Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-09 / 58. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1991. március 9., szombat Miskolcra látogatott a munkaügyi miniszter Kárpótlást állampolgári jogon! Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter ‘tegnap Miskolcra látogatott azzal a céllal, hogy személyes tapasztalaitokat szerezzen szű- kebb régiónik, Borsod megye munkaerő-helyzetéről. A miniszter imunfcalátoga- tását a megyei munkaügyi központban kezdte, ahol Ba- labán Péter megbízott igazgató és munkatársai tájékoztatták. Kiss Gyula ezután a munkaügyi központ miskolci irodájában tanulmányozta az ügyfélfogadás rendjét, majd találkozott a miskolci, ózdi, encsi, szerencsi és tiiszaújvárosi polgármestereikkel, valamint a megyei közgyűlés elnökével. A délután folyamán dr. Kiss Gyula a munkavállalók, munkaadóik és önkormányzatok képviselőivel találkozott, munkaügyi kérdésékről konzultált .velük. Ezt követően tájékoztatta a megyei sajtó képviselőit, majd a Dimag Rt.-be látogatott. Jótékony célú hangversenyek Á litván függetlenség évfordulóján Az Ifjúsági Demokrata Fórum miskolci csoportja január 25-én felhívással fordult Közép-Európa ifjúsági szervezeteihez. hogy Litvánia, Lettország és Észtország függetlenségének mielőbbi elismerését minden lehetséges módon segítsék. Arra kérték a szervezeteket, hogy a 'tiltakozó leveleiken, aláírásgyűjtéseken, segélyeken kívül rendezzenek jótékonysági hangversenyeket. A felhívás szellemében március 10-én, a litván függetlenség kikiáltásának első évfordulója tiszteletére az Ifjúsági Demokrata Fórum hangversenyt rendez Budapesten, Egerben. A Páneurópai Unió Borsodi és Miskolci Regionális Csoportjával közösen szervezetit miskolci koncert március 10-én este hét órakor a Minorita templomban kezdődik, ugyanebben az időben hangverseny lesz a sátoraljaújhelyi római katolikus kistemplomban, március 12- én este hét órától a nyék- ládházi művelődési házban. A miskolci koncerten fellép a Fazekas Utcai Általános Iskola kórusa, a Földes Ferenc Gimnázium és a Vasas Vegyeskar, a Forrás- Kardos Kamaraikórus és Barna Mária. Sátoraljaújhelyen a Hassler Énekegyüttest és a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola növendékeit, Nyékládházán pedig a Reményi Ede Kamarazenekart hallhatja a közönség. A koncerteken összegyűlt adományokat a .szervezők az Országgyűlés útján juttatják el a balti államokba. Pályázati felhívás Kazincbarcika város polgármestere pályásafot hirdet a polgármesteri hivatal osztályvezetői munkaköreinek betöltésére. A munkakörök betöltésének alapvető feltételei: — magyar állampolgárság, — legalább 2 éves szakmai gyakorlat. Az elbírálásnál előnynek számít: — az államigazgatási szervnél szerzett többéves szakmai gyakorlat, — valamely világnyelv ismerete. Az egyes munkakörök betöltésének képesítési feltételei az alábbiak: Társadalompolitikai osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői, vagy közép-, illetve általános iskolai tanári képesítés. Ügyfélszolgálati osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői képesítés. Szervezési és jogi osztályvezető: állam- és jogtudományi doktori, vagy igazgatásszervezői képesítés. Pénzügyi és városfejlesztési osztályvezető: közgazdaság-tudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai képesítés. Gazdasági osztályvezető: közgazdaság-tudományi egyetemi, vagy pénzügyi és számviteli főiskolai képesítés. A pályázat tartalmazza: — a pályázó legfontosabb személyi és foglalkozási adatait, — részletes szakmai önéletrajzát, a munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit, — a képesítést igazoló okirat másolatát és 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Bérezés: a vonatkozó jogszabály szerint. A pályázat elnyerése esetén a kinevezés határozatlan időre szól. A pályázatokat 1991. március 25-ig, a polgár- mesteri hivatal címére (3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. sz.) kérjük beküldeni. (Folytatás az 1. oldalról) ezer milliárd forintnyi privatizálandó vagyon van az országban, ami — véleményük szerint — nem valós, hanem könyv szerinti érték. A mintegy 200 ezer milliárd forintnyi privatizálandó vagyon felosztásánál arra kell törekedni, hogy a magyar állampolgárok is tulajdonhoz jussanak. Elképzelésünk szerint — mondta Matyii László —, az önkormányzatoknak mintegy 300 milliárd forintnyi, a társadalom- biztosításnak kb. 100 milliárd forintnyi vagyont juttatnánk, s ami marad, azt szánják privatizációra. A jelenlegi állampolgári vagyon- megtakarítás évente 20—30 milliárd forint, s ha piaci alapon privatizálnánk, kb. 50 évre lenne szükség! Hogyan lehet tulajdonhoz juttatni jelenleg az embereket? Elsősorban kedvezményes hitelekkel, ami viszont a mi viszonyaink között inflációgerjesztő hatású. A bankrendszerünk labilis, s mivel még nem működik igazán a jelzálogjog nálunk, a bankok tönkremehetnek. Az érték alatt kiárusított ingatlanoknak is inflációgerjesztő hatása lehet. Az SZDSZ azt állítja, a magyar gazdaság nem tudja az állampolgárokat készpénz formájában kárpótolni, és a reprivatizáció sem járható út. A kárpótlást egyszerre kell lerendezni, vagyonjegy formájában. 210 milliárdot lehetne kiosztani állampolgári jogon, és 100 milliárdot kárpótlás címén, egy ütemben, s összekapcsolva a privatizációval. Ezzel szemben a kormány elképzelése, az, hogy 20 milliárd forintot osztana szét kárpótlás címén, s mivel mintegy 400 ezer lakást vettek el jogtalanul az állampolgároktól, ez lakásonként 50 ezer forintot jelentene csak! A kormány az 1949-es értékekből indul ki. Csakhogy abban az időben nem volt értéke az ingatlanoknak, hiszen a levegőben lógott az államosítás, senki nem vett lakást, arról nem is beszélve, hogy ki ismeri ma a 49-es értékeket, hisz’ sem a földhivatal, sem a statisztikai hivatal nem rendelkezik megfelelő adatokkal. Ha az Állami Vagyonügynökség mondja meg, mit lehet privatizálni, a teljes átalakítás 3 évig is eltarthat, holott 3 hónap alatt is „fel lehetne szívni” a privatizálandó vagyont. Ehhez módosítani kellene a vállalkozási törvényt, az átalakulási és az Állami Vagyonügynökségről szóló törvényt, s megalkotni a csődtörvényt, a befektetési társaságokról és a kockázati társaságokról szóló törvényt. Erre azért lenne szükség, mert a befektetési társaságok kezelhetnék a részvényeket, a kockázati társaságoknál pedig osztalékot, részesedést kaphatnának a részvények után. Az SZDSZ elképzelése szerint az állampolgári jogon járó kárpótlással mindenki esélyt és lehetőséget kapna, hogy tőkéhez jusson, hogy önmaga választhassa meg, hogyan kíván élni vele. A szabad demokraták hétfőn, a parlamentben egy olyan variációt terjesztettek elő —, amelyet a kormánypárt leszavazott, még megvitatásra sem került —, mely szerint csak kárpótlási jegyet adjanak ki, és ehhez az 1945. március 15-i állapotokat vegyék figyelembe a kárpótlásnál (szemben a kormány 1949. június 8-i határidejével), az 1945. március 15-e -előtt kitelepítettek, a nemzetiségek, a zsidók, stb. kárpótlása is e szerint a törvény szerint történjék, s kapcsolják össze a privatizációs és a kárpótlási törvényt. Tervek vannak, kárpótlási törvény még nincs. . Aczél Éva HÍREK ® A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Mezőgazdasági Kamara 1991. március 12-én (kedden) 9.30 órakor tartja 'közgyűlését. Helye: a Tudomány és Technika Háza, Miskolc, Felszabadítóik útja 5. Tisztelettel várják tagjaikat és minden érdeklődőt! A BORSODI VEGYI KOMBINÁT Részvénytársaság 3702 KAZINCBARCIKA, BÓLYAI TÉR 1. évi rendes közgyűlését 1991. ÁPRILIS 15-ÉN, HÉTFŐN, DÉLELŐTT 11 ÓRÁRA ÖSSZEHÍVJA. A közgyűlés helye a BVK Részvénytársaság igazgatósági épületének tanácsterme. A KÖZGYŰLÉS NAPIRENDI PONTJAI: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1990. évi tevékenységről. 2. A könyvvizsgáló jelentése. 3. A felügyelőbizottság jelentése az 1990. évről. 4. Az 1990. évi mérleg jóváhagyása, az eredmény felosztása. 5. Az 1991. évi gazdálkodás feltételei és feladatai. 6. A BVK vállalatcsoport privatizációjának helyzete és feladatai. 7. Egyebek. A BVK RT. KIEMELT GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI 1990. DECEMBER 31-ÉN: Nettó árbevétel Saját vagyon Alapítói vagyon Tiszta eredmény A közgyűlésen minden részvényes törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján is részt vehet! BVK RT. IGAZGATÓSÁG 16 986 millió Ft 2 464 millió Ft 2 000 millió Ft 6 millió Ft EURÓPA Mi, magyarok, sok mindenre büszkék lehetünk. Leginkább viharos történelmünkre szoktunk büszkék lenni, arra például, hogy mi voltunk (vagyunk, leszünk) a kereszténység, a nyugati civilizáció védőpajzsa, ebből következően aztán korábban századokig megszállt minket a nyugat: és számoljunk csak: egyszer 150 év török, meg plusz még negyven év a legújabb kori, az annyi, mint 190 esztendő keleti féltekei ideiglenesen hazánkban tartózkodás. Kibírtuk. És erre büszkék lehetünk. Büszkék lehetünk arra is, hogy bár keresztül-kasul átjártak rajtunk, mióta csak kipányváztuk lovainkat a Kárpát- medencében — ama rövid időtől eltekintve, amikoris a kezdet kezdetén, jobbára a nyugati országokba irányuló üzleti útjainkon mi gázoltunk át másokon — mégiscsak megmaradtunk, habár soha nem tudtuk, hol is a helyünk valójában, és mindig rossz lóra tettünk. Olvastam valahol, hogy a japánok azt mondják rólunk, hogy mi vagyunk a legnyugatibb ázsiai nép. Mi viszont, mint a nyugati világ védőpajzsa, sehogyan sem akarjuk ezt a megállapítást elfogadni. Bár a tekintetben álláspontunk — mint mondani szokás — nem kristálytiszta, tapasztalható néminemű identitászavar, hiszen olyan határozottan adatott ki a jelszó, az elérendő cél, hogy csak úgy dörrent, mint a magányos ágyúlövés a dermedt csendben: az út Európába vezet! Sőt, mint bizonyos politikai körökben, bizonyos politikusok kijelentették, egyik szomszédunk is csak rajtunk, illetve Budapesten keresztül juthat el Európába. Hát persze, hogy nem vették ezt jó néven szomszédaink, de nem fogadták kitörő örmmel arrafelé sem, európaiságunk ilyetén deklarálását, amerre egyébként igyekeznénk. Egyébként is - hallani mostanában mind több nyugati politikustól — számos jele van annak, hogy igencsak nehezen találunk rá arra a bizonyos útra, és félő, hogy egyáltalán nem is találjuk meg. Szerintem ezek a fránya nyugatiak azért beszélnek így, mert nézik a tévé közvetítéseit a parlamenti vitákról, netán megtekintették az egypárti csatornán vetített Hét cimű műsorokat is, tehát szem- és fültanúi voltak annak, amikor a főkormányos szólt a néphez, és elmondotta, hogy ő nem az alvilágban tanulta a politikát, mint egynémely megátalkodott ellenzéki. Már-már azt hihette a nép, hogy rendszeresen szólnak majd hozzá vasárnap esténként, ám valami csoda történhetett, mert legutóbb elmaradt a kinyilatkoztatás. így aztán nem ha'lhatta egyetlen ellenzéki politikus sem - mint korábban megtudhatta —, hogy ő tulajdonképpen a nemzet ellensége, mert nem kormány- párti, s hogy ő orvosi eset, sőt, mint személyiség, bizonyos értelemben a zoológia tárgykörébe sorolható. No, és a Parlament? Tessenek csak megszemlélni, mennyire európai. Méltán lehetünk büszkék rá, milyen simán, olajozottan működik- Mármint a kormánypárti szavazógép. Mert olyan javaslatot, törvénytervezetet még nem sikerült a Parlament elé vinni (a kormánynak), amit a kormánypárti honatyák ne szavaztak volna meg, lett légyen az bármiféle tervezet, vagy javaslat. Leszavaztak, lehurrogtak viszont mindent, légyen az hasznos, jó, ésszerű, amit az ellenzék a Tisztelt Ház elé vitt; bizonyítandó, hogy 0 nép, a nemzet javára munkálkodó tudós, okos emberek csakis és kizárólagosan a kormánypárti padsorokban foglalnak helyet. Ennyit az európaiságról, és persze a demokráciáról. A következmények majd jönnek maguktól, azokról nem kell szavazni. Szarvas Dezső A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ RT. Miskolc, Zsolcai kapu 1. szám 3 ÉVES IDŐTARTAMRA bérbe adja AZ ALÁBBI ÜZLETHELYISÉGEIT: 1. 287. sz. Strand bisztró, Sárospatak, Árpád u. 35. 2. 89. sz. Belváros étterem, Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 7. 3. 290. sz. Italbolt, Sátoraljaújhely, Kossuth u. 35. sz. 4. 748. sz. Büfé, Rudabánya, Petőfi-telep, 5. 129. sz. Bisztró, Kazincbarcika, Akácfa u. 1. 6. 144. sz. Presszó, Özd, Zrínyi u. 20. 7. 783. sz. Italbolt, Edclény, Tanácsköztársaság u. 40. A szükséges információt és a tájékoztató adatokat » szerződéses és vállalkozási csoportnál lehet átvenni) az 1. sorszámú, 287. számú üzletre 1991. III. 12-tők a 2—7. sorszámú üzletekre 1991. IV. 2-től. A pályázatokat a szerződéses és vállalkozási csoportnál kell írásban leadni, a 287. sz. üzletre 1991. III. 21" ig, a többi, 2—7. sorszámú üzletekre 1991. IV. 15-ith Több pályázat esetén versenytárgyalást tartunk, közjegyző jelenlétében, amelynek időpontjáról az érintetteket értesítjük.
