Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
£7 XLVIi. évfolyam, 95. szám u 1991. április 24. Szerda l) Ára: 5,80 R BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Gyorsan és hatékonyan dolgozik a tisztitösor. Egy 12 kocsiból álló szerelvényt 10 perc alatt tisztává varázsol. Fotó: Farkas Mayo Kocsimosó a Tiszáin Április 23-án. egyelőre csak próbaüzem jelleggel a Tiszai pályaudvaron átadták az újonnan létesített vasúti kocsimosórendszert. — Mit tud és milyen az új gépsor? — erről kérdeztük Petró Gábort, a MÁV Miskolci Igazgatóságának építésvezetőjét. — Ismerve a hazánkban használatos berendezéseket, nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a most átadott tisztitösor az ország egyik legmodernebb gépsora. A mintegy 60 millió forintba kerülő tisztítórendszer megfelel valamennyi egészségügyi és környezetvédelmi előírásnak. A tisztítás ipari vízzel három fázisban történik: elsőként egy vizes öblítést kapnak a szerelvények, utána a szeny- nyezettségtől függően vegyszeres (sav, lúg) tisztítás következik, végül erős vízsugárral, bővizű öblítéssel tá- volítjuik el a kocsikról a már feleslegessé vált szeny- nyezetit vegyszert. A szerelvényekről lefolyó vegyszeres víz egy csatornán keresztül a -tisztítóműbe ikerül. Itt a vegyianyagokat semlegesítik. a vizet speciális szűrők segítségével megtisztítják az olajitóL és a szemcsés anyagoktól, s csak ezután engedik a Szinvába. A tisztítórendszer egyetlen gyengéje az, hogy mínusz 3 Celsius-fok alatt nem üzemeltethető, mivel szabadtéren épült fel. A tervezésnél szóba került egy befogadócsarnok építése is, de ez olyan nagy összeggel növelte volna az építés költségeit, ami messze meghaladja a Miskolci Igazgatóság anyagi lehetőségeit. (ks) Háromezer munkahely veszélyben A Metallgesellschaft AG (MG) — a Kort KG-vel együtt: mindkettő jelentős német acélipari tőkés csoport — 1990. márciusa óta 60 százalékos arányban tulajdonosa az Ózdi Acélmű Részvénytársaságnak (ÓART). Egy év alatt megtapasztalták a magyar acélipar — és általában az ipar — válságának minden egyes legapróbb és legnagyobb kínját, kénytelenek voltak átélni a csődben lévő magyar gazdaság tipikusnak mondható jelenségeit. A sorbanállást, a versenyhelyzet hiányát és az abból fakadó problémákat, a szociális feszültségeket, Erről is beszámoltak hétfői sajtótájékoztatójukon, amelyet a részvénytársaság évi rendes közgyűlése után tartottak. Politikai és gazdasági ellenállásokat tapasztalnak az acélmű átalakítása, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tétele során — mondták. A 40 százalékban tulajdonos magyar állam nem tartja be az ígéreteit, s a kényszerű „együttélés” az Ózdi Kohászati Üzemekkel (ÓKÜ) ■megnehezíti, hátráltatja az ÓART racionalizálási programját. Az ÓKÜ — állítják — a szerződések megkötésekor garanciát vállalt arra, hogy csökkenti a dolgozói létszámot (a termeléscsökkenéssel párhuzamosan), s ezáltal mérsékli a szolgáltatásaiért járó számlák ösz- szegét. Ezt az ígéretüket a magyarok nem tartották be, ezért az MG már nem tekinti kívánatosnak az együttműködést az ÓKÜ-vei, amely így „támasz” nélkül, valószínűleg bezárhatja a kapuit. Hiányolják a magyar kormány átalakítási és átképzési .koncepcióját, amely- lyel — véleményük szerint — csökkenteni lehetne a szociális feszültségeket. Mert bizony, ez a kormány feladata — ők az rt. munkaerő-problémáit házon belül megoldják. Ám ez a megoldás sem lesz mentes a nehézségektől. Az elmúlt hónapokban beindult, s a továbbiakban tervezett átalakítási program számol az rt.-n belüli, becslések szerint legalább 50 százalékos „rejtett” munkanélküliséggel. Ha —amint (Folytatás a 2. oldalon) Történelmi fésületlenség Kár származhat a kárpótlásból Történelmi esemény zajlik az Országházban szerda délelőtt: a képviselőhöz határoz (álljon itt most a teljes cím!) „A tulajdonviszonyok rendezése érdekében oz állam által 1949. június 8-a utón az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul akozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény" tárgyában. Az erkölcsi indíttatásában vitathatatlanul megalapozott kárpótlási törvény tervezete - ovég- ehajtás módját kifogásoló ellenzék visszavonulása után - elérkezett a végső állomáshoz, a közvélemény indokolt várakozással figyeli, milyen körülmények között születik neg a döntés, és mit eredményez. Az idők múlásával történelmi példázattá válható döntést azonban jelentőségéhez mérten messze méltatlan politikai előkészítő eljárás övezi. Elevenítsük fel a kárpótlási törvény pályafutásának lényeges állomásait! A kormány január derekára készült el tervezetével, melyet nyomban a parlament elé terjesztett. Az anyagot a hat frakció részéről heves támadások érték, majd mind a koalíciós pártok, mind az ellenzék lépett: a koalíció március derekára tető alá hozott egy kompromisszumos, az eredeti előterjesztéshez mérten eltérő, új javaslatot, míg az ellenzék visszavonult a további vitától, az SZDSZ Pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. Ezen előélet után: április 24-én döntés. A törvényjavaslat 21 szakaszból áll. A döntéshozó ülés első napján, április 22- ®n 419 módosító javaslat várt elbírálásra, túlnyomó részben kormánypárti forrásból. A rendteremtésre a T- Ház alkotmányügyi, költségvetési, valamint gazdasási bizottsága együttes ülésen vállalkozott április 23- án — a vállalkozást nem koronázta siker. Az együttes ülésen világossá vált: minden politikai egyeztetés ellenére a kormány eredeti javaslata ma is külön egységet képez a koalíciós párt- megállapodással szemben. A lényegi eltérések: az eredeti javaslat a föld tekintetében előírja, hogy csak az élhet a földje visszaszerzését biztosító vételi joggal, aki ma is ott él, ahol volt tulajdona fekszik, a koalíciós módosítás elveti ezt; a kormány 600 aranykorona értékben garantálja a teljes földtulajdoni reparációt, a koalíciós javaslat 1000 aranykoronában; a kormány egy hónapot biztosítana a kárpótlási igény bejelentésére, a három párt kilencven napot; a kormány degressziós táblája szigorúbb, a három párt nagyobb (Folytatás a 2. oldalon) TMC-tanácskozás Miskolcon A Malév (elveszi a versenyt Tegnap délután Miskolcon találkoztak a Malév Travel Manager’s Club területi szervezetének tagjai. Mint minden ilyen alkalommal, dr. Argayné Úri Szabó Zsuzsa, a Malév területi irodájának vezetője egy aktuális kérdésekről tájékoztató előadót hívott meg a klubtagtalálkozóra Kiss Tünde személyében. A Malév képviselője arról beszélt, hogyan fejleszti szolgáltatásait a magyar légiforgalmi társaság a közeljövőben. S hogy erre milyen nagy szükség van, azt minden jelenlevő nagyon hamar megértette. Több, mint tucatnyi külföldi légitársaság működik már Budapesten, ádáz harc indult meg az utasokért, akiknek száma a je^ gyek drágulásával arányosan fogy. A Malév — hallottuk a képviselőjétől — nem ijed meg a versenyhelyzettől, hanem felveszi a harcot, annál inkább, mivel nem tehet mást, ha a felszínen akar maradni. A szolgáltatásfejlesztés, a piacon maradás elsősorban új, korszerű géppark kialakítását követeli meg hazánktól. A nyugati utasok például egyszerűen idegenkednek attól, hogy TU-gépe- ken utazzanak. Ezért a Malév máris üzemeltet lízingelt Boeingokat, beszerez újabbakat, sőt gyári új gépek is gazdagítják majd a gépparkot. Ezek mellett felújítanak öt TU—154-est is. Megkezdődik egy új Ma- lév image-kép kialakítása, amely éppúgy vonatkozik a gépek belső tere egyedi, kulturált kiképzésére, a kellemes közérzet biztosítására, mint számos új profi szolgáltatás bevezetésére. Ezekkel elsősorban a business- osztály, vagyis a teljes áru jeggyel utazók számára akarnak a mainál vonzóbb feltételeket kialakítani. Minden Malév-utasnak éreznie kell — mondotta Kiss Tünde —. hogy a magyar légi- társaság a jegyváltástól a megérkezésig gondoskodik róla, mellette áll, s nem is akármilyen, hanem európai, vagyis a többi nyugati légi- társaság által képviselt színvonalon. Máris dolgoznak számos konkrét elképzelés megvalósításán. Az előadáshoz hozzászóltak a TMC-tagok is. A számos figyelemre méltó észrevétel közül most csupán egyet hadd emeljünk ki. A TVK képviselője elmondotta; hogy az utóbbi időben tizennégy ( !) külföldi légitársaság képviselői keresték meg őket Tiszaújvárosban, a legkülönbözőbb kedvezményeket felajánlva, ha velük utaznak. Ök azonban maradtak a Malévnál. Egyszerű oknál fogva — mondotta a hölgy — elégedettek a miskolci Malév-iroda szolgáltatásaival, s ilyen nehéz gazdasági helyzetijén miért is támogatnának külföldi légitársaságot, amikor rendelkezésre áll a hazai... Ny. I. Budapestre érkezett Cornelia Manescu Magas színtű delegáció élén kedden délben háromnapos látogatásra hazánkba érkezett Corneliu Manescu, a román Parlament Külügyi Bizottságának elnöke. A küidöttséget a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke — a meghívó fél — fogadta, aki az MTI kérdésére kijelentette: a román delegációval folytatandó tárgyalások a Külügyi Bizottság hatpárti közös programjának részét jelentik, a cél pedig az, hogy elősegítsék a szomszédos or, szágokkal fenntartott kapcso. latok rendezését. Ebbe a sorba illeszkedik a hatpárti delegáció szovjetunióbeli látogatása éppúgy, mint most a román—magyar kapcsolatok aktivizálása, s hamarosan megtörténik a kapcsolat- felvétel a szlovák, az osztrák és a jugoszláv partnerekkel is. (Folytatás a 2. oldalon)
