Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 26., szombat „Bajaink kulturális eredetűek Beszélgetés Utry Attilával — Utry Attila költő? Iro­dalomszervező? Népműve­lő? — Elsősorban alapító tí­pusú embernek érzem ma­gam. Az ilyenek vélemé­nyük miatt gyakran kerül­nek konfliktusba a más fel­fogású személyekkel, intéz­ményekkel. Az alapító tí­pusú emberek képesek ar­ra, hogy szintetizáljanak, összefoglaljanak irányvona­lakat, új önálló gondolatok­kal álljanak elő. Az ilyen 1 emberek tudják, hogy a jö­vő más lesz, mint a jelen. A nem alapító típusúak azt hiszik, a holnap is olyan lesz, mint a ma. — Ezt nehezen tudom el­képzelni ... — Hogy világosabb le­gyek: a tervezésben is jól elkülönül ez a két irány­zat, az egyik a működésre tervez, amit aztán konzer­vál. Ez a mechanizmus mű­ködött nálunk hetven évig. A másik típus fejlődési irá­nyokat kíván összefoglalni, nem a működésre, hanem a fejlesztésre tervez. — Tehát alapító típusú költő? Irodalomszervező? Népművelő? — Főfoglalkozásom sze­rint 1989 óta a Szakszerve­zetek Rónai Sándor Műve­lődési Központjának vagyok az igazgatója. A művelő­dési házi alaptevékenysé­geken túl támogatjuk a kí­sérleti és tradicionális mű­vészeti kezdeményezéseket, a modern keresztény zenei irányzatokat, á Prológus Színházi Alapítványt, az Avas táncegyüttest... A hi­vatásomat valahol a mű­vészeti és a tudományos élet viliágában határoznám meg. Irodalomszervezéssel és a tudományos életben a kultúraelmélettel foglalko­zom. Ebből doktorálok a stockholmi Nemzetközi Hu­mán Kulturális Akadémiá­nál. A kultúraelméleti meg­állapításaimra nemzetközi­leg is felfigyeltek. A disz- szertációm címe: Kultú­ránk hiteléhez. Gondolatok, tézisek a művelődés-ökoló­giáról. — Mit jelent a művelö- désökológia? — Ez annál bonyolultabb, hogy néhány mondatban el­magyarázzam. Erről soro­zatot lehetne írni. A műve- iődésökológia multidiszcip­lináris önszabályozó rend­szer, a humán tudományok forrása, olyan elmélet, amelynek célja a kulturális újjászületés elindítása. Val­lom, hogy a bajaink kultu­rális eredetűek. Eddig a politika és a gazdaság mö­gé kényszerült a kultúra. Mindig azt hallottuk, hogy előbb legyünk túl a gazda­sági nehézségeken, aztán jöhet a művelődés, az okta­tás. És most a kultúra be­nyújtotta a számlát. Látjuk az eredményt: lelkileg meg­nyomorított, depressziós emberek, veszteséget ter­melő vállalatok. Aurelio Peccei, a Római Klub né­hai elnöke mondja: „Ha nem emelkedünk ki a zűr­zavar, a viszály, a kicsi­nyesség pocsolyáiból, a jö­vő nyomorúságos, a világ elviselhetetlen lesz”. Műve­lődésökológiai társaságunk is az ő nevét viseli. En­nek a közösségnek az a legközelebbi célja, hogy létrejöjjön Miskolcon a Művelődésökológiai Intézet. Ezen beliül a kulturális új­jászületés érdekében ké­peznénk művelődéskutató­kat, művelődésökológuso­kat, művelődészervezőket, művelődésvállalkozókat... — Mint népművelő, igaz­gató, hogy látja a jelenlegi művelődési hálózat helyze­tét? — Ez a ház a szakszer­vezeteké, ha ennek működ­tetéséről, fenntartásáról le­mond a gazdája, megsza­kad egy évszázados folya­mat. Olyan exlex állapot jön létre, amiben csak egyetlen lehetőségünk ma­rad, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat. Azt hiszem, az új államigazga­tás és a kormány nem gon­dolta végig, hogy mit kezd­jen az általa sztálinistának bélyegzett „szellemi ínség­konyhákkal”. Tudományta­lan, leegyszerűsített véle­mények jelentek meg a ma­gyar művelődési intézmény- hálózatról. Mindent lehet tenni a művelődési házak­kal, csak azt nem várhat­ják el, hogy tartsák el ön­magukat. Van tehát okunk pesszimizmusra, de leg­alább ilyen erős készteté­sünk a túlélésre is. — Milyen szerepet szán­na a jövőben a mai intéz­ményeknek? — Először is szükség van megfelelően képzett szak­emberekre, ha felépül az új hálózat, nem biztos, hogy az diszkontinuiis lesz a mostanival. De amíg látha­tóvá nem válik a kulturá­lis újjászületés, addig csak hasonlatokkal és elhallga­tásokkal! tudok válaszolni. — Alapító típusú ember. Beszéltünk már a Művelő­dés ökológiai Társaságról, vegyük most sorra az „ala­pításait”! — Ezeket nem egysze- mélyben én alapítottam, de ctt voltam az elindulásnál. A hetvenes évek elején megalapítottuk Miskolcon a neofita ortodox keresztény egyházi közösséget, a Kelet irodalmi és közművelődési alkotócsoportot, alapító tag­ja vagyok a Mliskolci Böl­csész Egyesületnek. Ezek az alapítások mind reálutó­pisztikusak volltak. — Ezt nem értem. — Nagy célokért történ­tek az alapítások, láttuk, hogy a bajaink nagyok, ez a realitás, és, ha felké­szültségünk hiányos, akkor csak utópisztikus megoldá­sokban gondolkodhatunk. Két választásunk van: vagy elcsökevényesedünk, vagy nem is sejtett magasságok­ba emelkedhetünk. Azokkal a reáílutópisztikusokkal ér­tek egyet, akik az emberi­ség válságát súlyosnak, de nem kilátástalannak vélik. — Nemrégiben jelent meg a Megtűrt Kelet című könyve. Részletesen elemzi az alkotócsoport történetét, eddig elért eredményeit. Tizenhét évvel ezelőtt, mi­lyen céllal hozták létre a közösséget? Az írás magá­nyos tevékenység, irodalmi csoportosulások inkább egy-egy folyóirat körül ala­kulnak ki. Miért volt szük­ség a Keletre? — A hetvenes években a magyar irodalom, és álta­lában a művészetek, a kul­túra egy párt propagandá­jának volt alárendelve. Ilyen helyzetben a szerves fejlődés megkérdőjeleződik. Szükségét éreztük a mű­helymunkának, hogy kap­junk valamilyen kontrollá­lást. A Keletben nem írni, hanem gondolkodni tanítot­tuk magunkat és egymást. Ha van az elismert és el nem ismert sikereink mel­lett hiányosságunk, az az, hogy nem alakult ki a kri­tikai műhely. Ennek az okait nem a Keletben, ha­nem az irodalomoktatásban, az irodalomtudományban, lényegében a diktatúrában kell keresni. Ennek ellené­re születtek értékek a Ke­letben is. A tizenhét év alatt három antológia, ti- ; zenkét önálló kötet jelent meg a Kelet tagjaitól. Eb- j ben vannak a Kelet köny­vek sorozatban és más ki­adóknál napvilágot látott munkák is. — Kő a nyelv ailatt cím­mel jelent meg 1987-ben önálló verseskötete. Be­széljünk most a költő Utry Attiláról! — Én soha nem voltam sem „költő”, sem „király”. Sokkál - inkább alapítónak, irodalomszervezőnek érzem magam. Tudok még verset írni, de mostanában tudo­mányos munkával foglalko­zom. — Mindig úgy képzeltem, hogy verset írni muszáj, ki- kivánkozik a költőből... — Nincs igazán vershal­lásom, bár tudom, hogy miért jó, vagy rossz egy vers, egy bizonyos formá­ba öntött gondolat. írása­im között a versek inkább vallási, filozófiai, morális elemzések, ezekből prófé­ciák, dallamok születnek. Nincs szinkronban a reto­rikus mondanivaló a for­mával. Ez a tartalom nem bírja a kötött beszédet, ha reáakadnék a megfelelő ki­fejezési módra, akár új lí­rai műfajt alapíthatnék. A költőn én olyan meditatív- kritikai magatartást értek, ami állandóan perben van a világgal és önmagával. Ilyen értelemben mégis csak költőnek érzem ma­gam. Filip Gabriella J Egyiptomi mozaik. Balázs János a Mini Galériában Egy emlékkiállítás emlékeiből „Mennyien jönnek hoz­zám ! különlegességéket leső dőre emberek / akiknek ez a szemtelen J kíváncsis- kodás / juttat kenyeret j Írjanak rólam / mindent ami csak nékik / jólesik: / fü­vet, fát, bokrot, eget / és én ezen örülni [ azért fogok, mert túléltem / azt, ami bennük / megkopott”. Talán, ha ismerjük Balázs János eme versét-gondola- tát, azon az 1972-es novem­beri délutánon nagyobb iz­galommal indulunk felkere­sésére. Lehet, fiatalságunk és kíváncsiságunk akkor sem vett volna tudomást „tola­kodó” voltunkról, hiszen mi nem akartunk írni róla. Mire betonházaik, belvárosi épületmonstrumok között fölballagtunk a salgótarjáni Cigánydombra, bizony jócs­kán szürkülni kezdett. Szom­szédok méregettek a földhöz­ragadt putrik előtt, igazítot­ták útba. Balázs János, a törékeny, csontos, izzó-fürge szemű ember a küszöbön fogadott. Faggatta jövete­lünk okát, célját. Akkor eny­hült meg, mikor hallotta, messzi vidékről jöttünk a városba, hogy néhány napig verseljünk, verset mond­junk ... Zsúfolt világba vezetett a házigazda. Valóságosan és képletesen is. Az egyembe- res konyhában és a szobá­ban képek képek hátán vi­rultak. Átsütöttek a színék a homályon. A „mester” megszánt bennünket. Kivá­logatott tíz-tizenöt festményt, kirakta a kunyhó ,elé. Ott jobban szemügyre vehetjük. Hogy aztán jól láttuk-e Balázs János mindazt ami szemmel be­fogható volt, azt máig két­lem, visszaidézve most gu­nyorosan sem bántó hang- ját-kacaját, kézzel közölt je­leit. Belecseppentünk ott és akkor egy színesen rejtelmes világba, ,s azonnal megfejte­ni, magyarázni akartuk ... ... a konyhába visszaköl­tözve újabb ’ „utazásiban” volt részünk. Kinyílt egy nagy láda, versek, elbeszé­lések hamzsegtek elő ... Ennek az 1972-es, novem­beri délutánnak az emlékei kavarognak most bennem Miskolcon, a Mini Galériá­ban. Az 1977-ben. elhunyt Balázs János eredeti festmé­nyei mellett fotók, másola­tok: képek és költemények, írások eleven világa fogadja a látogatót. Képeinek ,mél- tatói szerint a lét -rejtélyén töprengő hajlama, fantaszti­kumok iránti vonzalma inspirálta vízióinak megfes­A gyógyulás reményében FELHÍVÁS PEDAGÓGUSKOLLÉGÁKHOZ, DIÁKOKHOZ, EMBERTÁRSAINKHOZ! Az Ormosbányai Körzeti Általános Iskola, a kazinc­barcikai Ságvári Endre Gim­názium, az Izsófalva Nagy­község önkormányzata és a Pedagógusok Szakszervezete iB.-A.