Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-06 / 31. szám

1991. február 6., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Avastag- és végbélrák megelőzésére Szűrővizsgálat Miskolcon Számítógépen a felnőtt lakosság Többet törődünk az Egészségünkkel? Jó volna, ha így lenne. Az minden­esetre tény, hogy míg ta- valyelőtt a meghívottak- hak 83 százaléka jelenti hieg tüdőszűrésen, addig tavaly már 94 százaléka. Ez az adat a mis­kolciakra vonatkozik. Lehet, hogy csak véletlen­ről van szó. A múlt évben ugyanis az idősebb kor­osztály került sorra, azok az emberek, akik kevésbé gyakran változtatják laká­jukat, így könnyebben el- erhetők, no és azt is ta­pasztalják az egészségügy dolgozói, hogy a korosab­bak jobban félnek a beteg- egektől és kötelességtu­dóbbak is. Ám az is tény, h°gy a László Jenő utcai Egészségügyi Szűrőállomás Egyéb „szolgáltatásait” így az onkológiai vizsgálatot, az EKG-t, és a laboratóri- utni vizsgálatot is mintegy) húsz százalékkal többen yotték igénybe mint ko­rábban. Miskolcnak ezen a jól Jelszereit egészségügyi bá­bján most újabb szűrő- vizsgálat kezdődött: szék- etvizsgálatokkal derítik ki a kezdeti stádiumban levő vastag- és végbélrákot. Ennek a betegségnek az előfordulása világszerte,, hazánkban is egyrej gyakoribb. Megyénkben az elrnúlt húsz év alatt mint- e§y duplájára emelkedett a vastag- és végbélrákban jihunytak száma. Ez azért ls nagyon szomorú, meri/ ez a rosszindulatú daganat- 0Port — korai felismerés ®setén — a legjobban gyó­gyítható rákos betegségek, órába tartozik. Sajátossá- f? hiég, hogy 40 éves kor Jatt viszonylag ritka,, és . ? esetek kilencven száza- elía az 50 év felettieknél “aPasztalható. Mindkét ^ernnél előfordul, de a nők j. Emivel gyakrabban be- fpf'SZeneh meg. A korai l'smerés azért is rendkí- |UI fontos, mert ez a be-1 gségcsoport kezdetben tünetszegény, panaszokat1 nem, vagy alig okoz, csend­ben, alattomosan fejlődik, így amikor a beteg orvos­hoz fordul, a beavatkozás többnyire elkésett. A szű­rés, és az ezt követő rész­letes kivizsgálás és az idő-« beni beavatkozás azonban igen jó esélyt nyújt a tel­jes gyógyuláshoz — hall­juk dr. Lakatos Zoltán ve­zető főorvostól. — Milyen gyakori ez a betegség? — A tüdőrák után a leggyakoribb. Évente tíz­ezer 40 év fölötti ember közül hat hal meg tüdő­rákban és négy bélrákban. — Hogyan zajlik ez a szűrés és miként szerez tu­domást róla a lakosság? — Többféle csatornán keresztül informáljuk a miskolciakat (vidékiek elől sem zárkózunk el) és úgy látjuk, nem . is egészen eredménytelenül. Két hó­nap alatt 508-an kerestek fel bennünket az egység- csomagért, ezek közül ed­dig 255 érkezett vissza. A csomagban három széklet­tartály található pontos használati utasítással. Nyolc pozitív eredmény­nyel találkoztunk eddig. Ezt a nyolc embert a mis­kolci kórházak gasztroen- terológiai ambulanciáira irányítottuk. Minden remé­nyük megvan a gyógyulás­ra. — A szórólapokról is tudjuk, hogy ez a szűrés sem olcsó. A vizsgálati eszköz darabonként ’36 fo­rint, aztán a laboratóriumi felszerelések . . — Ha sikeres lesz a mis­kolci szűrés, a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság országosan kiterjeszti. Az első kétezer csomagot pá­lyázat útján nyertem, to­vábbi 13 ezret már a tár­sadalombiztosítástól kap­tuk, ugyanígy a többi fel­szerelést is. Az a terv, hogy mindenütt a tüdő­szűrő-hálózathoz kapcsol­ják ezt a szűrést is. Intéz­ményünk egyébként foko­zatosan felkészült azokra az évekre, amikor majd a társadalombiztosítás és a munkahelyek is kötelezővé teszik a munkavállalók számára valamennyi szűrő­vizsgálat elvégeztetését. A Miskolci Egyetem külföldi diákjait már kötelezi a rek­tor a szűréseken való meg­jelenésre. — Ez alatt azt kell ér­teni, hogy a szűrőállomá­son minden fontosabb vizs­gálat elvégezhető? — Nagyon jól felszerelt intézet a miénk, bár na­gyon hiányzik egy vérvizs­gáló laboratórium, egyelő­re utaztatnunk keil a vizs­gálati anyagot. A körzeti orvosok munkájának meg­könnyítésére és a ponto­sabb diagnózis érdekében egy automata EKG-készü- lékre volna szükségünk. AT-XT rendszerű, nagy adatállományú számítógé­pünk próbaüzemelés alatt van, április 1-jétől már „élesben” működik. A tel­jes tevékenységünket gép­re vittük. — Tehát Miskolc fel­nőtt lakosságának adatait számítógép őrzi a jövő­ben ? — Mindenkiét, aki ná­lunk megfordult. Minden adatot és változást megtu­dunk a népesség-nyilván­tartótól. pontosabbá válnak a tüdőszűrésekre szóló meghívások és az állam­polgárok minden egyes szűrési eredményét rögzít­jük, tároljuk. -Emellett ez a számítógép már a jövő-t nek is dolgozik. Az itt fel­halmozódó adatok tudomá­nyos elemzések alapjai lesznek pár év múltán. Megtudható lesz például, hogy Miskolc lakosságára — akár környezeti ártalom, akár más hatás révén —t milyen betegségek a jel­lemzőek, így aztán az is; hogy milyen kórházi osz­tályokat kell fejleszteni, milyen szakorvosokra lesz leginkább szükség . . . Lévay Györgyi őszi vetések - kemény téli fagyok Az egys efmúlt napokban nem —15’ —18 fokos éj- is mértek, • n a hőszigetelő hó- >’öl. [? hiányzik a vetések- vise]j rt'ól, hogy mennyire Sah0n az ősszel elvetett 5 Eönj a. kemény téli idő, Jéria yművelésügyi Minisz- %^ba.n az MTI-nek el- Ufóbai-h: valóban kemény ** biwe,h jelent a zord idő Sül la> ám azt, hogy vé- ** kai.- Szenved-e károsodást Han , os növény, márci- Sikn!ehet majd eldönteni. éc* i*s megindul a fejlő- '•k-g kiderül, hogy elhaí- ^hnv- Zs®nge növények. bizonyos, hogy lé- n kedvezőtlenebb rétben3 helyzet abban az 'kJétw ha az erős lehűlés Alán esen február dereka helgá feltételezett fel- % es után következett ^ ke. Jelenleg a búza, [hi £|.J,llevezett mélynyugal- k>r a aPotban van, és ilyen­ek- agy°k viszonylag kö- ^ahigr ? a növényállomány v*a' Természetesen jól '* jb/°.na már korábban is h'J'k ÍOny hótakaró, már is, mert a téli kgy ... jelei mutatkoznak. vályi ’n‘k, folytatódik a ta- 'h?. jj ^úri-őszi idény szá- "ahyifli6dusa, ami legalább 'a. lehet a búzá­az éjszakai fagyok. Azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg termesztett búza­fajták annyira télállóak-e, mint a korábbi évtizedek sikernövénye a szovjet ere­detű Bezosztája búza volt, az FM szakemberei elmon­dották: a jelenleg közter­mesztésben levő búzafajták, provokációs kísérletei meg­felelő eredményt hoztak, azaz — a kísérletek tanúsá­ga szerint — ezek a kalá­szosok is kellő képpen hi- degtűrőek. Ám ezek a búzák' vábbra is igen alacsony a kereslet a Merkur által for­galmazott kelet-európai sze­mélygépkocsik iránt. A Mer­kur csepeli telepén még mindig csak negyedannyi autót adnak át, mint a múlt esztendőben — mondotta Felkai János, a telep igazga­tója. Hétfőn 53 autó talált gaz­dára — ez bizonyos növeke­dést mulat — hiszen janu­ári hetekben alig 5—6 autót a szántóföldön gyakorlatilag az idén vizsgáznak először fagyállóságból, hiszen az el­múlt években jelentősebb téli lehűlésre nem volt pél­da, így hát az igazi próba­tétel ideje 1991. február ele­jén következett el. A gyümölcsöskertekben és a szőlősökben a nagy hideg miatt, átmenetileg leálltak a metszési munkákkal. A haj­tatóházakban viszont javá­ban tart a tavaszi készülő­dés, itt rövidesen hozzálát­nak a vetéshez. \(tMTI) adtak át a gépkocsira vára-, kozóknak, mivel csak ennyi­en jelentek meg az átvevő­helyen. A múlt esztendőben ezen a telephelyen átlago­san napi 200 gépkocsit érté­kesített a Merkur, de csúcs- időszakokban, napi 300-at is. A jelentősen megemelke­dett árak miatt elsősorban a Polski Fiatok és a Skoda Favoritok iránt csökkent drasztikusan az igény. (MTI) Továbbra sem kelendők a kelet-európai kocsik Az áremelést követően to­Ablakon át be, teli hátival ki Feltört hétvégi házak Bogácson (Folytatás az 1. oldalról) — Mezőkövesden és vonzáskörzetében az utóbbi időben megduplázódott a bűncselek­mények száma — mondja Szobonya József, városi rendőrkapitány. — Az elmúlt év ja­nuárjában 44, most január 29-ig 88 bűncse­lekményt „jegyeztek be”. A térségben Me­zőkövesd, Mezőkeresztes, Sály, Szentistván, Vatta és Bogács a legfertőzöttebb terület. Konkrétan megnevezhetők azok a családok, amelyekről pontosan tudjuk, hogy folyama­tosan követik el a bűncselekményeket. Egy­re korszerűbb eszközökkel, és egyre növek­vő mértékben. Éppen az eredményesebb bűnüldözés érdekében vásárolt a rendőrök számára Mezőkeresztes és Bogács önkor­mányzata egy-egy gépkocsit, a Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ pedig egy számítógépet. Hogy minderre nagyon nagy szükség van, azt a legutóbbi bogácsi események is bizo­nyítják. * Sorozatban törik fel a községben a hét­végi házakat. Az, első betöréseket december 2-át követően észlelték, azóta pedig ezek is­métlődtek, folytatódtak januárban is. Be­törték a hétvégi házakon az ablakokat, ösz- szecsomagolták lepedőkbe, plédekbe a leg­könnyebben mozdítható dolgokat, és elvit­ték. Pázmándi László, a Mezőkövesdi Váro­si Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője sorolja a tényeket, és ismerteti a bűnözőknek „az ellenség” — mármint a rendőrség — megtévesztésére tett kísérleteit. — Rongálás sehol nem volt — az ablak- betöréseken kívül — csak lopás, meg jó írással készített levelet hagytak maguk után a hívatlan vendégek: „Itt jártam társaim­mal bőrfejűek! Jövünk még?! Te barom." Nem gondoltunk bogácsiakra. Hiszen rongá­lás sem volt, pedig ez a helyiek íellemzője. Aztán újabb betörések történtek, s az elkö­vetők ismét levelet hagytak ott: „Itt jár­tunk — bőrfejűk Te ganéj miskolci de még jövünk.” A két kiírással a betörők időt nyertek. Vakvágányon indultunk el. A levél alapján bőrfejűekre gondoltunk, az ellopott holmik mennyisége alapján egy nagy gép­kocsival rendelkező bandára gyanakodtunk. Megtévesztő volt, hog}1’ leginkább miskolci volt a sértett. Nem tételeztük fel, hogy ci­gány az elkövető. Annyira kiírt volt az írás is. Aztán jelzést, segítséget kaptunk, és las­san meglesznek a tettesek is. Biztosan tu­dunk nyolc elkövetőről. Három közülük már előzetes letartóztatásban van. Bogácsi ci­gány lakos mind. Már korábban is voltak büntetve. Körülbelül harminc hétvégi ház tulajdonosának a sérelmére követtek el bűn- cselekményeket. A kár víkendházanként 4 ezertől 110 ezer forintig terjed. Az eltulaj­donított tárgyak negyedrészét bűnjelként már lefoglaltuk. A telepen, Bogácson adás-vétel tárgyát képezték az ellopott értékek. Lepedők, plé­dek, étkészletek, dunna, párna, rezsó, kávé­főző, Junoszty televízió ..., cseréltek itt gaz­dát. A telepen rendszeres kártyacsaták is folynak. Nagy tételben. A bankba — a kész­pénz mellett, vagy annak elfogytával — be­került a frissen lopott kávédaráló, kisrádió meg a magnó is. A szokatlan, a telepen fel­tűnő dolgokat máshová vitték. Körömbe, Sajóhídvégre, ahol a rokonokon keresztül értékesítették. A bogácsi templomban a takarítónő vette észre szilveszterkor délben, hogy több érté­kes tárgy eltűnt. A plébános úr még aznap este kihirdette: aki visszahozza az eltulaj­donított altári szentséget, és a többi értékes egyházi tárgyat, 50 ezer forintot kap. Vá­laszként csak egy „rejtjeles” üzenet érkezett a plébánia ajtajára: „GL ’LA BETŰ TE A TENB”. Magyarra fordítva, ez feltételezhe­tően azt jelenti, hogy Gyula tört be a temp­lomba. — A rendőrséget is meg akarták téveszteni — mondta Pázmándi László. Az egyik „félrevezető”, jó írással megírt „levél”. A Bogácsi Polgármesteri Hivatalból Far­kas Tiborné vállalkozik arra, hogy a leg­utóbbi betörések helyszínére, a Tölgy utcá­ba kísér bennünket: — Kettő kivételével az utca minden házába betörtek. Kibontották a kerítéseket, aztán beverték az ablakot. Ki­használják az alkalmat, hogy nincsen rend­őrünk, és éjszaka ők mennek csapatostól. Szabad a terület. Ki jár erre? Senki. Nagy kendőkbe, hátiba csomagoltak és úgy vittek el mindent. Itt is volt az úton rádió eldob­va, a patakba paplan belevetve és flakonok, dobozok, poharak széthajigáivá. Ami fogha­tó, amit pénzzé tudnak tenni, mindent el­visznek. Nem válogatnak. Aztán máshol ér­tékesítik. Rokonokon, meg a bizományin ke­resztül. — Miért csinálják? A nehezebb megélhe­tésük miatt kényszerülnek erre? — Nem. Alanyi jogon kapják a családi pótlékot. Mindegyiknek van 3—4—5—6, meg 8 gyermeke, és sokkal több a jövedelme, mint azoknak, akik dolgoznak. Ez az igaz­ság! Örökké a bisztróban vannak, ott verik a pénzt, nekik arra is telik. * Az egyik éjszaka szemtanúja volt a lo­pott holmik hazaszállításának Nagyné Né­meth Mária, a helyi szeszfőzde vezetője. — Mentem haza hétfőn, éjszaka, negyed egy­kor. A sötét utcában jöttek velem szemben a cigányok, amikor észrevették, menekültek előlem. Tudtam, hogy nem jó úton járnak. — Nem félt tőlük? — Hát...! Megfelelő távolságban voltam tőlük. Visszaszaladtam a szeszfőzdébe a ko­csimért és eléjük mentem, ök is meg vol­tak ijedve, én meg már kocsival voltam. Megálltam előttük, a reflektorral rájuk vi­lágítottam. Olyan 16—17 éves, fiatal cigány- gyerekek, suhancok voltak. Egy csomag ott volt az út szélén, azt felvettem. Fél egy le­hetett akkor. [Körülnéztem még a víkendte- lepen is, hogy lássam, melyiket törhették fel. Rögtön hívtam a rendőrséget, ők azt mondták, hogy reggel..., hogy majd kijön­nek. Hát egy kicsit letört, hogy én így ro­hangálok, a buzgalmam meg csak ennyitér. Másnap reggel úgy hallottam, a rendőrség a tetteseket letartóztatta. Ügy tudom, a víkendtelepen most a hét végén is feltörtek házakat, meg azóta is randalíroznak a cigányok. Egy cigányfiút valamelyik éjjel is majdnem elütöttem. Tel­jesen váratlanul egy másik utcából elém rohantak. Gondoltam, valamilyen rossz úton járnak, hogy ilyen gyorsan mennek, és cso­mag van a kezükben. Nincsenek megfékezve ezek a cigányok. A faluban földet kaptak, hogy műveljék. Budapestről plombázott vetőmagot kaptak, hogy azt elvessék. Ingyen kapták . .. Épült lakás a részükre... Én is foglalkoztattam az építkezésünknél őket. Sajnos, rossz ta­pasztalatom van. Addig jöttek dolgozni, amíg pénzt nem kaptak. Becsaptak. Rosszul oltották a meszet, megégett. Ott kell lenni körülöttük. Ha nem, akkor lopnak. Én sze­rettem volna segíteni rajtuk. Az egyik ci­gánynak adtam egy zsák cementet is, hogy kijavítsa a házát. Azt mondta, hogy ledol­gozza az árát. Anyagot is adtam, hogy bol­doguljon, mert könyörgött. Becsapott. Nem jött vissza dolgozni, azóta is tartozik a pén­zemmel. És, ha az utcán találkozunk, akkor kinevet... Jogosan!? (Folytatjuk) Faragó Lajos Fotó: Fajtán László

Next

/
Thumbnails
Contents