Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
1991. április 23., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Termelőszövetkezetek: Teljes modellváltást!- mondja a jogi szakértő A kormány ígérete szerint júniusig a parlament elé kerül az új szövetkezeti törvény, a földtörvény átfogó módosítása, a tsz-ek átformálását szolgáló átmeneti törvény. E csomag mielőbbi megalkotása a mezőgazda- sági termelés zavartalanságának feltétele, jó alapot szolgáltat a magántulajdoni szövetkezés hatékony piaci fellépéséhez — véli Orbán Sándor neves szövetkezeti jogász, a DATE docense. — A tsz-ek fejlődési irányában mérföldkö-e a részvénytársasággá alakult sasa- di tsz esete? — Figyelemre méltó esemény, tanulságos is lehet abban a helyzetben, amelyben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vannak. Válaszút előtt állnak: az egyelőre igen hézagos jogi szabályozás kiegészülése után gazdasági társasággá alakulni, esetleg társasági elemeket alkalmazni a szövetkezeti keretek között, vagy a remény szerint nyár elejére elkészülő új törvényeket felhasználva véghezvinni a teljes modellváltást. Ez utóbbit tartom a leginkább járható útnak. — Milyen feltételek mellett hajtható végre ez a bizonyos modellváltás? — Négy viszonyrendszernek kell alapvetően megváltoznia. Az állam és a szövetkezet kapcsolatában érvényesülnie kell a tulajdonosi közösség autonómiájának, ne maradjon lehetőség az indokolatlan állami beavatkozásra. A tagok igazi tulajdonossá válása hasonló fontosságú tényező, szükséges az egész szövetkezeti vagyon nevesítése. E nevesítést helyesebb a szövetkezet önkormányzatának határozatával végrehajtani, mint állami norma alapján. A tagi munka ma bérmunkás jellegű, ezért magát a szövetkezetét is, de az egyes tagokat is vállalkozást indukáló helyzetbe kell hozni. Ez feltételezi a szövetkezet egyenjogúságát a többi piaci szereplővel. Ide tartozik annak megoldása, hogy a szövetkezetnek hagyományosan vannak bizonyos többletterhei, társadalmi, szociális kötelezettségei. Az államnak ezeket valami módon el kell ismernie. Mai ismereteim szerint a készülő szövetkezeti és átmeneti törvény határozottan törekszik megvalósítani ezeket a feltételeket, s ha hatályba lépnek, akkor nem is lesz szükséges elvetni a szövetkezeti formát. A korábbi termelésirányító, hatalmi központot jelentő szövetkezetből, mint azt már néhány helyen a gyakorlatban is tapasztalhatjuk, vagyonkezelő, holding- jellegű szövetkezet válik, (bpszerk.) (krecz) Már a fák közé is Vállalkozókat keresnek erdőművelésre A jelenlegi elgondolás szerint, az erdő az állam tulajdonában marad, az ott végzett munkát azonban folyamatosan valamennyi területen vállalkozásba adják. Így jellemezte azt az új gazdálkodási tervezetet Varga József, a Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság vezérigazgató-helyettese. A felújításnál, tehát a. kivágott erdő pótlása esetében, csak az elültetendő faféleségeket határozza meg az erdészet — a többi munkát a vállalkozó végzi el — saját kockázatára. Az erdőgazdaság a csemetéket adja, az ültetés, munkaerő-toborzás, azok kifizetése, helyszínre szállítása már a vállalkozó gondja. A végzett munka után az erdőgazdaság az eredményesség alapján fizet. A vállalkozó a telepítés költségeit az elvégzett munka arányában, részletekben kapja meg. A végelszámolásra a terület műszaki átvételekor kerül sor. A vállalkozó részére igen fontos, hogy ez a tevékenysége félmillió forintig adómentes, mert mező- gazdasági munkának számít! Ez a vállalkozási forma egyúttal munkalehetőséget is kínál és nyújt azoknak, akik dolgozni akarnak, mert biztos jövedelmet jelent! Amint a telepítésre, úgy a további erdei részmunkára is lehet szerződni, illetve vállalkozni. Mint például