Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-24 / 95. szám

1991. április 24., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az olvasó most olyas- # mit láthat, amit eddig nem tettek a kirakat­ba. A tudósítótól a szakérte­lem híján és bizonyos védett­ség titkossága miatt ne is várjon pontos műszaki leírást. A főszereplő az az űrkemen­ce, amelyet a Miskolci Egye­temen fejlesztettek ki, tamely (illetve annak egy korábbi vál­tozata) mór megjárta a világ­űrt, s ez is égi vándorút előtt áll. A kedden kezdődött nem­zetközi konferencián mutatták be a berendezést, a Derme­dés és súlytalanság című ren­dezvényen. Az űranyagtudo­mányról van szó, jelesen arról, hogy milyen sikerrel kecsegtet gravitáció-mentes körülmények között a különböző anyagok kristályosodása. Az égi kris­tály földi viszonyok között elő- állíthatatlan. Felhasználási te­rülete roppant széles: a hír­adástechnikától a biogeneti­kán át a hadiiparig szélese­dik az alkalmazási lehetőség. Az sem titok, hogy a miskolci űrkemence akár öt centi átmé­rőjű gyémántot is tud produ­kálni. A világ legértékesebb köveit a természet egymillió év alatt izzadja ki. A mosó­gép nagyságú égi laboratóri­umnak erre száz nap is elég. Laczó József felvételei PDSZ: kongresszus után Szakszerűség és radikalizmus Az elmúlt hétvégén tar­totta második kongresszu­sát a Pedagógusok Demok­ratikus . Szakszervezete (PDSZ). A itanáűsikozás eredményeit ismertették a szakszervezet országos vá­lasztmányának tagjai — Horn Gábor és Poikorni Zol­tán — sajtótájékoztatóju­kon. A PDSZ életében ezzel a kongresszussal lezárult egy korszak — hangsúlyozták a ■megjelent újságírók előtt. Míg a rendszerváltás glőtt a mozgalmi jelleg dominált a •tevékenységűikben, több po­litikai felhanggal, addig A svédeknek van néhány világszámuk. Mondjuk a svédcsepp, az acél, a Volvo, vagy az Ericsson cég jó né­hány távközlési berendezé­se. Tegnap Miskolcon, a Tu­domány és Technika Házá­ban találkoztak a skandiná­viai szakemberek magyar partnereikkel. Nem első randevúról volt szó, hiszen az Ericsson éppen nyolcvan esztendeje szerepel hazánk­ban. A céget 1876-ban alapí­tották, amely azóta a táv­Emelkednek a közös költ­ségek címmel írtunk nemré­giben a Herman Ottó Lakás- szövetkezetről. Ebben Krasz- nai Józsefnek, a szövetkezet elnökének tettük fel azokat a kérdéseket, amelyekkel le­vélben és telefonon kerestek, bennünket a lakástulajdono­sok. A cikk megjelenése után sorra kaptunk dühös és hig­gadt leveleket, telefonokat, amelyekből kiderült, a tu-, lajdonosok úgy érzik, még- sincs minden rendben a szö­vetkezetnél. Ezt erősítette meg a napokban Buday Bé­la és Barba Rafael, akik azért keresték fel szerkesz­tőségünket, hogy mint kül­döttek, elmondhassák véle­ményüket a lakásszövetke­zetről és annak vezetéséről, j — A 105 küldöttből raj­tunk kívül sajnos csak na­gyon kevesen vannak, akik a küldöttgyűléseken fel me­mostantól a radikális fellé­pését megőrző, de szaksze­rű. jól szervezett érdekvé­delmi és szakmai munka kerül előtérbe. A kongresszus, többek kö­zött. foglalkozott a pedagó­gusok bérezési rendszeré­nek, az oktatás finanszíro­zási módozatainak, a szak- szervezeti esélyegyenlőség­nek. a szakképzéssel össze­közlési berendezések egyik legnagyobb szállítójává vált. A második külföldi gyárat (az első Szentpétervár volt) 1911-ben alapították Ma­gyarországon. A hazai cross­bar-rendszer kiépítésében döntő szerepet vállaltak, a jelenlegi telefonvonalaik kö­zül hétszázezer az ő nevük­höz fűződik. Az elkövetke­zendő öt évben ők a legfőbb várományosai az 1,5 milliós bővítés megvalósításának. Az elkövetkező évek nem­csak mennyiségi, hanem mi­rik vállalni a