Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-12 / 10. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 12., szombat A döntők előtt Nem térkép e táj Hat- héten át találkozott a Kedves Olvasó a N'em térkép e táj címet wisélő megyeismereti vetélkedőnk feladataival, kérdéseivel ta- punik iszomteiti számainak hasábjain. A rej.tvénypályá- zat — a hat fordulóra beküldött megfejtések száma alapján szerénytelenség nélkül mondhatják — -nagy sikert aratott, hisz’ összesen 890 . megfejtés érkezett be szerkesztőségünk címére. A pályázóik döntő többsége nagy foikú felkészít ltségről tett tanúbizonyságot. Különösein azók, 118-an, akik az összpontszám alapján a január 19-én, szombat délelőtt tartandó nyilvános elődöntőbe bejutották. Számunkra e napon délelőtt újabb -erőpróba 'következik, s ha ezt sikeresen veszik, bejutnak az ugyancsak e napon délután X'3 órakor kezdődő „negyvenes” döntőbe, ahol a verseny végső sorrendjét eldöntik. (A döntőibe bejutottak már valamennyien díjazásban részesülnek), Az elődöntőbe j-utobtak névsora: (Az elődötöket a leb ony o látás z a v-a r taton sága érdekében 4 csoportban eltérő időpontokban rendezzük meg.) Fél 9-re várjuk a Sajtóház (Miskolc, Éajcsy-Zs. út 15.) II. emeleti tanácstermében a következőket: Boncsér Zoltánné, Czoborczy György, Dudás László, Dömötör Zoltánná, Domonyik Ferenc. Dudás Lászlóné, Dohány József, Dov-ák Bertalan, Do- vák Krisztián, Doleviczényi Sándor.né, Fráter Év-a, Fejti J-ánosné, Fodor Istvánná, Fodor Attila, Gáláik Béláné, Hr-ufoos Év-a, Hargitai László, Hegedűs Katalin, Hegyaljai László, Hegyi Magda, Herczeg Vilmos, Jármai Gyula, Kovács A-tbila, Kovács Ágnes, Mafctáné Lov-rity Tünde, Kenyer-es Tamásná, Kiss Imréné, dr. Kárpáti Béla . (valamennyien misikoloi- a'k), Lipcsei Csaba (Kazincbarcika), Németh .László (Mád). Fél 10-rc a következőket varjúik: Balk Róbert, Darainé Miarcélli Zsuzsa, Horváth Mária, Juhász Richard, Lipcsei Csabáné, Lipcsei Krisztián, Nagy Mik-lósné, Szeitz Imre, Tóth Béla (valiameny- nyien kazünébarcikaiak) Béres Gyu-la (Hiídvégardó). CZif-rák Jáno&né (Edelény), Cser.jési Katalin (Ernőd), Dicáházi Judit (Edelény). Géczi Józsefné (Tárcái), Kirenyicziky Istvánná (Sátoraljaújhely), Koncz Imréné (Leninviáros), Karniss László (Felsőzsolca), Krajnyák Berta 1 anné (B or-sod szirák). Lukács László, Lukács Lászlóné (Edelény), Liszek And- rásné (Miskolc), Lubiinszki Mária (Miskolc). Ludány-i Andrá-sné (Edelény), dr. Lakatos Zoltán (Miskolc), Molnár Zoltánná (Miskolc), Németh Lászlóné, Németh B-a- lázsné (Mád), Kenyeres Anikó (Miskolc), Pricz Bene- dekné (Ernőd), Piskóti Tibor (Szikszó), Páfrány Anna (Miskolc), Vlg-a Fruzsina (Miskolc), Rekó János '(Miskolc), dr. Lukács Jánosné (Miskolc). Fél 11-kor az alábbiak elődöntőjét ren d ezzük: Fodor István, Kiéri Ilona, Kiéri Zita, Kiss János, Kopácsi Zsolitné, Kiss Károly, Kiss Károtyné, Lipcsei Ferenc, ifj. Lipcsei Ferenc, Lipcsei Attila, Maitta László, Majoros István, Majoros József, Mátyus József, Nádasi Zsuzsa, Pallói" Zoltán, dr. RiSkó Ágnes, Somossy Katalin, So- modi Gábor, Szederkényi Ferenc, Szabó Etélka, Szoby Zsolt, Szűcs Istvánná, T,ho- dory Csaba, Thodory Zoltán, Tepliczky János, Vizke- leti József, Maksáné Gáliért Hedvig (valamennyien miskolciak), Stuhá-nné Sztankó Sára (Edelény), Szabó Jó- z-sefné (Leninváros), ifj. Németh László, Németh Balázs (Mád), ifj. Lipcsei Csaba (Kazin cbarc-ik-a). Fél I2-kor a következők elődöntője kezdődik: Thodo- ry-né Dra'hos Katalin (Miskolc), Vasas Vilma (Miskolc), Viktor Imre (Kazincbarcika), Varga Tünde (Edelény), Varga Zoltán (Edelény), Várhegyi György (Miskolc), Veres Imréné (Her- nádkak—Bélegrád), Jászai Andrea (Sajószentpéter), ifj. Thodory Csaba (Miskolc), Németh Dánielné (Mád), Boncsér Zoltán, Bodnár László, Balázs Tímea, Dohány Katalin, Dovák-né Szálai Ágnes, Herczeg Vi'lmos- né, Kenyeres M-arian-n (valamennyien miskolciak), Darái Imre (Kazincbarcika), Géczi József (Tárcái), Kre- nylcáky István (Sátoraljaújhely), Lipcsei Ferenoné (Miskolc). A képen látható bánfalvi kastély és a parkjában álló, hatalmas Jókai-fa sok pályázónknak okozott fejtörést. Fotó: Laczó József A fényorgonát 1959-től 1990-ig hosználták, a háttérben a régi, 1883-ban épült toronyóra szerkezete látható Fotó: Dobos K. Egy-egy fénykép, megsárgult kritika, s az idősebbek emlékez*11 őrzi a színész, Takács Oszkár alakját Versekből „csudalétra” — Kondor Jenő: CSILLAGKÉRÉS cimíí kötetéről — Átmeneti korokban az értékek elbizonytalanodnak, a világ jelenségei, eseményei egyre nehezebben simulnak versbe; a formák — miként az egyértelmű gondolatok is — fellazulnak. Ebben a szétszórtságban a lírikusnak — hogy létezni tudjon — rendet kell teremtenie önmagában, rendeznie kell viszonyát a világgal. Ősidőktől fogva a vers hozta létre ezt a belső rendezettséget, adott egy pontot: a biztonságot, amely elengedhetetlen feltétele az alkotásnak. Mostanában ez a pont inkább sziget, mély körül a felgyorsult események kavarognak. Ebben a magára (és tolira-) hagyottságban megnő a hitelesség szerepe; s ez menti meg a költőt a meghason- lástól, ez ad erőt és tartást neki. Ez a hitelesség jellemző a Kisvárdán élő, de borsodi kötődéssel is bíró Kondor Jenő Csillagkérés című kötetének verseire. A rögökön álló, de csillagokért perelő lírikusok fajtájából való ő is, aki. azonban már számol a múlandósággal, tudomásul veszi tényét: „felmagvaso- diik bennem a halál” — írja egyik szép miniatűrjében. Az elkerülhetetlen ellen az áhítatot, a csodák megjelenítését, az emberiesített dolgokat, eseményeket, tárgyakat ragyogtatja föl. A verseiben oly gyakran előforduló fa-, harangszó-, csillag-, rög-, víz-, fű-, homok-, szél- és éjszaka-motívum nemcsak a zsoltáros átlénye- gítést, hanem a hely szellemét is magában hordozza. Arról a tájról röppennék fel ezek a verseik, ahol „Isten hajszálaiból csudalétra nem épül”, ahol ezt az embernek önnön magának kell elkészítenie. Sors ez és lehetőség is. De kényszer is, mivel a felemelkedés egyetlen útja ez az ottani tájon élőik számára. A „csillag- kérés” invokáció Kondor Jenőnél: fohász a felemelkedésért. S a tettek — a költő esetében az alkotások — a „csudalétra” fokai. Fokról fokra lépdel felfelé, de meg-megáll szusszanni: szétnéz, méregeti magasából a világot, de tekintetével emberéket, társakat is keres. Hasonlatos ez a keresés a leibnitzi „Rokont keres, aki a csillagokba vágyik”-ra: elég itt utalni zaklatottan, hömpölygő látomásos versére, az Ad sidera-ra. Kondor Jenő lelki rokonai mégis evilágiak. Közülük indul el és közéjük akar visszatérni — de nem üres kézzel. Ajándékként átadja nekik a „csillagokkal csendülő harangokat”, a hitekből épülő jegenyét, amely „puha fészke a csillagoknak”, a hajnali fényben „nyírfán mosákvó csillagot”, az októberi udvar „bársonyát”: a rózsát — hogy a világ érdessége elviselhető legyen számukra. Add, hogy kaphasson, illetve a mái kapottat megköszönje. Ez f utóbbi miatt van annyi em- lékállító vers a kötetben. A fenyves hegyek „szellős ff szoknyáin füveket nevelő * nagymama”, a „hómellény- |f be öltöztetett” nagyapa az f, erdélyi balladák tisztaságát idéző metaforákban fénylik fel. Sorsárnyékban már tragikusáéban villan elő e táj ff két szellemi nagyságának alakja: Kölcsey Ferenc és Váci Mihály;- a „folyó ka- É| nyargó körmondatait” hall- ff gató csekei remete és a %, „mindenütt otthon” költője, kinek nyoma fölé „koszorút fonnak a tüskés akácok”. Az emlékállító versek legszebb darabja a reinkarnációt idéző Nagymamám c. négysoros: „Hozzád fűszál hajol madárka keres valahol /ff Milyen az Isten odaát? Feléd bólint egy bodzavi- ráig” — hogy felvillantsak valamit az e tematikában sorjázó versek közül. Erőt, hitet emlékeiből is merít az alkotó, de élnie a jelenben kell. El kell szenvednie az idő terrorját — de meg is kell szelídítenie; s túl az elviselhetően, varázzsá emelni. A mindenkori mágia ez. Kiüresedett korunkban talán csak a szeretet és a szerelem meghittsége maradt „emberarcú” csodának: a töretlen fénnyel felsugárzó pillanatok és az égiessé finomított erotika derengése [„hajadban porzós szárnyait füröszti árva daráig fehérség bujkál szemedben”]. De az ideiglenesség érzete még e ciklus idill- jeit is beárnyékolja, ott lebeg fölöttük a múlandóság sötétje. Kondor Jenőnél a külső és belső táj harmóniában van. S mindkét tájon ott az énje — ez teszi hitelessé alkotásait. Ha derűsen ragyog, ha „szilánkosodik” az idő, akkor is saját életét éli benne. Évszakai a természet és a lélek évszakai egyszerre. A kémény mögé búvó, pironkodó téli napban is az ő pironkodása, a bokrokba húzódó „kotló tanyák” el- hagyatottságában az ő magánya jelenik meg. Mint ahogy a fohászkodó ember könyörgése is bibliai motívumokra épülő verseiben [Jézus, Az idő után, Csillag- kérés.] Alkotásai az értelmes célokért küszködő, küzdő, drá- maiságot és szépséget is vállaló ember helytállását példázzák. A lírikus hagyott már léleknyi jelet: a szabolcsi fák suhogásában hallható már az ő hangja is, a „folyó kanyargó körmondataiban” néhány tiszta szó már az övé is. Verseitől egy árnyalattal emberibbé szépült a sors. [Váci Mihály Kör kiadása, Nyíregyháza, 1990.] Cseh Károly Maradandóvá tenni a mulandót Nincs még egy mesterség, mely ennyire a jelenhez kötődne. Hiába a videokazetta, hiába a eelluloidszalag, a színházi előadást egyik sem tudja igazán hitelesen megörökíteni. Másképpen lát a kamera és másképpen a közönség. S a színház varázsát a legtökéletesebb gép sem tudja visszaadni. Minden előadás más és rhás. A művész minden este újrateremti önmagát. A színész végzete, ahogyan már Petőfi Sándor is megfogalmazta: „Lékötve csügg ő egy rövid bilincsen — / ez a jelen; csak erre számolhat, / mert a jövőhöz semmi köze nincsen . ..” Ha az előadást nem is lehet tökéletesen megörökíteni, a fényképek, kritikák, jelmezek, személyes tárgyak képesek megmenteni valamit a színész múlandóság1' ítélt alkotásaiból. . Gyarmathy Ferenc év® óta gyűjti, gondozza, a Whf kolci Nemzeti Színház etf kori művészeinek emlék*1 Egyelőre csak a színház táf salgójában láthatjuk a á*., dag gyűjtemény egy részletét. A kiállítás Sorr>°’ Zsuzsa koreográfusnak, kács Oszkár színésznek, bestyén Mihály színész-rel! dező, színházigazgatón^ Demeter Hedvig Jászai-“! jas, érdemes művészn* Pálffy György színész-!'^ dezönek, Kovács Lás®‘ magánénekesnek és OjaS Erzsébet színésznőnek emléket. A kiállított tárgyak, s f egykori művészek megér“* melnék, hogy állandó honra találjanak MiSk0 con . .. (fg) Várják a pedagógusokat Megnyílt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetén* (PDSZ) irodája Miskolcon, a Selyemréti utca 1. szám alF a Tehetséggondozó Kollégium épületében. A szervezet lasztmányánák tagjai hétfőn délutánonként 4-től 6 órn'f kedden délelőtt 10-től 12 óráiig és csütörtökön délután 4 ,! 6 óráig várják a pedagógusokat. Telefonszám: 54-017 7 rne‘ lék és 53-088 7 mellék. _________________________________________________________✓ S zemenszedett igazság Szándéknyilatkozat „Álláspontunk nem változott. Ismétlem, ha az amerikai pilótákat leszedjük, és nálunk zuhannak le, a kutyákkal etetjük meg őket. Tehát továbbra is őrizzük nyugalmunkat és méltóságunkat.” Az iraki tájékoztatási miniszter véleménye Felismerés „Fogjunk kezet, legalább akkor nem verekszünk.” I. G. V. diplomata Retorika „Sajnos, számos ' szón* nem veszi észre, hogy ” késén beszél, de nem S°f' dolkodik.” A Paris Mate*1 megállapítás* Lépésváltás „A keletnémetek életéi*! döntő változás követkéz*' a káoszból labirintusba le tek.” G. ,LasS' német kommentál Ernő Az Ernő név — miként a Győző és a Rezső név — a nyelvújítás terméke. Voltaképpen az eredeti név, ófelnémet Ernest, amely azt jelenti: komoly, határO' zott. Hogy hogyan lett az Ernestböl Ernő? Nyilván úgV’ ahogyan a Desideriusból Dezső, vagyis rövidüléssel, s az — ö kicsinyítő képzővel. Nyelvtörténeti érdekesség, hogy 1864-ben, a vne' gyénkből Kázsmárlcról elszármazó Fogarasi JánOs (Czuczor Gergellyel közösen szerkesztett) híres akadt' miai szótárának megjelenése idején még nem dőlt eí igazából, hogy az [Ernő melyik idegen név magyá1 megfelelője akar lenni. Fogarasiék ugyanis azt írják az Ernő címszónál: „Némelyek szerint Ernestus, mások szerint Irenaeus." Természetesen később e harc eldőlt’ Az Ernő az Ernestek, Ernestusok magyar változat lett, az Ireneusz magyarítására pedig a nyelvújítók kitalálták a Jernö szót, mely — ma már tudjuk ' nem honosodott meg nyelvünkben. (ha) ___________________________________________>
