Észak-Magyarország, 1991. február (47. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA

Ma:

'!>y J-xma

v pí*c//í ;*•—

i'/í y.U CRűlÉLLÉKLÉTE

Angol — magyar kooperációban

Korszerűsítik a miskolci

szennyvíztisztítót

, Sajtótájékoztatót tartottak

veSnap a Miskolci Vízmű- ®knél. Az egyetlen téma a ^egyeszékhely központi i enr>yvíztisztító telepének °fszerüsítése volt. A víz- g Uvek tavaly júliusban (az l^'ópai Gazdasági Közösség K?rnyezetvédelmi célú anya- íj, ’•árnogatásával) nemzetkö- I .. Pályázatot hirdetett a , °zPonti szennyvíztisztító taKuZerűbbé, környezetbará- I ?“á tételére. A határidő Jártával értékelték a be- (;z UJ*'°tt pályaműveket, s nnu k°zött íegmegfélelőbb- n k 3Z anSo1 Mott MacDo- ^ d Water Supply and aid síewater vízügyi cég l.-'^'atát tartották és fogadMint arról Major Ádám, a Miskolci Vízművek műszaki igazgatója beszámolt, hét nyugat-európai vízügyi cég terveiből választhattak, ennyi -terv érkezett ugyanis a pályázatra. A feltételek között szerepelt, hogy minden külföldi vállalat nevezzen meg a tervezetben olyan, magyar szakértői csoportot, amellyel együtt kíván dolgozni. Az angol cég választása a budapesti székhelyű, K + K (Környezetgazdálkodási és Közműtervező) Kft.- re esett. Az 1991. január 3- át követő szerződéskötés1 után —, mely az angol cég és az EGK magyarországi

(Folytatás a 2. oldalon)

Húsz évet nem szabad visszalépni

(Budapest, 1991. január 31., 11 óra, Kossuth tér)

Mint a „régi szép” időkben : a Parlament épületét rögtönzött kerítés és élő rendőrkordon veszi körül. Szemben a rendőrökkel, a kordon innenső oldalán több száz vidéki gazda álldogál, transzparensekkel. (Egymással beszélgetnek, hangosan és indulatosan kiabálnak, szidják a kormányt, a rendszert, a kommunistákat — hallgatják a tömeg közepén szónokló embert.

— Felelőtlenség a gyeplőt a lovak közé dobni a piac- gazdaság nevében — kiáltja a tömegnek az Országos Gazdaszövetség szónoka. Elégedett zúgás hallatszik, valaki a Parlament ablakaiból lesétkedők felé rázza az öklét:

— Ott vigyorognak, ni! Nyisd ki az ablakot, te szemét! — üvölti, miközben a szónok arról beszél, hogy szakemberek helyett felkészületlen, döntésképtelen „káderek” üllnek a felelős posztokon.

— Eddig tárgyaltunk, most megmutatjuk, hogy a tej csatornába öntése nem volt jelképes — mondja. — Eljöttünk a Parlament elé, ingyen osztjuk a tejet, hogy lássák, komolyan beszélünk. Februárban folytatjuk a tárgyalásokat, de ha azok sem

járnak eredménnyé!1, újra eljövünk.

A „tejügy” igencsak felborzolta a kedélyeket. „A mi munkánk túró?” — teszi

Hivatalosan tegnap még Leninváros volt a neve a településnek, mától viszont Tiszaújvá- ros szerepel a helységnévtáblán. Mint arról lapunkban beszámoltunk, a város önkormányzati testületé — a lakosságtól beérkezett véleményeket figyelembe véve - még ia múlt évben döntött arról, hogy Leninváros helyett Ti- szaájváros legyen a hajdanvolt Tiszaszeder- kény neve. Miután a köztársasági elnök rendeletileg jóváhagyta az önkormányzat által a városnév változtatásáról felterjesztett javaslatot, 1991. február 1-től Leninvárost Tiszaújvá- rosnak nevezik.

Csütörtökön délután már hozzáfogtak a helységnévtáblák kicseréléséhez, ezzel egyidejűleg megváltozik a város húsz utcaneve is. Ezeknek az utcanévtábláknak a cseréjét folyamatosan végzik az illetékesek.

Ti

kvaszra gondolva

Szállítják a vetőmagot

Kavalecz Barna, a Magna Vetőmag Kft. Borsod megyei termelési osztályának vezetője tájékoztatott, folyamatos a kiszállítás a borsóvetőmagból csakúgy, mint a tavaszi árpából, zabból . is, amelyet elsősorban a zempléni részeken termesztenék.

Értékesítenek természetesen egyéb vetőmagvakat is. Így többek között pillangósokat, mint, lucernát és ugyancsak jelentős termő- tájjal rendelkező vörösherét is. Ezekből elegendő

készlettel rendelkeznek az igények kielégítésére. Megyénkben jelentős területen termesztenek burgonyát. Nemosak a Szabolccsal határos homokos területeken, de a Sajó völgyében és más termötájon is fontos növény ez. A kft. most méri fel, hol mennyi vetőgumóra lesz szükség. Két fajtát tudnak ajánlani: a már közismert holland Desirée-t, valamint a hazai szaporításé bőtermő, étkezési Cikláment. Ezelkre várják a termelő gazdaságok megrendelését.

Tejjel a falnak?

Hát veletek akkor most már mi legyen? Fejjünk, vagy vágjunk?

fel a kérdést a Kossuth téren összegyűlt tejtermelők egyik transzparense. „Tejétől' bűzlik a kormány” — áll egy másikon, arrább pedig ez olvasható: „Tejjél megyünk a falnak”. Az indulatok szinte nekifeszülnek a rendőrkordonnak, neki a Parlament épületének, átterjednek a szintén több száz fős bámészkodó tömegre.

A tér sarkában két teherautó áll. Körülötte emberek, kezüket segélykérőn a magasba nyújtva — mint megannyi fuldokló. Többnyire idős nők és férfiak küzdenek az ingyentejért, viszik kézben, szatyorban, kannában, isszák az utcasarkon.

Tejben fürdik az aszfalt. A rendőrök talált kucsmákat, sálakat, táskákat szorongatnak a kezükben. A gyengéket elsodorja a tömeg.

— Engedjék ki, aki már kapott — kiáltja a teherautóról a tejet osztó férfi. Fejkendős öregasszony bújik ki a szinte már acsarkodó, to- porzékoló sokaságból, ölében, mint tallált kincs, néhány zacskó tej.

— 4200 litert hoztunk — mondja a férfi a platón —, egy óra alatt mind elfogyott.

Az önmagukat gerjesztő indulatokat nehéz lecsillapíÚjabb hitel hazánknak

A legfejlettebb 24 ország várhatóan 300 millió döllér értékű hitéit folyósít hazánknak. A hitel feltételeiről a közeljövőben kezdődnék meg a tárgyalások — tájékoztatta az MTI-It Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bánik elnökhelyettese.

(Hárshegyi Frigyes a napúkban — Martonyli Jánossal, a Nemzetközi Gtazdatsá- gi Kapcsolatok Miiniisztériu- mánalk államtitkárával

együtt — erről fólytaltott megbeszéléséket Brüsszelben. A tárgyalások során megállapodtak a Közös Piac által Magyarországnak három évre megítélt 8TO millió ECU értékű hitel második részle - térnék, 260 millió ECU-inak a folyósításáról. A kölcsönhöz hazánk valószínűleg

(Folytatás a 2. oldalon)

tani. Egyedül az az öt tehén bámul mélán a világba, amelyek — ahogyan az őket ideszállító IFA platóján elhelyezett felirat hirdeti — még a vágóhídra sem kellenek.

Alkalmi szónok a Magyarok Nemzeti Szövetsége nevében kiáltványt olvas fel.

Menjen mindenki haza — biztatja a lábai előtt zúgó, támadni kész darázsrajt. a szónok.

Nehezen verekszem magam a közelébe. Tóth Lászlót, a szegvári Puskin Téesz elnökét, aki a szarvasmarhatenyésztők szövetségének országos választmányi tagjaként szólt a demonstráció résztvevőihez, szoros embergyűrű veszi körül. Mindenki egyszerre bfeszól, hadonászik, káromkodik.

— Folytatják a tárgyalásokat a kormánnyal és a szakminisztériumokkal ? — kérdezem Tóth Lászlót.

— Folytatjuk, mert bár születtek megegyezések, azok,

a mi megítélésünk szerint, nem elégségesek.

Egy asszony arról beszél mellettem, hogy van olyan termelő, aki örömmel megszabadulna az állataitól, ha lenne, aki átveszi azokat.

— Az emberek bizonytalanok, naponta változik a helyzet a tej ügyében, a jószágok meg közben éhen halnak, mert nincs mából etetni őket.

Egy öregúr azzal a javaslattal áll elő, hogy ne azoknak adjanak egyszeri kárpótlást, akik levágják a tehenet, hanem azoknak, akik ezekben a nehéz időkben is megtartják az állományt. — Mi lesz, ha minden paraszt levágja a teheneit? — teszi fel nekem a kérdést. —Jövőre ki fog tejet adni a nagyságos uraknak?

Tényleg, ki?

(Folytatás a 2. oldalon)

Közvélemény-kutatással a demokráciáért

Tapolca kapcsán Miskolc egységéről

A Miagyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja mellett létrejött tavaly nyáron Miskolcon a Regifeszt Közvélemény- és Piackutató Kft. A bárom főbői! álló, de meglehetősen imagy holdudvarral rendelkező új szerveződés eddig az asztalra tette az országgyűlési, képviselői, illetőleg az önkorrnányzaiti választások poliitiika-saociOló- giiaii elemzését, jelenleg az újrakezdési kölcsönből létesült kisvállalkozások hatékonyságát, életképességét vizsgálja. És napokon bélül éljut a megrendelőhöz — Miskolc Város Polgár,mesteri Hivatalához — a Miskolctapolca önállloságii törekvéseiről Ikészítétt köz véleménykutatás eredménye is. E sokakat érdeklő kérdésről, és Tapolca kapcsán (Miskolc egységének, avagy városrészi autonómiákká való széthullásának esélyeiről kértünk interjút Szabó György- nétőil, az MTA Regiteszt ügyvezető igazgatójától.

— Szinte azokban a napokban kezdődött meg a közvélemény-kutatás, amelyekben Tapolcán aláírásokat gyűjtöttek az elszakadás mellett. Az aláírásokkal a tapolcaiak kifejezték az akaratukat. Akkor vajon miért volt szüksége a polgármesteri hivatalnak e széles körű közvélemény-kutatásra is?

— Gondolom azért, hogy árnyaltabb (információhoz jusson, és az így szerzett (információikat a íkésőbtoáekíben is alkalmazni tudja, ha szükség lesz rá. Korábban Magyarországon az volt a gyakorlat, (hogy a döntések meghozatala után szondázták meg a lakosságot, ezzel szerriben ez most előzetes kutatás volit, amely az ön- kormányzat demokratikus attitűdjeként fogható fel. Ahogy haladunk a demokratikus intézményrendszer kialakulása felé, úgy válik a közvélemény-kutatás is mindennapjaink megszokott elemévé.

(Folytatás az 5. oldalon)

on gySlt. a föld ,a határoz ő «‘apyzik a hótakaró ®Zért 1 vetésekről. Nemcsak k^í hiW'<ÍSy . megvédje az t'*öeE„k. at> árpát a száraz áern kártételétől, ha«ért is, mert megint °n .mit magába szívn askor a föld, ha- téli cw™, esik még kiadós Bá, Padékkiég ^a kutya nem ette

lóságban t6let’ a meZÖ'

c brilkáirr. n mar a tavaszi f hipelc a’ . a vetésre ké- blyarn ' A gazdaságokba ^egreridait311 érkeznék a t vetőmagok. Mint