Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-22 / 68. szám

1991. március 22., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat 1991. évre meghirdetett pályázatairól A B.-A.-Z. megyei közgyűlés céljelleggel, az alábbi támo­gatások pénzügyi hátterét teremtette meg ez évben: 1. FOLYAMATBAN LEVŐ BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSA KERETÖSSZEG: 150 M Ft PÁLYÁZHATNAK: a megye területén működő helyi önkormányzatok,- az 1989. évben érvényben lévő céltámogatási feltétel alapján megkezdődött és 1990. december 31-ig legalább 18%-os pénzügyi teljesítést mutató beruházások eseteiben. 2. SZOCIÁLIS ALAP KERETÖSSZEG: 10 M Ft PÁLYÁZHATNAK: települési önkormányzatok, intézmények, egyházak, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, egyesületek, magánvállalkozók,- a jelenlegi szociális ellátórendszer bővítésének megteremtésére, a gondoskodás speciális megoldásaival. 3. MECÉNÁS ALAP KERETÖSSZEG: 20 M Ft PÁLYÁZHATNAK: egyesületek, szövetségek, művelődő közösségek, iskolai munkaközösségek, települési önkormányzatok, magánszemélyek,- a megye kulturális életének gazdagítására vállalt tevékenységekkel, meglévő értékek védelmével és újszerű kezdeményezésekkel egyaránt. 4. FALUGONDNOKI RENDSZER FENNTARTÁSA, ILLETVE TOVÁBBFEJLESZTÉSE KERETÖSSZEG: 15 M Ft PÁLYÁZHATNAK: a települések önkormányzatai- már működő falugondnokságok esetén és új igények felmerülésekor, közösségi (falugyűlés) döntés alapján, a kistelepüléseken élő lakosság életkörülményeinek javítására. '5. PERIFÉRIÁRA SZORULT CIGÁNYSZÁRMAZÁSÜ NÉPESSÉG TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉSÉT TÁMOGATÓ ALAP KERETÖSSZEG: 10 M Ft PÁLYÁZHATNAK: magánszemélyek, közösségek, önkormányzatok egyaránt,- akik saját erőfeszítéseikkel is hozzájárulnak a hátrányos helyzetű cigányfiatalok és családok élethelyzetének javításához. Az érdeklődők a részletes pályázati felhívást elérhetik:- valamennyi települési önkormányzatnál, továbbá- tájékoztatást kaphatnak a megyei önkormányzati hivatal illetékes osztályain (telefonközpont: (46) 22-011, vagy 23-011). Miskolc, 1991. március 5. B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Hivatala A BÖDVASZILAS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1991. ÁPRILIS 1-TOL BÉRLETI ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI: Bódvaszllas, Kossuth út 1. sz. alatt működő fagyizóját. Az üzemelésre pályázatot hirdetünk, amelyet ÍRÁSBAN LEHET BENVŰJTANI 1991. MÁRCIUS 30-IG. A BÖDVASZILAS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1991. ÁPRILIS 15-TÖL BÉRLETI ÜZEMELTETÉSRE MEGHIRDETI: Aggtelek, Barlang úton működő, 17. sz. italboltját. Az üzemelésre pályázatot hirdetünk, amelyet ÍRÁSBAN LEHET BENYÚJTANI 1991. ÁPRILIS 10-IG. A pályázatokat beküldeni és érdeklődni, az alábbi címen lehet: 3763 Bódvaszilas, Kossuth út 9. szám alatt, az álész főkönyvelőjénél. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT .jogi és ellenőrzési osztálya PÁLYÁZATOT HIRDET BELSŐ ELLENŐRI ÁLLÁSRA. Felvételi követelmények: mérlegképes könyvelői ké­pesítés, belső ellenőrzési gyakorlat. Jelentkezni a vállalat belső ellenőrzési csoportveze­tőjénél. CÍM: MISKOLC, FONODA ÜT. Miskolc belvárosában, központi helyen (buszmegálló­ban), 68 négyzetméteres, 4 helyiségből álló, szőnyeg- padlós, légkondicionált, portálablakos létesítmény IRODA- VAGY ÜZLETHELYISÉGEK CÉLJÁRA KIADÓ. Érdeklődni lehet: NOVIKI MISKOLCI SZOLGÁLTATÓ KFT. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 70. 3. emelet. Telefax: 49-499 Telefon: 48-446 Telex: 62-442 NÉMET ÉS SVÁJCI HASZNÁLT RUHÁZAT NAGY VÁLASZTÉKBAN, NORMÁL ÉS EXTRA MINŐSÉGBEN, 140 FORINT ÉS 600 FORINT KILOGRAMM közötti áron, 20 kg-tól viszonteladók részére kapható. BOLT BT. -• ECOTEX KFT. 5000 SZOLNOK, JÓKAI U. 3. Telefon: 56/34-455, 34-743. Éppen három éve született egy kormányzati döntés: Borsod-Abaúj-Zemplén tár­sadalmi-gazdasági problé­máinak megoldására hosz- szú távú regionális fejleszté­si ikoncepciót kell 'kidolgoz­ni. Az akkori ÉVM. majd BM a Borsodterwel szövet­kezett abból az elgondolás­ból. hogy tanulságos lehet a nagy országos szervezetek munkáit összevetni a na­gyobb helyismerettel ren­delkező vidéki tervezőik el­képzeléseivel. Hogy miért éppen a Cserehátra készült tanulmányterv, azt lapunk olvasóinak nem kell ma­gyarázni. Lényeg, hogy' a terv elké­szülte után néhány hónap­ijai, 1989. június 21-én meg­alakult a Csereháti Telepü­lésszövetség. Településszö­vetség: az országban első­iként.- Egy olyan befogadó szervezet, amely válogatós nélkül integrál várost, fa­lut, vállalatot. egyházat, közigazgatást és magánem­bert — mindent és minden­kit. aki hajlandó tenni va­lamit azért, hogy Lázár mó­don feltámadjon és mozdul­jon a tájegység. Nem volt könnyű a kezdés, mit sem ért volna a temérdek jó­szándék. ha a motor felper- getéséhez nem ad jelentős segítséget — félmillió forin­tot — az akkori Belügymi­nisztérium. Jó befektetés volt. Ma már gazdaságilag önellátó a településszövetség és amire ennél is büszkéb­bek lehetnek a cserehátiak. szövetségük etalon. Módsze­reiket örömmel veszik át — örömmel is adják — más szegény vidék dk véd-szövet- ségei. Csomós József gagybátori református lelkész, a Cse­reháti Településszövetség ügyvezető elnöke és Káli Sándor, a Borsodterv igaz­gatója tanulmányit írt a szö­vetség megalakításának és eddigi tevékenységének ta­pasztalatairól. Munkájuk nagyobb hányadát képezi a ..■tevékenység” fejezet. írtam az előbb, hogy véd- szövetség, szívesen hozzáír­nám most a dac-szövetséget is, ha nem tudnám, hogy itt finom lelkű embereik dol­goznak. Igaz. roppant agili­sán. Ha nem hívták meg a zisenge szövetséget valamely a térség szempontjából fon­tos tanácskozásra, hát meg­hívatták magukat. Legfel­jebb megfigyelőként lehet­ték jelen, de ott voltak. Az­tán ahogyan lassacskán be­épült a köztudatba, hogy „ez az ellenzék”, ha rá is fest egy árnyalatot a meglé­vő intézményrendszer palet­tájára, nem rosszat akar. „csak” segíteni, mégpedig hatékonyan, mert nékik már nincs idejük várni, megbé­kélték vele. majd elfogad­ták. Nem lehet ugyanis nem elfogadni, ha kézzelfogható dolgokról, útról, sőt utakról, határátkelőhelyről, helyi miniüzemekről, csereháti exportokról van szó. És pénz­ről. Egy helyi rohammunka után most már nyugodtan végzik a munkájúkat azok a szakemberek, akiket az „örökségünk Őrei Egyesü­let” bízott meg azzal, térké­pezze fel hány üres és hasz­nosítható épület leledzik e vidéken. Vagy: kiharcolták — miútán kigondolták — a falugondnoki intézményt. Pedig igen sokan rákérdez­tek az ötlet, majd a pályá­zat benyújtásakor: minek egy 47 fős falunak mikro­busz és falugondnok. A vá­lasz sohasem volt több eny- nyánél: mert az a 47 ember is élni akar. És bár támad­ták a falugondnokságot jobbról és balról is — egé­szen felháborító módon még az akikori megyei tanácsot is. amiért a mikrobuszokat megvásárolta —. a módszer kiválóan bevált, remélhető­leg a mai pénztelenség sem öli meg. Több mint egyéves mun­ka után zöld utat kapott a Kány—Buzita határátkelő. A főpróba mindenesetre meg­volt. Karácsonykor pár nap­ra megnyitották ezt a határ- átkelőhelyet, a hatás felül­múlhatatlan volt. Voltak, akik egy nap kófeszer-há- romszor is átugrottak a ro­konaikhoz. nos nem vásá­rolni és üzletelni, hanem összeölelkezni és vinni egy kis kóstolót a hazaiból. Ugyanezt tették a másik ol­daliak is. A végleges határ- átkelőhely az idén megnyí­lik itt, ez bizonyos. Rajta van a kérelmen a Csereháti Teleipülésszö vétség pecsétje, amit most már nem hagy­hatnak le a 'táj egyetlen ügyiratáról sem. Nem is hagyják. A Csere­háton élő emberék önbizal­mát növeli, hogy a szövetsé­gük minden megyei és or­szágos dönitéselőkészítási anyagot megkap észrevéte­lezésre. Megkapják a tör­vénytervezeteket, az Érdék- egyeztető Fórum javaslatait és ellenjavaslatait.- Beleszól­hatnák. véleményezhetnek — és bár az elmúlt évtize­dék elszipkáztak innen igen sok kiművelt emberfőt —, maradtak azért alkotó el­mék. kreatívak ezen a tájon is, hát beleszólnak. Beleszól­nak az országos ügyékbe a cserehátiak! A magúik mód­ján, nem csak választott képviselőik által csupán .. Második fórumot teremtet­tek magúiknak. Csinálja utá- núk bárki. Az úttörő munkát ők már elvégezték. Villanásnyinak tűnő idő után megteremtették kül- kapcsolaitaikat is: Írország­ban. Hollandiában jegyzik a településszövetséget. Jegy­zik? Tavasszal az a holland faluszövetség küldi el hoz­zánk a küldöttségét, amely évtizedék alatt a mi csere­háti viszonyainkhoz hasonló körülmények közül vesizikőd- te föl magá t egy falusi- idilli turistaparadicsom­má. Mondják a mieink, akik megkóstolták az ottani éle­tet, beleharaptak a hollandi sajtba ás, hasonlóak voltak, megdöbbentően azonosak a gondok. A hollandok meg azt mondják, nem beszéltek össze soha a cserehátiakkal, mégis azt csinálják, amit ők — régen. Rokonszenv! Déjá- vu? Nos, tárgyalások vannak arról, hogy holland típusú sajtot gyártanának a Csere- háton, mert mégiscsak bo­torság. hogy innen elviszik a tejet, aztán meg vissza­hozzák feldolgozottam Itt is fel tudják dolgozni, mégpe­dig — egy titkos recept alapján — hollandusnak és export álhatónak. A szövet­ség export jogot Ikér a mé- hé&zeknék is. A nemzetközi minősítésen igen könnyű volt átjütniük a csereháti mézeknek! Hol van még Eu­rópában ilyen háborítatlan környezet? Közel és távol sincs ipari szennyezés, a vi­rágok virítanák, a méhek gyűjtenék! Csak egy palac­kozó kellene még, amelyik- nék a címkéjére rányomtat­hatnák, hogy Made in Cse­rehát. Lévay Györgyi Az idő homokórája 94 év óta pereg fieff István nem vesz búcsút a vadászattól Pista bácsi szikár, ma is egyenes alakja, .20 kilós há­tizsákjával, dióverőjével (hosszúcsövű öreg golyós fegyver) hozzátartozik a Bükklhöz — közelebbről a Tapolcai Gáttyához — ennek öreg fáihoz, védett flórájá­hoz, a hollócsaládihoz, félt­ve őrzött „számozott” őzei­hez, tébreiihez, dagonyáihoz és sziklatrónusaihoz. Ha nem lenne, Iki vigyázna az erdő díszére, a hangulatát szí­nessé, kedvessé tevő őzeire? Ki töltené fel a sózókat, ki (táplálná az etetőket, ki se­perné a cserkészutakat, ki gyönyörködne a kikericsben, a vöröskői áfonyásban? Kér­dem sokszor magamtól. Cso­dálatos öregember? Nem, — örök fiatal, vérbeli vadász. ■Mi a titka? Részben magá­ban őrzi, soha meg nem fejthető — Ö sem .tudja — génjeiben hordja. Tegyük fel másként a kérdést: hogyan őrizte mindezt meg 94 évig? Fegyelmezetten élt, szor­galmasan dolgozott, de tu­dott lazítani. Komoly ember volt, de tudott nevetni, örül­ni az életnek, — annak, ami van. Tudott harcolni, de szerette a békességet és megtalálta saját békéjét. Szeretette vágyott és szere­tett. Szerelme az erdő, a természet. Ösztönösen és tu­datosan is egészséges életet élt, a „rizikófaktorokat” si­kerrel elkerülte, kivédte. „Isten .szabad ege ailatt” csodálta a bükki napkeltét és megértette a naplementét. Tudott hinni, ment hit nél­kül nincs élet. Született bölcs ember, és nemcsak törekedett a jóra. A „rossz” felett nem meditált, — re­latív dolog, mondta, attól függ, melyik oldalról nézzük. Könnyen megbocsátott, nem táplált, nem tartott haragot. Honnan tanulta mindezt? Nem csak nézett, ha látott, nem csak hallott, de éntett, finoman érzékelt. Bátor volt, szembe ment nézni az igaz­sággal. Szerény és béketűrő. Türelemmel viselte a szelle­mi sérelmet, a fizikai fáj­dalmait — előbbit nehezeb­ben — mindenkivel humá­nus volt. Egyáltalán van ilyen ember, és ez éppen vadász? Az élet szelektál, de miiért .nem mindig így ... Ilyennek látja Ö is ma­gát? — Felállítottál egy ideát, — mondotta — vigyázz ösz- sze ne omoljon és mindket­tőnket maga alá ne temes­sen. Minden ember vágya, álma ilyen, de gyarló, gyen­ge az ember. — A „vénség” .kapujához érve, hogyan gondolsz visz- sza fiatalságodra? — iMiért? iMár hátra kel­lene néznem? — mondja humorosan. Hogyan vélekedik a mai fiatalokról? Mélyen el­gondolkodik, megfontolva mondja ... .nehéz a helyze­tük ..., feladniuk nem sza­bad, a fiatalság mindent le­győz. Szeretem Őket. Néhány kedves epizód vadászéletóből, — a „meg­szépítő messzeségből”: Pista bácsi hátizsákjának tartalma: egy váltás fehér­nemű, törölköző, pokróc, meleg kabát, sapka. Kala­pács, fűrész, metszőolló, szeg, fejsze, fenkő, gyalog­sági ásó, zseblámpa, gyertya, gyufa, húzókötél, törlőruha, vadsó. kukorica, élelem, ivó­víz, WC-papír, gyógyszer, kötszer, nylonzsákok, moli­nó, töltény, keresőtávcső, „hatlövetű” vadászikés. Pista bácsi fejére haris­nyát húzott a mínusz 20 fo­kos hidegben, á réteges öl­tözéke fölé bunda került, lába közé vette dióverőjét és a magaslesén reggelig ki- itantott. Többször mondtuk „Pista bátyám egyszer me- mentóként a leshez fagyva találunk”. Duplázása: fiatalabb korá­ban történt — akikor még csak 89 éves volt — lesről lőtt egy disznót. Mikor oda­érek leszáll és elámul, nézd, ezt a másik disznót ki lőtte? (Egy lövedékkel ■két süldőt lőtt.) Ma is na­ponta jár gyalog, puskával vágj' puska nélkül, a tapolcai autóbusz-végállomástól kb. 5 km-re lévő Gáttyára. Azt hiszerp, már el sem ugra­nak Tőle a vadaik, előre kö­szöntik a „jóságos vadászt”. Egyik alkalommal egy na­gyobb vaddisznót lőtt. Bejött a tapolcai erdészhez és kért egy négykerekű kiskocsit, behúzta az autóbusz-végál­lomásig. A buszvezető elkö­vetett kedvéért egy bocsá­natos bűnt, az utasokkal együtt segített a vadat sza­lonképes állapotba csoma­golni és a hátsó peronon be­szállította a Búza térig. Egy héttel ezelőtt lihegve hívta telefonon a Tapolcán lakó fiamat (ő is vadásztársa), hogy lőtt egy hatalmas, 20 cm-es agyarú kant, segítsen behozni. Lehet, hogy a sors­nak utolsó, szép vadászaján­déka ... — ebben a korban egyedülálló teljesítmény. A Nimród emlékérmet régen kiérdemelte, — post humus topja meg? Befejezésül Fe­kete Istvánt idézem: „Em­lékké válók magam is.” Hibaigazítás Lapunk március 19-i számában képes beszámoló je­lént meg a miskolci szennyvíztisztító bővítéséről. A képe­ket magyarázó szövegben néhány — az olvasók döntő több­sége számára teljesen lényegtelen — elírás történt. De mert a szakma így kívánja, helyesbítünk. A beruházás fővállal­kozója tehát nem a Metró Kft., hanem a KÉV Metró (Bu­dapest), a Metró Kft. a generálkivitelező. A biológiai I-es tisztaság kialakítása van most folyamatban, a majdani, li­es fokozat képezi az ENSZ által támogatott Phare-program részét. A többi stimmel. m. sz. zs. Dr. Szigethy Jenő í "t *] ^ j£~J i f* I a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents