Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

1991. április 11., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 BETON­ÉS VASBETONIPARI MÜVEK ALSÓZSOLCAI GYÁRA Alsózsolca, Gyár u. 5. Telefon: 83-211, 44-933 Építkezők figyelmébe ajánljuk korszerű termékeinket: + E-jelü födémgerenda, ♦ PK-jelű födémpanel, ♦ TG-jelü gépkocsitároló, ♦ különböző minőségű kevertbeton. Fenti termékek kedvező áron megvásárolhatók telephe­lyünkön működő Építőanyag Boltban munkanapokon: 7-11.30 óra között. A megvásárolt vasbeton termékeket munkanapokon 6.30-22.30 óra között, a kevertbetont ezen­kívül még szombaton 7—14 óra között is kiszolgáljuk. A rakodás díjmentes. Várjuk kedves vásárlóinkat. A HERNÁDNÉMETI HERNÁDVÖLGYE MGTSZ. GESZTELYI BAROMFITELEPÉN pecsenyecsirke-eladást SZERVEZ, AMÍG A KÉSZLET TART 1991. április 12-én és 13-án, 8-tól 14 óráig Értékesítési súly: 1,40-1,60 kg Értékesítési ár: 70 Ft/kg Gyermekeink ők... Társadalmi zsebmetszés? Reggel van. Ilyenkor zsú­foltok a járatok, 'váltanak a gyárakban. A 'buszon ők is ott vannak, őik, a gyerme­keink. Kifejezéstelen arcú kislány, nadrágja poros, ci­pője elnyűtt, a'lig-álig érlel a jelzőgomlbot. Leszáll. Szét sem néz az úton, talán sem­mire sem reagál. Siet. Az iskolába. Naponta látom,‘hi­szen mindketten sietünk: ő iskolába, én a miunkáhe- lyemre. Őt nevelik, én neve­lek ... mármint a munka­helyemen. Nem is emelnék szót érte, ha egy alkalom­mal meg nem bizonyosodom a gyermek tragédiájáról. Igen, mert a hasonló élet, a hasonló mindennapok soro­zata tragédia. Egy — vagy sok — gyermek tragédiája az iskolában és otthon. Divatosan öltözött „nagy” ‘kislány kezdeményezi a be­szélgetést előbb ismertetett sorstársával. (Mindketten fá­radtak, látszik mozgásukon, arakifejezésükön. Kész ahá- zid? — kérdezi a nagyobb. Ülhiüm. — feléli a kicsi. Csak... osalk lelhet, hogy nem is jó. Mert nekem nem megy, nem megy és kész ... Hi-'bás ... ! Az anyókád inam segít? — így a nagyobb. Ő-Ő? — kérdi riadtan a ki­csi. Nem, merthogy nem ér rá. És apa sem, merthogy nincs itthon. Tengizben van. Ke'lil a pénz az OTP-re. Tu­dod? De hát miiért nem jársz napközibe? — fagga- tózilk tovább társa. Még ki­csi vagy. Mert... mert mi­nek? Ott sincs idő isemmire. és G. néni is mindig ide­ges. Jobb otthon. Van egy madaram. Ő „csaik” egy ve­réb, a télen fogtuk. Veréb, de az én verebem. Már sok­szor kinyitottam a kalit­kát, de nem repült el. Sze­retem őt, talán megérezte. Szerinted tud érezni egy veréb is? Mert tudod, ha apa visszajöhetne, csinálna egy nagyobb kalitkát, de nem jöhet. Mert fizetnünk kell az OTP-t. Azért szól­hatnál G. néninek — tér vissza a témára a másik. Segítene néked. Ugyan! — te dili vagy — feléli a ki­csi. Néki nem számít. Tu­dod, nem tudod, érted, nem érted, — nem bánja. A su­liban te vagy a papír, meg a certka. Te vagy a „cetli”. Ha nem érted, jó, ha érted, jó. Nem számít. Kit érde­kel? És a „nagy” felemeli a „kicsit”, hogy jelezhessen, ha leszáll. Így már köny- nyebben eléri a jelzőgombot, mert felemelték. Az egyik gyerek a másikat. A felnőtt siet. Az ő világa egy más világ. A gyermek?! — no, most arra nincs idő! Tanul­jon (akár érti, akár nem), nézze a videót, játsszon ... gyermek ő. A 'tiéd, az enyém. A „nagy” felemeli a „ki­csit”. És te, a Felnőtt? Te éppen nem érsz rá, ez el­fogadható, nem? Mindenki­nek megvan a maga baja. A szülő pénzt keres, a tanár cetlit. írat... Az eredmény? — nem érdékes. Akii tud, halad (akár nagy, akár gye­rek), akii nem tud, hát az nem és ikész. Ki ér rá ma­napság megérteni, segíteni? Gyermekeink ők, mi fel­nőttek vagyunk. Tanulhat­nánk gyermekeinktől... so­kat ... félemelni a 'kicsit! Papp Lászióné szülő és nevelő Mikor az ember elhatározza — például betegség miatt —, hogy korkedvezményes nyugdíj, ba megy, ezt a nyugdíjtörvény ismeretében teszi, számolva a lehetőségekkel. Majd jön egy kormány, s ezt egyszerűen és nemesen felrúgja. ' De tehet-e Ilyet egy demokratikus állam­ban? Mert hogy is jártam én, s gondolom, még sok ezren az or­szágban? Ha nem 1991. január 1-jén megyek nyugdíjba, hanem pl. 1990. december 30-án, maxi­mum háromezer forinttal lett volna több a nyugdijam. (Az ez A közforgalmú autóbusz megállt Los Angeles egyik bulvárjának megállójában. Sokan leszálltunk. Én a járdasziget és a járda kö­zötti gyepsávon átvágva in­dultam tovább. Seniki nem követett. Mindenki a járda­sziget átjárójához ment és ott fordult a járdára. El­szégyelltem magam. Ők ugyan nem tudják, hogy magyar vágyóik, de biztosak abban, hogy idegen „kultú­rából” csöppentem ide. (Azóta itthon sem lépek a gyepre.) Ezek jutottak eszembe, amikor a miskolai város- gondnokság felhívását ol­vastam a sajtóban a szép és rendezett városért. Bárcsak lenne foganatja! A LosAn- geles-i polgármester, ha lát­ná egyik-másik játszóterün­ket, azt hinné, rémálmokat lát. Ott. az utcákat kísérő fá­kon mókusok szidalmazzák éles hangon a lakások er­kélyein delelő macskákat, de soha senki nem fogja meg őket, S ott, a Ikutyasé­évben nyugdíjazottak kimarad­tak ugyanis a legutóbbi, diffe­renciált emelésből — a szerk. megj.) Ma pedig havonta há­romezer forint bizony már nem csekélység. Cgy látszik, ma Magyarországon arra is van le­hetőség, hogy az állam „metsz- szen ki” a becsületesen élő em­berek zsebéből több ezer forin­tot. A törvények meghozásakor egy demokratikus és humánus rendszernek meg kell várnia a „kifutási” időket. Kobonyi Andor Miskolc zedókeket kell átnevelni, mert azelőtt sem volitunk jobbak. Mindjárt lehetne kezdeni a városi döntése­iken. A Széchenyi utca legele­jén pvc hullámlemez ékte­lenkedik időtlenül, mert a házait, amit elbarikádoztok. felújítják. Pedig a járóke­lők nem zavarnák a mun­kát. mert nincs mit, a ha­tóság pedig tűri a végtelent. A Szabadság-téren (a város központjában) a nyilvános W. C. zárva van(!), ott dü- ledezik viszont egy hasonló célt sejtő bódé. mutogatva az ízléstelenség iránti kö­zömbösséget. Vannak or­szágok, ahol a közterület­ből egy lépést sem lehet el­venni, s ha mégis szükséges, naponta kell érte fizetni. Ha valahol gödröt ásnak, murika után lefedik és nem a forgalmat terelik el. A mi városunkban az utcák elszűlkítése, a tilosban par­kolás. a vandalizmus, a ta- Ikarítatlan járda olyan meg­Idegenként a városban Debrecen, Tüzér u. 4. sz. alatt megkezdte a Wilo szivattyúk garanciális és garanciális időn túli JAVÍTÁSÁT, SZERVIZELÉSÉT Várjuk a közülctek és magánszemélyek megrendeléseit Felvilágosítást ad: György Zoltán üzemfenntartási osztályvezető (52) 18-833/43 TISZTELT KÖNYVÁRUS! Tudja-e, hogy az Ön konkurensénél, azért kaphatók hamarabb a legújabb sikerkönyvek, mert DEBRECENBEN VÁSÁROL, a Phoenix Könyvkiadó és Terjesztő Kft.