Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-30 / 75. szám

1991. március 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Erdélyi hímes tojások a Tokaji Múzeumban Gyimesi csángó himes tojások jelei (1990-es gyűjtés. Hidegség, Csik megye.) Ahogyan megváltozott Ma­gyarország 1945 után, aho­gyan változott a magyarság élete, a nép fogalma és té­nye, úgy változott meg nép­művészetünk is. Ünnepi tár­gyainkkal ünnepeink, ünnepi lelkünk is elfakult, vagy fel­színre sem jöhet. Például a tavasz, húsvét megünnep­lését pogány korunk óta meg tudtuk tartani, ebben a kereszténység felvétele, a nagy váltás sem okozott tö­rést. Lehet, hogy végül a XX. század átalakulásai fel­bontják évezredek hagyomá­nyát ? A ’90-es évek újabb válto­zásaiban, talán a magárata- lálásban segítséget jelentene az embereknek hagyomá­nyaik jobb megértése. So­kan érzelmileg újra a régi keresztény eszmékbe kapasz­kodnak, de akiket . ez nem elégít ki, azoknak vannak kultúránkban olyan kapasz­kodók, melyek egyetemeseb­bek. mert a természet mi­kéntjéből következnek. A mi égövünkben ilyen tény a ta­vasz, az az évszak, amely az ember s az állatok vérét éppúgy megpezsdíti, évente új tettekre indítja, mint a füvek-fák nedveit. A húsvéti szokások (a ke­resztény liturgikus történet mellett) a termékenység ser­kentésére irányulnak. Húsvétkor a falvakban vízzel locsolják a lányokat, az élet vizével, hogy „el ne hervadjanak”, vagy egyes helyeken zöldellő ággal ütö- getik meg, hogy egészsége­sek legyenek a következő évben. A lányok termékeny­ségének „biztatásáért”, a ki­mondott jókívánságokért cserébe a fiúk tojásokat kapnak, ami az élet keletke­zésének, a termékenységnek sokrétű szimbóluma. A jelek a tojáson, a hímes tojás egy­kor a termékenyítő hatás fokozását voltak hivatva szolgálni. A varázserő kifej­tését, hatásmechanizmusát ma tudományosan is meg­magyarázhatjuk, szuggesz- tióval az újra divatba jövő para-elméletelkkel, pl. homö- pátiával. Egy papírra rajzolt vonal is polarizálódik mág­neses tereinkben, s hat ránk. Ilyen alapon bármilyen áb­ra is hasonló módon műkö­dik — a hímes tojások jelei a tudati szinten túl talán így is hatnak ránk. A va­rázslat anyagi tulajdonsá­gokkal bír, de szellemiekkel mindenképpen hat, ha ért­jük a jelek: a rozmaringág, a svasztika stb. értékét. Maga a tojás is évezredek óta az élet szimbóluma. Az ókori nagy kultúrákban a világ keletkezését is a „vi- láglojással” modellezték, és ezért tavaszünnepeken gyak­ran ajándékozták egymás­nak. A magyarságnál a to­jás (nemcsak fiziológiailag, biológiailag, hanem fogalmi­lag is) a legutóbbi időkig termékenyítő erővel volt fel­ruházva. Az új asszonyt a vőlegény házába bevezetve tojásra léptették, a lakoda­lomban széke alá tojást gu­rítottak. Az anyós „tikmo- nyos” (tyúktojásos) mintájú párnát ajándékozott menyé­nek az első éjszakára a csángóknál. Szélesen elter­jedt az országban, hogy az újszülött első fürdővizébe tojást tettek, vagy első láto­gatáskor tojást ajándékoztak neki, amivel megsimogatták az arcát, hogy olyan szép legyen. Erdélyben a jegy­ajándékok között szerepelt a kakas és a tojás is, mint húsvétkor is a legszebb hí­mes tojás szerelmi ajándék. A természet egyéb lényeire is analógiásán hatott varázs­ereje: az állatokat az év el­ső .kihajtásakor (Szt. György­kor) tojásokon hajtották ke­resztül, de szántáskor az el­ső barázdákba is tojást tet­tek, a termés biztosítására néhol. Az avar női sírokból tojásmaradványokat ástak ki a régészek, s volt olyan is, hogy a halott nő markában hímes tojást találtak Szeged környékén. A tojás itt is, mint az ókori etruszk szarkofágokon, a pompeji halottasházak freskóin az életet, az újjászületést fogal­mazta meg ennek révén be­került a kereszténységbe is. A termékenységi szokások, mint jókívánságok, mára már majdnem teljesen ki­haltak. Tojásfestést B.-A.-Z. megyében a volt gömöri ré­szeken találunk még, Abaúj- ban, Zemplénben ritka. A hozzánk közel eső tájak kö­zül Szatmárban és a beregi részeken írják még hagyo­mányosan, szépen a hímes tojásokat, s ott párban aján­dékozzák őket! Nem beszél­tünk eddig a távoli Erdély, Székelyföld, Gyimes csodála­tos írott tojásairól, mivel az ottani magyarokkal alig érintkezhettünk. A gömöri, tokaji, szatmá­ri, baranyai, sárközi hímes tojások kiállítása után az idén a Tokaji Múzeum a fenti hiányt igyekszik rész­ben pótolni, amikor húsvét táján erdélyi hímes tojásokat, hímesek rajzait, képeit igyekszik bemutatni itthon, erdélyi kiadványokból, újsá­gokból és saját gyűjtemé­nyéből. Korunk úgy válto­zik, hogy igény van megúju­ló rítusokra, az ünnepek emberibbé tételére — oda forduljunk tehát, ahonnan van mit tanulnunk. A hímestojás-kiállítás a Tokaji Múzeum lépcsőházá­ban március 27-től látható, a múzeum nyitva tartási ideje alatt. Makoldi Sándorné Az agyag narkotikuma „Az agyag számomra olyan, mint másnak a min­dennapi narkotikum, azzal a különbséggel, hogy ezzel nem ártok sem magamnak, sem a környezetemnek. Azért vonzódom az agyag­hoz, mert szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában, és azért jelent olyan végte­len örömöt, mert rájöttem, hogy a formátlan anyagba életet yehet lehelni” — írja Pusztáné Létay Anikó a miskolci Mini Galériában rendezett kiállításának kata­lógusában. És valóban élnek ezek a szobrok, a boszorkány a seprűnyélen. Ali baba pedig a csodálatos varázserejű sző­nyegen lebeg ég és föld kö­zött. Megelevenednek a me­sevilág hősei, a régi korok asszonyai, s ott látjuk a ki­állításon Máriát, Törőcsik Marit, József Attilát. . . A közel száz terrakotta szobor és falikép az elmúlt négy esztendő termése. Pusztáné Létay Anikó 1987- ben kezdett el az agyaggal foglalkozni. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen szerzett angol- orosz szakos tanári diplo­mát, 19 évig a miskolci Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban ta­nított, ettől a tanévtől kezd­ve pedig a Kilián György Gimnázium tanára. Képző- művészeti tanulmányokat nem végzett, de múzeum- és képtárlátogatások alkalmá­val, önműveléssel rendszere­sen bővítette ismereteit. Az első kiállítása 1988-ban az Ady Művelődési Házban volt, a következő évben tag­ja lett a Borsodi Amatőr Képzőművészeti Stúdiónak, 1990-ben részt vett a kecs­keméti országos amatőr kép­ző- és iparművészeti kiállí­táson. Ez év januárjában pedig a miskolci József At­tila Könyvtár kiállítótermé­ben a BAK Stúdió kiállítá­sán mutatta be néhány al­kotását. A Mini Galériában (Mis­kolc, Kossuth u. ii ) rende­zett kiállításon április 17-ig láthatjuk Pusztáné Létay Anikó terrakotta szobrait. (tg—dk) Mezey István: Görbe fa es a Missjo közös rejtvénypályázata Üjabb rejtvénypályázattal kedveskedünk olvasóinknak. Elsősorban azokra számí­tunk. akik ismerik, vagy sze­retnek megismerni Borsod- Abaúj-Zemplén megyét. Min­den szombaton egy-egy, a megyéhez kapcsolódó fotó­val találkozhatnak olvasó­ink, s csupán annyi a dol­guk, hogy megfejtsék: mit ábrázol a fotó. A kivágott szelvényeket azonban nem szerkesztősé­günkbe kell beküldeni, ha­nem a Missió Tours Utazási Irodának Miskolcon, a Mis­kolci Nemzeti Színház, Szé­chenyi út 23. sz. alatt lévő jegyirodájában most meg­nyílt kirendeltségénél elhe­lyezett ládába kell bedobni, minden csütörtökön 18 órá­ig­A szelvényeket másnap délelőtt értékeljük, s ugyan­ott minden pénteken 16 óra­kor egy külföldi utat sorso­lunk ki a helyes megfejtők között. Ezek az utak 2—3 napos velencei, vagy mün­cheni kirándulások. A folya­matosan helyes megfejtést beküldők között minden 5. héten egy többnapos, az elő­zőeknél is drágább utat sor­solunk ki, mintegy premi­zálva fáradozásukat. itt levágandó .................................. E heti feladatunk a következő: hol található a fotón látható gyönyörű műemlék templom és melyik híres nyelvemlékünk született az egykor itt állt monostor fa­lai között? Megfejtés: ............................................................................... A versenyző neve: ................................................................. L akcíme: ................................................................................... A kivágott szelvényrészt borítékba zárva személyesen kel! a megadott helyszínen elhelyezett ládába bedobni április 4-e, csütörtök 18 óráig. A nyilvános sorsolás ugyanott, április 5-én, pénteken 16 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents