Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

1991. április 13., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nem karrieristák S miniszter ígérte: segít Csengéiének A 304 lelket, számláló Csenyétéről a település pol­gármestere mondja; ez akis falu Abaúj leghátrányosabb helyzetű községe, ahol több­ségben vannak az idős és hajlott ikorban lévőik, ahol a helyi lakosságnak több mint a fele cigány származású. De azt sem szabad elhall­gatni, hogy ebben a falu­ban újra megnyitotta ősszel 'kapuit az általános iskola.- hogy a település történeté­ben először létesült óvoda. Gondoik és erőfeszítések színhelye a térség, ahol a legkisebb sikereként is sok­szoros árat kell fizetni. Itt nem karrieristák pályáztak a választások idején, nem pártok támogatta szószólók, hanem olyan önzetlen hely­béliek. akik mást. jobbat, többet akartak és ezért vál­lalják az áldozatokat is. S mit ikap cserébe a kiválasz­tott? Bedobják az ablakát kővel, morogva átkozzák, ..elviselik még egy ideig”, mert a rendelkezésre álló önkormányzati forintokból nem jutott minden igénylő­nek segély — legfeljebb csak a rászorulóknak. Mind­ezek nyomában mi 'terem­het a Csenyétéhez hasonló falvakban? Csüggedés. ki­ábrándultság. A belügymi­niszter az encsi fórumon mély részvéttel hallgatta az elmúlt napokban a nekike­seredett polgármester sza­vait és azt mondta; nem maradhat gazdátlanul a kis település csak azért, mert a szomszédos községek' meg­tagadják tőle a segítséget, a helyben pedig nincs elég pénz a fel toluló gondok megoldására. ..Személyesen vállalom a segítségnyújtást” — így a belügyminiszter és a hangsúlyt kicsit visszavé- ve tette hozzá: „veszélyes mondatok ezek”. Derültség futott végig a termen, mert a jelenlévők pontosan meg­érezték. dr. Boros Pétert nem hagyták közömbösen az elhangzottak, ezért segíteni szeretne. És persze nagyon jól tudta az együttérző mon­datok fogalmazásaikor, hogy ezt az ígéretet a hangsúly- vesztés ellenére mindanv- nyian jól hallottuk. — nagy j. — Ifjúsági nőgyógyászati tanácsadás Hogy kevesebb legyen a „néma sikoly..." A tényék, az adatok meg­döbbentőek: 1988-ban nyolc­van fiatalkorú (18 éven alu­li) lánynál szakítottak meg terhességet a miskolci Sem­melweis Kórházban, tavaly viszont már 194-nél. — Ho­gyan próbálnak segíteni a fiataloknak a kórház szülé­szeti-nőgyógyászati osztályá­nak orvosai? Kérdéseinkre dr. Berkő Péter osztályvezető főorvos válaszol. — Szakmai munkánk so­rán egyre gyakrabban ta­pasztaltra ti ük. hogy a fiata­lok egészségügyi kultúrája messze elmarad a kor köve­telményeitől. Jóval hama­rabb kezdik meg a szexuá­lis életet, s tájékozatlansá­guk. tudatlanságuk miatt gyakran sodorják önmagu­kat. egészségüket veszély­be. Nem ismerik a 'korszerű fogamzásgátlás módszereit, vérzészavaraikkal nem for­dulnak időben orvoshoz, s a szexuálhigiéniájuik i: sok kívánnivalót hagy maga után. Sokan nem tudják, hogy a Borsod megyében Oly gyakran tapasztalt haj­hullás olka nemcsak környe­zeti ártalom, hanem hor­monzavar is lehet, ami a nem megfelelően szedett fo­gamzásgátló tabletták kö­vetkezménye. Gyakran ta­pasztaljuk azt .is. hogy a terhességvállaláshoz szüksé­ges egészségügyi követelmé­nyeket sem ismerik a fia­talok. hiányos fogalmakkal rendelkeznek a családi élet­re való felkészülésben .is. — Foglalkoztak korábban is a fiatalok nőgyógyászati problémáival? — A városban eddig egyedül a megyei kórház szülészeti osztályán volt gyermeknőgyógyászati szak- rendelés. Óriási az igény, ezért szükség volt egy má­sikra is. A gyermeknőgyó- gyászati szakrendelés és az ifjúsági nőgyógyászati ta­nácsadás a mi kórházunk­ban minden hétfőn, szerdán és pénteken 14-től 16 órá­ig a szülészeti és nőgyó­gyászati osztály ambulan­ciáján működik április 1- itől. Felkereshetnék bennün­ket lányok, fiúk — és pá­rok —. esetleg kisebb cso­portok is. — Az iskolákban hogyan tudják önök segíteni az osz­tályfőnökök. pedagógusok munkáját? — Osztályunk orvosai vál­lalkoztak arra. hogy a vá­ros középiskoláiban, kollé­giumaiban, felsőoktatási in­tézményeiben, művelődési házakban, klubokban az igényeknek megfelelő szám­ban és rendszerességgel tartanak előadásokat. Örömmel vállalkozunk arra is. hogy előadást itartunk a tanári kar körében, mert szeretnénk őket megnyerni a fiatalok egészségügyi kul­túrájának javításához. Aczél Éva Működnek a közkutak A falvak közművesítése isorán újabb négy község kapott vezetékes ivóvizet megyénkben. Működnek már a iközikutak az országszerte ismert Vizsolyban, valamint a szomszédos Korlát közsé­gekben is. Ugyancsak átad­ták rendeltetésének Szögli­geten és Perkupán a veze­tékes ivóvízrendszert. Mint dr. Szabó Miklósnak, az Észak-magyarorezági Víz­gazdálkodási Társulatok Egyesülése igazgatójának tá­jékoztatásából megtudtuk, ezekben a községeikben még a múlt esztendőben kezdték meg a hálózat 'kiépítését, s a közeljövőben újabb köz­ségeik bekapcsolása is meg­történik. A vizsgálatok alap­ján még a nyári hónapok előtt várható például a há­lózat üzembe helyezése a csereháti Fancsal, valamint Balktalkék községekben. Ugyancsak a befejező mun­kálatokat végzik az alsóva- dászi' és a homrogdi rend­szereknél, amelyeket az ÉRV lát majd el tiszta ivó­vízzel. Hasonlóképpen egész­séges ivóvízhez jutnak az olyan aprófalvaik is. mint Ziliiz, Nyomár és Hangács.. Emellett folytatják a mun­kálatokat több bodrogközi településen, ahol közismer­ten egészségtelen a falusi kutak ivóvize. Hosszú szünet után ismét Verdi-dallamok csendülnek föl a Miskolci Nemzeti Színházban; A trubadúrnak, Verdi úgynevezett „közép­ső maniera”-korsz.aikában született zenedrámájának tapsolhat estéről estére a közönség. Frissen szerződ­tetett szólisták, új karmes­ter, újjászervezett zenekar és kórus színházunkban az alap, mely ennek a remek­műnek a színpadra állítását lehetővé tette. A darabot mindkét szereposztásban láthattam (április 3-án, il­letve 5-én). A felújítás ’ leg­kiemelkedőbb értékének tartom, ahogy egyfajta „belső szózatnak” engedve valamennyi szereplő és al­kotó meg akar felelni az eléje tornyosuló roppant feladatoknak. A miskolci adaptáció alapvetően jó. Kimutatható egyensúlyi helyzet teremtő­dött a próbamunkák során zene és rendezés között. Öncélúság és „bábszerű merevség” nélkül, a zenével szinkronban mozdul és