-nél? Nem hiszi? Próbálja ki! (Wesselényi u. 6. - Keletterv) A Tudomány és Technika Házában (Miskolc, Felszabadítók útja 5. sz.) alatt üzemelő osempeboltunk 1991. április 15-től EGÉSZ NAPOS NYITVA TARTÁSSAL ÜZEMEL Várjuk Tisztelt Vásárlóinkat - minden munkanapon - 9-17 óráig Hét éve kötöttem áta­lánydíjas javítási szerződést fekete-fehér Videoton tele­víziómra az ózdi Modul Kisszövetkezettel. Hosszú ideig a készülékkel semmi gond nem volt. ám a múlt év decemberében meghibá­sodott. Bejelentettük ezt a kisszövetkezetnek. ahonnan ki is jött egy szerelő és megállapította, hogy rossz a kélpcső. Azóta rendszeresen járunk a Modulba, de a mai napig nem történt sem­mi. Állítólag nem kapnak ‘képcsövet. Amikor legutol­jára bent jártunk, közölték velünk, • hogy felbontják a szerződést és visszafizetik az első negyedévi díjat. Csak azt nem tudom, miért fizettünk 7 évig? Eddig úgy hiittem, hogy az áta­lánydíjas szerződés azt je­lenti. ha én fizetek havon­ta egy összeget, annak fe­jében megjavítják készülé­kemet. Véleményem szerint csali olyan készülékre len­ne szabad ilyen szerződést kötni, amelyhez alkatrészt tudnak biztosítani. Amit a Modul csinált, az szerin­tem szerződésszegés irl® Szűrös Imréné Borsodna- dasdról. * Az átalánydíjas szerződés egy kétoldalú megállapodás, az ügyfél és a szolgáltató között. Elsősorban azokat, a kötelezettségeket tartalmaz­za, amelyeket a szolgáltató vállal a rendszeres díjfize­tés ellenében. Miután alta­lános — azaz valamennyi javító vállalat által egyfor­mán alkalmazott — elonas nincs a megállapodás tar­talmára vonatkozóan, így a szerződésben foglaltak cé­genként eltérőek lehetnek. Panaszosunk a nála levő példányból könnyen ™e°~ győződhet arról. hogv mennyiben nem tartotta be kötelezettségeit a y10®11*; Mindenesetre véleményünk szerint a legkönnyebb oldást választotta. Tenv. 1 krónikus az alkatrészhiány. s hogy mikor mi kerül a hiánylistára, szinte lehetet­len előre kiszámítani. Ez te­hát nem írható a szövetke­zet számlájára, de a rugal­matlanság igen, (különösen egy régi ügyféllel szemben. A megoldást ugyanis közö­sen kellett volna megtalál­ni, a lehetőségek függvé­nyében. S ha ilyen végképp nem adódik, úgy ajánlani az ügyfél számára azt, amihez egyébként is joga van. S ez a szavatossági igény, amely a gyártót kötelezi a kárta­lanításra a televízió jelen­legi forgalmi értékének megfelelően. Ehhez azonban garancialevélre és számlá­ra szükség van. no és a szerviz közreműködésére. táltaták nylon zsákot visz- nék magukkal a „termés” begyűjtésére és még sincs kivert kutya. És nem kell kiírni a parkokra, hogy „keep off the grass” (fűre lépni tilos!) Hogy így le­gyen nálunk is. ahhoz nem­szokott. hogy a rend, a tisz­taság ‘meglepő. Öröm lenne, ha előbbre jutnánk a ren­dezett város ügyében, de ne feledjük: a folyó a forrós­nál kezdődik. Csapó András Miskolc Megpecsételve a demokrácia No, nem asztal mellett, szem- től-szemben, adok-kapok ala­pon. hanem MDF-gyülés alatt, a kultúrház sötét udvarán, a Trabantom szélvédőjén. Egy szorongó alak könnyített ma­gán, tett az egészre egy nagyot, igazít — a büdös életbe! Te, MDF-es szagold, hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre de­rül. De dereng-e már e sötét fe­nék-fej idült homályából, hogy bilire guggolás helyett egy Tra­bantra állt fel, elvégezni nagy­dolgát? A szagos papírt hová Gyújtogatás ez a javából A minap rövid cikk je­lent meg ,az Észak-■Magyar- országban, miszerint leégett egy nagyobb gyep- és erdő- iterüilet a megye egy pont­ján. Miközben pusztul az élővilág, a tűzoltók nem győzik a hasonló tűzesetek megfékezését. Az írás szer­zője feltétélezi, hogy nem mindenki .piromániás, aki e tavaszi füzekért felelős, és fő okként ia ‘gondatlanságot jelölte meg. Nos, az esetek jó részé­ben iszó sincs gondatlanság­ról. Szándékos gyújtogatá­sak történnek tavaszonként, eveik óta' egyre nagyobb in­tenzitással. Megfigyelésem szerint nagyüzemek és ma- gá nga zd á llkodók próbálják tgy eltüntetni (birtokuk kö­zeléből a bozótosok, partag területeit előző év.i száradt növényzetének marad ványa- 6S_ a fel nem (használt, éghető mezőgazdasági hulla­dékot, így a szalmát. Azzal közben mit sem törődnek, bogy a tűz kisebb-nagyobb mértékben rombolja a kör­tette, vagy ki sem törölte? Ugyan, a kutya is tsak a nyel­vét használja. De legalább el­kaparja piszkát az az állat. Azt tudom, hogy ha magasból madár tesz a fejemre, vagy a földön belelépek, az szerencsét jelent. De ha megakad a szél­védőmön. azt mire véljem? Ha megtisztelne az illető, és arcát adná névjegyéhez, megkérdezem tőle. Kérem! Tisztelettel: Nagy László a harsányi MDF elnöke nyezetet. Ez a lehetőség ta­lán meg sem fordul a fe­jükben. A felgyújtott terüle­tet sokszor magára hagyják, a tűz a száraz fűben, avar­ban akadálytalanul terjed, gyakran a közeli facsoporto­kat, erdőiket is eléri. Kaszá­lás, illetve legeltetés helyett rablógazdálkodás ez a javá­ból, .amely nem hajlandó fi­gyelembe venni a természet törvényeit. Mivel már más­kor is írtam erről a témá­ról, most is csak a korábbit állíthatom: ihaszna e tevé- kenységnék mines. Nemrégiben kirándulást tettem Szikszó környékén, és megnéztem, eddig ‘hol égették fel a gyepéket. A helyzet léhangoló. Szinte mindenütt, alhöl egy darab­ka természetes növénytaka­ró található. így majd’ a tel­jes szikszói H ennád -parton, a folyóhoz közeli vízmosá­sokban, kaszálókon, legelő­kön, dűlőutak .sáncaiban. összeszámoltam még négy porig égett, egykori szalma- kazal maradványát. A ter­mészetet ért /pusztítások nyomait lefotóztam, így több, feliig elégett öreg nyárfát is. Egy dologban biztos vagyok: e precíz felperzselés -nem le­het csak .sorozatos .gondat­lanság, sokkal inkább terv­szerű gyújtogatás eredmé­nye. A természetvédelmi ható­ságoknak lépni kéne ez ügy­ben. Ha .nem történik vala­mi, pár év alatt a védelem alatt nem álló természetes élőhelyek menthetetlenül megsemmisülnek, vagy tar­tósan károsodnak. A tarló- égetésekhez hasonlóan, be kellene tiltani, .illetve külön engedélyhez kötni ezt a gya- korlatot is. Vágj' ha már a paragrafus is megvan, ér­vényt kellene szerezni neki. Dr. Farkas József Szikszó Összeállította: Bodnár Ildikó Egy szerződés margójára

Next

/
Thumbnails
Contents