-Z. Megyei Szervezete alapítványt hozott .létre Pores Levente ormosbányai lakos, ,1.8 éves gimnáziumi tanuló külföldi gyógykezelé­sének elősegítésére. Pores Levente kiváló elő­menetelő, IV. éves gimna­zista, aki tragikus baleset következtében gerincsérülést szenvedett, melynek követ­keztében teljesen lebénult. Szülei mindketten átlagos jövedelmű, köztiszteletben álló pedagógusok. Súlyosbít­ja helyzetüket, hogy az édes­anyát röviddel a baleset előtt agydaganat miatt mű­tötték. Saját .erőből, a gyó­gyításhoz szükséges anyagi­akat a család nem tudja elő­teremteni. Remény van ar­ra, hogy külföldön történő műtéttel, vagy rehabilitáció­val eredményt lehet elérni a fiú gyógyulásában. Kérjük a pedagógustársa­dalmat, a diákokat, vállala­tokat, az üzeméket, a volt pataki diákokat, hogy legye­nek segítségére a nagybeteg fiúnak. Lehetőségeikhez mérten nyújtsanak anyagi támogatást Pores Levente gyógyításához. Bízunk embe­ri együttérzésükben, és a nemes ügyért történő ösz- szefogás eredményességében. 'Felajánlásukat kérjük, hogy az Országos Takarék­pénztár Kazincbarcikai Fiók­jánál, a 654-40-990-as számú számla javára szíveskedje­nek befizetni. Segítségüket, együttérzésüket előre is meg­köszönjük. Az alapítvány nevében a Pedagógusok Szakszervezete B.-A.-Z. Megyei Szervezete Érettségizők " felvételizik Az idén a közös ir.®?L. érettségi-felvételi V]%i' május 20-án és ,21-én Ktff nek. Május 20-án, ,evt írják fizikából, délután miából és a gazdasági ^ sőoktatásd intézményeik®® jj- lenilkezett tanulók malterul- kából a közös érettség1' $ vételi dolgozatot. délelőtt matematikából, gy­ufán pedig biológia ían, W ból írják meg dolgozat® .a jelentkezőik. gíá' A biológia tantárgy jói­mon kérhető anyagát a. fl?- sőóktatási Felvételi TáJé'al­tató 1991. című kötet mázzá. Minden vizsga2 ugyanazt a feladatsort megoldania, függetlenig a. tói, hogy melyik felsőok^ti si intézménybe jelenik® jj- illetve milyen közép!® ban érettségizek. } A fizilka feladatsor tavalyihoz hasonló őss :télű: öt kérdés egységgé' hatodik kérdés azonban jfi. lehetőség közül válas^k^ A kémia és a mat«11’ feladatsorok egységesedné' A felsőoktatási nyekbe pályázó közép1®^# sok Miskolcon, a könyvesboltban szere2 t be a . jelentkezési lap0* tésére . . . Képeinek gon do' tisága bonyolult, sejtéig' ' homályos jelképekkel tUj. delt... Színfan'táziája l'en^ kívül gazdag és egyéni. • ■ így vélik méltatói. — » ton mondhatjuk, hogy iBa János az első, Magyarod",, gon élt cigány naiv fes1:L. — hallottuk a kiállítás nyitóján. És mit írt Balázs felfedezésének — 1971 második évében? — ’’"fel- zék mep, hogy én. ilyen / -| ruházott hatalommal, er° közel négy évig tartó kálkodással mit és rne^w, tudtam adni a világ110 ^ Nézzék meg, mi az, amÜ ^ látok a csodás világbet11 . törekedő emberének kü2®, mében, a fejlődő felvi zásban. Sokan azt 1°® j beszélni, hogy én «era való élet színmását ö®a, Elelnlcezőleg, annak tott torzultát. Nekem okoznak zavart, hogy > tö­ményeim visszás ábráz0-,f ak, mert a fő alap ben^, önvilágunkból és önélei« bői ered.” n ßfl* El kell .menni erre az Q\, lékkiállításra: nézni és vasni. A cím: Miskolc, Galéria (Kossuth L. U- .j, A kiállítás 1991. február * ig látogatható, naponta * jj 16 óráig, szombaton 1”"^ óráig. (Vasárnap zárva.) (t. n. JJ

Next

/
Thumbnails
Contents