Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-30 / 100. szám

1991. április 30., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csirke - húskrém nélkül A közösből a családi vállalkozásba Téesz-szakszervezetek — és ellentmondásos tevékenységük Kerestem egy embert Dél- Borsod szépnevű falujában — Szentistv áriban. Melyik Konczot keresi, kérdez visz- sza egy járókelő, mert ezek­ből több is van. Ha a csir­késre gondol, akkor jófelé indul, mert az a magas ház az övé ott ni, abban a 'kis utcában. Koncz Jakab fogad, akit régebben ismerek és tudom róla, hogy nem is otthon, hanem a szomszéd falu ha­tárában dolgozott éveken keresztül növénytermelő ágazatvezetőként, és megbí­zott főagronómuskómt is. Akkoriban státusszimbólum volt kövérsége, most alapo­san leadott a pocakból. — Nem csoda, itt mindent mi végzünk. Meguntam a több éves civódást, vesző- dést, az idegesség meg kife­jezetten rosszat tett nekem, ezért hátat fordítottam ad­digi munkámnak és családi vállalkozásban csirkete- nyósztésbe fogtam — sorol­ja, és invitál, me itt a sző- nyeges szobában beszéljünk erről, menjünk ki a „tanyá­ra” és győződjünk meg, a család jól választott-e vagy sem. — A helyi téesztöl bérel­jük egy barátommal ezt az istállót, de csak az épületet. Mert egyébként a berende­zést már mi vettük, de sók szerkezetet mi magunk esz- kábáltunk. A padlásra érünk, ahol nem minden ember orrának elviselhető csirkeszag fogad bennünket, na és harminc- nyolcezer darab csirke. Ki­mondani .is félelmetes ezt a számot, hát még ha bele­gondolunk, hogy ennyi jó­szágot etetni, itatni kell. gondoskodni arról, hogy se hideg, se meleg ne legyen, mert akkor végük, és akár egyik napról a másikra több milliós kár érheti ezt a csa­ládi vállalkozást. Lesz már ingyenkonyha Ózdon is. A város polgár - mesteri hivatala verseny- tárgyalást hirdetett népkony­hák üzemeltetésére. Az ön- kormányzat a településen három-négy ponton kíván mintegy 50—100 adagos in­gyenes étkeztetésről gondos­kodni. A versenytárgyalásra — Éjjel-nappal itt va­gyunk mindig. Ezen a tele­pen mindig kell tartózkod­ni valakinek — mutat akö­rülvevő pusztaságra az egy­kori tsz-vezető. — Milyen érzés ez, ha sa­ját magának parancsol az ember ? — Én régebben is foglal­koztam, mégpedig nagy te­rületen — dohánytermesz­téssel, zöldségfélével, répá­val, mikor mi volt a sláger. Azért nem új előttem, hogy meg kell fogni a munka ne­hezebb végét is. Ez az egész családra jellemző, itt van a nagyfiam is, nem a diszkó­ban. De mi van litt egy-egy szállításkor ...? Éjjel-nappal rohangászunk, itt nem lehet lazsálni, minden, legkisebb kihagyást észrevesznek a jó­szágok. Évente átlagosan öt turnust adunk le. Ennyit bí­runk. Szóval nem kényeztet el az, hogy magánvállalko­zásba fogtam, de egyelőre panaszra sincs okom — mondja immáron a csirkés Koncz Jakab, aki még negy­venen innen, maga válasz­totta — változtatta sorsát, ahogy már kezd divatba jönni ez a vállalkozási for­ma. És természetes, hogy sok szakmai fogást, beszer­zési, értékesítési lehetőséget a világért; sem árulna el, ne­hogy valami konkurens akadjon, itt a környéken. Mesés sikerekről, nagy nyereségről badarság lenne beszélni, de a három éve beindult „maszek” vállalko­zást egyelőre azok közé a kezdeményezésék közé kell sorolnunk, amelyek nem ful­ladták ki pár hónapos ve­getálás után, hanem' túlélik a táp-, a gyógyszer-, az ener­gia-áremelést, miközben az emberi erőlködést, a szelle­mi-fizikai munkát ebben a szférában nem is számolják — főként, ha a sajátjukról kiírt feltételek szerint a maximális norma 40 forint nyersanyag — 20 forint ön­költség — egy tál ételre. A versenytárgyalás az ózdi pol­gármesteri hivatalban lesz, hétfőn fél kettőkor. Május elsejét követően lesz már ingyen.konyiha Özdon is. Pénzes növények Lehet még szerződni A szokásosnál is szeszé­lyesebb volt az idén április, a felmelegedést követő hir­telen lehűlésével, hózáporos időjárásával. Ez több ter­ménynél a vetés idejét is ki­tolta. Bár a „természet órá­ja” a késedelmet behozza, azért még lehetőség van egyes növényféleségek veté­sére. Ezek közé tartozik például a karósbab, az ubor­kamag, nemkülönben pedig az étkezési és takarmánytök is. Mindezen terményeknek „van piaca” — így nemcsak nagyüzemek, de kistermelők is szerződhetnek termesz­tésre az Agria Vetőmag Kft.- vel. A korábbi években a nagyüzemi gazdaságoknak biztos, előre kalkulálható bevételi forrást jelentett a szerződéses termesztés. „Pén­zes növényeknek” is nevezték az így előállított ter.melvényt — hiszen előre meghatáro­zott árat kaptak érte. Most, hogy változnak a gazdálko­dás körülményei, a termé­nyek egy részére, a fentebb említettekre is, kisgazdasá­gok is szerződhetnek — a jövedelem bizonyosságával. Az egyéni vállalkozás lehe­tőségével élve számos tsz- ben alakultak szakcsoportok, s ezek például olajtök, ipari napraforgó termesztésére vállalkoztak. A biztos bevételt az idén sem hagyták ki számításaik­ból a nagyüzemek sem. Ezért szerződték többek kö­zött lucerna- és vörösihere- mag termesztésére, amelyre — szigorú feltételek möllett ugyan, — „feláras” termelési szerződést kötötték. A kft. azonban nemcsak a „készterméket” veszi át a termelőktől, hanem jó mi­nőségű vetőmaggal is segíti azokat. Így gyakorlatilag be­fejezték a hibrid kukorica vetőmag kiszállítását. Idősebbek emlékeznek még az úgynevezett szendvicsem­berre, hosszabban mondva: reklám elöl-hátul, láb és kéz kettő-kettő, felettük pe­dig egy ilyen vagy olyan fi­zimiska. Mert sétált már Miskolc főutcáján az ember­arcú hirdetés úgy az ötve­nes évek táján, de évtize­dekre nyoma veszett. Él-e, hal-e, szakmát tanult-e, ola­jos munkásruhára cserélte-e színes tábláit, csak találgat­ni lehet. Késői utódja idén márciusban tűnt fel, s napon­ta találkozhat vele, aki — például délidőben — a .mis­kolci Széchenyi utca forga­tagának részese. A most sé­táló élő reklám egy fiatal, kedves arcú, vidám fiú, nem nehéz szóra bírni. — Három szakmám is van — mondja —, de éppen ál­lástalan vagyok. A hirdetés­ben, amire jelentkeztem, egyértelműen megjelölték a munka mibenlétét, szokat- lanságát, de azt gondoltam, miért ne! Ez is munka, ha nem is hosszú időre. Hu­szonkét éves vagyok, bele­fér az életembe. — Nem érezte magát fur­csán, amikor ilyen öltözet­ben effindult? — Jaj, dehogynem! — ne­veti el magát —, kellett hoz­zá egy hónap, hogy meg­szokjam a szerepemet. Za­vartak a sokszor obszcén megjegyzések, amiket a való­színűleg szintén állástalan fiatal srácok némelyikétől Se szeri, se száma a ter­melőszövetkezetek érdekkép­viseleteinek. Hol felülről jött kényszer-szervezetek és ap­parátusok, hol helyileg kez­deményezett fórumok val­lották (és vallják még ma is), hogy az ő szervezetük a téeszek'ben dolgozók — most már aztán tényleg — valódi képviselője. Köztük érdekesnek tűnik egy nem olyan régi véle­mény, hogy a téeszekben is szükség van szakszervezet­ire. És sok téesziben valóban alakult szakszervezet. A Mezőgazdasági, Erdé­szeti és Vízgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezeti Szö­vetsége állásfoglalás iránti kérelemmel fordult a mun­kaügyi miniszterhez, a szö­vetkezeti tagok szervezke­dési jogának értelmezése ik érdesében. .Nemrégen a Mü.M-ben megtartott megbeszélésen je­len voltak az érintett mun­káltatói érdekképviseleti szervek (MOSZ, AEÉOSZ, kaptam. Megnyugtattak vi­szont azok, akik úgy csodál­koztak rám, hogy „jé, mi­lyen aranyos” ___, ”,dé jó­p ofa’ . Most már felszaba­dultan csinálom. Az utcai árusok közül egy igazi ba­rátra is találtam — meséli, mint aki kincset lelt. Így is van — elmélkedem mellette —, az őszinte ba­rátság önmagáért is megér némi kényelmetlenséget. Bal­lagunk tovább, s én is fi­gyelem az embereket. Tekin­tet a táblán, majd ugyanaz a szempár az arcot is meg- nézi. Üjabb tekintetek a szemsík alá, aztán szemma­gassághoz. Egy középkorú férfi úgy megnézte, épp. hogy körbe nem járta. — Nekem egyáltalán nem ellenszenves — mondja — sőt, nagyon tetszik. Ügyesen csinálja, igazán ötletes. , A család, az ismerősei mit szóltak mindehhez? —— próbálom kutatni tovább a szendvicsemberi lét lelki zegzugait. — Hamar elfogadták: Aki ismer engem és kedvelt ed­dig, emiatt sem ítélhet ró­lam másként. Órájára néz, a lassú ban- dukolásnak egyszeriben vége — Két óra — figyelmez­teti önmagát —, lejárt a műszakom. Megyek és táblát cserélek, felveszem a másik megbízómét, ötig még az utcán vagyok, de az már egy másik ember lesz. Bodnár Katalin IPOSZ) és a munkavállalói érdekképviseleti szervek (MBDOSZ, Szövetkezeti Ipar­ban Dolgozóik Szakszerveze­te, FSZDL, Szolidaritás Mun­kásszövetség) képviselői, a Legfőbb Ügyészség és a Földművelésügyi Miniszté­rium képviselője. A jelenlévők teljességgel egységes álláspontot alakí­tottak ki a következő kér­désekben : A szövetkezeti tagok szer­vezkedési joga nem tehető kérdésessé, ennek megfele­lően nem lehet jogi akadá­lya annak, hogy a munkát végző szövetkezeti tagok szakszervezetei a Munka Törvénykönyvében biztosí­tott szakszervezeti jogosult­ságokat gyakorolják. A hatályos szabályozás nem zárja ki a szervezkedés jogát, de a Munka Törvény- könyvében biztosított szák­szervezeti jogosultságokat a szövetkezeti törvények és a végrehajtási rendeleteik csak részben terjesztik ki a szö­vetkezetekre. Egyes szövetkezeti típusok esetében hátrányos megkü­lönböztetést eredményez az, hogy a nem függetlenített szakszervezeti tisztségvise­lők munkaidőkedvezmé­nyeiről szóló 14/1987. (X. 25.) ÁBMH rendelkezés ha­tálya csak a munkáltatónál dolgozó tisztségviselőikre ter­jed ki, a szövetkezetre és a szövetkezeti tag tisztségvise­lőkre nem. Ez az ellentmon­dásos helyzet részben meg­szüntethető lenne, például a mezőgazdasági szövetkeze­tek esetében földművelés- ügyi miniszteri rendelettel, általánosságban pedig kor­mányrendelettel. E megoldás ellen szól. hogy az új szö­vetkezeti törvény szabályai­val a felsorolt ellentmondá­sos helyzet feloldható. A szövetkezeti törvény tervezetében pozitív előre­lépés; a tulajdonosi és a murikát végző tulajdonosi minőség megkülönbözteté­se. továbbá az, hogy a mun­kát végző tagok jogviszo­nyaira a tervezet a Munka Törvénykönyve szabályai­nak alkalmazását rendeli el. E megoldás mégis kevés, mert a tervezet szövege ki­fejezetten nem utal a szak- szervezeti jogok gyakorlásá­ra, ahogyan ez a többi szer­vezeti (pl. társasági) tör­vényben szerepel. Tehát, a szövetkezeti, törvénynek ki­fejezetten ki kellene mon­dania. hogy a munkát vég­ző tagok és az alkalmazot­taik esetében a szakszerve­zeteket a Munka Törvény- könyvében biztosított szak- szervezeti jogosultságok il­letik meg. A tervezet egyebekben sem következetes. mert (ahogyan a Munkaügyi Mi­nisztérium észrevételében is szerepel) a tulajdonosi és a munkavállalói minőség kö­vetkezetesen nem válik el, ami különösen a belső (kol­lektív szerződésnek megfe­lelő) szabályozás lehetőségé­nek kirekesztése és az anya­gi felelősség indokolatlan el­térő szabályozása tekinteté­ben eredményez súlyos el­lentmondást, E kérdésekben a tervezetnek következetes álláspontra kell helyezked­nie: meg kell teremtenie a munkaviszonyra vonatkozó belső szabályozás lehetősé­gét, természetszerűen az ön- kormányzati szabályozásból eredő sajátos eltérésekkel, •továbbá a murikát végző szövetkezeti .tagok anyagi (kántérítési) felelősségét a munkajogi szabályozással azonos módon ikell megolda­nia. Külön értékelést igényel­nék azok az ellentmondások, amelyek a szövetkezeti jogi szabályozás a munkajogi szabályozás változásának el­térő időpontjából erednek. Ha a szövetkezeti törvény a tervezethez képest jelen­tős késedelemmel lép csalk hatályba, akkor az átmene­ti időre a szövetkezetre is indoikolt kiterjeszteni a 14/1987. (X. 25.) ÁBMH ren­delkezés hatályát, minthogy csupán a mezőgazdaságban itöbb mint 500 szervezetben dolgozó szakszervezeti tiszt­ségviselők munkaidőkedvez­ményét kellene ezáltal ren­dezni. A szövetkezeti törvénynek a tervezett időpontban tör­ténő hatályba lépése pedig azért idézhet elő ellentmon­dásos helyzetet, mert a tör­vény hatályon kívül helyezi az egyes szövetkezeti ágaza­tokra irányadó törvényerejű rendeleteket. ezzel a Mun­ka Törvénykönyvére utaló szabályokat. A tanácskozáson egységes álláspont alakult ki abban is, hogy a jövőre nézve va­lamennyi munkavégzéssel járó tagsági tagviszony ese­tében hasonló problémákkal kell számolni, ezért a fog­lalkoztatás során az előző­ekben meghatározott szer­vezkedési joggal és az azzal összefüggő jogosultságok ki­alakításával érdemben szük­séges foglalkozni. Külön felmerült, hogy az MRP program és az azzal kapcsolatosan létrejövő egyesületek jogi helyzetét is ilyen értelemben kell vizs­gálni. s a részvény-program­ra készülő törvényben e kérdéskört szabályozni szük­séges. BVÜ BETON­ÉS VASBETONIPARI MÜVEK ALSÓZSOLCAI GYÁRA Alsózsolca, Gyár u. 5. Telefon: 83-211, 44-933 Építkezők figyelmébe ajánljuk korszerű termékeinket: ♦ E-jelü födémgerenda, ♦ PK-jelű födémpanel, ♦ TG-jelü gépkocsitároló, + különböző minőségű kevertbeton. Fenti termékek kedvező áron megvásárolhatók telephe­lyünkön működő Építőanyag Boltban munkanapokon: 7-11.30 óra között. A megvásárolt vasbeton termékeket munkanapokon 6.30-22.30 óra között, a kevertbetont ezen­kívül még szombaton 7—14 óra között is kiszolgáljuk. A rakodás díjmentes. Várjuk kedves vásárlóinkat. (bckecsi) Ingyenkonyha Ózdon Munkagép Trabantból Ar Autóbontó „«O'* Kereskedelmi és Szolgáltató Kft roncstelepén „másodvirágzását éti’' egy Trabant 601-es kétütemű gépkocsi. A telep barkácsoló kedvű dolgozói, Klement Ferenc és Gyuriczo 2oltán, kettévágták a jármű- vet és egy Nysa kisteherautó platójával toldották meg. Az így átalakított Trabantot munkagépként, a roncsok mozgatására használják. (MTI fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents