Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-04 / 53. szám

1991. március 4., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fogadónap a hozzátartozóknak Tovább „nyit” a miskolci börtön „Dr. Madej Ferenc bv. alezredes, a Mis­kolci Büntetésvégrehaj­tási Intézet parancsno­ka 1991. február 22-én. 9—12 óra között foga dóórát tart a bv-Inté­zetben: Miskolc, Faze­kas u. 4. sz. alatt”, A fogadónapokról szóló hi- >'«khez már hozzászoktunk. ^ idézett tartalmú közle­gény azonban először látott Mpvilágot. Nem volt eleddig stökás, nem volt példa rá, i°gy a parancsnok a íogva- artottak, az elítéltek hozzá- aHozóinak fogadóórát ajánl ,e' • •. Talán ez is az oka, J°gy a megadott időpont­on nem álltak sorban a v3rakozók. Volt hát időnk etről az. új kezdeményezés­ül és néhány más, aktuális ‘«máról szót váltani dr. Ma- Ferenc alezredessel, a /*iskolci börtön parancsno­kával. — Egyedi alkalomról, vagy rendszeres lehető­ségről van-e szó? Mi­lyen előzmények után. milyen céllal hirdették meg a fogadónapot? Nem egyszeri alkalom­ul van szó. A közvélemény ;aPasztalhatta, hogy a bün- ‘etésvégrehajtási intézmény- «ndszer nyitottabb kapcso­dra törekszik a „külvilág­ul”. A szigorító szabályza­tit enyhültek; a tények és |J6m a dicsekvés mondatja Velem, hogy ezt a szellemet a:! elsők között képviseljük. — Maradjunk ennél a legújabb kezdeménye­zésnél; mi a célja, mit várnak tőle? Elsősorban azt remél- :ak, hogy az intézet — mint tervezet — közvetlen kap- .fiatban lesz a fogvatartot- 0, az elítéltek hozzátarto- °ival; hogy a szociális és Syéb problémákkal valósá- ?°sabban, jobban tudjunk találkozni a bővebb isme­rlek birtokában. Nem tit- lj0lt szándékunk: szeretnénk «folyásolni a hozzátartozó- at. hogy pozitív, jó hatást gyakoroljanak az elítéltekre, tarják rá őket arra, hogy , rtsá'k be a fogva tartás ide- s tö előírt szabályokat, vi- Ikedjenek a börtönben a tődhez illően. Nevelőmun- *ar>kat ez nagyban segíthet" e- Továbbá: a hozzátai’to- . k mellett, ezeken a foga- 'dapokon az elítéltek sér­tettéi is megkereshetnének minket, hiszen sok esetben polgári peres eljárás is fo­lyik, s mi, a törvények által nem tiltott információkat megadhatjuk nekik. A cél említésekor még egy szem­pontot szeretnék nyilvános­ságra hozni. Meggyőződésem, a mi intézetünkben nem kell tartani, nem kell félni „a fogva tartóktól”; a testületi állományban dolgozóktól. Mégis, előfordulhat, hogy az elítélt nem meri elmondani, nem meri megosztani a fé­lelmeit és a gondjait ve­lünk. Elmondja viszont a fe­leségének, férjének, barát já" nak, szüleinek, ismerőseinek, akikkel beszélőn találkozhat. Elképzelhető, hogy az utób­biak által értesülünk olyan belső dolgokról, amikről ne­kem a parancsnoki kihallga­táson az elítéltek nem mer­nek beszélni. — A nyitásuk, az Ön első fogadónapja, mind­ezek ellenére nem ara­tott nagy sikert. Arra gondolok, hogy mind­össze hárman jöttek. Nem lehet-e az, hogy kevesen tudnak a lehe­tőségről? Nem lehet-e az, hogy nem jelölték meg pontosan, kiket hív­nak és várnak? — Mondhatnám, hogy min­den kezdet nehéz, főleg ha sok évtizedes „kirekesztett­ség” után kell nekiindulni. Mondhatom azt is, hogy a kérdései jogosak. Valóban nem írtuk meg a közlemény­ben, hogy hozzátartozókat várunk a fogadónapon. Bi­zonyára a három meghallga­tást kérő személy által el­mondottak összegzése is — további pontosításra szorít bennünket. Volt. aki úgy ér­telmezte közleményünket, hogy az előírások enyhítése miatt, ez alkalommal is ta­lálkozhat az elítélttel, cso­magot hozhat, beszélhet ve­le. (Kivételes esetről lévén szó. erre engedélyt adtam.) Volt,* aki csak elbeszélgetni jött, kiöntötte a szívét, el­mondott minden jót a fegy- házra ítélt — tehát már nem is nálunk őrzött — rokoná­ról. (Ez esetben lelkisegély­szolgálatot láttam el.) Volt, aki hozzátartozóként azért jött, hogy segítsünk: férje tudjon elmenni egy miskolci OTP-be, írhassa alá a szük­séges papírokat. (Intézked­tem, hogy az elítélt civilben megjelenhessen az adott he­lyen.) Ez utóbbi eset már nagyonis azt jelzi, amit mi megcéloztunk a fogadónapom meghirdetésével. . . Beszélgetésünk közben „be­érkezik” a szobába a neve­lési szolgálatvezető, Szopkó László főhadnagy. Szóba jön, hogy ezt az új lehetőséget leszámítva is, volt és van alkalma a hozzátartozónak, hogy becsöngessen a börtön kapuján-ajtaján ... Viszont bátorítást adhat a jövőben, hogy az első emberrel, tehát a parancsnokkal válthatnak szót. (A nyitáshoz új szem­pont az is: a nyilvánosság ismerheti a miskolci bünte­tésvégrehajtási intézet tele­fonszámát ... benne van az új telefon-könyvben.) Nem tit­kos tehát a telefonszámunk, a levélváltás pedig már ré­gen nem korlátozott. . . — Arról beszélünk, hogy a büntetésvégre­hajtási intézet, Miskol­con a legjobb lelkiis­merettel szeretné, alkal­mazottai által, szolgálni a legjobbat: olyan em­bereket visszaadni a rá­csok nélküli életnek, akik megtalálják hasz­nos tennivalójukat a vi­lágban ... Ehhez vajon milyenek a feltételek? — kérdezem. — A jelenlegi helyzet le­hangoló — mondja a pa­rancsnok és a nevelőtiszt összepillantása, meg a ki­mondott szöveg. — A mis­kolci büntetésvégrehajtási intézet túlzsúfolt. A fogva- tartottak és az elítéltek nagy száma igen megnehezíti a nevelőmunkát. Mindezek el­lenére törekszünk a szigorí­tások enyhítésére (levélkül­dés, beszélő, eltávozási en­gedélyezések megítélése stb.) és azt reméljük, hogy még ebben a fél évben birtokba vehetjük a már megépített — s a hasznosítása miatt ko­rábban oly’ sok dilemmát hordozó — új miskolci bör­tönépületünket. Ha ez meg­lesz, akkor mi is kicsit sza­badabban lélegezhetünk — már ami a munkánkat, hi­vatásunkat illeti. Ebbe a nagy összegzésbe és vállalásba illik az is, hogy Miskolcon a büntetésvégre­hajtási intézet parancsnoka továbbra is várja majd fo­gadónapokon a hozzátarto­zókat. Az időpontról mi is szívesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. Az érdekelteket. T. Nagy József ^ VSZ a múlté, a KGST még nem Az új magyar biztonságpolitika elemei elmúlt hét még úgy il«' 'történelmi .jelentőségű­iért vonul be a történe- öésr' hogy a KGST buda- W,. búcsúülését elhalasz- A Varsói Szerződés °s>]°na' szervezetének fe'l- Sti Sa viszont egyértelmű­ig., jelzi, hogy Európa a s2eflf?nitáciás blolkkrend- egy.öl az összeurópai D6Luttlrnűlködé.s: irányába lé­iig ' . Meiszter Dávid, kül- álu^ibiaztériumi helyettes e^/^titkár mondatta mind- biz' ®*' a parlament Ikülügyi «gfi ságának 'e8U(tóbbi ülé­képviselők kérdéseire arra Sz°1Va hős sízasan kitért <tés’ h°gy a Varsói Szerző- •w 'Megszűntével hazánk 'kii^^erül-e biztonsági vá­W A magyar bi.ztonság- °Wn u • lanyege, hogy egy ■íUr,,1 hálót szeretnénk ma- tolja *°rül látni, mely pó- ^eg; a garanciákat. Bár ’’•btléseyzem' a Varsói Szer- ra s Magyarország számá­ét „ 1 a semmilyen garan- m nyújtott. A prob- ít'enefío*!ikal inkább az it­1 Periódus jelenti, ami adott esetben veszélyhely­zethez is vezethet. A több­rétegű garanciarendszer leg­szélesebb kerete az Európai Biztonsági Együttműködés. A második szinthez azok az integrációik tartoznak, ame­lyekhez a tagok önként csatlakoznak, aimelyékben jól énzilk magukat. Ilyen le­het például a NATO, de rögtön hozzátenném: a ma­gyar kormánynak < nincs szándékában a NATO tag­jává válni. De annak tudo­mányos részlegével el tu­dunk képzelni egy nagyon szoros, kapcsolatot is. Har­madrészt a regionális együttműködések képezhe­tik a háló következő fokát, negyedrészt pedig a speciá­lis kétoldalú egyezmények. Ezek teljesen új típusú kö­tődések, melyek egyenjogú partnerek között köttetnek. Most éppen a Szovjetunió­val dolgozunk egy ilyen kétoldalú megállapodáson, melyet a szovjetek nagy ér­deklődéssel fogadtak. Szünet után egy másik külügyi helyettes államtit­kár, Szoikai Imre folytatta a tájékoztatást. A KGST bu­dapesti ülésének elhalasztá­sával kapcsolatban hangsú­lyozta, Ipusztán annyiról van szó, hogy a dokumentumo­kat inem tudták időben elő­készíteni, A visegrádi hár­mas csúcstalálkozóról tu­lajdonképpen már nem tu­dott igazán újat mondani. Talán az volt egy érdekes szempont, amikor azt ele­mezte, hogy miközben a lengyel csehszlovák és ma­gyar érdekék javarészt egy­beesnek, azért arra is kell figyelmet szentelnünk, ne­hogy a nemzetközi politiká­ban teljesen egy kalap alá vegyék a három országot. Képviselői kérdésre vála­szolva Szoikai Imre kifejtet­te, hogy Petre Roman való­ban levélben jelezte, hogy országa csatlakozni sízeretne a visegrádi „hármashoz”. A házigazda Antall József a levelet felolvasta a találko­zón és közösen döntöttek úgy, hogy az együttműködés jelenlegi fázisában 'sem a román, sem a bolgár csat­lakozást egyelőre nem te­kintik célszerűnek. (bp. szerlk.) D. A. Az Alföld egyetlen vadász, vadtenyésztő szakközépis­kolája Csongrádban mű­ködik, ahol egyúttal me­zőgazdasági szakmunkás- képzés is folyik. Az elmé­leti ismeretek mellett, a gyakorlatot az iskola 1200 hektáros vadászati tante­rületén sajátíthatják el a hallgatók. MTI-Fotó: Medgyasszay Gy. Béla Vadbefogási gyakorlat. Új párt született — az Agrárszövetség Konstruktiv ellenzéki pozíció Párttá alakult az Agrár- szövetség, amely pontosan 444 napig érdek-szövetség volt Vidéken. A szövetség abban a sajátságosnak mond­ható helyzetben van, hogy ■bár nem jutott be a par­lamentbe, van egy képvise­lőjük a Tisztelt Házban, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei képviselőnő, Vargáné Piros Ildikó személyében —, mint egyéni jelölt. A .párt első, és egyben alakuló kongresszusán, Bu­dapesten, a pártelnök Nagy Tamás érdekes szemszögből elemezte pártja eddigi tör­ténetét. — A választásokon 154 ezer szavazattal, 3 százalék fölötti eredménnyel, a pár­tok közötti erősorrendben a 9. helyen végeztünk. A ta­valy őszi önkormányzati vá­lasztásokon bebizonyosodott, hogy a tavaszi rendszervál­tó eufória elmúltával, min­denkinek szembesülnie kel­lett a magyar társadalom mély válságával, h'iteveszté- sével és politikái apátiájá­val. Az ideológiai hadvise­lés helyett át kellett térni a reálfolyamatok elemzésére, és a problémák megoldásá­nak keresésére. Ez a .folya­mat még ma is tart, s még ma sem kielégítő eredmény­nyel. Számunkra bebizonyo­sodott, hogy a következetes politikai magatartás és szo­lid hangvétel meghozhatja eredményeit. Kifejezetten si­kerként kell elkönyvelnünk, hogy a helyhatóságokban az Agrárszövetség 355 képvise­lőt .és 21 polgármestert tud­hat magáénak. Ezen belül KÖZLEMÉNYEK GÉPÍRÓT ANFOLY AM + .leve­lezési Ismeretek = bizonyítvány! Telefon: 56-033/73. Csak SZELLEMI TÖKÉT kell befektetnie és csökken a költ­sön. növekszik ,a iteljesítmény! alapfoké* értékelemzoi tanfolyam április elejétől fo­pedig a tízezer fő alatti te­lepüléseken, amely mégis­csak leginkább jelenti poli­tikai bázisunkat, 279 helyi képviselőtestületi tagot szám­lálhatunk. — A két választás ered­ményei megmutatták, hogy szövetségünk alapvetően a szövetkezeti parasztság és alkalmazotti réteg, az álla­mi gazdasági dolgozók, az agrárértelmiség politikai ér­dekszövetsége. Pártunkat így — politológiai értelemben — rétegpártként lehetett meg­határozni, s e jellegénék •megfelelően viszonyultak hozzánk politikai ellenfe­leink és barátaink is. Éppen ez a pont az, ahonnan — megtartva eredeti és alap­vető bázisunkat — kellő megfontoltsággal el kell mozdulnunk egy nyitottabb politizálás irányába, széle­sebb társadalmi rétegék fe­lé is. Lehetséges a tagság szervezése a vidéken és a városokban is. Fontos lé­pés volt a budapesti szer­vezetünk létrehozása is. Az elmúlt egy év politikai csatározásai és folyamatai megmutatták, hogv az Ag­rárszövetség számottevő po­litikai erő Magyarországon! Az új pártelnök kifejezetten utalt arra, hogy pártja a gyenge külső appozícióból konstruktív ellenzéki pozí­ciót akar kiharcolni magá­nak. — Folyamatosan töreked­tünk arra — mondta Nagy Tamás —, hogy pártunk olyan párt legyen, amely tárgyalásra képes és tárgya­lásra érdemesített a na­lyamatosan a SZTAV-PROGRESS Kft.-nél. Információ, jelentke­zés .a 47-618-as telefonszámon. A Golden Tours Utazási Iro­da ajánlata. München—Nürn­berg: 2 napos út, 1 éjszakával, március 8-án. Részvételi díj: 2950 Ft + 35 DM szállásköltség. Érdeklődni és Jelentkezni lehet irodánkban, a Bükk Áruház emeletén. Telefon: 70-992. gyóbb pártok által is, és amely a törvényhozásban és egyéb szakmai fórumokon, alkufolyamatókban konkrét javaslatokkal, elemzésekkel tud megjelenni. Az Agrár- szövetség eddigi politikáját olyan „befektetési időszak­nak” tekintjük, amelynek gyümölcsei mostanában ér­nek be. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha elvé­gezzük ma itt pártunk bel­ső életét is rendező kodifi­káló munkánkat, és megfe­lelő szellemű munícióval vértezzük fel magunkat. Programunknak azonban az agrárkérdéseken túlmenően, ki kell terjednie a társada­lompolitikára, ezen belül a szociális kérdésekre, nem­zetközi és közgazdasági kap­csolatainkra, honvédelmünk­re, az oktatásra és a kultú­rára, a hátrányos helyzetek megszüntetésének módoza­taira. Egyszóval, minden olyan témára, amelyhez megvan, .vagy megteremthet­jük szellemi erőinket, kom­petenciánkat. Az Agrárszö­vetség nem ideológiai ala­pon szervezett, hanem kéz­zel fogható célokért küzdő, gyakorlati megfontolásokat követő, azaz pragmatikus politikai szervezet, program­párt. Szemléletünk nyitott minden ésszerű program és elképzelés iránt, különösen azon kardinális kérdésekre, amelyek a magyar társada­lom mély válságából, .nem­zeti megegyezést teremtve, keresi egy biztonságosabb és emberibb élet megteremtésé­nek lehetőségét. Következe­tesen hirdetjük a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltás szükségessé­gét. A politikai paletta tehát tovább színesedett hazánk­ban, s hogy a fenti célok mennyire megalapozottak az Agrárszövetség részéről, majd az idő bebizonyítja. (bekecsi) Vadász- és vadtenyésztíképzés Csnngrádban A téli hónapokban etetik a vadállományt.

Next

/
Thumbnails
Contents