a tisztításra, gyérítésre, törzskiválasztásra, amely az erdőnevelés és -kitermelés egy- egy fázisa. Ezek a munkák ugyancsak jövedelemadómentesek. Lehet aztán vállalkozni a fa kitermelésére is — akár saját, akár az erdőgazdaságtól bérbe vett gépekkel. Miután ez a munka már jövedelmet hoz, ezért nem adómentes. A kitermelés lehet komplex, tehát szállítással egybekötött, de a szállításra a Tüzép-telepre, vagy a vasútállomásra külön is vállalkozhatnak. Ezekhez a műveletekhez, mint az erdőbeli közelítéshez, rakodáshoz, szállításhoz az erdőgazdaság a gépeket bérbe adja, később pedig eladja. A vállalkozásban végzett erdei munkától azt várják, hogy jobban érvényesülhet így a tulajdonosi szemlélet, azaz a jelentős költséget igénylő erdősítés hatásfoka nő, a munka szakszerűbb lesz. Ez az erdőgazdaság tevékenységét is eredményesebbé teszi. Emellett pedig a több, mint 120 ezer hektárnyi erdőség vonzáskörzetébe tartozó településeken lakók munkalehetőséghez jutnak. Ez pedig a zempléni végektől a Tisza vonaláig, igen sok községet érint. Figyelem f Most gondoljon a szezonra. Rövid határidővel megjavítjuk fényképezőgépét, villanóját, vetítőjét. Elektrofot Szerviz Kft. Miskolc, Korvin Ottó u. |5. sz. Telefon: 28-700 * átalakul az OKGT? Már az elmúlt évben felröppent .a hír, miszerint elodázhatatlan az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt szervezeti átalakítása. Ezt megerősítette az a kormánydöntés, amely a közelmúltban született: nevezetesen, részvénytársasággá alakul a magyar olajipar, s még ez év közepéig leválasztják az OKGT-ről a hát- térvállalatokat. Ez azt jelenti, 'hogy belátható időn belül csupán a tröszt tenmélő vállalatai 'tartoznak a majdan megalakuló nemzeti vállalatihoz. A részvénytársasága tervek szerint nyolc vállalatból áll majd, amelyek bizonyos időn 'belül alkalmassá válhatnak a privatizációra. Egyébként, ia Figyelő legutóbbi száma rövidítve 'közli az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Előrejelzés és stratégia az ipari és kereskedelmi vállalatok privatizálására című vitaanyagát. Ebben többek között olvasható, hogy a petrolkémiai ipar privatizációját összehangoltan, együttesen szükséges megvalósítani. Lényegében 4 vállalatról van szó, nevezetesen az OKGT-hez tartozó két vállalatról (az egyik a Tiszai Kőolajipari Vállalat — szerk.) és a Tiszai, valamint a Borsodi Vegyi Kombinátról. Mindezt arra váló tekintettel 'hangsúlyozza a vitaanyag, hogy a szóban forgó vállalatok viszonylagos egymásra épülésük, kiegészítő szerepük, nemzetközi piaci részesedésük összehangolt állami privatizációt tesz szükségessé. Azt talán már felesleges is hangsúlyozni, hogy a tulajdonreform fő célja a gazdaság teljesítőképességének javítása, a magántulajdon többségén alapuló társadalmi-gazdasági rendszer kialakulása. Megemlítendő még, hogy a tulajdonosi szerkezet döntő kérdése a külföldi és a nemzeti 'tulajdon aránya, az utóbbin bel'ül az állami és magánszféra részesedése, a magánszférán belül a vállalkozók és a munkavállalók aránya. Hát bizony, nem minden tej tartozik az első osztályú minőségbe. A fizikai tisztaság vizsgálataikor a kis, kör alakú szűrőpapíron igazából egyetlen apró fekete pötty sem lehetne, ám van, amelyik tele van ilyenekkel. A Miskolci Tejipari Vállalatnál a tej átvétel nagyrészt bizalmi elven alapul. Azaz a vállalat a gazdaságokkal, háztáji tejgyűj'tőkkel olyan szerződéseket köt, hogy az általuk mért paramétereik alapján fizetnek, fenntartás nélkül. Ha eltérés van az adatok között, akikor a rosszabb minőségű tej beszállítói gyakoribb ellenőrzésre számíthat naik. iA kint.jártunkat megelőző napon 107 ezer liter tej érkezett a „tejiparhoz”, tudtuk meg Zábreczki Zoltán, laborvezetőtől. Mintegy hatvan mintának nézték