Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
1991. január 5., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Érdekes dolog „fotós szemmel" (is) végignézni egy színházi előadást. Az operett egyik jellemzője, hogy csillog-vitlog. A fotósnak ilyenkor hatalmas lehetősége van arra, hogy még inkább „megdobja” a látványt, erőteljesebbé tegye a revüt. Íme! .(dobos) Kivirágzóit cipők A legtöbb ember csodálkozva és mérgelődve nézi, . pgyao keletkeznek a cipő- téli latyakban, hóban .larva eltávolíthatatlan fe- t\er foltok. Sokan a havat okolják, mások a iköztiszta- saSi hivatalt, amely sót szór ?, hóba, megint másoik a a°?~: illetve a cipőgyáraikat, Mit mond a tudomány és a technika minderre? Mi- nek kell a sót kiszórni, hogyan és miért olvasztja meg a havat; miért nem bírják e?,t a cipők? A só, nem magasabb hőmérséklete miatt olvaszt; legfeljebb hozzájárul a mlyamat; gyorsabb megindulásához. A megolvadást az idézi elő, hogy a kiszórt |s? , magasabb hőmérséklettől a hó kissé megolvad, így keletkezett víz- dói sóoldat jön létre. Ha a hőmérséklet az oldat fagyáspontja fölött van, ak- '\Qr az oldat nem fagy meg. ?°t a megfagyott állapotból ls felolvad. „ „A só kiszórásával! tehát a höztisataság emberei voltaképpen egy oldatot hoznak ,®tre, amelyben a korábbam jégkristályok formájában je- ,er> volt hó most víz alak- °ari található, viszont en- hek a vizes sóoldatnak az PJvadáspontja alacsonyabb, .yíg hó formájában nulla t°kon szilárd volna, az oldatból még —20 Celsius-'fo- k°h sem kristályosodik ki. éppen ez a cél, mert eSyrészt a hó és a jég csú- Sz'k, ami veszélyes autós- 1 a és gyalogosra egyaránt, másrészt a szilárd havat el kell szállítani, a folyadék viszont lecsurog a csatornákba. A homoknak, amit kiszórnak, kettős szerepe van: egyrészjt súlyával segít a sót a hóba belekeverni, azonkívül), a homok felülete durva, tehát növeli a csúszó- súrlódá&t, így ember, vagy kerék kevésbé csúszik meg rajta. Az ötvenes évek közepéiig, 'amíg a cipők többségének a italpa bőrből készült, sokan hajlottak arra a magyarázatra, hogy a talpak nehezítésére használt keserűsó az, ami a megolvadt hóban oldódva a cipőfelsőrészbe vándorol. De ma, amikor már a műanyag talpak uralkodnak, itudjuk, hogy nem ez' a magyarázat. A oipőtalp és a felsőrész találkozátsánál, ahol ezeket ösßzeerösiiti'k, a bőr felülete repedés, vagy kopás következtében megsérülhet, és ott behatol a sóoldat, lévén a bőr lyukacsos, porózus anyag. Az oldat azután fel- váindorol a bőr felsőrészbe, majd igyekszik kilépni. Befelé. a láb felé nem tud, mert ott nagyobb a levegő nedvességtartalma. Marad a másik irány: kifelé. A bőrből annak felülete felé szivárgó sóoldat a bőrt fedő műanyag fedőréteg alatt szétterül, a víz elpáro- rolog belőle. A só azonban ott marad, és szétterülve csúnya, nagy fehér foltokat idéz elő, amelyek — lévén a fedőréteg — eltóvolítha- tatlamok. , Cicciolina Éva szerepében A gyilkosságok, rablások rémtörténeteihez szoktatott nagyérdemű igazi tündérmese részese lehet február 14-én, a szerelmeseik ünnepén Olaszországban, ha jó sorsa a római városházához segíti. Staller Ilona, azazhogy Cicciolina a németből amerikanizátt Jeff Koons úrral iitt esküszik örök hűséget. Husilka, vagyis Cicciolina életének számos részlete ismert a magyar olvasók körében is, a vőlegényről azonban el kell mondani, hogj művész, a szobrászatnak azt a területét gazdagítja, melyet popművészet címen jegyez a sajtó, a kritika azonban nem minősít. Találkozásuk is mesébe — hollywoodi sztoriba — ülő. Koons „ímegszoborta” Cicciolina szerelmi pózait, az alkotásokat (kiállította a világ számos nagyvárosában, közben szerelmes lett a mo- dellibe. A hat éve még névtelen tőzsdeügynökből gazdag művész lett, am*t számtalan pályatársa, főhivatású szobrászként elete végéig sem mondhat el. Feltehetően a szemléletükkel van baj. Koons mester nyilatkozatából mindenesetre kihallatszilk az élet új értelmezésének filozófiája: „Mi ketten, az új Ádám és Éva vagyunk. Ilona mentes minden bűntől és szégyentől. A pornográfia ugyanis csak akikor létezik, ha elidegenedik az ember. Ilona tehát szűz." Hol van Dobó István sirja? Az ősi Ung megyének déli határán, közel a Latorca folyásához, fekszik Dobó- ruszka község, az egész vidék felett uralkodó, sugártornyos templomával. A hatalmas gesztenyefák vigyá- zásában megbúvó imahelyre Fulajtár Béni bácsi — kurátor-sekrestyés — jóvoltából nyertem bebocsátást, aki a nagy időket látott hallgatag falak között a falu emlékezetében fennmaradó történetekkel is megismerked- tetett. A település hajdan a Pánk nemzetségből származó Dobó-család tulajdona volt, amely a községtől a „rusz- kai Dobó" nevet vette föl és használta, a község pedig a Dobóruszka nevet őróla nyerte. Eme falu legnagyobb nevezetessége, hogy ősrégi templomának szent' falai alatt nyugosznak Dobó Istvánnak porai. Arra nézve nincs hiteles feljegyzésünk, hogy mikor épült a szentkereszt felma- gasztalását hirdető régi templom, azonban valószínűleg még az Árpád-koiszakból való. A templom mai hajóját egy, már befalazott oldalajtó felett talált felírás szerint a Dobó-család emeltette a XVI. század folyamán. Feltehetően ebből az időből származik az a gyönyörű kőoltár, egy darab kőből, remek művészettel faragott feszület és oltáraszta!, amelyhez hasonló az országban is alig található... 1572-ben halt meg szered- nvei várában Eger hős védője, a törökverő Dobó István, akinek hős harcokban kifáradt teteméi családi birtokán. Dobóruszkán, a templom alatti sírboltban helyeztek nyugalomra. Ezt bizonyítja a történelmi hagyományon kívül az a remek alkotású. vörös márványból készült síremlék, amelyet 1601-ben emeltetett a nagynevű ■ hősnek sírja fölé fia. Dobó Ferenc, s amely síremlék ma is féltve őrzött, kincse, drága ereklyéje ünneplő templomunknak. Maga a síremlék eredetileg négy- szögletes tumba, vagyis ravatal alakú volt, s a régi templomnak oldalfülkéjében volt elhelyezve. A tumbá- nak mind a négy oldalán márványba vésett felírások és faragott díszítések láthatók. Egyik oldalon a síremlék főhomlokzatán a következő latin nyelvű szöveg olvasható. Magyarra fordítva: Itt fedi sírja Dobó Istvánt, ki az egri falaktól visszaverő hajdan sok ezernyi hadát a töröknek, s ellenségei felett ülvén kitűnő diadalmat véle, Magyarhon veszedelmét messze elűzte. íme a felírás határozott, s kétségbevonhatatlan bizonyítéka arra, hogy a síremlék alatt nyugszik az elhunyt hős. A másik oldal felírása, amelyet kissé már megviselt és lekoptatott az idő, így szól: Dácia is fájdalmasan siratja elhunytát a hős vezérnek, s gyászolja a mindig győzhetetlen nagy férfiút, akit az aljas rágalom próbál legyőzni — de mérges harapása legyőzi önmagát. A szövegben valószínűleg arra a felségsértési perre tesznek utalást, amelyben Dobó Istvánt gyűlölködő, s irigy ellenségei akarták tönkre tenni, de amelynek hazug vádjai alól az igaz jellemű férfiú teljesen tisztázta magát. A tumba felett, mint fedőlap. egy négyszögletes márványtábla volt, Dobó Istvánnak életnagyságú relief-szobrával. Nagy sajnálkozással kell megállapítanunk a tényt, hogy ezt a ritka történelmi műemléket, nem tudni mikor, és mi okból, de mindenesetre kíméletlen kegyeletsértéssel szétszedték, a tumba fedőlapját Dobó szobrával a templom külső oldalán, egy fülkébe falazva helyezték el, a négy oldallapból pedig a mai napig is fennálló két mellékoltárt készítettek. A kegyeletsértésnek további folytatása volt 1833-ban, amikor is Pyrker egri érsek kívánságára. de a község tiltakozása mellett a tumba fedőlapját Dobó István szobrával — a hagyomány szerint — éjnek idején Egerbe vitték, s az egri várkápolnában helyezték el, ahol máig is őrzik. Dobóruszka hiába követelte vissza később jogos tulajdonát. Amikor 1914 tavaszán a templombővítés alapjainak ásása, s részben a régi templom falainak lebontása megkezdődött, azon terv és óhaj merült fel, hogy Dobó István hamvait a templom alatti földrétegekben felkutassák. 1914. július 21-én utazott ide dr. Varjú Elemér, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, dr. Gaspa- retz Géza, archeológus kíséretében, aki több napon át végzett itt kutatást. Megindult az ásatás, keresés, de mielőtt még befejezték volna, ránk szakadt a világháború istenítélete, s a kutatás folytatása jobb időkre halasztatott. Ugyanebben az időben, s ezzel kapcsolatban indult meg a másik nagyszabású mozgalom is, hogy a község visszaszerezze Egerből drága kincsét, s Dobó István sírja felett visszaállítsa, rekonstruálja az eredeti szerkezet szerint a művészi síremléket. Ungvár megye képviselete Dobóruszka kérelmére felterjesztést intézett Heves vármegyéhez, Eger városához, s az egri érsekhez, erélyesen követelve a Dobó- emlék visszaadását. Egerben erős hírlapi vita indult meg, mind a mai napig tisztázatlan kérdés körül, hogyan került a Dobó-emlék Egerbe, s kit illet meg a műemlék-részlet. Pozitív eredménye nem lett a mozgalomnak. Eger városa a vármegyéhez intézett, válasziratában Dobó István hamvait is Eger részére követelte Dobóruszkától. A további mozgalomnak azután, mint sok minden egyébnek, jó időre véget vetett a világháború ... Eddig szólt Béni bácsi történelmi meséje. Azóta újabb évtizedeket szült az Idő, és a történelmi emlékezetkiesésben szenvedő világunkban élők már alig-alig kutatják, firtatják ezt a történetet. A lélek halhatatlanságában hívő misztikus Gárdonyi remekművének, az Egri csillagoknak olvasása közben képzeletünk teremtő erejével zarándokoljunk el Dobó István földi és égi „kúriájába”, bárhol legyen is az. Lejegyezte: Korcsmáros László
