Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 9. szám
1991. január 11., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kapocs a megyék és a kormány között Nyugdíjemelés előtt Beszélgetés dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízottal A régi megyerendszer helyébe az őszi helyhatósági választások után a •negyei önkormányzatok léptek, ám a tanácsok teljes feladat- és szerepkört nem örökölték meg. Ezért a kormányzat és a •negyei önkormányzatok munkájának összehangolására új intézmény született, * köztársasági megbízottak regionális hivatali rendszere. Borsod-Abaií j-Zemplén és Heves megye köztársasági megbízottjának, dr. Gyulai Gábor nyíregyházi megyei bírót nevezték ki, akit a napokban kerestünk fel hivatalában, a megyeházán. Miután érkezését érthetően nagy érdeklődéssel fogadták megyénkben, és tudni szeretnék, ki is az a 39 éves fiatalember, akire a régió törvényességi íelügy eleiének ellátásához a köztársasági elnök adta bizalmát. Arra kértük a címzetes államtitkár, köz- társasági megbízottat, mutassa be önmagát. — Elöljáróban annyit hadd mondjak el magamról, hogy igen sok szállal kötődöm Borsod-AbaújZemplén megyéhez. 1951- ben születtem Abodon, a volt edelényi járásban. Itt töltöttem a gyermekéveimet, itt jártam általános iskolába, később 1965. és 1969. között a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanulója voltam, ahol jelesen érettségiztem. Osztályfőnököm Tóth Bertalan v°it, aki ma is tanára az iskolának. Szeretettel és hálával gondolok tanáraimra és volt osztályfőnökömre, akivel szeretnék •jnielőbb találkozni. Az érettségi után a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytattam tanulmányaimat, 1974-ben summa eum laude minősítéssel kaptam kézhez a diplomá- Tat. Az egyetemen a harmadik évtől Népköztársa- ösztöndíjjal tanulhatom, amit kiváló eredmé- yeim alapján kaptam meg. ~ Hová szólította az el- munkahelye azután, egy kézbe vette a diplomat? ,. ' Yissza a megyébe. Sá- ,.ral.íaúj helyen a járási ,''0tal titkárságán helyez- th-íem el és jogügyi elő- FhK ent dolgoztam 1978-ig. yen az időszakban lehe- seget kaptam arra, hogy -0llóházi Porcelángyár ■'ngugyi szolgálatát vezes- ’7r ú IVIég abban az évben, 'ban átköltöztünk család°mai először Wyíregyházára, ahol állás. ,a feleségem kapott. ’ 'akassal együtt. ® *s jogász? tervi-,^em- Ö orvos. Közös nagyohh az. volt- h°gy egy hiapnv- varosban jól meg- sünke,'Uk szakmai fejlődé- hfyíree h - előmenetelünket, állami nőzán úgyszintén az kedtemaZ,gatósban belyez- kere,i ,el1’ 3 megyei tanács koztam e mi osztályán dol- előari.v lgazgatási-jogi lö- igv 1 munkakörben, és iga2 egsí! soron 7 év állam- delkl tasi gyakorlattal ren- ban f?' Ugyanis 1980höki 0 as.zolt nieg ax E|nVíreEvh"aCS birónak és a rósáu K-azi. munkaügyi bíéven , a-*a voltam hat bantam keresztül. 1987-től bohí^/T ^nevezést a Sza- ezt i begyei Bíróságra és bíró K°vetoen mint megyei ságszn ° •S,0Ztam- Az ifiaz~ tó a y'btásban mini bííninri büntetőügyeken kívül lnii.“e.n egyéb üggyel foglaii n egyeb uggyei íog- a*koztam, szövetkezeti. Dr. Gyulai Gábor társadalombiztosítási és munkaügyi perekkel, mint polgári bíró tulajdoni, bir- tokháborítási, szomszédjogi, szerződéses, öröklési, újítási perekkel. Ebből fakadóan igen széles jogismeretre sikerült szert tennem, ami remélem segít, majd jelenlegi munkámban. — Az elmúlt hét és a mostani is gondolom még az ismerkedés jegyében telt el új munkakörében. Ha ezen túljut, hogyan szervezi meg hivatalának teendőit, amit azzal a céllal hoztak létre, hogy a kormány és a megyei önkormányzatok közötti összekötő szerepét betöltse, hogy őrködjön a törvényesség fölött az északkeleti régió két megyéjében. — Tisztában vagyok azzal, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkoztam. Egy új hivatalt kell megszerveznem, és most még csak a kezdeti lépéseknél tartok. Annyi segítséget kaptam, hogy a Belügyminisztérium kérésére egy titkárnő és egy gépkocsivezető rendelkezésemre áll. Természetesen egy új hivatal megszervezése hosszabb időt vesz igénybe. Ennek a fáradozásnak az eredménye 3—4 hét múlva látszik majd meg leghamarabb. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az operatív munka meginduljon. Ezért arra kértem az illetékeseket, akik tőlem érdemi információkat várnak, hogy türelemmel legyenek, mert amíg nincsenek munkatársaim, egyedül kell elvégeznem mindent és úgy gondolom, hogy a most hozzám érkezzen információk özönét is alaposan meg kell szűrnöm. Miközben persze az önkormányzati vezetők, a polgár- mesterek, jegyzők is megkeresnek különböző gondjaikkal. Elsődleges azoknak a kiválasztása, akik ebben az új hivatalban dolgoznak majd, valamint azoknak a sürgős ügyeknek az intézése, amelyek megoldása nem tűr halasztást. — Kiépítése után mekkora létszámú lesz az Ön hivatala? — Csak hozzávetőleges adatokat tudok mondani,. Itt Miskolcon a regionális központban 40—50-en dolgoznak majd, Egerben ahol területi hivatal működik husz-huszonötös létszámú szakember gárda munkájára lesz szükség előreláthatóan. Ezek nem végleges számok, hiszen a hivatal hatásköre a közeljövőben bővülni fog. Jelenleg az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséről kell gondoskodni. Pontosabban: Borsod-Abaúj-Zemplénben 347, Hevesben 118 települési önkormányzat rendeletéinek, határozatainak és szabályzatainak törvényességi ellenőrzése vár a hivatalra. A másik nagy feladat az úgynevezett másodfokú hatósági ügyek intézése. Ide tartozik a sza-- bálysértés, a gyámügy, az általános igazgatás, az anyakönyv, az építési hatóság, az adók, illeték és1 egyéb hatósági ügyek intézése. Kivételes elsőfokú hatásköre is lesz a hivatal-, nak, mégpedig a kisajátítási ügyekben. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok a törvény alapján tulajdonossá váltak és a közérdeknek a megítélése, ami a kisajátításnak teltétele, nem kerülhet a tulajdonoshoz. Tehát nem az önkormányzatok sajátítanak ki maguknak, — éppen az említett oknál fogva ezt nem tehetik meg, — hanem a köztársasági megbízott hivata lesz várhatóan ez is. Sok ólyan jogszabály nem készüli még el, aminek a megalkotását várjuk, a hatáskörök átrendezésében ennek megfelelően még lényeges változások várhatók . . . — Mondana ilyet? — Van olyan elképzelés is, hogy az építési ügyek egy centrálisán kiépülő építésügyi hivatal hatáskörébe kerüljenek. Ám az látszik inkább valószínűnek, hogy ezek az önkormányzat kezében maradnak. — A két megye, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves között nemcsak területi nagyságbeli, de gazdasági, strukturális különbségek is vannak, ami ehhez igazodó differenciáltságot követel meg az Ön hivatalától is. — A kél megye településeinek száma is mutatja, hogy Hevesben a lakott! helyek száma egyharmada csak a borsodiaknak. A különbség nem ennyiből áll. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a hatósági másodfokú ügyek száma 2500' körül van évente, Hevesben ennek egyharmadával lehet számolni. — A köztársasági megbízott hivatalának létrejöttével nyilvánvalóan számotevően csökken majd az egyébként is megváltozott ízerepkörű megyei önkor- nányzat szakapparátusálak létszáma. — A borsodi és a hevesi .inkormányzat is igen szűk létszámmal látja majd el negváltozott feladatát. Miskolcon harmincán, negyvenen, Egerben ennél is kevesebben maradnak. Az ott dolgozók egy része átkerül a köztársasági megbízotti hivatalába, mivel én számi tok azokra a legjobb szakemberekre, akik eddig is jól megállták a helyüket a megyei önkormányzat hivatalában. Elsősorban hatósági ügyintézőkre gondolok. — Miként tervezi államtitkár úr a szélesebb korú kapcsolattartást? Sokféle feladata mellett jut-e ideje a két megye lakossági panaszaira, bizonyos ügyekben a személyes meghallgatásokra. — Erre egy fórumrend szert szeretnék létrehozni. Sokat gondolkodtam ezen, miként juthat el a szám adás a munkákról a lakosság legszélesebb rétegeihez. Például rendszeres sajtótájékoztatók beiktatásával, a nyilvánosság igénybevételével, amihez a segítségüket is kérjük. De szükségét Iá lom fogadóórák kiírásánál is. — A köztársasági meg bízott érkezését már akkor várták a megye településeinek polgármesterei, amikor az Ön személye ismeretlen volt a nagyközönség előtt. Várták, mert sok volt a bizonytalanság az önkormányzatok szegényes és hiányos anyagi helyzete miatt. Sok helyütt például üres kasszát találtak és abban sem lehettek biztosak hogy jól cselekednek, ha eladják a birtokukban levő földeket, erdőket, a holnapot. — A tulajdoni kérdés az egyik legbonyolultabb kérdéskör az egész önkormányzati rendszerben. Olyan fontos törvények megszületésére várunk mint például a földtörvény ami rendkívüli módon érinti majd az önkormányzato kát, az önkormányzatok vagyoni helyzetét, de érinti a kincstári törvény is amelyik az állami tulajdon nal foglalkozik. Tehát a tulajdoni kérdéseknek csak egy szeletét érinti az ön kormányzati törvény. Igen sok vagyonjogi kérdésben ezután lát majd napvilágot a törvényi szabályozás. Lellet, hogy ez a folyamat áthúzódik a következő évre is. — Végül egy személyes jellegű kérdés. Önt most két megyéhez köti a munkája. egy harmadikhoz a családja, az otthona. A megbízatás éveiben hol laknak majd? — Itt Borsod megyében. Miskolcon, ám ennek rendezése nem látszik túl egyszerűnek, mert négy gyermekünk van, és az iskolai tanulmányok miatt az évközben i változtatás hátrányos lenne. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezt a munkakört csak úgy le bet jól ellátni, ha ott van az otthon is. ahová az embert a napi munka,iu köti Nagy József Fotó: Fojtán László (Budapesti munkatársunktól) Kaphatnának-e több pénzt a nyugdíjasok, ha a társadalombiztosítás vagyonnal ás rendelkezne? Csehák Judit szerint igen, s bár a szocialista páiiti képviselőnő csupán meghívottként vett részt a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság szerda délelőtti ülésén, mégis, a legtöbb módosító indítványt ő terjesztette be a társadalom- biztosítási törvénycsomag vitájával kapcsolatban. Az intézmény 450 milliárdos költségvetésével kapcsolatban elmondta, reméli, a megállapított járandóságokat akkor is fizetni fogják, ha időközben elfogyna az erre szánt pénz. — Nem tapadva meg múltját, ön rendkívül nagy figyelmet szentel a társadalombiztosítási és a szociális kérdéseknek. Bízik abban, hogy most könnyebben célt ér? — A költségvetési vita során benyújtott, módosító indítványaim sorsát figyelve elgondolkodtam: lehet, hogy mint egy öreg partizán rob- bantgatok az erdőben, és nem veszem tekintetbe, hogy ennek a világon semmi értelme nincs. De a saját szakmai önbecsülésem megköveteli azt, hogy megtegyem jobbí- tónak szánt javaslataimat, és hiszem azt is, hogy ezeknek egyszer lesz hatása is. — Miért tartja fontosnak, hogy a társadalombiztosítás a privatizáció során vagyonhoz jusson? — Mert most egyik napról a másikra él. Igaz. ez fejlettebb országokban is hasonlóképpen van, de az ottani társadalombiztosítási intézményeknek vagyona is van, aminek birtokában biztonságosan tudnak gazdálkodni. Így nincsenek kiszolgáltatva az inflációnak. — Ha ez igy lenne, akkor nemcsak átlag ezer—ezerötszáz forinttal lehetne megemelni a nyugdíjakat? — Igen, akkor az egészségügyre és a gyógyszertámogatásokra is többet fordíthatnánk. Nem látom be. hogy miért nem kaphat részt a társadalombiztosítás a legnyereségesebb pénzintézetek vagyonából, amikor azok jórészt állami tulajdonban vannak. Miért csak a csődbe ment vállalatok részvényeit ajánlják fel? Gondoljunk meg, ez az intézmény finanszírozza az egészségügyet és ez fizeti a rokkantnyugdíjakat is. Akkor miért ne foglalkozhatna kockázatmegelőzéssel. miért ne gyorsíthatná meg a saját kórházain keresztül a gyógyulás folyamatát, ami egybeni kevesebb ápolási költséget, és rövi- debb idejű táppénzt is jelent. Hiszen a cél az, hogy hamarabb meggyógyuljanak a betegek, újra járulékfizetők legyenek és ne rokkant- nyugdíjasok. Ha ez az érdekeltség nincs meg, akkor a két legnagyobb mértékű kiadás, (az ápolási költség és a rokkantnyugdíjak) továbbra is nőni fog. — Visszatérve a nyugdíjakra, jelenleg három változat ismert, s ezeknek az a lényege, hogy most az emelésükre felhasználható 45—47 milliárd forintból csak harmincat költené el a társadalombiztosítás. Ön az egész pénzt egyszerre osztaná ki. Miért? — Azt gondolom, hogy az idei harmincöt százalékos inflációt egy alig tizenöt százalékos nyugdíj-kiegészí- téssel kompenzálni lehetetlen. Az átlagos összegek is jelentéktelenek, s akkor még a differenciálásról nem is beszéltünk. Javaslatom szerint ezért kell kiosztanál minden erre szánt forintot, s az átlagot felemelni ezerötszáz forintra. Ennek kétharmadát szociális szempontok szerint, az egyharmadát pedig kifejezetten a munkaviszonyhoz kötődő szempontok szerint használnák fel. Jövőre sokaknak az ötezer-kátszáz forintos minimális nyugdíjból kell megélniük. Ilyen összeg mellett azon gondolkozni, hogy valaki ötszáz, vagy ezer- forintos emelést kapjon ... ; itt csak egyetlen megoldás jöhetett volna szóba, az, hogy a kormány az alacsony nyugdíjakat az állami költségvetés terhére, az infláció mértékével felemeli. A jelenleginél jobb javaslatot csak ekkor lehetett volna tenni. (ráthy) Mi tagadás, több anyagi megbecsülést érdemelnének Mire e ég nepeÉtfird forint? A törvényesség új őrhelyén