meg a fajsúlyút, saVfokáit, zsírmentes szárazanyag-tartalmát, majd szelektálták a feldolgozás szempontjából. A jobb minőségű ékből sajtok, illetve túrókrémek lesznek. A „gyanús tejet” megvizsgálták idegen vízre is, a legújabban vásárolt Kryostar nevű készülékkel, amely a fagyáspont alapján dolgozik. Érdekesség, hogy már nem a —0,53-at állítják be a gépen fagyáspontként, hanem ez a szám —0,52 lett. Természetesen nem a tej fagyáspontja változott, csak a viták megelőzése végett ráhagyják azt az egy századot. A minőségellenőrzés nem fejeződik be az átvétellel. Minden üzemnek van külön la- boratóriiumia, ahol a gyártási folyamatok során ellenőrzik a higiéniát, a minőséget, a készterméket, .s van még egy központi labor is, ahol szúrópróbaszerűen ezeket is ellenőrzik. Ha a termék minősége nem megfelelő, akkor nem kerülhet kereskedelmi .forgalomba. Fellebbezésnek helye nincs, adott kémiai, mikrobiológiai paraméterekkel nem lehet játszani. Ha az élelmezési előírásoiknak megfelel, akkor esetleg csökkentett áron értékesíthető. Az ilyen, rossz minőségű termékék nagy kárt okozhatnak a vállalatnak, hiszen ha az újrafeldolgozás lehetetlen, akkor csak talkarmányozási célra történhet a felhasználás, s ez — .anyagilag — majdnem olyan, mintha .a kukába kerülne. — Régebben ez a központi labor a trösztnek volt tejipari ellenőrzési állomása — mondta Méhes Lászlóné, a minőségügyi osztály vezetője. — Mikor átvette a vállalat, ia műszerparkja gyakorlatilag már teljesen elavult volt, szinte mindent oserélni kellett. Sokat költöttünk rá, de nem eleget ... Szeretnénk nyenstejminősítő berendezéseket, .melyek alkalmasak a csíraszám, a szomatikus sejtszám meghatározására is, ám ezek árban milliós nagyságrendűek. Így .a nyerstej ilyen minősítése egyelőre Debrecenben történik. Ez persze elég sok pluszköltséget jelent. — Azért láthatja, hogy mi nagyon ügyelünk a minőségre. Talán egy kicsit túlzott is a rendszer, épphogy minden tasak mellett nem áll egy ellenőr... — szól Vioíláné Csinmaz Zsuzsanna, a késztermékllabor vezetője. — .Nagyon felerősödnek azok a hangok, hogy majd a közvetlenül a termelőtől vásárolt tej jó lesz és olcsó. Ám éhhez egy nagyon komoly ellenőrzési rendszert kellene kidolgozni. Mert hói a garancia arra, hogy az a tej 4 százalékos, hogy nem vizezett, hogy tiszta körülményeik között tartják, fejik az állatot? Ma az embereik nagy része .a haszonra törekszik. Lesz-e olyan hatóság, amelyik ezlt ellenőrizni tudja, s lesz-e olyan hatékonyság, mint a vállalla- toknál? Mi garantáljuk a minőséget. S az már más kérdés, hogy a kereskedelem hogyan tartja be a szabvány hűtési, tárolási szabályokat... Dobos Klára Interjú Anne Zwackkal A Shoemaker utcától a Szabadság Tavaszáig „A washingtoni követségek kulturális követei közül kettőt, Zwack Pétert és energikus, vonzó feleségét. Annát visszarendelték Magyar- országra” — írta nem minden csalódottság nélkül a Washington Post a most lezárult Zwack-ügynek egy eddig ismeretlen vonatkozásáról. Anne Zwackkal, aki brit származású, eredeti hivatását tekintve fotómodell, jelenleg' pedig szabadfoglalkozású újságíró, az Atlantic Sajtószolgálat tudósítója beszélgetett. .. — Anne asszony, önok rövid idő alatt rengeteg kulturális programot szerveztek. Washingtoni nyilvánosságot, fórumot kívántak biztosítani a múlt és a jelen magyai művészeinek, önök előtt nem folyt ilyen tevékenység a washingtoni magyar képviseleten ? , — Ügy higgye el, ahogj mondom: amikor idejöttünk, egy szobor, egy festmény nem volt a követség epule tében. — Leninről sem? — Nem, pedig nagyon kerestem. Ha lett volna, kitettem volna a sufniba. He nem volt semmi. Egyszerűen semmi. A lányommal együtt, a saját két kezünkkel festettük ki kívülről az épületet. A követségi alkalmazottak nem mertek segíteni. Amerika viszont rögtön megértette a megújításnak ezt a jelképét. Idén tavaszra terveztük a belső kifestést és reméltük, most már mások is segíteni fognak. Ugyanakkor kis néprajzi múzeumot akartam berendezni az egyik teremben. Fel is tudtam használni néhány képet a férjem gyűjteményéből. Kértem Magyarországról is anyagot. Nem kaptam. Szerettem volna kihozatni modern művészek munkáit is. Tárgyaltam egy különleges magyar kiállításról. Az Amerikai—Magyar Alapítvány finanszírozni akarta számunkra a magyar hősök portrésorozatát. Kaptam tő- lük is egy Petőfi-rézkarcot és jött volna festmény valamennyi magyar királyról. Vándorkiállítást is szerveztem. Ügy képzeltem el, hogy az itteni összes követséggel közösen felszerelünk egy nagy buszt, amelyen vetítők, videoszalagok, népviseleti ruhák, népviseletbe öltöztetett babák lettek volna, és a he- lyi iskolák igényeinek megfelelően vittük volna egyikből a másikba a kiállítást, hogy megismertessük a mi kultúránkat a gyerekekkel, a jövő nemzedékkel. Mindezt magánadományokból fedeztük volna. Otthonról csak kiállítási anyagot akartunk kérni. Kinek a magánadományaiból? ~ Mondjuk az enyémből is. Én ugyanis írtam Magyar- országról a legkülönbözőbb amerikai magazinokban. A Pan Am kiadványába, az American Express Food and Wine magazinba, a Travel és Leisure-be ... Jól ismert, nagyon népszerű amerikai lapok ezek. A tőlük kapott honoráriumomat erre fordítottam volna. — Mit tervezett még? Kizárólag művészeti, kulturális vonalon tevékenykedett? — Nem. Egészségügyi vonalon is. Ügy szintén magán- adományokból megszerveztem, hogy beteg gyerekeket, akiken Magyarországon nem tudnak segíteni, kihozhassuk ide Amerikába, műtétre, vagy amire szükségük van. Ezenkívül Magyarországon, hiszen bizonyára tudja, nem minden kórház rendelkezik a legmodernebb felszereléssel. Például az oxigénnel túltelített magyar inkubátorokban még mindig megvakulnak a koraszülött kisbabák. Azt akartam elérni, hogy valahányszor egy amerikai kórház megújítja a felszerelését, adja át nekünk, amit lecserél. hiszen az még mindig jóval modernebb, mint ami egyes magyar kórházakban van. Az Amerikai Közegészségügyi Minisztérium erre is készen áll. Remélem. ezt azért valaki megvalósítja, de fogalmam sincs mikor és hogyan. — Marad-e valami tartós emlék Washingtonban Zwack Anna párhónapos munkájának eredményeként? — A nagykövetségünk a cseh nagykövetséggel együtt egy parányi kis utcában van. Ügy hívják: Shoemaker Street. A csehszlovák nagykövetséggel közösen elértük, hogy az utcát a mi forradalmaink tiszteletére átkereszteljék a Szabadság Tavasza utcájára. Sharon Pratt Dixon polgár- mester ezt örömmel megígérte. Én úgy terveztem, hogy ünnepséget rendezünk a keresztelő alkalmával. Asztalokat állítunk fel, magyar és cseh ételeket szolgálunk fel, magvar, cseh és amerikai kórusokat hívunk meg szabadságdalok előadására. Ezzel mi lesz, nem tudom. Az ünnepség aligha valósul meg. De legalább az utca átkeresztelése igen. — Más követek hosszú évek után sem mondhatják el, hogy megváltoztattak Washingtonban egy utcanevet. Hogy érez most? — Nagyon szomorú vagyok. — El van keseredve? — Nem. Csak szomorú vagyok. Bánt, hogy ilyen rövid ideig tartott. — Jeilezte otthonról bárki, hogy szeretné változatlanul Magyarország szolgálatában megtartani Zwack Anna tehetségét és szervezőképességét? — Nem. De ki tudja, talán valakinek az eszébe jut. — Mik a tervei? — Őszinte leszek: nem tudom. Ha Péternek Magyar- országon kell kifejtenie munkásságát, nem tudom, mit tehetek én, aki nem beszélek magyarul, viszont jól ismerem Amerikát. Magyar- országon Magyarországért. Molnár Éva (Washingtoni t Átvétel — bizalmi elven Tejipari minőségellenőrzés