vezetéssel szembeni álláspontot. A kül­döttek nagyrésze ugyams amolyan szavazógépként mű­ködik, ellenvélemény nélkül szavaznak és fogadnak el minden előterjesztést. Erre jó példa a tavalyi küldöttgyű­lésünk, ahol javasoltuk az alapszabály módosítását. Mi­vel mindenütt bevett szokás manapság, hogy pályázati rendszerrel töltik be a veze­tői posztokat, ezért mi is azon az állásponton voltunk, hogy a lakásszövetkezet el­nökét, igazgatósági tagjait, a felügyelőbizottság elnökét és tagjait is ilyen rendszerrel függő problémáknak és a pedagógus-munkanélküliség kezelésének a kérdéseivel. A küldöttek megbízták az országos választmányt, hogy hozzon létre olyan csopor­tot, amely segít leküzdeni a munkanélküliséggel kapcso­latos aktuális problémákat — tanácsadás, munkaközve­títés formájában. Ehhez lé­nyegében kapcsolódik az az nőségi változást is ígérnek. A hagyományos vezetékek szerepét fokozatosan átve­szik az úgynevezett analóg berendezések és a digitális rendszerek. Így egyaránt le­hetőség nyílik a beszéd, az adat és a kép átvitelére. A rendezvény házigazdá­ja Fodor István, az Ericsson Technika Kft. igazgatója volt. Előadást tartott, töb­bek között Ulf Sandberg, Bengt Lagerstedt, Torbjörn Torstensson, Roland Eng- man. válasszuk meg. Javasoltuk azt is, hogy a külső kivitele­zői munkákra versenytár­gyalást írjunk ki, s a leg­jobb árajánlatot fogadjuk el. Van ugyan egy 16 főből álló saját karbantartórészlege a szövetkezetnek, de amikor szükség lenne rájuk (ünne­pek alatt, hétvégeken) soha nem lehet őket megtalálni, arról nem is beszélve, hogy a bérköltségük, azSZTK-juk és a raktárkészlet is óriási összegekbe kerül., Javaslatot tettünk arra is, hogy azoknak a közös helyi­ségeknek, amelyeket jelen­leg bérelnek különböző cé­gek, emeljük fel a bérleti díját, hiszen minden normá­lis helyen ez a legjobb be­vételi forrás, nem beszélve arról, hogy a jelenlegi 1500 —4000 Ft/hó bérleti díjak nevetségesen alacsonyak, rá­adásul semmi rendszer, szisz­téma mines a megállapítá­suknál. Ezeket a javaslata­inkat „természetesen” lesza­vazták. Következett az októ­beri küldöttgyűlés, ahol szin­tén javasoltuk az alapsza­bály módosítását, hiszen a jelenlegi a most érvényes szövetkezeti törvénynél is rosszabb, mert kevés bele­szólást enged a tulajdono­soknak a szövetkezet életé­elhatározás, amely szerint munkaiközvetítő hálózat is működik majd a PDSZ ke­retein belül. A PDSZ választmánya örömmel üdvözli az MDF országos választmányának állásfoglalását a szakszerve­zeti választások mielőbbi megtartásának szükségessé­géről. Reményeik szerint így végre lezárulhat a magyar szakszervezetek legitimitási válsága, csakúgy, mint a szakszervezeti vagyon körü­li vita. Ezzel — vélik a PDSZ országos választmá­nyának tagjai — sikerül betölteni azt az űrt, amelyet a valódi érdekvédelmi szer­veződések hiánya jellemez ma Magyarországon. S eb­ben az új struktúrában ta­lán a PDSZ-nek is a súlyá­nak megfelelő szerep juthat majd. A több. mint ezer intéz­ményben mintegy tizenegy- ezer tagot számáláló szerve­zet küldöttei 15 tagot dele­gáltak asz 50 fős országos választmányba a hétvégi kogresszuson. A többi vá­lasztmányi tag az intéz­ménytípusok szekcióinak delegáltjai közül kerül ki. (bpszerk.) be, s kevés a lehetőségünk a vezetés kontrollálására is. A szövetkezet bérgazdál­kodása is sok kívánnivalót hagy maga után. A tavalyi küldöttgyűlésen értesültünk arról, hogy a vezetők prémi­umot, törzsgárdajutalmakat osztottak szét maguk között. Ilyen címen már a termelő­üzemekben sem osztanak pénzt. Javasoltuk, hogy _ m ivel ezek ellenőrizhetetlen kifizetések — kerüljenek be­le az alapfizetésbe. Ez a lakásszövetkezet — véleményünk szerint — egy­általán nem úgy funkcionál, ahogyan a tulajdonosok ér­dekében kellene, a tulajdo-. nosok hozzászoktak ahhoz, hogy a véleményük nem ér semmit, ezért sokan el sem jönnek a lakógyűlésekre. Pe- nagyon fontos lenne, hogy minél nagyobb szám-, ban részt vegyenek eze- ken, hiszen róluk, a zsebük- rol, Pénztárcájukról, van szol A küldöttektől követel- jek meg, hogy a küldöttgyű­lések anyagairól előzetesen számoljanak be, kérjék szá­mon a végzett munkát, tehát eljenek tulajdonosi jogaikkal, s *?.e. ,<:sa^ egymás között be­szeljek meg a felvetődő problémákat.. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát megkezdte a SZÖLÖOLTVÁNYOK ÁRUSÍTÁSÁT 33,50 FT/DB-OS ÁRON. Az oltványok (elsősorban Furmint és Hárslevelű klánok) megvásárolhatók TARCALON AZ OLTVÁNYHAJTATÓ ÜZEMNÉL. Munkanapokon 8 órától 14 óráig, amíg a készlet tart! Jó vonal a svéd vonal Ismét a Herman Lakásszövetkezetről Mit mondanak a küldöttek? Viszolyognak a nyilvánosságtól M ehéz ma szóra bírni a gazdálkodó szerveze­tek vezetőit. Legtöbb­jük viszolyog a nyilvánosság­tól. Pedig hát lenne miről beszélniük, annyi gond, prob­léma van a vállalatok háza- táján. Megfigyelhető, hogy sokan várnak valamire, vala­mi csodára, megmentőre, aki majd kihúzza az üzem, gyái megrekedt szekerét a bajból. Pedig maguk is jól tudják, hogy alapvetően csak saját erejükre, tudásukra, lelemé­nyességükre támaszkodhat­nak. Mert az ugyebár hiú remény, hogy majd jön egy nyugati tőkés, s mint a me­sében, felkínálja segítségét a bajbajutottaknak. De hát mi­lyen az ember, reménykedik, az utolsó szalmaszálat is megragadja az életben ma­radásért. Borsodban is szép szám­mal vannak gazdálkodók, akik nap mint nap borotva­élen táncolva, a bűvészeket meghazudtoló mutatványok­kal igyekeznek úrrá lenni a nehézségeken. Sokaknak ka­póra jön arra az ördögi kör­re hivatkozni, ami a vállala­tok közötti tartozások terén különösen az utóbbi egy év­ben kialakult. Mindenki tar­tozik valakinek, aminek nem egyszer fizetésképtelenség lesz a vége. Több példát le­hetne említeni azzal kapcso­latban, hogy esetenként még a bankoktól felvett hitelek kamatait sem mindig képe­sek törleszteni a vállalatok. Ha pedig valaki nem törleszt időben, megnézheti, mikor kap újabb kölcsönt. Sok szó esik ma a tulaj­donreformot megtestesítő pri­vatizációról. De hát ennek is van egy lényeges feltétele. A tulajdonreform végrehajtá­sa során nem elhanyagolha­tó stratégia szempontként szükséges figyelembe venni egyebek között, hogy a pri­vatizációnak a vállalatok nagy részénél együtt kell jár­nia a gazdasági egységek teljes megújulásával. Ez úgy­mond a gazdálkodás egészé­re, vagyis a piacra, a ter­melésre, a technológiára, a vezetésre, a vállalatok szer­vezeti felépítésére és nem utolsó sorban a pénzügyi hely­zetre egyaránt vonatkozik. Balgaság ugyanis arról ábrán­dozni, hogy egy lezüllött, anyagilag csődbe került, mű­szakilag silány állapotú gyár­ért, üzemért kapkodnak majd a vállalkozók. Hacsak nem bagóért akarják kiárusítani az állami vagyont. Ami vi­szont megint csak nem lehet cél. Csak nálunk! Csak nálunk! ALVÁZ- ÉS ÜREGVÉDELEM, gumigranulátummal dúsított anyaggal! W E 606 KERÉKJÁRATI DOBSZERELÉS GUMISZERELÉS — CENTRlROZÁS AUTOKORR GM., Miskolc, Kisfaludy u. 72. Telefon: 46/80-195. A B.-A.-Z. Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat FELVÉTELT HIRDET AZ ALABBI MUNKAKÖRÖKBE: ♦ 2 fő minősített hegesztő (GC-2 A, vagy B), ♦ 2 fő fűtésszerelő, + 1 fő hegesztő, lakatos szakmával. Jelentkezni lehet: a vállalat energiagazdálkodási osztályvezetőjénél, 8-as autóbusz-végállomás. J Aczél Éva Mennybe megy az égi kemence

Next

/
Thumbnails
Contents