Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

1991. február 1., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR LEÁNYVÁLLALAT leiplja megvételre földgáztüzelésre történt átállás miatt, azonnal üzembe állítható. 2 db DWK 2 S-6,5 SA típusú Hosszdobos, öncirkulációs, széntüzelésű mozgórostélyos, vizcsöves falazott kazánját. Teljesítmény: 6,5 tonna óra Üzemi nyomás: 13 bar Értékesítéssel kapcsolatos információt a műszaki osztályon Szőnyi Andor beruházási előadó, Csécsi Endre energetikus adnak. Telefon: 46 79-333 Telex: 062-253 Telefax: 46-70-033 A RUTIN GÉPJÁRMÜKÉPZŐ KFT. ENCSI KIRENDELTSÉGE (a volt MHSZ) az alábbi községekben tanfolyamot indít 1991 JANUÁR. FEBRUÁR HÓNAPBAN. A, B, C, D. E és SEGÉDMOTOROS Kategóriákban. JELENTKEZNILEHET: Encs (város). Gépjárműiskola; Bodnár Gézáné, Szikszó (város), művelődési otthon; Füzesséry József, Gönc, áfész; Nagy Miklós, Hernádvécsc, általános iskola; Kopcsó Miklós, Boldogkővárai ja, Vörösmarty út 1.; Ticlianyi Ákos, Baktakék, művelődési ház; Dobos Dénes, Krasznokvajda, polgármesteri hív.; Veres Gábor, Halmaj, polgármesteri hiv.; Tóth József, Alsóvadász, polgármesteri hiv,. A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KÓRHÁZ- RENDELÖINTÉZET IGAZGATÓSÁGA, a 14/1982. MT rendelet 2. § (2) bekezdése alapján zártkörű versenytárgyalást HIRDET MEG KÖZPONTI SZÉNTÜZELÉSŰ KAZÁNTELEPE­IK REKONSTRUKCIÓS KIVITELEZÉSI MUNKÁIRA. ^ versenytárgyaláson való részvételre jelentkezést ’"1. FEBRUÁR 15-IG FOGADUNK EL. ^ versenytárgyaláson való részvétel feltétele: 20 000 FORINT BÁNATPÉNZ BEFIZETÉSE. Részletes felvilágosítás és jelentkezés: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház- Rendelőintézet műszaki főosztálya, 3501 Miskolc, Szentpéteri kapu 76. cimen. AZ IGAZGATÓSÁG A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Miskolc, gyakorlattal rendelkező számviteli osztályvezetőt keres elvételi követelmény: ♦ számviteli és pénzügyi főiskolai, vagy mérlegképes könyvelői végzettség, ^ a szakterületen eltöltött, legalább 5 éves szakmai gyakorlati idő. A h ■ ste ^t°**®sre váró munkakör a vállalati kollektiv szerződés le mb'1* ,Frem'zólt, alapbér a besorolási szabályok figye- al i.fyételével, kölcsönös megegyezés alapján kerül ki- al<|tasra. er>tkezni lehet: a vállalat főkönyvelőjénél. ^' A - 7 Ka 8.a Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, k au*° busz-végállomás. . J Közvélemény-kutatással a demokráciáért Tapolca kapcsán Miskolc egységéről (Folytatás az 1. oldalról) — Elkészült az önök je­lentése. Egyezik-e az alá­írók szándékával? — Január első hetében a tapolcai lialkosdk nagy több­sége az elszakadás 'mellett vollt. Ára korántsem biztos, hogy ugyanígy vélekedik majd, ha népszavazás lesz ebben a kérdésiben. Az in­terjúk során ugyanis kide­rült, hogy iaz emberek nem gondolták még át igazán, miivel jár laz, ha :az 1800 fős település elszakad a nagyvá­rostól. Nem is gondolhatták át, hiszen az információi uik kevés. Nem tudhatják pél­dául, hogy höl van, hol len­ne Tapolca haltára. Soikan a Nagy -Tap óloa illú zió j ábain élnék, úgy 'rajzolták meg a térképet, hogy a határokon belül van az Egyetemváros oampu'Sa, az Üittörőpank, többen a Komlóstetőtől a R u z's iiniszől őiig, G ör omboly tői •a Csermákéig 'kerítették be a települést. Ebbe az el­képzelésbe azonban sdkaik- nalk van béleszólásulk, így például a zárllkertek tulajdo­nosainak, az úttörőpahkiaik- nalk, hogy az egyetemről ne is szólju-nik. A mi kutatá­sunk azonban szerteágazóbb, kiterjedtebb volt, hiszen a Tapdloán lakók mellett .az üdülők tulajdonosait, . vala­mint Győri taapuiiákat, Marx tériteket, mantintelapiékiet, diósgyőri éket is megkérdez­tünk, a „városiak” alkották a kontiidllesoponturtkait. így aztán nagyon színes :a kép. — Miskolc egységét illető­en, mit mondanak a polgá­rok? — A megkérdezetteknek (575 fő) válamiivél több minit a fele úgy véli, hogy Mis­kolc a jölenlegi formájában nem maradhat fenn. Vélhe­tően arra gondoltak, hogy eb­ben a tagolatlan formájában, amely a kerületi rendszer felszámolása után kialakult, Gyógyászati alapítványt létesítettek a közelmúltban Miskolcon, amelyet Bonta Zoltán helyi, Miskolc, Bocs­kai u. 6. sz. alatti lakos Zoltán nevű fia emlékére hívott életre. így, az okirat szerint a Bonta Zoltán gyógyászati alapítvány céL- ja elsődlegesen Borsod me­gyében található leukémiás és daganatos gyermekek gyógyítása és osontvelő- transzpüantációjániak helyi megvalósítása. Az alapít­vány székhelye: Miskolc, Szentpéteri kapu 76. Levél­cím: 3501, Miskolc, Pf.: 188. Telefon: 24-469. Az dkirat egyebék között kimondja, hogy az alapít­vány gazdálkodást, vállal­kozást nem végez. Az indu­ló vagyon egymillió hat- százkilencvenkétezer forint. Az alapítványt 8 fős kura­tórium kezeli, tagjai társa­dalmi munkában, díjazás nélkül látják el feladatai­kat. A kuratórium hatáskö­rébe tartozik az alapítvány rendelkezésére álló vagyon gyarapítása, a leukémiás és daganatos gyermekek gyó­gyítása. Az alapítvány képviselője Bonta László, jogi képvise­lője pedig dr. Brenner Gá­bor. A bankszámla felett első helyen Bonta László, második helyen dr. Velkey László és dr. Nagy Kálmán rendelkezik .Az alapítvány­hoz bármely belföldi és nem tartható. Ezt vallja a tapolcaiak túlnyomó többsé­ge, ezt az üdülőt ulaj dono- sök 40 százaléka, ám a bel­városi, a -diósgyőri és a mairtirutelepi llakosókniak csu­pán a 16 százaléka nyillat- kozlilk így. Hogy a miskolci­ak mennyire ragaszkodnak Tapolcához, azt az jelzi, hogy 84 százalékuk az el­szakadás ellen van. Ám na­gyon órdékas az is, hogy .az elszakadni vágyó 'tapolcaiak közül sokan az elszakadás jogát csák Tapolcára vonat­koztatva ismerik el, más vá­rosrészék ilyen 'törekvését nagyon lis szűkkeblűén íté­lik meg. (Érkeztek Olyan vá­laszok, amelyék mögött egy kis arisztokratizmus húzó­dik meg, ugyanis egyes, úgy­mond rosszlhírű negyedek le­válásával egyetórtenónek. A városrészek itelljes elszakadá­sa mellett 'Végeredményben kevesen vannak, az üdü'lő- tulaj donosOk és a miskolci­ak körében a kerületi rend­szer Visszaállítása a iegro- konszanvesebb, • a tapolcaiak egyharmada viszont a rész- önkormányzati státuszt vá­lasztaná. — Summa summárum, a közvélemény-kutatás szerint Miskolc, a „nagy massza” nem nagyon tetszik a pol­gárainak. Vajon miért? — A relaitív többség sze­(Budapesti munkatársunk­tól.) Hivatalos összesítés nem létezik az eddig önkényesen „visszafoglalt” földterületek nagyságáról, Nagy Ferenc József jelenleg tárcanélküli-, korábban földművelésügyi miniszter is csak annyit külföldi természetes és jo­gi személy csatlakozhat, a hatályos jogszabályi feltéte­lek között. — „A polgármester isme­ri az ellene felhozott váda­kat, mert ezek egy része je­lenlétében hangzottak el, nyilvános falugyűlésen, és azóta sem tisztázta magát, pedig ha a vádak igaztala­nok, akkor neki kellett vol­na a vádlót feljelenteni a bíróságon, de ezt ő nem tet­te. Tájékoztatónak szántuk levelünket a Tisztelt Köz- társasági megbízott Űr felé, mert ez az ember hamaro­san meg fog jelenni önnél, ha már meg nem jelent, hát szeretnénk, ha tudja, milyen emberek felett kell a törvé­nyességet betartatnia. Tisz­telettel: a község lakói." * Tisztelt „község lakói”! Ezúton tudatom „Önökkel” — ott Taktaharkányban —, hogy a köztársasági megbí­zottnak . Miskolcra címzett levél január közepén meg­érkezett. Mint újságíró, és mint taktaharkányi ember, azért tudok erről, mert •rrnghivtak” a hivatalba, önök — „község lakói” — ugyanis jól kitalálták ezt a dolgot. Megírták névtelenül a volt tanácselnök és jelen lesi polgármester „viselt rint a centrum—periféria ér­dekellentét csak úgy oldha­tó fél, ha a város részei va­lamilyen autonómiához jut­nak; úgy látják, hogy az egyes városrészek lakosai a saját problémáikat „jobban”, hatékonyabban tudnák meg­oldani, mint ahogyan azokat a tanácsi! áza tudta, vagy a városháza tudná. iEgy szűk kör Miskolc egységét nem tartja legitimnek, mondták, hogy a városrészek lakóinak akarata ellenére fércelték össze egykor. Általánosabb az a felfogás, amely az egyes városrészek .másságai­nak — történelmi múltjá­nak, helyi társadalmának, a laikosdk életmódjának — túlhangsúlyozásán alapul. Szűkebb körben érvényesül­nek azok a vélemények, amelyekben valami lyen kv á- zi -urbainiis ztilkai racionalitás fogalmazódik ímeg az egysé­ges MiSkolocal szembeni el­lenérv gyanánt: „túl-nagy ez nekünk, e rrtber lépt ék ű b b e t szeretnénk”. — A tapolcai aláírókat, illetve a teljes elszakadás mellett voksolókat vajon melyik szempont motiválja? Milyen Tapolcát szeretné­nek? — Nyilivánwaióon több szempont vezérli az elsza­kadni vágyókat. Minit 'aho­gyan a jövőkép is vegyes. A tud, amennyi a sajtóban ed­dig napvilágot látott — ezt a választ kaptuk, amikor konkrét adatokról érdeklőd­tünk. A miniszterrel készí­tett interjúból azonban az is kiderül, hogy a Kisgazda- párton belül nem egészen egységes az álláspont az ön­kényes földfoglalások jogi megítélésével kapcsolatban. — Körülbelül 3—4 ezer holdról van szó, ennek a te­rületnek a legnagyobb ré­szét Hajdú-Biharban és Sza­bolcsban vették birtokba a gazdák — mondta a minisz­ter. — Meg kell azonban jegyeznem azt is, hogy mintegy kétmillió hektár föld áll rendelkezésére azoknak, akik önállóan akarnak gazdálkodni. Ezek az úgynevezett téesz tagi földek, amit a téeszeknek ki kell adniuk, ha az embe­rek igénylik. dolgairól” a feljelentést. Két oldalon, írógéppel. Meg is címezték a borítékot, ahogy ez illik. Kérdezem azonban: ho­gyan illik ehheg az egész­hez a következő? — A bo­rítékon névvel szerepel a feladó. Ö pedig nem más, mint: Nagy József, Takta- harkány, Rákóczi út, 3922. (A levelet egyébként Sze­rencsen adták postára.) Nos, tisztelt „község la­kói”, a nagy nyilvánosság előtt bevallom, hogy a leve­let csak a köztársasági meg­bízott miskolci hivatalában volt alkalmam látni és meg­ismerni. A névtelen levelekkel ugyan nem kellene foglal­kozniuk az ott dolgozóknak, ám ha már a feladó olyan bátor, hogy megnevezi ma­gát, — akkor megpróbálják kideríteni, hogy létező em­berről van-e szó; vagy csu­pán a fantázia szüleményé­ről. A be(fel)jelentéssel fog­lalkozók tehát eljutnak oda, hogy Taktaharkányban, a Rákóczi úton van létező ember, az 55. sz. házban ... így jutnak el hozzám, a munkahelyemig. Szívesen bemegyek a hivatalba, szí­vesen elolvasom a levelet. válaszadók e tekintetben 'két, markánsan elhatárolható cso­portra oszthatók. Az idő­sebb őslakosok a régi, a hangulatos, a nagyon nyu­godt fürdőhelyet szeretnék újra. Ennék órdékében be­zárnák a ikoosmálkat, ia jel­legtelen bódékat, kitiltanák a járműveket is. A fiatalok pedig gazdasági fellendülést várnak az önállóságtól, na­gyon is pezsgő életet. Euró­pái színvonalú szálloda- komplex uimmal, víz alatti bárral, .sőt van, aki libegőt szeretne, amély Lillafüred­del kötné össze a fürdővá­rost. — Fürdővárost? — Nos, ha leválik Mis- kdlitítól, akkor egy ideig min­den bizonnyal község lesz. Ez sokaikat 'irritál. Kérdező- biztosainlkat sokain megkér­dezték, hogy akikor ugye, nem jár ki oda a kék váro­si busz, vagy temetkezhet­nek-e a miskolci' temetők­be (Tapolcán nincs). Ök azók, többek között, alkik nem élszaíbadásra, hanem az autonómiának más formájá­ra vágynak. Az MTA Regiteszt Kft. közvélemény-lk'utatása — is — jelzi, kemény munka előtt áll Miskolc fialtat önkor­mányzata. — Hogyan értékeli ezeket a földfoglálásokat? — Ezek jelzések a kor­mánynak. Annak a jelzései, hogy az emberek elégedet­lenek. — Egyetért-e Torgyán Jó­zsefnek azzal az álláspont­jával, mely szerint a negy­ven évvel ezelőtt erőszakkal államosított, eltulajdonított földek tulajdonjoga az egy­kori gazdákat, vagy azok örököseit illeti meg, függet­lenül minden jelenleg hatá­lyos törvénytől? — Nézze, a politikai rend­szerváltással nem minden­ben tartott lépést a tör­vénykezés. Én a diktatúra törvényeit mélyen elítélem, és erkölcsileg támogatom a társadalomnak azokat a jo­gos igényeit, amelyek az el­avult és igazságtalan jogsza­bályok megváltoztatására irányulnak. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a törvényeket, akár­milyenek is — nem azok áthágására, hanem a meg­változtatásukra kell minden erőnkkel törekedni. — sinka szívesen megmondom, hogy semmi közöm hozzá! Nem szívesen üzenem vi­szont: szemét dolog volt ez a találmány, kedves „köz­ség lakói”. Nekem, amióta a pályán vagyok, mindig kötelességem volt a saját nevemmel vállalni, ha leír­tam valamit. Ön(ök)nek. immár nem tisztelt „község lakói”, — nem ez lenne a bátorságos illendősége? Mi­ért jobb a homály, — mint a fény?! Taktaharkányban négy és fél ezer ember él. Micsoda tisztesség az, hogy valaki ebbe a névtelenségbe bur­kolózik? Micsoda jellem az, amelyik ;— a névtelenséget, amit a levélben-feljelentés- ben felvállalt, azt a boríté­kon valakinek a nevével megjelöli?! Bízom benne, kedves „község lakói”, hogy olvas­sa ezeket a sorokat, s el­mond értem egy imát... . .. ámbár imára nem lesz szükségem, hiszen ezzel a találmánnyal irattárba ke­rültem, vagyis a halhatatla­nok közé. (T.) Nagy József Alapítvány Leukémiás és daganatos gyermekek gyógyítására Lévay Györgyi Névtelenek neve lennék?! Földfoglalás A törvény - az törvény

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents