Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 26., szombat „Bajaink kulturális eredetűek Beszélgetés Utry Attilával — Utry Attila költő? Irodalomszervező? Népművelő? — Elsősorban alapító típusú embernek érzem magam. Az ilyenek véleményük miatt gyakran kerülnek konfliktusba a más felfogású személyekkel, intézményekkel. Az alapító típusú emberek képesek arra, hogy szintetizáljanak, összefoglaljanak irányvonalakat, új önálló gondolatokkal álljanak elő. Az ilyen 1 emberek tudják, hogy a jövő más lesz, mint a jelen. A nem alapító típusúak azt hiszik, a holnap is olyan lesz, mint a ma. — Ezt nehezen tudom elképzelni ... — Hogy világosabb legyek: a tervezésben is jól elkülönül ez a két irányzat, az egyik a működésre tervez, amit aztán konzervál. Ez a mechanizmus működött nálunk hetven évig. A másik típus fejlődési irányokat kíván összefoglalni, nem a működésre, hanem a fejlesztésre tervez. — Tehát alapító típusú költő? Irodalomszervező? Népművelő? — Főfoglalkozásom szerint 1989 óta a Szakszervezetek Rónai Sándor Művelődési Központjának vagyok az igazgatója. A művelődési házi alaptevékenységeken túl támogatjuk a kísérleti és tradicionális művészeti kezdeményezéseket, a modern keresztény zenei irányzatokat, á Prológus Színházi Alapítványt, az Avas táncegyüttest... A hivatásomat valahol a művészeti és a tudományos élet viliágában határoznám meg. Irodalomszervezéssel és a tudományos életben a kultúraelmélettel foglalkozom. Ebből doktorálok a stockholmi Nemzetközi Humán Kulturális Akadémiánál. A kultúraelméleti megállapításaimra nemzetközileg is felfigyeltek. A disz- szertációm címe: Kultúránk hiteléhez. Gondolatok, tézisek a művelődés-ökológiáról. — Mit jelent a művelö- désökológia? — Ez annál bonyolultabb, hogy néhány mondatban elmagyarázzam. Erről sorozatot lehetne írni. A műve- iődésökológia multidiszciplináris önszabályozó rendszer, a humán tudományok forrása, olyan elmélet, amelynek célja a kulturális újjászületés elindítása. Vallom, hogy a bajaink kulturális eredetűek. Eddig a politika és a gazdaság mögé kényszerült a kultúra. Mindig azt hallottuk, hogy előbb legyünk túl a gazdasági nehézségeken, aztán jöhet a művelődés, az oktatás. És most a kultúra benyújtotta a számlát. Látjuk az eredményt: lelkileg megnyomorított, depressziós emberek, veszteséget termelő vállalatok. Aurelio Peccei, a Római Klub néhai elnöke mondja: „Ha nem emelkedünk ki a zűrzavar, a viszály, a kicsinyesség pocsolyáiból, a jövő nyomorúságos, a világ elviselhetetlen lesz”. Művelődésökológiai társaságunk is az ő nevét viseli. Ennek a közösségnek az a legközelebbi célja, hogy létrejöjjön Miskolcon a Művelődésökológiai Intézet. Ezen beliül a kulturális újjászületés érdekében képeznénk művelődéskutatókat, művelődésökológusokat, művelődészervezőket, művelődésvállalkozókat... — Mint népművelő, igazgató, hogy látja a jelenlegi művelődési hálózat helyzetét? — Ez a ház a szakszervezeteké, ha ennek működtetéséről, fenntartásáról lemond a gazdája, megszakad egy évszázados folyamat. Olyan exlex állapot jön létre, amiben csak egyetlen lehetőségünk marad, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat. Azt hiszem, az új államigazgatás és a kormány nem gondolta végig, hogy mit kezdjen az általa sztálinistának bélyegzett „szellemi ínségkonyhákkal”. Tudománytalan, leegyszerűsített vélemények jelentek meg a magyar művelődési intézmény- hálózatról. Mindent lehet tenni a művelődési házakkal, csak azt nem várhatják el, hogy tartsák el önmagukat. Van tehát okunk pesszimizmusra, de legalább ilyen erős késztetésünk a túlélésre is. — Milyen szerepet szánna a jövőben a mai intézményeknek? — Először is szükség van megfelelően képzett szakemberekre, ha felépül az új hálózat, nem biztos, hogy az diszkontinuiis lesz a mostanival. De amíg láthatóvá nem válik a kulturális újjászületés, addig csak hasonlatokkal és elhallgatásokkal! tudok válaszolni. — Alapító típusú ember. Beszéltünk már a Művelődés ökológiai Társaságról, vegyük most sorra az „alapításait”! — Ezeket nem egysze- mélyben én alapítottam, de ctt voltam az elindulásnál. A hetvenes évek elején megalapítottuk Miskolcon a neofita ortodox keresztény egyházi közösséget, a Kelet irodalmi és közművelődési alkotócsoportot, alapító tagja vagyok a Mliskolci Bölcsész Egyesületnek. Ezek az alapítások mind reálutópisztikusak volltak. — Ezt nem értem. — Nagy célokért történtek az alapítások, láttuk, hogy a bajaink nagyok, ez a realitás, és, ha felkészültségünk hiányos, akkor csak utópisztikus megoldásokban gondolkodhatunk. Két választásunk van: vagy elcsökevényesedünk, vagy nem is sejtett magasságokba emelkedhetünk. Azokkal a reáílutópisztikusokkal értek egyet, akik az emberiség válságát súlyosnak, de nem kilátástalannak vélik. — Nemrégiben jelent meg a Megtűrt Kelet című könyve. Részletesen elemzi az alkotócsoport történetét, eddig elért eredményeit. Tizenhét évvel ezelőtt, milyen céllal hozták létre a közösséget? Az írás magányos tevékenység, irodalmi csoportosulások inkább egy-egy folyóirat körül alakulnak ki. Miért volt szükség a Keletre? — A hetvenes években a magyar irodalom, és általában a művészetek, a kultúra egy párt propagandájának volt alárendelve. Ilyen helyzetben a szerves fejlődés megkérdőjeleződik. Szükségét éreztük a műhelymunkának, hogy kapjunk valamilyen kontrollálást. A Keletben nem írni, hanem gondolkodni tanítottuk magunkat és egymást. Ha van az elismert és el nem ismert sikereink mellett hiányosságunk, az az, hogy nem alakult ki a kritikai műhely. Ennek az okait nem a Keletben, hanem az irodalomoktatásban, az irodalomtudományban, lényegében a diktatúrában kell keresni. Ennek ellenére születtek értékek a Keletben is. A tizenhét év alatt három antológia, ti- ; zenkét önálló kötet jelent meg a Kelet tagjaitól. Eb- j ben vannak a Kelet könyvek sorozatban és más kiadóknál napvilágot látott munkák is. — Kő a nyelv ailatt címmel jelent meg 1987-ben önálló verseskötete. Beszéljünk most a költő Utry Attiláról! — Én soha nem voltam sem „költő”, sem „király”. Sokkál - inkább alapítónak, irodalomszervezőnek érzem magam. Tudok még verset írni, de mostanában tudományos munkával foglalkozom. — Mindig úgy képzeltem, hogy verset írni muszáj, ki- kivánkozik a költőből... — Nincs igazán vershallásom, bár tudom, hogy miért jó, vagy rossz egy vers, egy bizonyos formába öntött gondolat. írásaim között a versek inkább vallási, filozófiai, morális elemzések, ezekből próféciák, dallamok születnek. Nincs szinkronban a retorikus mondanivaló a formával. Ez a tartalom nem bírja a kötött beszédet, ha reáakadnék a megfelelő kifejezési módra, akár új lírai műfajt alapíthatnék. A költőn én olyan meditatív- kritikai magatartást értek, ami állandóan perben van a világgal és önmagával. Ilyen értelemben mégis csak költőnek érzem magam. Filip Gabriella J Egyiptomi mozaik. Balázs János a Mini Galériában Egy emlékkiállítás emlékeiből „Mennyien jönnek hozzám ! különlegességéket leső dőre emberek / akiknek ez a szemtelen J kíváncsis- kodás / juttat kenyeret j Írjanak rólam / mindent ami csak nékik / jólesik: / füvet, fát, bokrot, eget / és én ezen örülni [ azért fogok, mert túléltem / azt, ami bennük / megkopott”. Talán, ha ismerjük Balázs János eme versét-gondola- tát, azon az 1972-es novemberi délutánon nagyobb izgalommal indulunk felkeresésére. Lehet, fiatalságunk és kíváncsiságunk akkor sem vett volna tudomást „tolakodó” voltunkról, hiszen mi nem akartunk írni róla. Mire betonházaik, belvárosi épületmonstrumok között fölballagtunk a salgótarjáni Cigánydombra, bizony jócskán szürkülni kezdett. Szomszédok méregettek a földhözragadt putrik előtt, igazították útba. Balázs János, a törékeny, csontos, izzó-fürge szemű ember a küszöbön fogadott. Faggatta jövetelünk okát, célját. Akkor enyhült meg, mikor hallotta, messzi vidékről jöttünk a városba, hogy néhány napig verseljünk, verset mondjunk ... Zsúfolt világba vezetett a házigazda. Valóságosan és képletesen is. Az egyembe- res konyhában és a szobában képek képek hátán virultak. Átsütöttek a színék a homályon. A „mester” megszánt bennünket. Kiválogatott tíz-tizenöt festményt, kirakta a kunyhó ,elé. Ott jobban szemügyre vehetjük. Hogy aztán jól láttuk-e Balázs János mindazt ami szemmel befogható volt, azt máig kétlem, visszaidézve most gunyorosan sem bántó hang- ját-kacaját, kézzel közölt jeleit. Belecseppentünk ott és akkor egy színesen rejtelmes világba, ,s azonnal megfejteni, magyarázni akartuk ... ... a konyhába visszaköltözve újabb ’ „utazásiban” volt részünk. Kinyílt egy nagy láda, versek, elbeszélések hamzsegtek elő ... Ennek az 1972-es, novemberi délutánnak az emlékei kavarognak most bennem Miskolcon, a Mini Galériában. Az 1977-ben. elhunyt Balázs János eredeti festményei mellett fotók, másolatok: képek és költemények, írások eleven világa fogadja a látogatót. Képeinek ,mél- tatói szerint a lét -rejtélyén töprengő hajlama, fantasztikumok iránti vonzalma inspirálta vízióinak megfesA gyógyulás reményében FELHÍVÁS PEDAGÓGUSKOLLÉGÁKHOZ, DIÁKOKHOZ, EMBERTÁRSAINKHOZ! Az Ormosbányai Körzeti Általános Iskola, a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium, az Izsófalva Nagyközség önkormányzata és a Pedagógusok Szakszervezete iB.-A.-Z. Megyei Szervezete alapítványt hozott .létre Pores Levente ormosbányai lakos, ,1.8 éves gimnáziumi tanuló külföldi gyógykezelésének elősegítésére. Pores Levente kiváló előmenetelő, IV. éves gimnazista, aki tragikus baleset következtében gerincsérülést szenvedett, melynek következtében teljesen lebénult. Szülei mindketten átlagos jövedelmű, köztiszteletben álló pedagógusok. Súlyosbítja helyzetüket, hogy az édesanyát röviddel a baleset előtt agydaganat miatt műtötték. Saját .erőből, a gyógyításhoz szükséges anyagiakat a család nem tudja előteremteni. Remény van arra, hogy külföldön történő műtéttel, vagy rehabilitációval eredményt lehet elérni a fiú gyógyulásában. Kérjük a pedagógustársadalmat, a diákokat, vállalatokat, az üzeméket, a volt pataki diákokat, hogy legyenek segítségére a nagybeteg fiúnak. Lehetőségeikhez mérten nyújtsanak anyagi támogatást Pores Levente gyógyításához. Bízunk emberi együttérzésükben, és a nemes ügyért történő ösz- szefogás eredményességében. 'Felajánlásukat kérjük, hogy az Országos Takarékpénztár Kazincbarcikai Fiókjánál, a 654-40-990-as számú számla javára szíveskedjenek befizetni. Segítségüket, együttérzésüket előre is megköszönjük. Az alapítvány nevében a Pedagógusok Szakszervezete B.-A.-Z. Megyei Szervezete Érettségizők " felvételizik Az idén a közös ir.®?L. érettségi-felvételi V]%i' május 20-án és ,21-én Ktff nek. Május 20-án, ,evt írják fizikából, délután miából és a gazdasági ^ sőoktatásd intézményeik®® jj- lenilkezett tanulók malterul- kából a közös érettség1' $ vételi dolgozatot. délelőtt matematikából, gyufán pedig biológia ían, W ból írják meg dolgozat® .a jelentkezőik. gíá' A biológia tantárgy jóimon kérhető anyagát a. fl?- sőóktatási Felvételi TáJé'altató 1991. című kötet mázzá. Minden vizsga2 ugyanazt a feladatsort megoldania, függetlenig a. tói, hogy melyik felsőok^ti si intézménybe jelenik® jj- illetve milyen közép!® ban érettségizek. } A fizilka feladatsor tavalyihoz hasonló őss :télű: öt kérdés egységgé' hatodik kérdés azonban jfi. lehetőség közül válas^k^ A kémia és a mat«11’ feladatsorok egységesedné' A felsőoktatási nyekbe pályázó közép1®^# sok Miskolcon, a könyvesboltban szere2 t be a . jelentkezési lap0* tésére . . . Képeinek gon do' tisága bonyolult, sejtéig' ' homályos jelképekkel tUj. delt... Színfan'táziája l'en^ kívül gazdag és egyéni. • ■ így vélik méltatói. — » ton mondhatjuk, hogy iBa János az első, Magyarod",, gon élt cigány naiv fes1:L. — hallottuk a kiállítás nyitóján. És mit írt Balázs felfedezésének — 1971 második évében? — ’’"fel- zék mep, hogy én. ilyen / -| ruházott hatalommal, er° közel négy évig tartó kálkodással mit és rne^w, tudtam adni a világ110 ^ Nézzék meg, mi az, amÜ ^ látok a csodás világbet11 . törekedő emberének kü2®, mében, a fejlődő felvi zásban. Sokan azt 1°® j beszélni, hogy én «era való élet színmását ö®a, Elelnlcezőleg, annak tott torzultát. Nekem okoznak zavart, hogy > töményeim visszás ábráz0-,f ak, mert a fő alap ben^, önvilágunkból és önélei« bői ered.” n ßfl* El kell .menni erre az Q\, lékkiállításra: nézni és vasni. A cím: Miskolc, Galéria (Kossuth L. U- .j, A kiállítás 1991. február * ig látogatható, naponta * jj 16 óráig, szombaton 1”"^ óráig. (Vasárnap zárva.) (t. n. JJ
