer felépítésében leginkább a német mintára hasonlít, a Hanns Seider-alapítvány on keresztül lehetőség nyílik tekintélyes német előadók meghívására ás. — Mit mondanak a jegy­zők? Hogyan látják a kép­zés hasznosságát? —A meg­kérdezett jegyzők szavai teljesen összecsengenek. — Igen hasznos ez a to­vábbiképzés. A rengeteg tör­vényi és jogszabályi módo­sítást egyedül nehéz lenne (követni, s ez a tanfolyam kitűnő lehetőséget biztosít arra. hogy a jövőben ezek ne okozzanak mindennapos fejtörést. Igaz. az litt vázolt német mintára épülő önkor­mányzati rendszer kiépülé­séhez még sók év elteltére lesz szükség — leginkább az anyagi eszközök hiánya mi­att. Ám a szisztéma, amire felépítik a jövőt, bizakodás­ra adhat okot. K. S. Egészségügy Sajt már nincs is — csak lyuk Készülőben van az új egészségügyi törvény, amely­nek feladatáról, szerkezetéről máris megoszlanak a véle­mények. A Magyar Orvosi Kamara főtitkárával, dr. Doktorits Bélával a kamara ezzel kapcsolatos álláspont­járól beszélgettünk. A kidolgozásra váró tör­vényeknek számtalan kér­dést kell majd szabályozni­uk. A legközismertebbek ta­lán a bér körüli feszültsé­gek. Egy 1989-ben végzett vizsgálat adatai szerint az alkalmazotti kategóriának i,iából jön Ész a k-Mygy,'íror­szági a. Kétnapos itt-tartóz­kodásuk alatt -Miskolcra és Egerbe látogatnak, ahol a kamai a találkozót szervez magyar üzletemberek rész­vételével. Tanulságos és si­ker es lehet a-nnaik a f ra n - oia küldöttségnek a -látoga­tása is, amely az Ales-i Ipari-kereskedelmi Kama­rát képviseli, majd M agyar - oi szagon május 28. és júni­us 1-e -között, a francia vendégek elsősorban a ke­reskedelmi és kulturális te­rületen igyekeznék ez alka­tommal szorosabbra fűzni a két ország kapcsolatát, mindez nem zárja ki azt, hogy -a kamara borsodi tag­vállalatai, élve a kötetlen találkozás nyújtotta lehető­séggel, az információcserén túl keressék az együttmű­ködés konkrét formáit. megfelelő, tehát főorvosnál alacsonyabb beosztásban dolgozó orvosok, nővérek bé­re 40 százalékkal volt ala­csonyabb az ipari alkalma­zottak fizetésénél. Azóta ez az arány elérte a 100 százalékos elmaradást, A megoldás érdekében nem kellene mindent magunknak kitalálni, a törvénytervezők meríthetnének a külföldi ta­pasztalatokból. Az orvosok is szívesen beleegyeznének, ha nem fizetést kapnának, hanem a végzett munka alapján közvetlenül számol­hatnának el a biztosítóval. Ebből a folyamatból a be­teg automatikusan kirekesz­tődne — ő maga is a biz­tosítónak fizet — ezáltal megszűnhetne az oly sokat kárhoztatott hálapénz is. Az orvos munkáját pénzre váltó pontrendszent viszont egy, a politikától tökéletesen füg­getlen biztosítói és orvosi és érdekképviseleti csoport­nak kellene kidolgoznia. Az orvosi kamara főtitká­ra szerint az egyik legfon­tosabb követelmény, hogy az új törvény „emberközpontú” legyen. Védje és hangsú­lyozza az állampolgár jogait. Legyen mindenkinek kötele­ző alapbiztosítása, amely ő! megfelelő ellátásra jogosítja Aki ennek fizetésére önhibá­ján kívül képtelen — példá­ul rokkant — kapja meg azt a társadalomtól. Bizo­nyos jövedelem fölött pedig mindenki maga dönthesse el, hogy az egészségügyi különszolgáltatásokért kí­ván-e kiegészítő biztosítási fizetni. Ebből már követke­zik. hogy át kell alakítani a kórházi elhelyezés rend­szerét. A kórházi ágyak döntő többségét ma még nem tudják a jelenleg is joggal elvárható összes szol­gáltatással ellátni. Az ér­vényben lévő „területi elv” pedig súlyos pazarlásra kényszerít. Utcáról beszállí­tott, kezelést alig igénylő, részeg sérült foglalhatja el nagy felkészülést kívánó, drága és bonyolult műtét előtt álló beteg ágyát. Világosan és határozottan el kellene különíteni a be­tegség miatt kórházba uta­landó, ill. a szociális okból gondozásra szoruló emberek elhelyezésének módját, kö­rülményeit. Reformra vár az esti és éjszakai ügyeletek rendszere. Megfontolandó volna a mentőket, a tűzoltó­kat és a rendőrséget azonos bázisra telepíteni, együttmű­ködésüket kedvezően befo­lyásolná egyfajta „sürgőssé­gi-törvény”. A környezetvédelmi, köz­egészségügyi viszonyok sza­bályozásával az államháztar­tásba befolyó jövedelmek másként is eloszthatók len­nének. A dohányzásból, al­koholfogyasztásból származó bevételek például ma egyál­talán nem jelennek meg az egészségügyben. Az ugyanebből eredő be­tegségek gyógyítása viszont tetemes kiadásokkal jár. A törvényt, amelyet az ígéretek szerint májusban talán beterjesztenek, az egész társadalom feszült fi­gyelemmel várja. Jelenleg ugyanis, ha a szabályozást, a jogi rendezettséget tekint­jük, annyi a hiányosság, a hézag, a lyuk, hogy a ma­gyar egészségügy leginkább egy olyan ementálihoz ha­sonlítható, amelyben egyál­talán nincs is sajt — mond­ta dr. Doktorits Béla, a Ma­gyar Orvosi Kamara főtit­kára. (MTI-Press) R. \. Német mintára — sok pénzért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents