Észak-Magyarország, 1991. március (47. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

o ESZA XLVII. évfolyam, 52, szám 1991. március 2. Szombat Ara: 7,30 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Borsod-Abaúj-Zemplén me- S>'e és Miskolc megyei jogú város közigyűléseinek vezetői '991. február 20-án a me­gyeházán egyeztető megbe­szélést tartottak a két me­gyei jogú önkormányzat jo­bber» együttműködésének alapvető kérdéseiről. Ennek során a következő együttes álláspontot alakították ki: Térségünk gondjainak mér­séklése a szoros és konst- puktív kapcsolat 'kialakítását A néhány hete lehullott astag hólepelből mára a fa- aS2)iais idő beálltával csak * szántóföldeken és az utak Szélén maradt valami kevés. igényli a két önkormányzat között. Közösen .kívánnak fellép­ni az egyre aggasztóbb mun­kanélküliség ; a gazdaság tel­jesítőképessége rohamos visz- szaesése; a szerkezetátalakí­tás lassúsága; a népesség el­vándorlása ; az infrastruktú­ra és a lakossági jövedel­mek relatív elmaradottsága; az önkormányzatok gazdasá­gi ellehetetlenülése; a tér­ség közlekedési és' hírköz­Az utak inagy részié már fel­száradt. Olvasóink kérdései alapján érdeklődtünk .a Miskolci (Folytatás a 2. oldalon) lési elzártsága és az önkor­mányzatokkal szembeni cent­ralizációs törekvések éllen. Számolnak azzal, hogy az alapvető érdekazonosság mel­lett érdekkülönbségek és en­nélfogva viták is lehetnek és lesznek is a két önkor­mányzat között, de kölcsö­nös törekvésük ennek kor­rekt, tárgyszerű kezelése és megoldása. Ezúton is kinyilvánítják, hogy valamennyi önkor­mányzattal a legteljesebb egyenrangúság, s a szuvere­nitás tiszteletben tartásával partneri kapcsolatok kiala­kítására törekednek. A kölcsönös informáltság, a jó munkakapcsolat és a megye egészét vagy jelen­tős részét érintő kezdemé­nyezésék összehangolása ér­dekében a két önkormány­zat testületi ülésein kölcsö­nösen képviseltetik magukat mindazon esetekben, ami­kor közösen megoldandó, együttes fellépést igénylő, vagy kölcsönös érdeklődésre számot tartó témák megtár­gyalására kerül sor. Vezetői és szakértői szín­ien rendszeressé 'kívánják tenni a munkamegbeszélése­ket. A megye és a megyei jo­gú város vezetőinek hatá­rozott szándéka és törekvé­se, hogy sem presztízs-, sem pártpolitikai szempontok ne gátolhassák megyénk lakos­sága érdekében kifejtett munkájukat, közös erőfeszí­téseiket. Csoba Tamás, 'Miskolc megyei jogú város polgármestere Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke Megkérdeztük: Meddig kerülgetjük a salakos hókupacokat? Hogy jusson valami a tányérra Emelkednek a gyermekétkeztetés díjai Jól emlékszünk még azok­ra a tavaly februári, már­ciusi újságcikkekre, ame­lyek szívfacsaró esetekről tudósítottak: emelkedtek a gyer.mekétkezési díjak, ezért sok szülő nem íratta napkö­zibe iskolás gyermekét; a 6—14 évesek közül sokan elszédültök az éhségtől. Most az az általános vé­lemény alakult ki. hogy a növekvő nyersanyagárakkal és rezsiköltségekkel csak akként lőhet felvenni a ver­senyt., ha 30 százalékkal emelkednek a térítési dí­jak az óvodáktól a középis­kolákig. Ebben az esetben tisztes mennyiség jut gyer­mekeink tányérjára és amíg újból nem növekednék a költségek, valamivel gazda­gabb, egészségesebb is lesz a menü. A Bükkvidéki Vendéglátó Rt. 60 ezer embert étkeztet a megyében, ebből 42 ezer a gyerek. A dolgozói étkez­tetésekkel nincs különösebb gond, a vendéglátó valami­lyenképpen megalkudott a munkáltatókkal. Mint Kereszti József el­nök-igazgató elmondta, a vidéki városok, községek 30 százalékánál már sikerült megállapodniuk az önkor­mányzatokkal a növekedés mértékét illetően, mégpe­dig azokon a helyéken, ahol elkészült a költségvetés. (Folytatás a 2. oldalon) Ne vágj ki minden marhát! A termelőtől a kereskedőig — Én nem tudom, miért alakult így, miért ha­ragudtak meg erre a nyomorult jószágra. Falun küszködnének velq, vállalják, de elveszik az em­berek kedvét — mondta Szalaszenden Varga Endréné, a helyi tejcsarnok vezetője. Tíz éve még naponta kétezer liter tej is érkezett ide, s az öt­száz marhához, három csordás volt a faluban. Ma jó, ha 70-80 liter tej összegyűlik. S várható- °n még kevesebb lesz, hiszen Vargáék is gon­dolkodnak, hogy abbahagyják, visszaadják há­rom bérelt tehenüket, s vágóra viszik az egy sa­játot is. És ezt nemcsak ők tervezik így a falu­ban ... — Mire kimásznánk a bajból, újra beleesünk — szól még búcsúzáskor a csarnokos. — Honnan ,esz majd tehén? ... (Folytatás a 7. oldalon) Lassan nem lesz értelme ennek a táblának ... Bár Varga Endréné szalaszendi csarnokos mo­solyog, szavai mégis szomorúak 1991. március 5-én 11 órakor nyílik a Royal Harmónia Üzletftáz Miskolcon a Zsolcai kapu 3. sz. alatt (Búza tértöl 50 m-re) TISZTELETTEL VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! AJÁNLATUNKBÓL:- fiatalos, skandináv stílusú szekrénysorok, ülőgarnitú­rák, lakberendezési cikkek (lámpák, szőnyegek, csil­lárok, kerámiák),- a Zala Bútorgyár, az ország legnagyobb bútorgyára márkaboltjának termékei,- olasz konyhabútorok,- KETTELE lakástextil-stúdió,- Start irodabútor-család teljes elemválasztéka. 100 000,— Ft-ig készpénzbefizetés nélkül is lehet vásárolni. ROYAL BÚTORKERESKEDELMI RT. Miskolc és o megye kézfogása

Next

/
Thumbnails
Contents