Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

1991. február 25., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Be kell aranyozni a megfakult címert! Tokaj polgármestere: Májer János Saját szavaival élve imád­ja a munkáját, mindenhol jelen van a megyéiben, az országiban, ahol történik va­lami. Sokan a szemére is vetik, hogy nem tartózkodik állandóan a hivatalában, ne­héz őt megtalálni... — Tudomásul kell venni, hogy a pénzt nem. Tokajban osztják — kezdi hévvel. — Fülesekből, félszavakból, hát- térimformáóiókbó 1 kell ráta­lálni a lehetőségekre, s Tenni, menni utána, akár lobbizni is, hogy előbbre- vthessük a város ügyét. Úgy érzem, nekem ez a dolgom. A- városházán rengeteg jó szakember van, aki a hiva­tali munkát ellátja. Így egé­szítjük ki egymást, s biz­tos, hogy a sok utánjárás slőbb-utób'b meghozza a re- Télt hasznot. — Ezek szerint optimista? — Igen. Azt tartom, hogy aki kiábrándult és elkesere­dett, az ne is vállaljon ilyen Tunkát, mert bizonyosan Vesztes marad. Az biztos, hogy lejárjuk a lábunkat és közben jócskán lesznek el­lenségeink és barátaink is. ■— Immáron ötödik éve áll a város élén, holott csu- Pán harminchat, éves. Ho­gyan került erre a posztra? — Tősgyökeres tokaji va­gyok, a nagy szüleim is itt éltek. Iskoláim után a mun­kát is itt kezdtem a vízügyi szolgálatnál, s nem taga­dom, lokálpatrióta vagyok. Fzért nagyon örültem, hogy 1987-ben, az időközi válasz­tások után tanácselnök le­hettem. Tavaly szeptember :!,l-ón pedig újra bizalmat kaptam, s most már polgár­mesteriként folytathatom a megkezdett munkát. Az a legfőbb célom, hogy Tokai Visszakapja 1945 előtti rang­ját. ügy érzem, hogy az. el­telt idő alatt — a recessziós gazdasági környezet ellenére ls — .szép eredményeket ér­iünk el. Rendbe hozattuk a ^inagógát, a középiskolai kollégiumunk európai szan- v°nalú, megépült a toma- Csar,non,unlk, aminek tégla­jegyeit már gyermekkorom óta gyűjtik, és sorolhatnám még ... Szeretnénk tovább bővíteni a város intézmény- rendszerét, rendőrkapitány - ságot, bíróságot, ügyészséget, egészségügyi központot ki­alakítani, hogy a környéken lakók legalább 10 kilométe­res körzeten belül megtalál­ják mindazt, ami Nyugaton egy jól fejlett faluban is megvan. Mindenképpen meg kívánjuk őrizni az óriás* kulturális hagyományokra épülő iskolaváros jelleget, s kihasználni a település sa­játosságait az idegenforga­lom javára. Persze ehhez olyan programokat kell biz­tosítani, amiért a rossz köz­lekedési körülmények elle­nére is idejönnek. Ügy gondolom, hogy egy Szent­endréhez hasonló település­re ennek a régiónak is szük­sége van. Ne legyen ennyi­re leint ez a világhírű vá­ros, ami tegyük hozzá, nem csak a borának köszönheti rangját. Csodálatos tájak vannak errefelé, amit sokan nem vesznek észre, sőt egyenesen rongálják. A tak- taközi holtágak, a tokaj- bodrogzugii tájvédelmi kör­zet nemzeti kincsünk, de csak néhány megszállott hol­landot lótok errefelé. Első- osztályú halászati, vadásza­ti lehetőség rejlik ebben a térségben, a- viziutak ki­használatlanok ... Egyszóval volna miért idelátogatni a világ bármely részéről. Ter­mészetesen ehhez megfelelő vendéglátás kell, színvona­las szórakozóhelyek, szállá­sok, hogy ne csupán tranzit- város legyünk. — Az elképzelések szépek, mindenki tudja azonban, hogy ezek megvalósításához éppen .az kell, amii most a legkevesebb — a pénz. — Természetesen egyedül a város nem képes mindezt elérni. Szükség van a régió összefogására és arra, hogy a kormány jobban figyeljen a vidék hangjára. Persze mi sem tétlenkedünk, igyek­szünk szélesíteni külföldi kapcsolatainkat, három test­vérvárosunk is van már, s több üzletemberrel is tár­gyalunk. Tudjuk, hogy csak a tőke beáramlása, a vál­lalkozások indítása hozhat­ja meg az eredményt. Per­sze azt szeretnénk, hogy Tokaj ne legyen a kocsmák városa, ám nyugodtan le­hetne a panzióké. Minden hasznos ötletnek zöld utat ■adunk. És itt .kell megem­lítenem a világkiállítás kér­dését. Teljes mértékben, a megrendezés mellett vagyok, vállalva azt „csapdáival” együtt is. A világkiállítást előkészítő iroda Párizsban már be is jegyezte Tokajt, mint a kiállítás egyik ha­zai helyszínét. Szeretnénk ugyanis kivenni részünket ebből a nagy jelentőségű rendezvényből egy helyi bor- világkiállítássail. Rengeteg tanulmányt készítünk a vá­ros felvirágoztatására. Ké­szül többek között egy regi­onális terv, amely mene­dzseli majd a települést, fi­gyelembe véve a helyi sajá­tosságokat, és az itt élők ér­dekeit. Egy részvénytársasá­got is életre hív hamarosan az önkormányzat Tokaj fej­lesztésére, az ingatlanok hasznosítására. Egyszóval mindent azért teszünk, hogy megfakult címerünket végre bearanyozzuk. Kovács Judit Fotó: Laczó József N ©gyvenoldalas tanulmány Nyugat-európai gyártók A nyugat-európai PVC- fpártók szövetsége nemrégi- Pen egy átfogó tanulmány­in összegezte a műanyag- mártásának és felhasználá­siak a környezetre gyako­rit hatását. Ebből megtud­juk, hogy a PVC anyagi izisa 43 százalékban kő- L a-i és 57 százalékban a gya- °rlatilag korlátlan mennyi­sben rendelkezésre álló ol- I 0 hazai nyersanyag, vagy- a a só. Ez egyúttal kíméli c? egyébként is korlátozott ^ajkészletet. Az anyag fi- „ ,Ü és kémiai tulajdonsá­gé a PVC felhasználhatósá­gi széles körben — példá­ra . lakásépítés, orvostudo- i^iny, elektrotechnika, ' cso- 'tek^óipar, háztartási cik- lővé ^^á' lása — teszi lehe­tilí‘1’clekes megemlíteni a ta- kiei^inynak azt a kitételét, 6g.h' szerint a PVC ellen, S|’tó Ség~ és környezetkáro- hatás miatt felhozott objektiv szempontból is>n megalapozottak. Ugyan­iig^ PVC kiinduló anyagá­ul].. a vinolkloridnak — §y*P biztonsággal történő akor> illetve feldolgo- BecJi*0r sern a dolgozók, sem a felhasználók egész­A t> nem fenyegeti veszély. előállítása és feldol- vt>ti'lSa 'iiasas műszaki szín- ^bn^°n kevés mérgezőanyag Csátása mellett történik. éSh esetén a PVC — rossz 6t°sége miatt — pozitív irányban tér el más anya­goktól. A tanulmány többek között idézi A. Harnack <1851— 1930) teológusnak az alábbi megállapítását: „... Kriti­kus kérdésekben az ítélet megalkotásának igen gyak­ran három fokozata van: kritikátlan egyetértés, radi­kális elítélés, kritikus reha­bilitálás . . A II. világháború utáni újjáépítési szakaszban, a „gazdasági csodák idején” mindenki boldog volt, hogy létezett egy olyan teljesítő­képes, sokoldalú és kedvező áron forgalomba hozott mű­anyag, mint a PVC. Ezt az időszakot a szakértők úgy jellemzik, mint a „kritikát- ían egyetértés” szakasza. Mindenesetre, a PVC jelen­tősen hozzájárult a techni­kai haladáshoz és az élet- színvonal emelkedéséhez. Egy ideje a „zöldek” a PVC- gyártásról és -alkalmazásról történő lemondásra buzdító követelése a „radikális elíté­lés” csúcspontját mutatja. A gyártók sem maradtak tétlen, az évek során össze­gyűjtött információkkal a PVC hasznosságát, környe­zet- és egészségbarát tulaj­donságait, továbbá az alap­anyaggyártástól a hulladék újrahasznosításáig és meg­semmisítéséig terjedő terüle­teken bemutatják az egyre javuló feltételeket, természe­tesen nem lemondva a kri­tikus szemmel történő vizs­a PVC-röl gálódásról, a tudományos is­meretek elterjesztéséről, és a reális problémamegoldás­ról. Az a tény, hogy a FVC-t már több, mint ötven éve gyártják szerte a világon és mennyiségét tekintve még ma is a második legfonto­sabb műanyag — más nyers­anyagok egyre erősödő kon­kurenciájával szemben — bizonyítja, hogy a PVC-re szükség van és mindenütt elfogadják. Jobb a jó ellensége. Ez a mondás a PVC-re vonatkoz­tatva azt jelenti, hogy a szakemberek a PVC-ben megtalálták a jobbat. Leg­alábbis ők ezt állítják. A PVC számos területen kiszo­rítja a fát, más műanyago­kat, fémeket, a kerámiát és magát az üveget is. Az anyagokat azonban nemcsak a technikai célszerűség alap­ján ítélik meg, hanem fi­gyelembe veszik az ökológiai hatásokat is. Az a körül­mény, hogy a különböző po­litikai szervezetek, főként a Zöldek frakciója megkérdő­jelezi a PVC alkalmazását, a szervezet törvényes joga. A PVC-gyártóknak és -fel­dolgozóknak viszont köteles­ségük tárgyilagos érveket, felsorakoztatni velük szem­ben — olvasható a nyugat­európai PVC-gyártók szö­vetségének tanulmányában. L. L. Energiatakarékosság fűtésszabályozással Az idei fűtési szezont még nem érinti az energiahordozók árának emelkedése, a követ­kezőkben azonban magasabb fűtési számlára számíthatnak a háztartások. Hazánk lakossá­gának körülbelül egyötöde él távfűtött lakás­ban, ugyanakkor ezek kevesebb mint a felében lehet csak közvetlenül szabályozni a hőmér­sékletet. Mivel hazánk is liberalizált áron im­portálja az energiahordozókat, elkerülhetet­len, hogy ezek világpiaci árához felzárkóztas­sák a lakossági felhasználás árait is. Ez 635 ezer háztartást érint. A tervek szerint az első lépcsőben a távfűtött lakásokba felszerelnék az MMG Automatika Művek termékét, a ter­mosztatikus radiátorszelepet, amely alkalmas arra, hogy egy helyiség hőmérsékletét adott értéken tartsa, és a kívánt hőmérséklet előre beállítható. (MTI) Az elvonás kijátszása Az utóbbi hónapokban ha­zánkban eddig soha nem lá­tott kisvállalkozás-alapítási hullám tanúi lehetünk. A kisszervezeteik, egyéni és tár­sas vállalkozások számának gyarapodása minden várako­zást felülmúlt. 1990. első ki­lenc hónapjában közel 12 ezer (havi átlagban több mint 1300) új jogi személyi­ségű szervezetet jegyeztek be, többségükben viszonylag kis tőkével rendelkező, néhány fős kft.-t. Emelkedett a rész­vénytársaságok és a gazda­sági munkaközösségek szá­ma is. 1990 közepén több mint 11 ezerrel több kisipa­ros működött az országban, mint az év elején (a legtöb­ben személy-, illetve teher­fuvarozásba kezdtek), és to­vábbi, közel 10 ezer fővel gyarapodott a kisiparosok alkalmazottainak, segítő csa­ládtagjainak, valamint szak­munkástanulóinak létszáma is. A kérdés, hogy a kisvál­lalkozások teljesítménye vár­hatóan kompenzálja-e a nagyvállalati kör teljesítmé­nyének az év első felében tapasztalható visszaesését. Egy felmérés, vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az újonnan alapított szervezetek, elsősorban a k£t.-k számottevő része ko­rábban más szervezeti for­mában (vgrnlk., kisszövetke­zet) működött. .A vállalko­zásba kezdés fő motiváció­ja a válaszadók nagyobb ré­szénél a függetlenség meg­teremtése, az önmegvalósí­tás és az új dolgok létreho­zása volt, s csak ezt követ­te a nagyobb jövedelem el­érése. A válaszadók az in­dulás infrastrukturális és pénzügyi feltételeit meglehe­tősen rossznak minősítették, a gazdaságpolitikát nem tart­ják eléggé vállalkozás-barát­nak, az elvonások nagyságát túlzottnak érzik, és megpró­bálják kijátszani. A külföldi befektetők Ma­gyarország iránti érdeklődé­se fokozódott, ami abban is megnyilvánult,’ hogy az első három negyedévben alakult, jogi személyiségű gazdasági szervezetek mintegy 20 szá­zalékában külföldi (főként osztrák és német) tőkéstárs is részt vett, s az így be­vont külföldi működőtöké 'közel 200 millió dollárt ért el. A reprezentatív megfigye­lés alapján végzett becslés azt mutatja, hogy ipari kis­vállalkozások teljesítménye az ipar egészén belül az 1989. évi 6 százalékról 1990. I. fél évében 9 százalékra nőtt, és 1990 egészében 10— 12 százalékra emelkedett. (Az első fél évben az 51 fő alatti, jogi személyiségű gaz­dasági szervezetek 4 száza­lékkal, a jogi személyiség­gel nem rendelkezők 2 szá­zalékkal, a kisiparosok 3 szá­zalékkal, míg a nagyvállalati kör 91 százalékkal részese­dett a teljes ipari termelés­ből.) Az építőiparban ennél jelentősebb a kisvállalkozá­sok szerepe. Részesedésük a népgazdasági ág árbevételé­ből 1990. I. fél évében mint­egy 40 százalékos volt. Az ipari és építőipari kisvállal­kozások teljesítménye a fel­mérés szerint dinamikusan bővül, bár még nem érte el azt a kritikus tömeget, amellyel képes lenne a gaz­dasági recessziót megállíta­ni. Várható azonban, hogy a kisvállalkozásoknak a gaz­daság dinamizálásában be­töltött szerepe — termelésük felfutásával — egyre jelen­tősebb lesz. A kisvállalkozások munka- erő-felszívó hatása jelentős. Súlyúk az ipari és építőipari foglalkoztatott létszámon be­lül meghaladja a termelésen belül elfoglalt arányukat. Félévkor a teljes munka­időben foglalkoztatottak lét­száma (ia kisiparosokkal, azok alkalmazottaival és se­gítő családtagjaival együtt) az ipari kisvállalkozásokban 209 ezer fő (az ipari létszám 14 százaléka), az építőipar­ban 122 ezer fő (az építő­ipari létszám 38 százaléka) volt. NAGYVÁROS KÖZPONTI HELYÉN LEVŐ üzlethelyiséggel rendelkező, tőkeerős partnert keresünk, NAGY PROFITOT BIZTOSÍTÓ, EXKLUZÍV TERMÉKEK KÖZÖS FORGALMAZÁSÁRA JELENTKEZÉS TELEFONON: 141-0880, 121-3230 Erősáramú háztartási gépek és készülékek országos szervizhálózatának kialakításához, telefonnal, gépkocsival, szervizfclszcrcléssel rendelkező KISVÁLLALKOZÓK jelentkezését várja neves nyugat-európai KERESKEDÖHAZ. „Áprilisi kezdés 5807” jeligére a Felszabadulás téri hirdetőbe. ütni vállalkozásbarát a gazdasáiolílika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents