Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

1991. január 24., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 MODELLEK A LADA MÉLYÉRŐL ARANYMADÁR A HARISNYÁN RÓKÁT A BAMBINÓKNAK Deficites Önkormányzatok? forrásaiként, ha a közsé­geikben munkaalkalmak lesznek, és olyan vállalko­zók, munkavállalók, akik képesek adót fizetni. M. L.: — Mentségül szol­gálhat az önkormányzatok­nak az az SZDSZ-es javas­lat, miszerint a tanácsi ala­pítású vállalatok magánkéz­be adásakor a vételár 50 százaléka helyben marad. Ezek a vállalatok nagy zö­mében megyéi tanácsi ala- pításúalk, ezért a megyei közgyűlés kezébe kerülnek. Javaslom, hogy az értékesí­tésből befolyó pénzek ne akadjanak e'l egy megyei közgyűlési szinten, hanem 'kerüljenek a községi, váro­si önkormányzatokhoz. — Edelényben és környé­kén vannak-e nagyobb vál­lalatok? H. L.: — Nincsenek, a bányán kívül ez nem jel­lemző. — A közelmúltban az új­ságokban elmarasztaló cik­kek jelentek meg az or­szággyűlési képviselőkkel szemben, mivel az ország- gyűlés teljes ülésein több­ször üresek a széksorok. H. L.: — Azt hiányolom az újságokból, hogy az or­szággyűlésről nincsenek szakszerű, tágyilagos tudósí­tások. Kimerülnek az erről szóló írások a 'képviselői vi­selkedéssel kapcsolatos olva­sói megjegyzésekből. Tv-né- zőlk levelére nem tudnak válaszolni, .mivel nem is­merik, mit jelent a képvi­selői munka. Nemcsak az ülésteremben, hanem azon kívül sok más feladata is van egy képviselőnek. M. L.: — A parlament elleni állampolgári hangu­latról az a véleményem, hogy a parlament van most a színpadon, őt látják az ország lakói, a kormány pe­dig eldugva dolgozik. A képviselőnek ezt tudomásul kell vennie, és a választó­ikkal való találkozókon el kell mondania, miből áll a képviselő munkája. (zelei) tetszés ,,lev a metszés a Szikszói Állomi Gazdoság asza^'^ leben. A 92 hektáros területen MTZ-82-es t etszögéppel, Nobili Felco Star pneumatikus működtetett - metszöollókkal végzik a munkai. Foto: Fojtan Laszio Száz ember közül tíz • sem örül annak, ha gyűlésre, értekezletre, megbeszélésre hivja a fő­nök. Morgolódtak is tavaly emiatt a mezőkövesdi Ma­tyóház dolgozói, bedolgozói éppen eleget, de az évi utolsó közgyűlésre, a kará­csonyira már szívesen jöt­tek. Volt mit tenni a ka­rácsonyfa alá. A közös nagy fenyő és az otthoni apróbbak alá is. — Nagyon nehéz évünk volt, mert a tét sem volt akármilyen: együttmara­dunk, vagy széthullunk, ez volt a kérdés. Az együtt- maradáshoz folyamatos munka kellett és javuló bé­rek. Egyedül képtelenség volt dönteni nagy hordere­jű kérdésekben, szükség volt az információcserékre. Nagyon sok jó ötletet kap­tam az év során a dolgo­zóinktól, így decemberben örömmel nyugtázhattuk, hogy együttmaradtunk 1009-en, növekedtek a bé­reink, és van keresnivalónk a nap alatt az új évben, is — mondja a szövetkezet elnöke, Kolláthné Szabó Erzsébet. Mindenkinek meg volt a maga baja. Rendszertelenül érkeztek a megrendelések és a vevő máris vitte volna az árut. Ezért rendszeresek voltak a túlórák, a hétvégi műszakok. A vezetők a szö­vetkezet pénze után szalad­gáltak, megint mások alap­anyagért rohangáltak. Mert bizony a sok új kereskedel­mi kft. közül nem is egy bi­zonyult megbízhatatlannak. A helyzet e tekintetben azóta sem sokat változott, a kft-s boltok mázsaszám vinnék az értékes, árut, ám fedezeti összeg nincs a számlájukon, de a zsebük­ben sem. — Korábban sokat dol­gozott a szövetkezet szovjet piacra. Tudjuk, hogy sok ott ma is a magyar kintlé­vőség. — Nekünk olyan régi és megbízható partnereink voltak a Szovjetunióban, hogy nem okozott gondot velük az elszámolás. Egy fillérrel sem maradtak adó­sok. Az idén nem, de re­méljük, egyszer majd újra felvehetjük a kapcsolatot és jó áron kereskedhetünk a hatalmas felvevőpiacon. A dollárelszámolásra való át­térés egyébként nálunk nem okoz gondot, mert impor­tunk nincs, az exportot pe­dig eddig is dollárban szá­moltuk a nyugati partne­rekkel. — Milyennek ígérkezik 1991? — A hűségünknek ma­napság nagy hasznát vesz- szük. Valamikor régen vol­tak, akik megmosolyogtak bennünket, hogy hajlandók vagyunk egy-egy olasznak, németnek, osztráknak pár- darabos kollekciót is elké­szíteni. A nyugatiak viszont emlékeznek ránk, vannak kereskedelmi cégek, ame­lyeknek ily módon harminc éve partnerei vagyunk. Jó a hírünk, mert fércmunkát ' soha nem adtunk ki a ke­zünk közül és a matyó népművészet különlegesség­nek, kuriózumnak számit Európában. De most már az USA-ban, Kanadában, Ja­pánban, sőt Mexikóban is. A tavaly megkezdett tár­gyalások lassacskán .konkre­tizálódnak. Újabb és újabb megrendelések érkeznek, es mi amit lehet, elfogadunk, amellett, hogy nem adjuk fel a tiszta forrás elvet. Ha minden megrendelést fel­vállalnánk. meg kellene dupláznunk a termelésün­ket. Ez 300 millió forintot jelentene. Nem is túlságo­san irreális ez a terv. Be­dolgozóink közül eddig 125- en vállalták már, hogy ugyanannyit dolgoznak, mint a közös üzemiek, re­méljük, majd még többen is vállalják a több, a sok munkát. Továbbá önálló szakmai ágazatokat hozunk létre, amelyek anyagilag maximálisan érdekeltek Motívumok Kis Jankó Boritól. A matyórózsa reneszánsza Munkásfelvétel a népművészeti szövetkezetben! lesznek a gazdálkodásban, és nem nyolc órát, hanem többet dolgoznak. Az iro­dákból sokan mentek mál­ló az üzembe. Nálunk ugyanis munkásfelvétel van mostanában. — Munkásfelvétel? Most, amikor mindenki elbocsát? — A környékünkön is nagy a munkanélküliség, ezért reméljük, hogy sokan jelentkeznek, hozzánk. Gépi varrónőket keresünk. A Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet ter­mékskálája rendkívül szí­nes. A tűpárnától a festett tojásig, a babakollekciótól az exklúzív lakástextíliákig mindent gyártanak. Újra divatosak a pamutblúzok, mégpedig az eredetiek ha­sonmásai. Szerencsére van még tartalék az öreg lá­öltés öltés utón. Mi mór nem tudjuk megfizetni. A matyó babák keltették fel az olasz játékkereskedő fi­gyelmét. dák alján a dédmamák ko­rából. Időnként elővesznek egy-egy régi modellt és si­kert aratnak vele. Főként külföldön. Mi, magyarok már nem na­gyon tudunk népművésze­ti árut vásárolni, pedig a szövetkezet termelői árai nem magasak. Ám akkora hasznot tesz minden cikkre a kereskedelem, hogy ma­guk a készítők is elánod­nak. — Nem hiszek a sze­memnek, amikor megnézek egy Váci utcai kirakatot — mondja Kolláthné Szabó Erzsébet. — Közös érde­keltség kellene termelő és kereskedő között. — Nem gondolnak saját boltok nyitására? — Nincs hozzá tőkénk. — Jók a külföldi üzleti kapcsolataik. Nem lehetne idecsalogatni a nyugati tő­két? — Kár volna még elki­abálni, de nem lehetetlen, hogy valamely nyugat-euró­pai, vagy amerikai magán- társasággal társulunk. Egy olasz céggel már alakul a társasági forma csírája. A Trudi ránk alapozza a já­tékgyártását. Különféle szőrmejátékokat készítünk majd számára. Az első fél évben betanul a játéküzem ötven dolgozója és a máso­dik fél évben már terme­lünk. Egy szép kis róka lesz az első játékmodel- lünk. Az olaszok egyébként érdekes megrendelésekkel lepnek meg bennünket. Egy harisnyagyár azt kérdezi, tudnánk-e a finom női ha­risnyákra aranyszállal figu­rákat hímezni. Hogyne tud­nánk! Már ki is próbáltuk: madarat hímeztünk, gyö­nyörű lett. Ennek a haris­nyának az ára, a mi pén­zünkre átszámítva 5—6 ezer forint. A szorgalom és az örök­lött tehetség az, ami a me­zőkövesdi asszonyokat az elmúlt negyven év (negy­venéves a szövetkezet) min­den gazdasági kríziséből kivezette. Látjuk, nem vá­logatnak, minden munkát elvállalnak addig, amíg az szívet-lélket gyönyörködte­tő. De csak addig, mert népművészetüket nem ad­ják föl, giccsre, otromba­ságra nem áll rá a kezük. Lévay Györgyi Fotó: Farkas Maya ..Az önkormányzatok kilá- fi sairói beszélgettünk a g .Alámentben Ikét SZDSZ-es lt szággyűiési képviselővel, zi ? atyi Lászlóval és Hatvani k alánnal. Az előbbi első- foan a várost, az utóbbi ß seliapr°hb falvakat képvi- ^ li T~ Mennyire nagy a ve- p , e‘l/e annak, hogy az ön- t .Trnányzat()k deficittel s 2arna.íc? E h„^.atvani Zoltán: — Vár- ' JkOlag a kis települések i(| n ^1 nagy számban lesz- j deficitesek az év végé- t , ’ mivel a korábbi évek £ r ^házási, illetve pályázati J »dszere nem ösztönzött ([ p.,Aék°s beruházásokra, én', u'l hatalmas iskoláikat vettek egészen :kis fal- tés ban» amiknek működte- > \) e sóikba fog kerülni. i ij kis bányásztelepülése­iig. a monumentális műve- | állaS- házak fenntartása p/jSánalk megóvása sok twZt visz majd el. Erre táüt alkalmasaik a fejkvó- a 'amiket megszavaztunk oltségvetési törvényben, jó iatyl László: — Nagyon %í8aZdasági helyzetben is áiáne mehet egy önikor- ga,/.Zat, ha felelőtlenül hoE^a^í°di|k. Tény és való. itjjj 26 milliárd forintot ön,kf°tt elő a 'költségvetés lyj *A*ányzati célokra a he- előiv- kból. Ez a bevételi hatöanyzat nehezen valósít- Tleg- Részben politikai tner,ö°l, részben azért. oiya az építményadónál ftieg 'kivételeket szavazott szó? ,a Parlament, ami 80 ^latn'kkan mentesítette az a ““Polgárokat ez alól, így kón aradélk 20 százalékon . hehajtani azt a 10 lard forintot, amit erre k0r ahónemre tervezett a költségvetésének a Vai fóliásakor. Ez nyilván- '»loan he^. irreális. Sajnos a *. aciók ma csalk a napi %6ö^st biztosíthatnák, S?kósi lehetőséget alig. hejyj k-: — a jövőben a hgj adók akkor szerepel- ^®k a falvak fő bevételi

Next

/
Thumbnails
Contents