Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-03 / 77. szám
1991. április 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Piacbővítésre alapozott gazdálkodás Egy pillanatig sem vitatható, hogy a Tiszai Vegyi Kombinát az egyik legsikeresebb nagyvállalat széles e hazában, Mindezt nem csupán a kombinát éves árbevétele mondatja velünk. Kétségtelen, elismerésre méltó a múlt évi, nem egészen 33 milliárd forint termelési érték és az ez évre előirányzott, csaknem 50 milliárdos árbevétel, ám ennél sokkal többet mond az a tény, hogy a TVK pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott, konvertibilis exportja állandóan emelkedik, ami az idén várhatóan meghaladja a kétszázkilencven millió dollárt. Egy vállalat megítélésénél nem elhanyagolható szempont, hogy milyen hatékonyan dolgozik. Nos, a TVK e tekintetben is kiválót produkál. Annak ellenére, hogy az elmúlt esztendőben számos külső piaci tényező, illetve szigorodó belső körülmények nehezítették a gazdálkodást, a kombinát 1991. évi céljai között szerepel 3 milliárd forint nyereség elérése. A kombinát ez évi termelési terve az előző évinél kedvezőbb, kiszámíthatóbb gazdálkodási feltételekkel és nagyobb eredménnyel számol. A jobb eredmények elérése azonban döntően attól függ, végre bekövetkezik-e élénkülés a fizetőképes keresletben és sikerül-e biztosítani az egyenletesebb alapanyag- (vegyipari benzinel- látást. A makrokörnyezetben viszont a költségvetési kapcsolatok stabilitása, ennek részeként a hatósági áras energiák, illetve energiahordozók órának a nyugat-európai ártendenciáktól lényegesen nem eltérő mértékű és irányú változtatása, az infláció tervezett mértékének kézben tartása bír meghatározó jelentőséggel. Ugyanakkor fontos, hogy a monetáris szabályozókat (pénztömeg-szabályozás, kamatok mértéke stb.) következetesen és kiszámíthatóan alkalmazzák. A kombinát alapanyaggal való biztonágos ellátása érdekében az elmúlt esztendőben megépített gázolajos bontókemence mintájára újabb két pirolizis kemence átalakításával igyekszik a TVK biztosítani az alapanyag-ellátást. A termelőkapacitások kihasználását az olefin vertikumban csaknem névleges szinten, a müanyagíeldolgozásban 90 százalékban, a műtrágyagyártásban pedig 50 százalékban irányozták elő. Természetesen a terv nem megmásíthatatlan, attól a kereslet, a piaci változások függvényében eltérhetnek, amire már eddig is volt példa. Raktárra ugyanis a TVK-ban nem termelnek, a mindenkori fizetőképes kereslet a meghatározó. Azt sem garantálják, hogy a jövőben minden megrendelő igényét kielégítik. Alaposan megnézik ugyanis, melyik partnervállalat tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét. Ha valaki rendszeresen nem egyenlíti ki időben tartozását, a jövőben aligha számíthat a termelő jóindulatára. Természetesen a kombinát kellő rugalmasságot tanúsít az adósok ügyében, ami azt jelenti, hogy méltányolja a megrendelők pénzügyi helyzetét, tehát nincs szándékában egyik napról a másikra megszüntetni velük a kapcsolatot. A türelmi idő azonban véges, mert egyetlen vállalat sem engedheti meg azt, hogy százmilliós, sőt milliárdos tartozások felett szemet hunyjon. L. L. Nevelőtavakban az ivadék Már a szabad vizű ivadéknevelő tavakba került a garadnaii telepen a legkorábban kelt sebes- és kem- lops pisztráng ivadékok egy része, míg a többi a kélte- tőházban várja a megerősödést. A vállalkozást segítő gazdaságpolitika három pilléren: a fizetőképes kereslet bővülésén, a vállalkozások Pénzügyi-befektetési lehetőségeit gyarapító gazdasági növekedésen, és iaz ezt segítő adókon nyugszik. Ezekről ,a feltételekről, a kisvállalkozások idei esélyeiről mondja el véleményét Palotás .János, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke. — A vállalkozók gyakori Panasza, hogy a magánszféra anyagi kondíciói semmivel sem jobbak az állami vállalatokénál, pedig ők elesnek egy sor olyan előnytől, amellyel az államiak élhetnék. — A magánszférának szerencsére nincs akkora adóssága, mint az állami vállalatoknak, mert sohasem tudott úgy eladósodni, mint az állami szektor. Soha nem részesült ugyanis kényszerHogyan kellene privatizálni? hitelezésben. A bankok százszor megfontolják menynyit, hány százalékos kamattal adnak a magánvállalkozóknak. Az állami szektor ugyanakkor már jól megszokta — bármennyire hihetetlen, .amit mondok — ezt a különleges állapotot: ha egyszer rossz a pénzpolitika, és mesterséges pénzhiányt csinálnak, akkor elkerüli a pénzügyi rendszert. A jól ismert sorban- állásban szépen fina.nszi.roz- gatjók egymást a vállalatok. Persze a magánszférát ebbe a íkörbe nem engedik be. A magánvállalkozások 90 százalékának pénzforgalma — pénztárkönyveikből ez egyértelműen kiderül — szinte teljes egészében készpénzforgalom. — Ha ez igaz, iákkor a magánszféra adómorálja sem lehet olyan rossz. — Nem, mert csak fordított esetben lehetne igazán kijátszani az adóhatóságot. Akikor, ha ia vállalkozó bevételei jelentkeznének készpénzben, és iá kiadásai bonyolódnának másképpen. A vásárlások azonban többnyire készpénzben történnek, és a bevétel nagy része átutalással érkezik a magánvállalkozóhoz. A költségvetés, az államigazgatás, az állami vállalatok zöme átutalással fizet. — Váltsunk témát. Nemrég két vidéki vállalatnál Soha nem tapasztalt mérteikben szaporodnak az olyan növényfélék. amelyeknek lassan már csak fantázianeveket tudunk adok A legvérmesebb képzelőerőt iís felülmúlják a biotechnológia kutatási eredményei. Némelyik, eddig ki- hemesítétt, vagy génmanipulált növény már a piacon l£; megjelenik, is az eladó kiigazít, ha a tökre azt mondjuk, tök, mert csak hasonlít hozzá, de más családba tartozik, a paradicsom színű és ala/kú gyümölcsről kiderül, hogy semmi köze a paradicsomhoz. A közeli jövőben szükségtelen lesz majd a permetezés. Például a paradicsom esetéhen, mert az önmagától ellenáll a növényi kártevőknék. a gabonaföldeken nem lesz szükség műtrágyára, 'mert a növény maga kitermeli saját nitrogénszükség- letét. Más növényeket genetikailag úgy változtatnak meg, hogy nagyobb lesz a Proteintartalmuk. kevesebb lesz a vízigényük, vagy az eddig utált, só® talajon i,s szépen megélnek. A tudomány fejlődését figyelemmel kísérők második ••zöld forradalomról" beszélünk, és azt mondják, ez na- SVobb lesz, mint az első, Omikor a 60-as éveikben belezették a nagyhozamú eizs. és búzafajtáik termesztését. A növényi szövetek növekedését szabályozó enzimek es egy alaptápanyag segítségével a jövőben valódi narancslé állítható elő narancs nélkül. Hasonlóképpen valódi lisztet gyárthatnak majd gabona nélkül. Ez a fajta élelmiszer-termelés része a jövő lehetőségeinek. Tudósok dolgoznak azon. hogy az embereket képessé tegyék élelmiszer-termelésre. farmok nélkül. A biotechnológiai laboratóriumokban nem „valódi" élelmiszerek mesterséges előállításáról, hanem ennél kézzelfoghatóbb célokról beszélnek. A kutatások többsége a hagyományos mezőgazdaság eredményességének fokozásával foglalkozik. Közelebbről nézve, az lesz a szemlélődő benyomása, hogy egy sereg tudományos Kolumbusz dolgozik azon. hogy új, Indiába vezető kereskedelmi utakat fedezzen fel. A biotechnológiában a szövetkultúra kevésbé híre' mint a génsebészet. de eredményeiben nem kisebb jelentőségű. A tudósok egv falevelet beletesznek eg.v hormon- és tápoldat-közeg- be. amitől az olyan szövetté alakul át, amelynek minden sejtje magába foglalja a teljes növény .kifejlődéséhez szükséges, genetikai információkat. A falevélből a tudomány segítségével száz vagy akár millió fát lehet „gyártani”. A szövetkultúra egy másik fajtája a növény egv részét akarja in vitro termeszteni. Ezt tette Brent Tisserat. Pasadevában egy fél citromot belehelyezett egy laboratóriumi tartályba, megfelelő tápoldatban tartotta. míg a citrom nem kezdett léghólyagocskákat növeszteni. A végeredmény az. hogy citromléhez lehet jutni citrom nélkül. A nem szakmabeliekben gyorsan felötlik a kérdés: nem lehetne-e narancslét előállítani fák nélkül, kihagyva a közvetítőt. A kutató, aki jobban .szeret növényeivel foglalkozni, mint az időnként megjelenő kíváncsi újságírók kérdéseire válaszolni, azt mondja, ő nem narancs nélkül jut a léhez, hiszen valódi na- ranc&sejttel kezdte a munkát. A kutatás célja pedig az. hogy a gyümölcstermesztők számára találjanak új módszereket ahhoz, hogy a különböző tápanyagoknak a ciitrusfákra gyakorolt hatásait kilkísérletezzék. A tudományo.s kutatók szerény emberek. hiszen nem is kockázatmentes azonosulni a szakmailag és politikailag is kockázatot jelentő új módszereikkel. De némi bátorítás után lelkesedésük alapján megállapítható, tudatában vannak annak. hogy olyasmivel foglalkoznak, ami a legnagyobb változást jelentheti az élelmiszer-termelésben, amióta csak mezőgazdaság létezik. De ő'k csak a részeikkel foglalkoznak, ami még nem tekinthető forradalomnak. megkezdődött az előprivatizáció. Az első tapasztalatok szerint az árveréseken csak az egymillió forint aliatti boltokért volt tülekedés. A nagy értékű üzleteket alig lehetett ©ladni. A VOSZ másféle előprivatizációt alkart. — Szerintünk a pénzügyi konstrukción változtatni kell. Egy-egy befektetés hitelezésekor nem szabaddá elvárni az 50 százalékos saját erőt. iEz képtelenség. El kell fogadni: ha ma egy magyar magánvállalkozó, mondjuk egymillió forintot befektet, az állam pedig a privatizáció révén kilencet kockáztat, akkor is valószínű, hogy a magánvállalkozónak sokkal drágább lesz az az egymillió forint, mint az államnak a kilencmillió. Nem jó az a rendszer, amelyikben bukás esetén az első vesztes a magánbefektető. Meg kell találni a módját annak, hogy a privatizálásra szánt eszközök, állami vagyonrészek verseny- semlegesen, a tulajdonformától függetlenül, piaci áron kerüljenek megvételre. — 'Ha a nyereségesen dolgozó nagy állami vállalatokat külföldi .veszi meg, .mert csak ő képes készpénzzel fizetni ám tegye. A kiskereskedelmi egységek megvásárlásakor azonban már nem biztos, hogy a külföldi vállalkozóknak kell megjelennie. Ezek szinte a világon mindenütt hazai tulajdonban vannak, itt, ha úgy tetszik, nemzeti érdekből kell diszk- riirninálni. — Miit vár a VOSZ elnöke az idei esztendőtől? — Fordulatot a gazdasági szabályozásban, valódi támogatást a magángazdaságok számára. Ez nemosak azt jeleníti' hogy a magánszféra terhei csökkennek, mozgástere pedig nő. Számunkra .ma ,az is hátrány, bogy^ .az állami 'vállalatnak a pénz puha, könnyebb az eladósodás. Az állami szektorban olcsóbban lehet termelőeszközöket vásárolni, ezért fordul mind a hazai, mind a külföldi működő tőke üzleti érdekből az állami nagyvállalatok felé. Viszont, ha felismernék a kormányzat új szabályozási szemléletét, azt, hogy Magyarországon hosszú távon a magánszféra valódi előnyöket élvez, akkor figyelmük felénk fordulna. G. R. A telepnek új gazdája van. Illetve nem is új, hanem a korábbi telepvezető, iHoitsy György a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól bérbe vette a télepet. Mostanitól már „saját uraként” gazdálkodik, saját kárára, illetve hasznára. A bérbe vett telep gazdag állománnyal került magánkézbe. Mint megtudtuk, az .idei, a mesterséges termékenyítés eredményeként, mintegy 150 ezer sebes-, negyedről Ili ónyi kemlops és mintegy 200 ezer darab szi- várványos pisztráng kelt ki. Ezekből, de a korábbi évjáratokból, bőségesen ki tudják elégíteni mind a hor- gászegyesületi halastavak, mind pedig az erdőgazdasági horgászóvizek télepítési igényeit. Arra törekednek, hogy a korábbi éveknél nagyobb számban kerüljenek a kristálytiszta, hideg vizű patakokba, bányatavakba ezek az ízletes húsú, sporthorgászatra kiválóan alkalmas ragadozó halak. Emellett természetesen szélesíteni kívánják a fogyasztóra már alkalmas pisztrángok kereskedelmi értékesítését is. Nemzetközi kiállítási pályázatot nyert ember- és környezetkímélő növényvédő szerével a kisteleki Tiosol Kft. A Tiosol — adalékanyaggal ellátott mészkénlé — rendkívüli előnye, hogy a jelenlegi nemzetközi megítélés alapján, semmiféle élelmezésegészségügyi korlátozás alá nem esik, a környezetre, élővilágra nem káros. A Tiosol-hatóanyag a biotermékek termelésében engedélyezett. A Növény- és Talajvédelmi Szolgálat hódmezővásárhelyi intézete, különösen az utóbbi négy esztendőben, kizárólag környezetbarát növényvédő szerek előállítására törekedett kutató-fejlesztő munkájában. Lényeges szempont volt emellett — hangsúlyozta az MTI munkatársának Gál Sándor igazgatóhelyettes —, hogy olcsó és hatékony készítményeket állítsanak elő a mezőgazdaság számára. Ennek egyik terméke a Tiosol, amelynek gyártására, a Csongrádi Állami Gazdasággal együtt létrehozták a Tiosol Kft.-t Kisteleken. A szer hatóanyaga egy kalcium-polisulfid keverék olyan adalékkal, amely megszünteti a készítmény instabil tulajdonságát. Vagyis ezáltal szinte a végtelenségig tárolható zárt csomagolásban. Emellett tapadóképessége esőállóvá teszi a szert. A mezőgazdasági főhatóság jelenleg a téli lemosópermetezésekhez való felhasználását engedélyezte. A Tiosol- mészkénléből eddig száz köbmétert gyártottak le és adtak el — jórészt hazai piacokra. Tervük azonban évi ezer köbméter gyártása, és a már jelentkező igények alapján nyugati piacokra való szállítás. (MTI) Szomszédos vonatok Nagysebességű vonatok közlekedését lehetővé tévő vasúti pálya építéséről írt alá Belgrádban szerződést a jugoszláv vasúttársaság egy 5 cégből álló francia konzorciummal. A terv szerint nagysebességű vonatok kötnék össze Szabadkát Belg- rádon ót a bulgáriai határon fekvő Dimitrovgrád- dal. Egyelőre nem tudni, hogy a jugoszlávo k a vonatokat is Franciaországtól vásárolják-e, vagy csak a pályatechnoíógiát. Francia- országban, mint ismeretes, már több vonalon közlekednek a jól bevált TGV-k. A jugoszláviai szupervonatnak is 250 kilométeres lenne a csúcssebessége. Az 1997-re elkészülő, 507 kilométeres gyorsvasúti pálya első szakaszát már három év múlva szeretnék átadni a forgalomnak. (ADN) Környezetbarát növényvédő szer
