Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-03 / 77. szám

XLVII. évfolyam, 77. szám 1991. április 3. Szerda Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAUJ-ZEMPLEN FÜGGETLEN NAPILAPJA Különleges kezelést igénylő hulladékok Találtak hibamentes boltot is Göncz Árpád amerikai szenátorokat fogadott Göncz Árpád, a köztársa­ság elnöke tegnap hivatalá­ban fogadta a David Boren szenátor, az amerikai Sze­nátus Nemzetbiztonsági és 'Hírszerzési Bizottságának demokrata elnöke által ve­zetett delegációt. A megbe­szélésen Magyarországnak a Varsói Szerződés katonai szervezeténeik felbomlása utáni biztonsági helyzetéről volt szó. A köztársaság el­nöke kifejtette, hogy orszá­gunk biztonságát az össz­európai biztonsági rendszer keretében képzeljük el. A térség országai egymás kö­zött, valamint a Szovjet­unióval kötnének kétoldalú megállapodásokat, s ezeikben az alapszerződésekben az emberi jogok, a környezet- védelem, és a gazdasági kérdések mellett megfelelő hangsúlyt kapnának a biz­tonságpolitikai kérdések is. A szenátorok azon kérdé­sére, hogy hazánk milyen gazdasági, politikai további támogatást vár az USA-tól, a köztársaság elnöke el­mondotta, hogy bízzunk ab­ban, hogy az amerikai tör­vényhozás mielőbb módosít­ja azokat a számunkra hát­rányos besorolást, amelyek (Folytatás a 2. oldalon) A nemzeti örökség része A diósgyőri (hátunk a 8. oldaton) Közgyűlést tartott a gazdasági kamara Az Eszaik-magyarországi Gazdasági Kamara Miskol­con, a Tudomány és Techni­ka Házában tartotta tegnap második közgyűlését. A magyar külgazdasági stratégia aktuális kérdései­ről dr. Kádár Béla, a nem­zetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere tartott elő­adást, majd a résztvevők el­fogadták a kamara idei tag- díjrendszerét, és módosítot­ták alapszabályzatát. A miniszter beszédében áttekintette a rendszerváltás óta eltelt időszák gazdasági eredményeit, kifejtette, hogy nemzetközi pénzügyi helyze­tünk korántsem olyan rossz, mint ahogy azt egyesek be­állítják. Épp ez a tény moti­válja a kormányzat szilárd elhatározását abban: adós­ságunk átütemezését, elen­gedését nem kérjük. Ennek még gondolata sem merült fel. Külkereskedelmi mérle­günk tavaly soha nem látott pozitívumot ért el, és idén is — egyelőre — jól állunk. Annak ellenére, hogy a ke­leti piac összeomlott. Sajnos, ez félmillió munkanélkülisé­get is jelenthet, aminek fo­gadására, kezelésére még nem készültünk fel. Kádár Béla kitért nemzetközi meg­mérettetésünkre, versenyké­pességünkre, és — minden bizonnyal a borsodi iparvi­dékre értve — hangsúlyoz­ta: az acél-, valamint a ne­hézvegyipar hosszú távon csak úgy nyújthat túlélést, megélhetést, ha likvidálják az energiafaló és nyers­anyagigényes ágazatokat, ha csak azon termékek gyártá­sát hagyják meg, amelyek magasan feldolgozottak, amelyekre fizetőképes ke­reslet mutatkozik. És — saj­na’ — ez sem biztosít jó megélhetést... A mintegy háromszáz egyéni és jogi személyt tö­mörítő Észak-magyarországi Gazdasági Kamara kétezer forintban határozta meg az évi minimális tagdíjat, és elhangzott: az új alapsza­bály szerint mindenki tagja lehet a Kamarának, ha gaz­dasági tevékenységet foly­tat... TELEX ALBÁNIA - INCIDENSEK Nem hivatalos hírek sze­rint ismét halálos áldozata van a politikai villongások­nak Albániában. A Demok­rata Párttól származó érte­sülések szerint Shkodrában a demokraták helyi vezető­jét, és még négy embert megöltek. Sok a sebesült, és az utcákon harckocsik jelen­tek meg. Hivatalos végeredmény még mindig nem hangzott el, de biztosnak tekinthető adatok szerint az Albán Munkáspárt a szavazatok kétharmadát, az ellenzéki erő vezetőinek számító De­mokrata Párt pedig nem egé­szen 27 százalékát kapta meg. A választások utáni al­bán közhangulat tükre az a tömeg, amely a hivatalosan még mindig be nem jelentett végeredmény ismertté válá­sa után kedd délelőtt gyüle­kezett a tiranai követségi negyed kerítésénél, bebocsát- tatásban és vizáimban re­ménykedve. A negyedet napok óta elő­ször ismét pajzsos és gumi­botos rendőri alakulatok őr­zik. EGY DOLLÁR HUSZONHÉT RUBEL Keddtől a külföldre utazó szovjet turisták piaci árfo­lyamon szerezhetik be valu­taellátmányukat, és korlátoz­ták azt a valutamennyiséget is, amit a kivándorlók vihet­nek magukkal — közölte a Goszbank, a szovjet központi Bank. A TASZSZ jelentése sze­rint egy dollár turistaárfo­lyama keddtől 27 rubel lesz; ez a hivatalos árfolyam öt­venszerese, a korábbi turis­taárfolyamnak pedig ötszö­röse. Á Szovjetunióban az átlagfizetés 270 rubel, azaz egy-egy állampolgár havi keresetéért 10 dollárt kap­hat. Égetőmű Rudabányán? Az ígéretek szerint négy év múlva már üzemel ha­zánk második ipari hulladé­kokat égető műve. A beruhá­zás azonban nemcsak a bor­sodi iparvidék környezet­szennyezési problémáin segít, hanem megoldja egész Észak- kelet-Magyarország ilyen jellegű gondjait is. A hírrel kapcsolatban Bakonyi Árpá­dot, az Ipari és Kereskedel- mi Minisztérium környezet­gazdálkodási főosztályának' yezetőjét, a dorogi égetőmű építésének és a borsodi ipar­vidék környezetvédelmi ügyeinek miniszteri biztosát kérdeztük. — A beruházás pontosabb helye valószínűleg Rudabá- nya lesz, ahol a feltételek °ptimálisnak mondhatók. Néhány évvel ezelőtt már ál­dásukat adták az itt élő em­berek az égetőmű építésére, de akkor pénz híján nem tudtunk hozzákezdeni a mun­kákhoz. Most, a végleges döntés előtt újra megkérdez­zük őket, úgy tudom, hogy a rudabányai polgármester szakembereket is meghallgat ebben az ügyben, s a kiírt, nemzetközi tender pályázati batáridejével egyidőben érte­sít bennünket a döntésük­ül. Ha nemmel válaszolnak, ükkor pályázatot írunk ki a telepítés helyére vonatkozó­an, de az égetőt minden­képpen Északkelet-Magyar- urszágon fogunk megépíteni. — Mi szól Rudabánya niellett? — Egyrészt korábban már Megígértük, hogy ide telepít­jük a hulladékégetőt, más- 'eszt itt jók az infrastruktu- 'ális feltételek. Nem beszél- Ve arról, hogy korábban itt ércdúsító üzem volt, s az ott alkalmazott mérnököknek és szakembereknek egy hulla­dékégetőben is fontos szere­pük lenne. Reméljük, hogy az emberek ma is támogat! ják a beruházást, hiszen eb­ből csak előnye származna, a településnek. Üj munkahe­lyek létesülnének, s korsze­rű ipari technológia hono­sodna meg lakóhelyükön. Ea a műszaki kultúra területén előrelépést. jelentene, s ugyanakkor vonzaná az ipar más ágazatait is. — Mennyire veszélyes a szóban forgó hulladékégető a környezetére és az ember­re? — Semmiféle veszélyt inem rejt magában az égetőmű. A. svájci technológia alapján működő dorogi üzem is bizo­nyítja ezt. Áiprilis 6-án a rudabányaiak is meggyőződ­hetnek az állítás igazáról, e napon ugyanis „környezetvé­delmi” kirándulást szerve­zünk nekik Dorogra. Meg­jegyzem, a második égető­mű korszerűbb lesz, mint az első. —Ügy tudom, hogy az égetőművet részben vagy teljes egészében külföldi tő­kéből építik fel. Ez azt jelen­ti, hogy külföldről hozott hulladékot is égetnek majd benne? — Nem, csak magyarorszá­gi hulladékokat. — iMikorra dől el, hogy hová épül a második üzem? — Augusztus közepén már tudni fogjuk, hogy melyik cég, hol építi meg a külön­leges kezelést igénylő ipari hulladékok második égető- jét. (bpszerk. Ráthy) Sok a szép boltunk, de az árakkal, a minőséggel továbbra sincs minden rendben. Országos vizsgálat kezdődött az ev első két hónapjában az élelmiszer-kereskedelemben. A megyei önkormányzati hivatal ke­reskedelmi és piacfelügyelőségének munkatársai az árfeltünte­tés, a vásárlói ártájékoztatás helyzetét, valamint a fogyasztható­sági és minőségmegőrzési határidők betartását ellenőrizték me­gyénk boltjaiban. A vizsgálat tapasztalatait Stefán Mihály, me­gyei főtanácsos, a kereskedelmi és piacfelügyelőség vezetője összegezte. Ebben a témáiban .az el­múlt év hasonló időszaká­ban is végeztek vizsgálatot, melynek kedvezőtlen tapasz­talatai, a nap mint nap ér­zékelhető hiányosságok, to­vábbá a vásárlók jelzései egyaránt indokolttá tették az újabb vizsgálatot. Ez ki­terjedt a megye területén lévő élelmiszer-,kereskedelmi egységek közül 91 üzletre 93 ellenőrzéssel, 5 nagykeres­kedelmi lerakatra és 1 ipari előállítóra. A kiskereskedel­mi egységeikben történt 93 ellenőrzés során 12 esetben tapasztalták a vevőtájékoz- taitási kötelezettség mara­déktalan végrehajtását. Az ellenőrzéseik 85,2 százaléká­nál merült fel valamilyen hiányosság — mintegy 1694 tétel kapósán. Az igazi gon­dok főként a csemege, a zöldség-gyümölcs részlegen, tej- és tejtermékeknél, a kü­lönféle kenyereknél, péksü­teményeknél, a rekeszből kí- nált^ söröknél, szénsavas üdítő italoknál merültek fél. Az árfeltüntetési hiányossá­gok oka minden esetben bolti mulasztásra volt visz- szavezethető. Nehézséget okoz, hogy ma már szinte valamennyi áru „beárazását” a kereskedőnek kell elvé­geznie, s ezen túlmenően túlzottan gyakoriak az ár­változások. Mindez óriási leterheltség. Témavizsgálatunk másik fő szempontja az eladásra kínált áruk fogyaszthatósá­gi, illetve mimőségmegőrzési idejének betartása. Javulás­ról itt sem számolhatnak be, annak ellenére, hogy a kis­kereskedelmi egységek ma már önálló árkialakítási jog­körrel rendelkeznék, így helyben és azonnal lehető­ség kínálkozik az ármérsék­lésre. Az ellenőrzött balták közül 18-ban találtaik lejárt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents