Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-25 / 70. szám

1991. március 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Veszélyben az SOK VÁLLALATI DOLGOZÓ MÉG MA SEM ÉRZI, HOGY FELETTE A DAMOKLÉSZ KARDJA Papirgyártás. A jövő itt és most, újból a míves papíroké Ez is diósgyőri cég, és nem panaszkodnak ■ Piacon a papírgyár új terméke A bankópapírért jól fizetnek Illetékes helyen értesül­tünk róla, hogy a Clhemol- impex 'Külkereskedelmi Vál­lánál; hosszú tárgyalássorozat után szerződést írt alá a szovjetekkel, különböző ma­gyar növényvédő szerek ex­portjáról. iA helyzet ennek ellenére korántsem meg­nyugtató, ugyanis az elmúlt évek 1120—140 millió dolláros tételével szemben a megál­lapodás mindössze 40 millió dollár kivitelről szól. Ha pe­dig figyelembe vesszük, hogy az Észa'km agy a rországi Ve­gyiművek, amely a magyar— szovjet agrokémiai -egyez­mény keretében korábban évi tízezer tonna gyomirtó- szert szállított a Szovjet­unióba, az idén Viszont már csak legfeljebb négyezer ton­nára tart igényt a külföldi partner (de -még erre sem nyitottak akkreditívet — szerk.), -egyszerűen lesújtó a helyzet az ÉlMIV számára. Á fentiek-re való tekintet­tel gyorsinter-jút kértünk dr. Mogyoródi Ferenctöl, az ÉMV vezérigazgatójától. — Az utóbbi időben az ÉMV-n belül, de a vállalat­tal szimpatizáló körökben is egyre gyakrabban felmerül a kérdés, mi lesz ezzel a nagy múltú vállalattal? Köz­tudott ugyanis, hogy a kül­gazdasági környezet nem kedvez a vegyiművek gaz­dálkodásának. — A kérdés első részére azt tudom válaszolni, az ÉM'V át fog .alakulni. Tulaj­donképpen a vállalat alapí­tása óta a szüntelen válto­zás állapotát -éljük, ugyanis a kizárólag hadivegyipari rendeltetéssel épült üzem már a létrejöttét követő "né­hány év múltán -elkezdte az átalakulást, profilt váltott, és az úgyne-v-ezet.t polgári termékek gyártását kezdte él. Ezt az átalakulást pedig a környezet változása, a há­borús szembenállás csökke­nése kényszerítette ki. Most' sok -mindenben hasonló a helyzet. Abban pedig min­denképpen hasonló, hogy is­mét a külső körülmények változása mozgatja ezt a fo­lyamatot, ám az -emberek nehezen változnak, illetve változtatnak. — A volt KGST-piac tu­lajdonképpen összeomlóban van, ami az ÉMV szempont­jából azért tragikus, mert a vállalat termelési profilja végeredményben a szovjet— magyar agrokémiai egyez­ményre épült. Rosszul látom a helyzetet? — A volt KGST-piac, de főként a szovjet piac össze­omlása valóiban tragikus az ÉM'V számára, mert -szó sze­rint csődbe juttatta, illetve juttatja a vállalatot — húzta alá a vezérigazgató. — En­nék -bizonyítására elmondom, hoigy vállalatunk forgalmá­nak több mint a 40 százalé­ka. esett k;i az elmúlt -esz­tendőben a szovjet megren­delések elmaradása miatt,-és az idén sem gyárthattunk és iszáilítlh-atunlk ezekre a piacokra. S zer ző d é sehet ugyan kötöttünk, fel is ké­szültünk a benne foglaltak teljesítésére, de fizetési ga­ranciát. nem kaptunk, -ennél­fogva a -gyártást sem kezd­hettük meg. — Közismert, hogy a vál­SY-TA KFT. Utazás- szervező Iroda .1530 Miskolc, Széchenyi utca 90. (Tulipán­tömb) Telefon: 46 29-500 ÜDÜLJÖN BIBIONÉBAN Rendkívüli kedvezményeket biztosítunk OLASZORSZÁGI ÜDÜLÉSÉHEZ Több száz üdülőlakás közül választhat. Az előszezonban visszatérő vendégeinknek, nyugdíja­soknak, csoportoknak to­vábbi kedvezmények. MS NEM EMELTÜK RENDELÉSI ÁRAINKAT! lalat a múlt évet veszteség­gel zárta. Milyen lehetőség kínálkozik ön szerint az ÉMV-t ért veszteség belát­ható időn belül történő meg­szüntetésére? — Az elmúlt évi szovjet exportkiesés túl nagy -ahhoz, hogy a veszteséget könnyen pótolhassuk. S mert növény- védőszer-ex-portról van szó, a-mely egyúttal szezonális termék, az akkreditív nyitás elhúzódása azt eredményez­heti, hogy az ez évi szállí­tások iis elmaradnak. — Van-e remény arra. hogy a szovjet fél rövid időn belül megnyitja az akkreditívet? — Az -idén kél, magánjogi szerződést írtunk alá szovjet partnerekkel. -Először mind­két -akkreditív megnyitására hangzott él ígéret, az utób­bi i-dő-ben viszont csak az egyikben reménykedhetünk. — Az ÉMV kezdettől fog­va azt az álláspontot képvi­seli, hogy a szovjet piacot nem szabad feladni. Mégis, milyen lehetőség kínálkozik az elért piaci pozíciók meg­tartására? — Ugyanolyan, mint a töb­bi szovjet piacon -nagy vesz­teséget szenvedett magyar vállalat esetében. Ha a most formálódó kormányfaeavat- k-ozás, segítségnyújtás az ÉMV-re is kiterjed, akkor átvészelhetjük a kritikus idő­szakot, a-mii -egyben azt is jelentené, hogy a -szovjet fi­zetőképesség javulásával is­mét szállíthatnánk, mert igény változatlanul van a termékeinkre. 'Ezzel a segít­séggel a már megkezdett termék- és szerkezetátalakí­tást is folytathatnánk, amit jelenleg .a -pénz hiánya is hátráltat. Dr. Juhász Pál, az SZDSZ Borsod megyei országgyűlési képviselője ismertette meg az érdeklődőket a szabaddemok­raták mezőgazdasági program­jával, a mi-nap Miskolcon. A fórum után dr. Juhász Pált arra kértük, válaszoljon néhány kérdésünkre. — Mi az SZDSZ agrárpolitiká­jának lényege? — A Szabad Demokraták Szö­vetségének az. az álláspontja, hogy ne verjük szét a szövetke­zeteket. A nagyüzemi rendszer, a jelenlegi formájában átalaku­lásra szorul, hiszen a modern agrobusiness-sz.el nem egyeztet­hető össze. Nekünk az az elkép­zelésünk, hogy a szövetkezetek piaci viszonyok között működje­nek. ún. szakszövetkezetként. Ez azt jelenti, hogy egy-egy termék előállításától kezdve, a földol­gozáson át a forgalmazásig vi­gyenek végig egy folyamatot. Háromféle üzemtípus egymás mellett élése képzelhető el. az amerikai óriási, farm, a szövet­kezeti gazdaság és a mellékte­vékenységre alapozó áruterme­lő mezőgazdaság. Mindhárom típus egy más szolgáltatási és bankrendszert kíván. A mező­gazdaság privatizációjában — szerintünk — csak arra lehet koncentrálni, hogy a föld azé legyen, aki maga is gazdálko­dik. Leendő tulajdonosként szó­ba jöhetnek a termelőszövetke­zeti tagok és a kistermelők is. A belső privatizációnak — mely­nek lényege, hogy a t-agok vál­janak tulajdonossá — jogi és ideológiai csírái máris megvan­nak. — A választások során azszDSZ- n- k határozón programja volt. A törvénytervezetünkből kide­rült. hogy az új szövetkezetek a társasági és az alapítványi szövetkezet kombinációjaként működhetnének. Ebből kiindul­va. új pénzintézetek alakutom ­— A közelmúltban az ÉMV szerződést kötött egy osztrák céggel meghatározott termelési, kereskedelmi te­vékenységre. Hallhatnánk er­ről a megállapodásról? — A vállalat éndékelt új .kapcsolatok építésében. Az átalakítás egyik célja éppen ennek a folyamatnak a meg­könnyítése, elősegítése. Az osztrák Greiner céggel olyan közös vállalati szerződést ír­tunk ®lá, amely a tőke be­vonásával lehetővé teszi a poliuretán-gyártásunk fej ­lesztésén kívül a vállalat más egységeinek az átalakí­táséit. életben tartását is. A szerződés érvényességéhez azonban feltétlenül szükség vám az Állami Vagyonügy­nökség engedélyére, amit re­mélhetőleg rövidesen meg­kapunk. — Végezetül, a vállalat dolgozóinak megnyugtatásá­ra is szolgálna, ha az EMV vezérigazgatója biztató jö­vőt tudna felvázolni. Van ennek egyáltalán realitása? — A vállalat jövője ösz- szakapcsolódik az átalaku­lással. Az előző, a jelenlegi­nél lényegesen k.isébb átala­kítás versenyképessé tette a vállalatot a keleti piacokon, és egy évtizedre stabilizálta az ÉMiV-t. A mostani igen gyötrelmes, sok keserűséget is magában hordozó átala­kulásnak a nyugati piacokon kell a jelenlétünket megnö­velni, és ezáltal a vállalat gazdálkodását stabillá tenni. Aki erre hajlandó és képes hozzájárulni, maga is átala­kulni, megváltozni, annak reális alapja van a bizako­dásra — mondta befejezésül dr. Mogyoródi Ferenc. Lovas Lajos nénak ki. A másik elképzelés a kisajátítási eljárás, amelyben földalapokat képeznének, ami­ket lízingbe, bérleti formában adnának ki azoknak, akik föld­höz akarnak jutni. Ebbe a prog­ramba belefért volna a kárpót­lás is. — Az SZDSZ mezőgazdasági programja sokban hasonlít az Agrárszövetség koncepciójához. Hogyan látja — ennek ellenére — programjuk esélyeit a parla­mentben? — Valóban hasonlít progra­munk a Nagy Husszein Tibor- féle koncepcióhoz, ami természe­tes, hiszen hasonló problémákra keressük a megoldást. Különb­ség abban van, hogy kikkel együtt és milyen egyéb progra­mokkal akarjuk megvalósítaná. Az agrárreformkörök hibás el­képzelése volt — dr. juhász Pá/1 szerint —. hogy a programot, a jelenlegi ,tsz-vezetöi réteggel együtt akarták megcsinálni. — Az agrárpolitika megvalósí­tását öi^sze kell hangolni a ke­reskedelmi, az élelmiszeripar és a bankrendszer változtatásával, s erre csak olyan párt képes, amelyik mindegyik problémára tud megoldást adni, nem kezeli elkülönített témaként a mező- gazdaságot. Az SZDSZ program­ja egyébként nem mond ellent az MDF elképzeléseinek, csak máshová helyezi a hangsúlyt. A parlamentben van esélyünk ar­ra, hogy a saját programunkra hangoljuk a megzavarodott mi­nisztériumokat. — Mikorra várható a mező­gazdaság megerősödése Magyar- országon? — A magyar mezógazdasag­ban jelentős üzleti lehetőségek vannak. Bízom abban, hogy a tavalyi és az idei év nehézsé­gei után újra megkezdődik a mezőgazdasági ágazat megerősö­dése. « ,, L Aczel Éva Ma — elvileg — már min­denki 'kézbe veheti, megcso­dálhatja, és azt hiszem, igen ■rövid idő alatt el is k'öltheti a Diósgyőri Papírgyár leg­újabb termákét, amire egyébiránt az itt dolgozó 330 ember igen büszke. Ez a produktum mám más, mint az ötezer forintos bankó, amelyet diósgyőri papírra nyomtattak. Mint az 1920-as évektől kezdve valamennyi magyar papírpénzt. — Inflációs pénz ez, mint az ötszáz- és az ezerforin­tos — mondja Tímár Vil­mos igazgató —, ae papírja a legkorszerűbb eljárással készült. Már természetesen hazai viszonylatban, mert­hogy a nyugati pénzjegye­ken ott a vízjel is, ezen vi­szont még nincs. Ettől függetlenül hamisít­hatatlan. Azért is, mert a papír fémszálas. * Júliusiban lesz egy éve an­nak, Jhogy a több, mint két éviszázados múltra visszate­kintő papírgyár visszanyerte önállóságát, amelyet 1962- iben veszített el. Igaz, ez a mostani önállóság még vi­szonylagos, hiszen a papír­ipari iközpomt leányvállalata­ként funkcionálnak, de már saját maguk kereskednek, intézik pénzügyeiket, fejlesz­tenek, és végre-valahára tö­rekedhetnék arra, amire és amiért ezt a gyárat alapí­tották. A minőségi papír­gyártásra, az igazán míves munkára. — Nincs tovább tonna- szemlélet — nyugtázzák elé­gedetten az itteniek, akik különben nemcsak ezért mondhatják magukat elége­dettnek. A papírgyáriak — bár a változás iszele őket is meglegyimtette — azon ke­vesek közé tartoznak, akik 'nem .panaszkodnak, teszik a dolgukat. Persze, hiszen együk megrendelőjük a Nem­zeti Bank, s hol máshol len­ne pénz, mint ott. Arra a kérdésre, hogy milyen üzlet bankó- és okmánypapírt gyártani, az igazgató lako­nikusan csak ennyit vála­szol : — Jó üzlet, megéri csinál­ni .. . Az elégedettséghez az is hozzá tartozik; a munka, a munkahely egyelőre biztos. Nem terveznék elbocsátáso­kat. aki beosiülettel teszi a dolgát, azt 'becsülik. Visszatérve még az új öt­ezredhez; több, mint egy évig kísérleteztek papírjá­val, míg eljutottak oda; a legtartósabb papírpénznek ígérkezik. Gyapot- és .fenyő- cellulóziból áll, ;s cirka más­fél ezer kettébajtogatást bír el szakadásit nélkül. Nem muszáj kipróbálni, a szak­embereknek hinni lehet,, akik most már azon gondolkod­nak: (miiképp lehetne a víz­jelet is felvinni a 'banlkópa- pírra. — Ez egy rendkívüli pon­tosságot igénylő művelet — magyarázza Tímár Vilmos —, hiszen minden bankje­gyen egyugyanazon helyen kéül lennie a vízjelnek, haj­szálnyira sem lehet máshol. Mondjuk: il25 millió forin­tért vehetnénk egy ezt pro­dukáló gépet, de erre nincs pénzünk. Az viszont valószínűnek látszik: ha majd 10 ezer fo­rintos kell, azon lesz vízjel. Ám az lenne a kívánatos, ha egyáltalán nem születne meg a tízezres ... * A leányvállalati formula itt és most átmeneti, 'köz­benső megoldás, a végcél — mint mé'sutt —: a pri­vatizálás. Az évi 5—6 ezer tonna — zömében minőségi, és így igen jól fizető —pa­pírt gyártó diósgyőriek kül­földi és hazai érdekeltségű részvénytársaságban látják a jövőt. — Akad érdeklődő, jelent­kező — állítja az igazgató. — Most zajlik a vagyonér­tékelésünk, ezek után dől el: hajlandó-e a hasonló profil­lal bíró osztrák partner frigyre lépni velünk. Min­denesetre egy tőkeerős társ feltétlenül szükséges ahhoz, hogy technikailag továbblép­jünk ... Bár — mint mondtuk volt — nem panaszkodnak, ha­nem teszik dolgukat az itte­niek, de a nagyobb nyugal­mat jobb szeretnék. Jobb szeretnék, ha nemcsak két hétre, hanem legalább két hónapra előre látnák mun­kájukat, ha a hazai piac nem szűkülne tovább, ha a diósgyőri papír visszanyerné régi hírét. Ha jelképük, a tölgy- és diólevél makkok­kal Európa-szerte ismertebbé válna... (illésy—lacző) % SeM + M az Ön manag ere! Gyors- és komfiírtszolgáltatásért forduljon bizalommal a SeM MANAGER Kft.-hez, ha:- vállalati átvilágítást és reorganizációt,- vagyonértékelést, vagyonmérleget,- privatizált vagyon vételének menedzselését,- E-hitel előkészítését, menedzselését,- megvásárolt vagyon, üzlet vállalkozásba vitelét, és versenyképes gazdasági társaságok alapítását kéri Miskolcon, a Szabadság tér 1. szám alatt. Postai cím: 3530 Miskolc, Szabadság tér 1. Telefon: (46) 41-912 Telefax: (46/) 56-691 Olajügy Olvasom a Napi Világgazdaságban, Hogy Gorbacsov bejelen­tette, a Szovjetunió felére csökkenti kőolajexportját. A döntés értelmében a szovjet fél 125 millió tonna helyett csak 60 millió tonna kőolajat értékesít külföldön. A szakértők véleménye meg­egyezik abban, hogy egyelőre még nincs hiány olajból a nem­zetközi piacokon, ám a szovjet lépés érezteti majd hatását, hiá­nyozni fog az elmaradó több mint hatvanmillió tonna olajszál­lítmány. Legfőképpen a petrolkémiai iparágra gyakorolhat kedvezőt­len hatást a szovjet olaj hiánya, amely megdrágíthatja .az ole­finek termelését. Egy bécsi összehasonlító gazdaságkutató inté­zet szakértője nem psztja a Nyugaton elterjedt pesszimista vé­leményt, hogy - tekintettel a szovjet olajtermelés fokozatos csök­kenésére - előfordulhat, a Szovjetunió 1995. végére nettó olaj­importőrré válik. Ennek ellenére, mégis rossznak ítéli meg a helyzetet. Hogy miért ez a pesszimizmus? Azért, mert a tények eléggé súlyos energiaválságra utalnak. A szovjet exportbevételeknek ugyanis 1985-ben még az 52 százaléka származott az energeti­kai szállításokból, tavalyelőtt már csak 39,2 százaléka. Az el­múlt esztendőben a Szovjetunió ugyan növelte nyugati energe­tikai exportját, mégpedig igen erőteljes mértékben, ezzel szem­ben a kelet-európai országokba irányuló kivitel egyharmaddal visszaesett. -s Fórum a mezőgazdaságról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents