Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. január 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 15 Elsősarban az iskolai testnevelést szolgálják A putnoki városi sportcsarnok hétköznapjairól e ,!?)b mint két, esztendőivel Vár4-*' ad’ták át a putnokii dnt°S* sportcsarnokot. Küz- lj„ere 1550 négyzetméter. ztios területe természete- íők '^evesebb. Az érdeklő­iá,u Szárnára csak így mond­Jak: 20X40-eS. w Elsősorban az iskolai WneVelést szolgáljuk — s>tm" ^ar9a Attila, a léte- nok 'ny vezetője. — A cser­ig ri'e®8e* 7-től délután 5- gvp, e sokszor még tovább ,erekzsiv.ajtói hangos. , Hány iskolával állnak falatban? toy-k ^z 1_es általánossal, 8jJ-“bá a Mezőgazdasági Di,, középiskolával és Gim- ^.‘urnrnal. Ez a két okta- l5e?.,ltltézimény nem rendel­tje elfogadható méretű tev tTle'' kanern csak úgy- . e2elt tornaszobával. ' Napi gyereklétszámuk? j . Eegaiáíbb hatszáz. Az k Párhuzamosan folynak. e(„ri. Körülnéztünk . . , Nincs lasztó függönyük. .falóban, ez még hlá- ksTr 8\ Persze ami késik, „ru múlik. A testnevelők asa|k”, mindent tatf°m:a,naik. Persze tagadha- kor n’ h°gy -a gyerekek oly- §onri„teyi?ást figyelik, így j .métáik elkalandoznak, ^kke^ ’hatásfoka némileg koljj. Tanórán kívüli, de is- 1 jellegű megbízatásaik? ko« ^ diáik,sportköri foglal­unk11^ is otthont A tanulóik .igazán iki- spop, körülmények között 'Öthatnak, mozog,hatnák. li/J~ ^ilyen nyomás neheze- r°kre az egyesületek, ek, vállalatok részéről? Xy ermószetesen nagy, hi- Pár a 'környéken — még lók — egyeduralko­^0htw8yunlk- Február 9-én ?2Öi tJ) végre átadják az Jgy y... arosi sportcsarnokot, Nk , . a 'közelmúltban ná- ^W^tszott Ózdi Kohász K^Sj'ar lóri' kézilabda • ?oril(S K'u.pa-találkozóhoz ^álítK megrendelésre sem ^i'k ,.tu*- Ami tehát az ü?, ’al°:n öröm, a mási- a kán^Po'itilk:a|i szempont- r'aiák • Megjegyzem, hogy i dig !®azán elfogadhatók, d'Ok <***« ezért is vol- v°hzóaik. H ^ jdrőbeíi tehát marad­iul felkérések . . . N Slffe. És ez így l^okna^®0, hliszen ,e8y aest kép ak az adott telepü- f ,,Volgáinla. Az esték ^.szakosztályi v; a pnds°'ke. Hozzánk jár­dái, rs°d'i Bányász ököl- h , tgiiv. KVSÉ ritmiilkus Mys*mnasztli,kázói, de ki. í^f triea!:S?POrt''a,ilk ®a'.Ínos «i^okii SSZuntek. Most a g>dáznramutfonó SE ké- (■*• Nem iólentik a minősé­kÍ?ái, váii,Z,á*ózunk el az c«rósek szövetkezeti s5o1 *m, így a ^ 0*1'aseim üres. igazán rangos 1/1 bonyolítottak tv, órs-Záü le®nehezehb ügy. tkfg ver* v'aIarnennyi csar- Í>a,l a^ny:bó^ áll. Egy- tot1'tí,zervioiaiZt>v1etsó&ekkel, a kÍVÍSk uók Szóval har- kij Vesk(»c, ’. h°Sy nézőinknek Ív., l tudjunk. Persze ^5 Putn itró,n‘ny,a;l indu- C%esttft?ok messze van Ä Ä . de még Ms_ Seriek u'?cs szállodánk. Kulönlfeges látni­valóink. Így a környékre, a helyi igényökre koncentrá­lunk. Évente 4—5 amatőr teremlabdarúgó-tornát írunk ki, és ezekhez igyekszünk szponzorokat szerezni. Rend­szeresek a bajnoki kézilab- da-méríkőzések és -kupák, valamint a tömegsport jelle­gű lábtenisz- és pingpong­versenyeik, amelyek a csalá­dok számára jelentenek hét­végi kínálatot. Ezen a vasár­napon pedig autómodellező viadalt láthatnak a hozzánk betérőik. — Hány milliós a költség- vetésük? — Valamivel kevesebb mint négy, és természetesen tanácsi, újabban pedig ön- kormányzati eredetű fo­rintokról van ,szó. Saját erő­ből 2—300 ezret szedünk össze. Takarékoskodunk, nem szórjuk a pénzt. Ennek köszönhetjük, hogy már rendelkezünk lelátóikkal. Az emeleten 300, a küzdőtér mellett pedig 200 nézőt tu­dunk leültetni. Ha az álló­helyeket is beszámítjuk, csaknem ezer szurkolót fo­gadhatunk. Eredményjelző­vel is dicsekedhetünk, a szerkezetet szintén a nyitás óta állítottuk „hadrendbe”. — Tapasztalatcsere? — Értem. Voltam, vol­tunk Miskolcon, Bnesen, Mezőkövesden és más, me­gyén kívüli városok csarno­kaiban is. Valamennyi veze­tő, igazgató hasonló gon­dokkal küzd, mint mi Put- nokon. Drágul az üzemelte­tés, egyre nehezebb rangos eseményeket szervezni. Mert senki nem akar vidékre utazni, kiváltképpen Buda­pestről nem. Tehát a vidéki kis csarnokok vonzáskörze­tükben tölthetnek be sajátos szerepet. — Személyzeti létszámuk? Csekély. Mindössze tí­zen dolgozunk itt, főállásban pedig csak heten. Ebben ,már benne van a pénztáros, az adminisztrátor, a gondnok és a vezető is. Terveik, elképzeléseik? — A hagyományos torná- -a.1 mindenképpen meg­őrizzük, sőt amennyiben le­het, továbbfejlesztjük Gon­dot fordítunk ,a külső-belső csinosításra, még szorosabb kapcsolat kiépítésére törek­szünk az önkormányzattal, az oktatási intézményekkel és az egyesületekkel. Kolodzey Tamás Lendl—Becker döntő Melbourne-ben az auszt­rál nyílt teniszbajnokságon Ivan Lendl nem járt úgy, mint hölgytársa, Steffi Graf. A férfi bajnoki cím védője nem botlott meg a döntő előtt, lehetősége lesz címe megvédésére. A csehszlovák sportoló az első helyen kiemelt svéd Stefan Edberg ellen lépett pályára és ötjátszmás, ha­talmas csatában diadalmas­kodott. Lendl az elődöntő­ben 6:4, 5:7, 3:6, 7:6, 6:4 arányban nyert. A másik elődöntőben Boris Becker verte a „kis” McEnroe-t, így a német sportoló lesz Lendl ellenfele a vasárnapi fináléban. Beckernék könnyebb dolga volt, a szőke német 6:7, 6:4, 6:1, 6:4 arányban dia­dalmaskodott. A nőiknél nem kis meglepetésre dön­tőbe jutott, Gráfot búcsúz­tató csehszlovák Novotna párosban is finalista lett, oldalán az amerikai G. Fernandezzel. Ellenfelük a Fendick, M. Fernandez duó lesz. Csak röviden... TÉVESEN jelent meg pénteki sportműsorunkban a hét végi asztalitenisz-ver­seny színhelye. A Borsod megyei újonc és serdülő bajnokságra vasárnap 9 órá­tól a hejőcsabai sportcsar­nokban kerül sor. TEGNAP JÁTSZOTTA LE soron .'következő bajnoki mérkőzését a Hejőcsabai Cement Rt. SC élvonalbeli férfi röplabdacsapaita. A csabaiak a Fazekas utcai általános iskola tornater­mében fogadták a Zala­egerszegi TE gárdáját. Mi­vel a találkozó lapzártakor még tartott, így az ered­ményt hétfői számunkban közöljük. KIJELÖLTÉK a ritmikus sportgimnasztikai válogatott keretéket. Ebben az évben a felnőtt kéziszer csapatban Tóth Sz., egyéniben Demkó lEmese került a keretbe. Az ifjúsági kézi szer csapatban Rádóra számítanak. Mind­hárman a Kazincbarcikai Vegyész sportolói. Áz egyiknek sikerült Az Amerikai Atlétikai Szövetség (TAC) nem ke­gyelmezett Randy Barnes- nalk, a súlytökés világcsúcs­tartójának. A 24 éves atlé­táról tavaly augusztusban, egy malmöi versenyen ki­derült: doppingolt. Ezért versenyzési jogát mind a TAC, mind pedig a nemzet­közi szövetség, az IAAF felfüggesztette. A TAC illetékes bizottsá­ga a héten tárgyalta a súly- lökő fellebbezését. A testü­let tagjai erre a következ­tetésre jutottak: „Mr. Bar­nes nem tudta bizonyítani, hogy a doppingellenőrzés nem volt szabályos”. A szö­vetség ezért nem tehet mást, mint hogy elfogadja az IAAF szankcióját, így az ügy jelenlegi állása szerint a sportolóra kétéves eltiltás vár, tehát kénytelen lesz lemondani az idei, tokiói világbajnokságról és a jövő évi barcelonai olimpiáról. Hogy milyen eredménnyel zárul Barnes „háborúja” a szövetséggel, nehéz megjó­solni. Honfitársa, Henry Marsh például szinte sport­történelmi jelentőségű „győ­zelmet aratott” egy New York állambeli bíróságon a TAC felett. A 3000 méteres akadályfutás világklasszi­sát tavaly januárban tiltot­ták el a versenyzéstől, mi­vel nem jelent meg időben a hivatalosan elrendelt doppingvizsgálaton. A vete­rán, 36 esztendős futó sem fogadta el a büntetést, s vétlenségét azzal indokolta, hogy az ellenőrzésre nem kapta meg időben a felszó­lítást. A TAC nem adott helyt a tiltakozásnak. „Nem faragom saját szobromat” Belső kényszer jeleni" hajtóerői" Perén?!, Radácsi, Dajka, Gyepes, Sziráczki. A nevek egy-egy korszakot jelentenek a honi salakmotorozás történetében. Esztendőkön ke­resztül birtokolták a koronát, sok sikert értek el, s letették névjegyüket a nemzetközi poron­don is. Az utóbbi években egy vékonydongájú deb­receni sportoló viszi a zászlói. Vele-mellette felnőtt egy jelentős erőt képviselő generáció, amelynek tagjai zsebükben hordják a marsall- botot. Minden adottságuk megvan a sikeres pályafutáshoz. És mégis..., a tanári katedrán immár nyolc éve Adorján Zoltán foglal helyet. ■- Csináljunk egy gyors leltárt! Volt már ilyen sikeres éve?- Számszerűleg, valóban a tavalyi a legjobb, hiszen Tihanyival bronzérmesek lettünk a páros világbajnokságon, egyéniben harmadszor sze­repelhettem a VB-fináléban, s megnyertem nyolcadik magyar bajnokságomat. Csakhogy mégsem ennyire egyszerű kimondani, hogy to­ronymagasan ez a legtöbb. Mert amikor 1985- ben harmadik lettem az Európa-bajnoki dön­tőben, s első ízben jutottam a VB 16-os me­zőnyébe, akkor az jelentette a csúcsot.- Akkor hadd fogalmazzak úgy: lehet ezt fokozni, emelhető a mérce?- Természetesen. A magyar bajnoki cím so­ha nem biztos. Az első négy ember között rendre kiélezett harc dúl, 1990-ben sem hullott az ölembe könnyen az aranyérem. Egyébként érdekes dolog ez . . . Az első azért volt nehéz, mert egy korábban elismert, sok sikert elért, neves sportolót kellett letaszítani a trónról. A szuflkolók már megszokták, elfogadták az akko­ri állapotot, de mindig akadnak, akik egy nagy sorozat után változást, új arcot szeretné­nek. Az elsőségnek örültem, aztán lassan kezd­tem megszokni, hogy én vagyok a hazai világ tetején. Később mindig célokat tűztem ki ma­gam elé. Túl akartam szárnyalni Sziráczki. Ist­vánt, aki hatszor végzett az élen. Ez sikerült. Mostanában azzal a gondolattal kacérkodók, hogy a tíz nagyszerű szám . . .- Minek tulajdonítja az immár nyolc éve tartó nagy menetelést? Van ebben része an­nak, hogy saját lábára állt, önálló salakmo­toros klubot alakított?- Nézze, nagyon sok munkával jár, de ugyanakkor remek érzés. Huszonnyolc eszten­dős koromig mindig fogták a kezemet, s meg­mondták, hova menjek, mit csináljak. Igazából soha nem mondhattam magam önállónak. Most alapvetően megváltozott a helyzet. Készülök, versenyzek és menedzselek. Ebben benne van az időpont-egyeztetéstől kezdve az utazásig minden.- Felmerül a kérdés: mi lehet a következő lépcsőfok Adorján Zoltán számára. Sokszoros bajnok, VB-döntős, amit a sportágról tudni kell, annak a birtokában van. Szóval, mi az, ami vezérli?- Amikor megalakítottam az Adorján Speed­way Klubot, a nulláról startoltam. Most elége­dett lennék, ha a jelenlegi szintet 1991-ben is sikerülne tartani. Ez a sportág sok pénzt igé­nyel, nagyok a költségek, a kiadások. A tél azért hasznos, mert ilyenkor megszervezem a programomat. Sok levelet küldtem Európa több országába, hamarosan összeáll a menetrend. Sajnos, a hazaiak nem könnyítik meg a hely­zetemet, mert arra a mai napig nem kaptam választ, hol akarnak indítani a világbajnoki so­rozaton. A csúcson megítélésem szerint, a szi­tuáció tartja az embert.- Erről egy kicsit bővebben, ha lehet...- Szeretne nyerni. A nemzetköziken, meg a VB-futamokon az is jó, ha nincs nagyon a vert mezőnyben. A hazai versenyeken viszont kizá­rólag a győzelem, a presztízs inspirál. Saját magamnak az nem eredmény, hogy hatodik­ként fejezek be egy vetélkedőt.- Ez belső indíttatásból fakadó érzés, ha úgy tetszik, követelmény?- így is mondhatjuk. Ambíció, becsvágy, a siker utáni vágyakozás.- Meg lehet szokni ezt az állapotot?- Nem. Unalmassá soha nem válhat, nyerni minden esetben fantasztikus érzés.- És a népszerűség?- Az is jó. Sok mindenre. Megtudja például az ember, kik az igazi barátai. Ha nem jön Érdeklődők, rajongók, kíváncsiskodók gyűrű­jében ... Most éppen „vallatják” a királyt. Fotó: Mák be egy verseny, sokan csóválják a fejüket, uj­jal mutogatnak. Szerencsére, akadnak, akik az ilyen esetekben is mellettem maradnak. Szá­momra ő|k az értékesek.- Ha elmarad saját várakozásától, hogyan dolgozza fel a történteket?- Töprengek, elemzek. S van úgy, hogy nem jutok semmire. Előfordult: minden klappolt, ment a motor, mégsem jött össze. Engem za­var, ha nem tudom legalább magamnak meg­magyarázni az okát. Ezek a kérdések soha nincsenek lezárva. Részben talán ezek a medi­tációk, elmélkedések is nyomnak valamit a lat­ban.- Ónálló a klub, de pályával nem rendel­kezik. Hol gyakorol?- A Hajdú Volántól bérelek. Hamarosan le­ülünk, s megbeszéljük, hogyan fizetünk. Arra a debreceni egyesületnek is szüksége van, hogy jó versenyek legyenek a városban, s azon én is rajthoz álljak. Ez egy kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolat, s reményeim szerint mindkét fél jól jár, profitálhat belőle.- Tanácsolja másoknak is a függetlenedést?- Ez fogas kérdés. Nincs rá recept. Az egyik­nek érdemes, a másiknak a biztos bukás. Ne­kem abban volt előnyöm, hogy ismerték a ne­vemet, tehát nem kellett elfogadtatnom magam külföldön. Egy zöldfülű újonc semmiképpen ne vágjon bele, de egy-egy leleményes fickó azért nekifuthat.- A miskolci díjkiosztón kapott egy szerző­dési ajánlatot a Motor Revue-től. Aláírja?- Alaposan át kell tanulmányoznom. Első ol­vasásra nem tűnt rossznak, így valószínűleg odakanyarítom a nevemet a végére. Tudja, ma a szponzorok a legértékesebbek. Számomra a Topán a biztos háttér, tavaly egyébként hat céggel álltam üzleti kapcsolatban. Nem lenne baj, ha sikerülne emelni a számukat, s főleg a támogatásra szánt összegeket.- Árulja el, mi az, amit ennyi, élvonalban töltött esztendő után fel tud mutatni Magyar- ország első számú salakmotorosa?- Elégedetten tekinthetek vissza a megtett útra. Korántsem esek hasra önnön nagyságom előtt, s nem faragom saját szobromat sem. De: van egy nélkülözhetetlen, s nyugodt családi hátterem. Szép házban lakom Debrecenben, s van egy tizenegy, éves Golfom. Igaz, ezt sze­retném kicserélni, kis buszt akarok venni, mert az utazásaim másképpen nem oldhatók meg. Eddig mindig kölcsönkértem az ismerősöktől, ám ez aligha maradhat tartósan így. Doros László

Next

/
Thumbnails
Contents