lé­legzik a színpad, így a szenvedélyek harcában a szín fokozottan expresszív hatásúvá nemesedik. A rendező, Galgóczy Ju­dit és a díszlet- és jelmez­tervező Juhász Katalin m. v. fölfokozzák a színpad kapacitását. A „nyitott” te­átrum képe alkotókedvről és fantáziáról árulkodik. Az opera az események bonyo­lítása tekintetében minta­szerűen halad a végső meg­oldás felé. A háttórcselek- mény világos felfedésével Galgóczy hirtelen hozza felszínre a fő jellemekben dúló indulatokat. Az át- és egymásba csapó szenvedé­lyek ezáltal még inkább „jelképes lélekvalóságokká” alakulnak. Ezekben a mű­vészileg fontos, „végtelenbe tágult pillanatokban” első­rangúan érvényesülhet a zenei élmény (!). A hatást tovább növelik az egész fel­újítás szellemével egybevá­gó jelmezek és díszletek, melyek Juhász Katalin mű­vészetét dicsérik. A díszle­tek zegzugos térkihaszná­lásukkal a figyelemfokozás leleményes eszközei is (ek­latáns példája az annyit emlegetett és hiányolt „tér- dramaturgia” alkalmazási lehetőségének!). Mégis könnyedén tájékozódhat a színpadképen a néző, mely a cselekménynek megfele­lően, egyszerű szimbólumok révén változik át diadalmas várfokká, harangtoronnyá, vagy éppen a máglya kín­halált sejtető cölöpjévé. A tekintetet fölfelé terelő, ívelt feszültségű, de alapvetően „rendezett” színpadkép azt az utat sejteti, melynek vé­ge a vérpad, a megmásítha­tatlan végzet. A jelenet- szimmetriák bravúros ki­képzése ebben az operá­ban közismertek, szinte .megelőlegezik önnön dina­mikájukkal az utolsó felvo­nás eseményeit. A rendezés itt is — a „kötelező” parti- túráhűség terhe alatt — az egymást megváltó, tiszta emberi szenvedélyek ábrá­zolására tette a hangsúlyt. Tökéletes az illúzió. A dísz­let előnye nem utolsósor­ban az is, hogy „hangvető­ként” funkcionál, akusztikai segítséget szolgálva ezzel az énekes számára. A kettős szereposztásban színpadra állított zenedrá­mát tehetséges művészek viszik sikerre. Leonórát Pirisi Edit és Jobbágy Má­ria személyesítik meg. Pi­risi Editnek megvan a sze­rephez „illő” magassága, de éneklési módja olykor nél­külözi a .kellő hajlékonysá­got. Bár birtokában van azoknak a hangszíneknek, meíyekel a Verdi-kívánta „rikító szenvedélyeket és súlyos érzelmeket” kell életre kelteni, orgánuma még nem igazán kiművelt. Nézetem szerint elsősorban szövegmondásban kell fej­lődnie és az olasz „bel can- to”-stíl diktálta könnye­debb, játékosabb hangkép­zést kell elsajátítania. Piri­si jó átélési képeségékkel rendelkezik, ezért képes Leonóra lelkivilágának, „in­dulati életének” tragikusatok elemeit hűségesen tolmá­csolni. Jobbágy Mária Leonórát, az önfeláldozó szerelmest hangjával érzékenyebben lényegid át. Szopránja át­ütőerővel rendelkezik, szó­lamának minden árnyalatát képes közvetíteni. Muzikali­tása révén meghitten tol­mácsolja Verdi gyönyörű „életmelódiáit”. Tempera­mentuma valódi mediterrán temperamentum, magassá­gai csengenek, hajlékonyaik. Az előadás legszebb pilla­nataiban mindig színpadon áll. Azucénát mindkét alka­lommal — Molnár Anna sajnálatos betegsége miatt — Lukin Márta játssza. Klasszikusan magasrendűt produkál a színpadon. Szö­vegmondása perfekt, szó­lamtudása tökéletes, moz­dulatai, gesztusai pontosak. Izgalmas és „bővérű” játé­kát látva az előadás leghi­telesebb szereplője. Egri László Luna gróf szerepében lépett színpadra. Nagyerejű hang birtokosa. Színészi képességei kiváló­ak, a részletekben is azono­sulni képes a figurával. Szerepfonmálásában oly­kor megzavarják vokális problémái (az április 3-i előadáson többször vétette magát észre harsány, nem­ritkán kétes kimenetelű magas hangjaival). A máso­dik előadás azonban nála „üzembiztos” magasságo­kat „hozott. Frázisait meg­győzően és plasztikusan énekelte. Manrico szerepében Va­dász Istvánt hallhatjuk. Nagy lendülettel, „kon- certáló merevség” nélküli!), magabiztosan mozog. E „hatalmas és sokrétű” szó­lamot ^ győzi kifejezéssel, láthatóan behatóan foglal­kozott a szerep aprólékos kidolgozásával. (Ezért zava­rjak érzékelhető pontatlan­ságai, amikor is pillanatok­ra elveszíti a kontaktust a ^^neS-terre' Intonációja többnyire jó, leszámítva a .1.1,1 • felvonás első képét (az itt kötelező, fantasztikusan Lukin Márta (Arucena) és Vadász István (Manrico) Fotó: Jármay György nehéz vokális feladatokat szem előtt tartva, ennek nyilvánvalóan „lélektani” .magyarázata lehet). Hiá­nyolom viszont nála — és nem elsősorban a hang pi­hentetése céljából — a fal- ■setto-technika gyakoribb al­kalmazását, amellyel saját hangszínskáláját is gazda­gíthatná. Szüle Tamás az utóbbi években gyakori vendég ■Miskolcon, ez alkalommal Fernando szerepében lép közönsége elé. Szüle színé­szi képességei kifinomultak, a legrafináltabb szituációk­ban is föltalálja magát. Muzikalitása soha nem hagyja cserben, szerepértel­mezésében igen .magas ideát követ. Intonációja hibátlan, mer „belemenni” a szerep­be. (Nem rajta múlik, hogy a drámát elindító „Elbeszé­lés” rendre laposra, érdek­telenre sikeredik.) Az epizódszerepekben Ko- máromy Évát (Inez), Vass Lászlót (Ruiz), Szegedi De­zsőt (öreg cigány), Pécskay Tibort (hírnök) láthatjuk. A koreográfus Kónya Erzsé­bet. A kórus (fcarigazgató: Regős Zsolt) erre a produk­cióra sokat fejlődött. Szö­vegmondásuk jó. a női kar kifejezetten kulturáltan énekel. Pianójúk és forté­juk azonban még túl pro­fán. Elsősorban hangkép­zésben kell fejlődniük, hogy magabiztosan tudjanak .helytállni a drámai sűrítés forrpontjain is. Hiányolom előadásukból a lágy porta- mentőkat (még 'a „tutta sforza”-részeknél is alkal­mazható!). Gillay András személyé­ben ettől az évtől kezdve új karmestere van a szín­háznak. Gillay színházi vi­szonylatban kiemelkedően jő zenekart dirigáld). A partitúra legtöbb nehézsé­gével sikerrel birkóznak meg, pedig ebben a drámá­jában Verdi igen egyénített és leszűrt zenékarkezelést alkalmaz. A zenekar az elő­adásokon fegyelmezett és pontos. Á.m helyenként a karmester rossz tempóval és felületes dinamikával el­tér Verdi szigorú utasításai­tól. Miért indul félénken és bátortalanul az operát indí­tó bevezető zene? (Így ér­telmét veszti a merész al- largando!) Ferrando „Elbe­szélésében” miért nem kísé­ri figyelmével a kórust a dirigens? (Nem teljesül a bülowi tanács sem: a hal- kítás fortét, a crescendo piánót jelentsen, azaz le­gyen miből halkítani, le­gyen miről erősíteni.) A dallamjelek gyakran érthe­tetlenül elsikkadnak (pl. Leonóra és Inez I. felvonás­beli kettősében). Szépen szólnak ellenben Azucena és Manrico második és har­madik felvonásbeli kettősei (szívszorítóan pontosak a hegedűk a zenekari kíséret­ben!). Zeneileg az egyik legkifejezőbb a zárdajele­net, ahol karmester és ze­nekar, kórus és assziszten­cia nagyszerű együttműködé­sét tapasztalhattam! A jele­netzáró „ötös” is bravúro­san .szól (főleg jól sikerült a második előadáson). Általá­nos észrevételeim, hogy a zenekar „mértéktartóan” bánik a súlyokkal, pedig ennek hiánya a zenei lükte­tés ellen hat. A karmesteri munka egyetlen „súlyos” hibáját az ötödik kép produkálta, mert itt rossz transzpozí­ciók zavarják meg az opera h angne mi -to arán ó ni ai fejlő- dését (a legdrámaibb pon­ton!). Verdi több alternatí­vát is megad az előadók számára, ezekből a nemlé­tező elfogadhatatl’ant vá­lasztották. • A „Stretta” fénytelen B-dúrját így ég és föld választja el az ere­deti C-dúrtól! Nem szólva a lomha ritmusokról és a hármas tempófokozás hely­telen értelmezéséről! Szerencsére bravúros megoldásokat hoz a börtön­jelenet, mely a legnemesebb operai hagyományokat kö­vetve hatalmas freskóval zárja le ezt a .remekművet. A Miskolci Nemzeti Szín­ház operatársulata „rendkí­vüli” tettet hajtott végre, mert A trubadúrt „a maga teljességében” igyekezett a nézőnek átnyújtani. Ez a bemutató a nemesebb stílu­sú színház ideájával aján­dékozza meg a nézőt, tá- gab'b értelemben a várost és a magyar kultúrát. Gergely Péter Pál Egészségügyi központ Tokajban A tokaji önkormányzat április 1-től . egészségügyi központot hozott létre, mely egyrészt biztosítja a város egészségügyi ellátását, más­részt pedig területi felada­tokat lát el. így Tiszala- dány. Tiszatardos. Csobaj. Bodrogkeresztúr, Bodrog- szegi, Tárcái községek lako­sainak éjszakai, hét végi központi orvosi sürgősségi tegségeinék vizsgálatára al­kalmas. echocardiográphiá.s ultrahang készülék segíti. Megoldódott a,z érszűkülete® betegek vizsgálata, a cukor­betegék gondozása és a Syncumár tablettát szedők prothrombin szint ellenőrzé­se is. A rendelkezésre álló röntgenkészüléket (aimeny- nviben az egészségügyi központ kap új helyiséget. megszerzi a szükséges enge­délyéket és anyagi fedeze­tet), a jövő évtől szántén üzemeltetni fogják. A már főbb mint egy éve működő egészségmegőrző klub — mely a betegségek megelő­zését. a lakosság egészséges életmódra nevelését szolgál­ja —, szintén az egészség- ügyi központ keretein belül dolgozik a jövőben. A megelőzést, gyógyítást és rehabilitációt magába foglaló egészségügyi köz­pont működtetéséit a társa­dalombiztosítás és az önkor­mányzat finanszírozza. ügyeletét és a gyermekek S2a,!50rv°si ezolgála- . -°lz‘to.sítja a fogászati sllatast.^ a fizikoitherápiás fs &V°Sy torna-kezelést a laboratóriumi és belgyógyá- szati szakorvosi vizsgálato- Kat- Utóbbiak a volt tüdő- gondozó helyiségeiben mű­ködnek. A belgyógyász szak­orvos munkáját EKG készü­lék, s a szív speciális be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents