Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 12 1991. január 5., szombat A római időszámítás Tavaly szeptemberben írtunk először, egy, a miénktől eltérő időszámításról, a zsidó naptárról. Most egy másikról van szó, amely szintén nem egyezik meg a mai naptárakkal, ez pedig a római, vagy latin időszámítás, mely szerint ez év január 14-én kezdődik a 2743. év. A római hagyomány szerint Romulus a város alapítója a 6. olimpiász harmadik évében, azaz időszámításunk előtt 753-ban, április 21-én vonta meg az új város védelmét szolgáló mágikus barázdát. Időszámításukat is innen kezdték. Az első naptárt szintén Romulus alkotta meg, 10 hónapos éveket számítva. Hosszuk azonban nem volt egyforma, 355 és 378 napos évek váltogatták egymást. A hónapok is jócskán különböztek, március például 36 napos volt, míg szeptembernek csak 16 nap jutott. Romulus az első hónapot Mars istenről nevezte el (Martius), a második Aphrodité istennő nevét kapta (Április). Az idősek tiszteletére (Maióres) lett május, a fiatalokéra (Iuniórés) június. Ezzel ki is merült a névadó fantáziája, a többi hónapot sorszámuk szerint nevezte el. Arra a kérdésre, hogy miért márciussal kezdték az évet, két magyarázat is van. Az egyik: márciusban van a tavaszi napéjegyenlőség. Ezt az akkori csillagászok nagyon pontosan meg tudták állapítani, ezért innen indultak el az év számításával. A másik ok: a tavaszi munkák márciusban kezdődtek. Ez számukra ugyancsak jelentős esemény volt, mivel tavasszal igen sok munkát, szántást, vetést kellett elvégem. Ezért is volt március a leghosszabb hónap. A rómaiak is ugyanazokkal a gondokkal küszködtek, mint a többi nép: a Hold 29,5 napos keringését a Föld 365 nap 5 óra 48 perces mozgását sehogysem tudták szinkronba hozni, évről évre nőtt az időeltolódás. A római birodalommal szomszédos államok közül ekkor már több a 12 íhónapos éveket alkalmazta. Időszámításunk előtti 700 körül görög hatásra Rómában is áttértek a 12 hónapos évek használatára. Az év kezdetét is áttették két hónappal korábbra. Az új évkezdet a kétarcú Janus istenről kapta a nevét (Január), mivel ez a hónap a kezdet és a vég. A második hó lett február (a megtisztulás hónapja), mivel ekkor készültek fel a tavaszi megújulásra. Az évben 31 és 29 napos hónapok váltogatták egymást, csak február maradt 28 napos. De ez a naptár sem követte sem a Nap, sem a Hold járását. Az időszámításunk előtti első évszázadban az eltérés már közel 3 hónapot ért el. Ezért rendelte el Julius Caesar a naptárreformot. Az évek hosszát egyformán 365 napban szabták meg, csak minden negyedik év lett 366 napos. Ezt a plusz, úgynevezett szökőnapot a hagyománynak megfelelően február 24-ére iktatták be. Ez a naptár lett a közép- és újkori időszámítás alapja. Később Augustus császár annyit módosított rajta, hogy a kerek száz évek közül csak az szökőév, amely négyszázzal is osztható. Ez annyira pontos számítás, hogy a hiba csak 3000 év alatt halmozódik fel egy napra. A hálás utókor e két császár nevét úgy is megörökítette, hogy az addig csak sorszámmal ellátott hetedik és nyolcadik hónapot júliusnak, illetve augusztusnak nevezte el. TÜKÖR Márti nézi magát a 'tükörben, s le-lehunyja a szemét. — Mit csinálsz? — kérdi a barátnője. — A, semmit. Csak szeretném látnii, milyen vagyok, ha alszom! ARIZONÁBAN TÖRTÉNT Egy farmer megverte a város tanítóját. Ezért felelnie kellett a seriff előitt. — Miért verted meg a szerencsétlent? — kérdezi a seriff. — Azért, mert azt a feladatot adta a fiamnak, hogy ha 4 és 3/4 tyúk 6 és 7/16 nap alatt 8 és 2/3 tojást rak, akkor hány tojást rak 9 és 3 8 tyúk 12 és 5/13 nap alatt ? A seriff megva'karta a fejét, és felmentette a farmert. DÁTUM — Hányadika van ma, fair úr? — kérdezi Laci a jlgozatírásnál. — A dátumot nem kell iírni. — Tudom — feleli a ta- uló —, de szeretném, ha alami jó is lenne benne. A teve és a béka Üget a sivatag lova: a tétova teve tova. Azért üget olyan nagyon, nehogy szúnyog csípje agyon. Viszket hátán mindkét púpja, a világból is kifutna. De most mégis csak megtorpant, lába reszket, térde roggyant. Meredeken áll a tópart, a teve meg nagyot sóhajt. Vagy a vízbe beleesek, vagy a szúnyog felfal, lehet. Mit is tegyek, mit is tegyek? Brek, brek — mondja egy kis béka, ez igazán nem probléma. Nyelvét nyújtja, ugrik egyet, s nem zümmög a szúnyog többet. Szól a béke a tevéhez: egészségesebben étkezz! Ne falj füvet, jobb a szúnyog, s nem fog viszketni a púpod. Ézsöl Tibor Miskolc Vízszintes: 1. Személyes névmás. 2. Rémtörténet. 6. Fohász. 9. Hüvelyes növény. 10. Dáitumrag. 11. Zuhan. 12. Hír betűi keverve. 14. Magyar színész ... Sándor. 17. N. T. 18. Az egyik, megfejtés. 21. Fordított ma. 22. Sóska része! 23. Férfi név. 24. Szárítva tartósít. 26. Nem fiatalos. 27. Előkelő férfiak. 28. Papírra vetett. 30. Személyes névmás. 31. Találta. 33. Az én vágányom. 35. Sivatagi menet névelővel. 38. Orosz női név. 39. Alfái és ... 40. Dobó városáig. 42. Mártás. 43. Ókor!! római ruhadarabok névelővel. 44. Igazán betűi keverve. 46. Szovjet repülőgép típus. 47. Lett régiesen. 49. Vonatkozó névmás. 50. Hím kecske. 52. Névelő. 53. Személyes név- máls. Függőleges: 1. Keleti fűszer. 2. Kötőszó. 3. Fafúvós Miért száradnak ki a városi fák? A fák — minél öregebbek, terebélyesebbek, 'annál nagyobb tányért ..kívánnának” a lombsátruk eresze, csurgója alá. A mai .aszfaltozok — mintha nem ltudnák ezt, — az út menti fáknak éppen csak a tövét hagyják szabadon. Aiz aszfaltút jobban veri vissza a fényt, és semmi vizet nem ereszt át. Ráadásul a só, amit télen rászórnak, égető sóoldattá válük a fák számára. Manapság a kábeleket a földbe fektetik, s gyakran előfordul, hogy közben elvágják a gyökereket. hangszer. 4. Göröngyös út jelzője. 5. Árassz el! 6. Szintén. 7. Valahány. 8. Iraltkö- teg. 9. .. .-ban. 11. Az első elképzelés szerint. 13. Gyorsam. 15. Megnevezve. 16. Kerek szám. 19. A másik megfejtés. 20. Megújít. 25. ... döntés. 26. Ennyi olimpiai karika van. 27. Amerikai Egyesült Államok. 29. Valakire 32. Lakodalom. 34. A Flimstone család lányát. 36. Kaukázusi népcsoport. 37. Ültetik. 41. Labdarúgó trófea. 42. A film fényérzékenységét jelölő kifejezés bétűii keverve. 45. Angol autó jelzés. 48. Tiltó szó. 51. Névelő. Előző rejtvényünk helyes megfejtéséi: öcsémvásár, férjjövendőlés. Az Észak- magyarországi Kereskedelmi Szolgáltató Rt. 500 forint értékű illatszercsomiaigját Bodnár Zsuzsanna (Boldogkőváralja), Tóth Anita (Mezőkeresztes) és Ördög Nikolett (iTornaiszenitandrás) nyerte. A jutalmat Miskolcon, a Széchenyi út 34. szám alatt található Fabulon Márkaboltban vehetik ált, az általunk adott előzetes igazolás ellenében. Kérjük 'tehát a nyerteseket, hogy keressék fel a Zsibongót, mielőtt a boltba mennének. Mai rejtvényünkben ia farsang kezdetét és végét jelölő két jeles nap nevét rejtettük el. A megfejtők között háx’om, egyenként 100 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. A levezőlapra, vagy a borítékra ragasszátok rá, a Zsibongó fejlécében található rajzot. Beküldési határidő: 1991. január 16. Top 15 A lista az Universitas piackutató ágazat gyűjtése alapján készült 1990. decemberében. Jelmagyarázat: — új lemez. □ emelkedés az előző listához képest, X süllyedés az előző listához képest. 1. Szandi Tinédzser l’amour (Favorit) 2. Dóra Dóra (Proton) 3. Napoleon Boulevard □ Legyeitek jók, ha tudtok (Magneoton) 4. R-GO □ Angyalbőrben (Rákóczi) 5. Illés. □ Népstadion ’90 koncert (Strigon) 6. Pa-Dö-Dő X Kiabálj (Bravo) 7. Homonyik Sándor X Légy hű örökre (Proton) 8. Supra Hits ’90 — Supra Hits ’90 (Proton) 9. Richard Clayderman □ iTövismadarak (Ring) 10. Hungária X Arainyalbum (Favorit) 11. Exotic X Vadnyugat (Favorit) 12. Dolly Roll □ Rég volt, szép volt (Proton) 13. Vikiidül Gyula X Maradsz, aki voltál (Proton) 14. Zoltán Erika — Ki nevet ia végén: (Magneoton) 15. Éva Neoton X Kalapot fel! (NeotonPro) Miért látni olyan sok varjút? Kelet-Európa felől minden ősszel hatalmas varjú csapatok érkeznek Közép- Európába, így hazánkba is. Sok gyűrűs vétési varjú került kézre Magyarországon, amelyeket fiókaként a 'távoli Ukrajnában jelöltek meg. A vetési varjak uitak mentén, mezőkön, parkokban ta>- nyáznak. Mindenütt megjelennek. ahol valami táplálékot remélnek. Tavasszal felkerekednek és nagy csapatokban repülnek vissza fészkelőhelyükre. Sok legenda keringett gs kering ma iis őseinkről. Ezek egyike úgy szól, hogy a hunok nyereg alatt puhították a húst, amit táplálékul fogyasztottak a gyakran napokig is tartó kalandozásaik során. Szó sincs azonban erről. A hunok lovuk felsebzett hátát védték e nyers hússal, vagyis, hogy a nyereg ne sértse tovább aiz állat amúgy is fájó itesitét. Ezt a húst azonban nem ették meg, hiszen már ők isi tudták, hogy a nyers hús fogyasztása komoly bélpanaszokat okoz. Miit fogyasztottak hált akkor hosszú útjaiikon? Természetesen modemül 'táplálkoztak, s szárított húst vlittek magukkal. Ezt úgy készítették, hogy a jól megfőzött!, kicsontozott húst kemencében .megaszalták, s ha megszáradt, finom porrá zúzták. Ezt vitték magukkal, ha hosszabb útra indultak. Nem lehetett valami finom ... — gondolhatjátok, ám ia recept még nem teljes. Amikor vízhez éritek, edényeikben vizet forraltak, s ai port beleszórták, ami úgy megdagadt, hogy tele lett vele a tál. Nagyon tápláló ételt nyertek így, amli.t akár kenyérrel, akár anélkül fogyaszthattak, s am.i jó erőben tartotta őket a fárasztó napokon.
