Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-23 / 19. szám

1991. január 23., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Lévay Györgyi: Ezresek a csatornában <* Amikor a MIK 1989. június l-jén átadta a lakóknak az üzemeltetést, leolvastuk a záró óraállást: 6300 köbmé­tert mutatott. Az óra 10 ezer köbméternél átfordul és szep­temberben már ismét 1733 köbmétert olvastunk el. Ez nagyon nagy fogyasztás. — Ön tudja a legjobban, hogy nem fogyasztásról van szó, a nagy összeg mégis a tulajdonosokat terheli. — Mi csak abban tudtunk segíteni, hogy műszerekkel kimutattuk a csőtörést, nem is egyszer, hanem négyszer a tavalyi évben. A máiig ér­vényben lévő 27 1975-ös mi­nisztertanácsi rendelet ki­mondja, hogy a vízdíjszám­lázás alapja a vízórán át­folyt mennyiség, függetlenül annak felhasználásától. — Kinek a kötelessége, hogy kijavítsa a hibát? — A gerincvezetéktől az ingatlanig, illetve a vízórá­tól 10 centiméterig mi javí­tunk. Itt azonban másutt van a hiba és a lakók köte­lesek gondoskodni a javítás­ról. Sajnos, ezek 20—30 éves vezetékek, egyre több ilyen panasz van a városban és még több Itesz. — A MIK miért nem vet­te észre, hogy túl magas a vízdíj ? — Gondolom, egy vállalat­nak akkor még az nem volt túl nagy tétel és különben is, a nagy vízveszteséget ta­Megerősífeff szolgálat Csomagvizsgáló tűzszerészek valytól méri az óra, a laká­sok zöme pedig akkor már magántulajdonba került. — Mennyi tiszta ivóvíz elvesztéséről van szó? Ha Kovács Sándor bácsi szám­lája 7275 forintról szól... — Az a tavalyi árakon 564 köbméter, egy kisebb strandmedencét meg lehetne I tölteni vele. És abban az udvarban kilenc család fizet hasonló összeget. — Mi történik, ha nem tudják kifizetni? Ezen a környéken idős emberek él­nek . .. — Én nagyon sajnálom őket, hiszen tudom, ha egy kortyot nem isznak, akkor is ilyen számlát kapnak. És jól tudjuk, az idén és jövő­re sem lesz kevesebb a víz­díj. Mi három felszólítást küldünk, és ha nem érkezik meg az összeg, közjegyzői letiltás, majd végrehajtás következik. Mit lehet tanácsolni? A fizetőképes ingatlankezelő vállalat jó időben megszaba­dult ezektől a régi épületek­től. A csőtörés kijavításában csak 10,6 százalékban érde­kelt a Gizella utca 15. szám alatt. A lakók pedig nem tudnák fizetni. A drága víz meg csak folyik-folyik a csatornába. Nyáron is, ami­kor az emteleteken csak hö­rögnek a csapok. Ha a vég­rehajtó elviszi a lakók tele­vízióját, abból még nem lesz kijavítva a hiba. (Folytatás az 1. oldalról) — A megerősített szolgá­lat kezdete óta történt-e valamilyen terror-, illetve más bűncselekmény az or­szágban, illetve Borsodban? — Amióta a lakosság megismerte az általunk közreadott .közvetlen tele­fonszámokat, rengeteg beje­lentést kapunk az országból feltételezett bombákról, rob­banóanyagokról, ám szeren­csére szinte kivétel nélkül alaptalannak bizonyult a bejelentőik aggodalma. Bor­sodból egy ilyen bejelentés sem érkezett. Itt jegyezném meg, hogy azokat a talált csomagokat, személyes hol­milkat, amelyeket eddig a talált tárgyak osztálya vett át, most a terrorellenes és tűzszerészszolgálat veszi kézbe és megvizsgálja. Ilyen okok miatt nagyon sok a dolgunk, de eddig egyetlen veszélyes csomag sem került a birtokunkba. A nagyszá­mú bejelentés hátterében az emberek felfokozott hangu­lata, a háború okozta nyug­talanság húzódik meg. Miskolc Tiszai pályaud­var: Hegedűs Károly rendé­szeti főnök, a MÁV Mis­kolci Igazgatóságának vas­úti rendészetének vezetője mondja. — Az öböl-háború kezde­te óta fokozott ellenőrzést szerveztünk a vasúti rend­őrséggel együttműködve. Ennék eredménye az is, hogy a napokban sikerült elfognunk két tolvajt, akik kábeleket vágtak le a biz­tosítóberendezésről Miskolc és Nyékládháza között. Ugyancsak a fokozottabb el­lenőrzésnek köszönhetjük, hogy több széntolvaj, pitiá­ner zsebes is kézrekerült. Az előbbieket erősíti meg Végh János százados, a vasúti rendőrség vezetője, aki szerint az éjszakai szol­gálatot mostantól közösen llátják el, megerősített ku­tyás járőrözéssel. Átképzés, részmunkaidő, korkedvezmény Változatok a monkanélkülíség csökkentésére Megdöbbentő és elkeserítő számadatokat hallottunk a napokban a munkanélküliek várható számáról, önmagá­ban a 22 ezres szám csak egy adat, de mögötte meg­annyi emberi sors húzódik meg. Sokan érzik úgy azok közül, akik elvesztik mun­kahelyüket, hogy nincs ér­telme az életüknek, felesle­ges emberekké váltak. Azt hallják úton-útfélen, a vál­lalkozásoké a jövő. Vállal­kozni? Vajon miből? Saját tőke nincs, az újrakezdési kölcsön megszűnt. A válla­latoknál a részmunkaidős foglalkoztatás még gyerek­cipőben jár; aki külföldre megy dolgozni, esetleg szá­molhat azzal, hogy széteshet a családja; 30—40—50 éve­sen iskolapadba ülni szé­gyellnek. Valódi ördögi kör. Mi lehet a megoldás? A kormány és az Országos Munkaerőpiaci Szervezet, a megyei szervezetekkel közö­sen keresi a választ erre. A megyékre decentralizált fog­lalkoztatási alapból a mun­kavállalói fórumokkal kö­zösen döntik majd el, mi­lyen mértékben támogassák az átképzéseket, a közhasz­nú munkákat, a korenged­ményes nyugdíjazásokat, és a részmunkaidős foglalkoz­tatást. A*/. átképzési központ (egyelőre egyetlenként az országban) a munkanélküli­ség kezelésére helyezi a leg­nagyobb hangsúlyt. Miben tud majd segíteni? Abban, hogy aki hozzájuk fordul, lehetőleg ne váljon munka- nélkülivé, vagy ha már er­re a sorsra kényszerül, ho­gyan kereshet új munkahe­lyet, hogyan tartsa meg azt, hogyan lehet vállalkozó, menedzser, vagy egyéb, megélhetését biztosítani tu­dó ember. Természetes, hogy a munkanélkülivé válás ha­talmas lelki válságot idéz elő, ezért az átképzési köz­pontban a lelki problémá­kon is megpróbálnak segí­teni a szakemberek. A részmunkaidős foglal­koztatást csak vállalaton belül — kevés külső segít­séggel — lehet megoldani. A foglalkoztatási törvényterve­zetben szerepel, hogy a fog­lalkoztatási alapból a bért és a TB-járulékot pályázat útján nyerhetik el a válla­latok. A közhasznú foglalkozta­tás is egyik formája lehet a munkanélküliség kezelésé­nek. Kommunális és egyéb szolgáltatási területeken meghatározott időre lehet foglalkoztatni a dolgozókat. Ennek előnye, hogy a bérek és egyéb járulékos költségek 70 százalékát a foglalkozta­tási alap, 30 százalékát pe­dig a munkahely fizeti. A humán közhasznú fog­lalkoztatást 1990. második félévében vezették be. Ta­valy mintegy 1300 fő vett részt ebben a munkában. Jó néhány mint pedagógiai asszisztens, vagy házi szo­ciális gondozó dolgozott. Er­re a tavalyi évben körülbe­lül 100 millió forint állt ren­delkezésre, várhatóan az idén sem csökken ez az ösz- szeg. Újrakezdési kölcsön cí­mén 1988 és 90 között 1,7 milliárd forintot adtak ki a pénzintézetek. (Az más kér­dés, hogy ezeket a pénze­ket valójában mire használ­ták fel...) A munkahelyteremtő be­ruházások támogatása tavaly még létezett. Kétszázmillió forintot tett ki ez az összeg, amit száz pályázó 1000—1200 új munkahely teremtésére nyert el. Egy kormányzati döntés értelmében, ez a pénzügyi támogatás vállal­kozásélénkítő eszköz, tehát a foglalkoztatási alap he­lyett a területfejlesztési alapból lehet majd elnyer­ni, pályázatok útján. Bizo­nyos foglalkozási réte­gekhez kötve, talán még lesz mód arra, hogy a foglalkoz­tatási alap továbbra is tá­mogassa a munkahelyterem­tő beruházásokat. A korengedményes nyug­díjazás kérdésének megol­dása is a foglalkoztatási alapot terhelte. Ugyanis ab­ban az esetben, ha a mun­káltató jogutód nélkül szűnt meg, a korengedményes nyugdíjak költségeit a fog­lalkoztatási alap állta. Ha veszteséges volt a cég, ak­kor a költségek 50 százalé­kát vállalta át az alap. (A Digépnél mintegy 600 fő kor- engedményes nyugdíjazásá­ról tárgyalt csütörtökön az Országos Munkaerő-gazdál­kodási Bizottság.) Lehetőségek tehát vannak. Kérdés, hogy mennyire tud­nak és akarnak élni ezek­kel a munkáltatók, hogy ne egyetlen koncepció legyen a szerkezetátalakításra a dol­gozók, a termelők elbocsá­tása, hiszen, ha bajok van­nak a szekérrel, nem a lo­vat kell kicserélni, hanem a kocsist. . . Aczél Éva A MÁV-núI is megszigorították az ellenőrzéseket. Az Öböl térségében ki­robbant háború kezdete után látott napvilágot a MÁV vezérigazgatóságának állásfoglalása, miszerint minden vasutas dolgozó jo­gosult az igazoltatásra a forgalomtól elzárt vasúti területeken. Ezzel az intéz­kedéssel szeretnék elejét venni annak, hogy illeték­telenek tartózkodjanak a vasutak irányító-, ellenőrző berendezéseinek iközelében. Csibi Károly, a polgári vé­delem megyei törzsparancs­noka : — A szervezet alaptevé­kenységének megfelelően működik. A jelenlegi álla­pot azonban lehetővé teszi számunkra rendkívüli hely­zetek esetén az állomány rövid időn belüli mozgósí­tását. Egyelőre sehol sem rendeltünk el olyan szigorí­tó intézkedéseiket, melyek befolyásolnák a mindenna­pi megszokott szolgálatun­kat, s bízunk abban, hogy erre a jövőben sem lesz szükség. Nagy József— Kovács Sándor Fotó: Laczó József Dolgozzunk sötétben — olcsóbb! Éjszakai művelés csökkenti a gyomokat Bárhogy ridegszik az idő, január lévén a gazdák egy­re többet gondolnak a ta­vaszra. Még jó, hogy a ter­mészet nincs tekintettel sem pártokra, sem földtör­vényre, így mindinkább a jövő hónapban elkezdhető talajmunkákra gondolha­tunk. És az sem mindegy már, hogy a nap mely sza­káiban tárcsázzuk, boronál- juk, vetjük be a talajt, mert német tudósok azt ál­lítják, hogy csökkenteni le­het. a gyomnövénygondokat, egyúttal a növónyvédőszer- számla összegét is, ha éjjel műveljük a talajt, mivel megfigyelték, hogy késő es­ti vetés esetén a területnek csupán elenyésző százalékán (állítólag 2 százalék) lépnek fel a gyomnövények, míg a hagyományos nappali vetés­nél a terület 80 százalékán. A német tudósok szerint, az éjiszakai műveléssel kapcso­latos kísérletek során látvá­nyos módon kevesebb lett a gyomnövény. S ami még en­nél is kedvezőbb, egyes gyomnövények (vadkamilla, gyujtoványfű) teljesen el­tűntek. „A kísérletezéssel eltöltött kilenc év alatt azt az elmé­letet állítottuk fel, hogy sok vetőmagnak nappali világos­ságra van szüksége ahhoz, hogy a csírázási folyamat megkezdődjék” — fejtette ki véleményét Karl Hartmann professzor, aki dr. Werner Nezadallal együtt szervezte meg a kísérleteket a Nürn­berg közelében levő Erlan- geni Egyetem Botanikai In­tézetében. — „A nappali fény akkor is hatékony le­het, ha csak másodpercekig tart, de pont akkor, amikor a növényápoló gépek a magágyat készítik.” A kísér­letek igazolták, hogy kellő fény esetén a csírázási fo­lyamat 15 centiméterrel a talaj felszíne alatt is meg­kezdődik. Az első kísérlettek, amiket a szomszédos mezőgazdasá­gi területen folytattak, a rendkívüli módon aggályos­kodó földtulajdonost is meggyőzték, hiszen földjé­ről szinte teljesen eltűntek a gyomnövények. Mindert növényápolási munkát nap­nyugta és éjfél között vé­geztek, a szántást szeptem­berben, az első talajműve­lést márciusban, a végső boronálást pedig április ele­jén. Ugyanezeket a művelete­ket az ellenőrző parcellán azonos időben végezték, de mindig nappal. Ezt a folyamatot sok éven át megismételték, mivel a gazda vetésforgóban művel­te földjeit. A gazda és a tu­dósok megállapodtak abban, hogy a kísérlettek eredmé­nyét évekig nem hozzák nyilvánosságra, ezért került erre csak most sor. Az éjszakai munka ismé­telten azzal az eredménnyel járt, hogy a területen rend­kívül kevés gyomnövény je­lent meg. Egyes, vegetatív úton szaporodó gyomnövé­nyek (például a tarackfüvek) azonban mégis elszaporod­hatnak. A kutatómunkát most kü­lönböző talajokon, eltérő vetésforgóik és mezőgazdasá­gi eljárások mellett folytat­ják. Hartmann professzor és kollégái szerint, e rend­szert sikeresen lehet alkal­mazni az őszi vetésű növé­nyeknél is, ily módon világ­szerte mintegy' 50 százalék­kal csökkenthetők lennének a gyomirtószer-költségek. Addig azonban még átha­tunk néhányat. (bekecsi) I december első napjaiban Mák meg a miskolci Gi­laif m utca sz^m alatt élő Szil .a Miskolci Vízművek illetve felszólítá- |y ’ hogy 15 napon belül sú- r^ s ezreseket (a tulajdon­ig 2|äl függően) fizessenek ká’s eher>kező esetben a szö­gi °s procedúra szenvedő nyai lesznek. Sg^Ínhet a 84 éves Kovács H|hor értesített az esetről, térit an’ nem fadja mi tor­sén ’ de valami rendellenes- egyj'an. a dologban, mert ő tógában nem fogyasz- r| 1 a múlt évben 7275 fo- vO fillér értékű vizet. Iet ?- udvart több apró épü- láfl Vesz' körül, kilenc csa- °mL "letöleg egyedülálló tia„er él itt. Van, aki már laid-011 ''égen megvásárolta >ank Zét a Miskolci Ingat­ag ezelő Vállalattól, van, egy.. .^989-ben. Az épület- ra(jt "es 10,6 százaléka ma- az IKV kezelésében. lyg* üdvar száraz, vízelfo- aak nincs nyoma. te ías avács Sándor, a nyugdí- 2«tnwSuta's parányi, 30 mégy- *ÍQnvh.eres lakása szobából, ál) v'ahól és fürdőszobából fős más lakókkal kö­'ii.íba ^gen mentem nyug- éieg'-’i kevés pénzből kell léf.fQi ern, így minden fil­la^ átszámolok magam- sferet ert. a pontosságot is 8yok ern és takarékos is va­!Nen™!VtÍZedekre. visz- lbeEv n°en rendszerezve t9?(j n.aak a számláim. W' lunius 1-jével vet­ést ezt a kis la­és(i’ akkontól vegyes keze- '°tták házcsoport. Kiszámí- l''i rtf’. hagy minden közüze- ^y^aghak 12 százaléka az Gertin,' A kéményseprés, a a zallítás, a csatorna ,%t íz...díja a MIK-hez ét, lißi?-, kaptam a szám­olt s Klk fizettem. Nem is ,éu u himi baj hosszú évé­ért m/eszUil. 1009-ben az- ®gy ' közvetlenül kaptam ^ktői Zamlál a vízmű­itek . c u^ta egyenesen fi­ntora °aa sem volt hátra- h r,de’nK0ntos f‘zető vagyok S ^en. De ezt a csak- r% forintot nem itu- .fkl tun 'e-tni' Egyrészt, mert tusból m a kevés nyug­in > másrészt pedig n^ztan^ágfalan. Hol fo- Hg arfk én el olyan ren- s }60 * z®t? Korábban 150 iá?rr>lám 11Ü‘ vo''t a kéthavi a ^Persze azt mond- a s van le'ők, hogy csőtö- Vk. r, 'aiahol és elfolyik h°l? Sehol a kör- hst. a em látni vízelfo­m.-h lakéi szarn alatti min­ist év° sk."yen magas a baí’ hogy zamlaja, de hal- »s IL 8 környező utcák­II £ rége ' ,az.ilyen Panasz. baía'áriri^ .e-,ai't a befizeté- iálf httól tE5f. fálök- Minden- Vei a ViVl? tok> hogy elzár- boK6rr|1 Nb ' Akkor mi lesz vfe ihatok meg egy k.A'm egy csésze teát V. udok megmosakodni Vigeriner p., V>yek Pter’ a Miskolci C^ási Va^r,dÖk és Csa­ble,fs’i osztá, alat yizgazdál- 'iv.a Gill TVezet°Íe Jól is- zat ella utcaiak pa­>0 esőtörés van, ezt UkutU|. nem egyszer ki­V’z- 6 Seh°l sem tör fel a p elr>yejj S2e hogy nem, mert ió' netT| d . csatorna. A vízóra 'ál régen cseréltük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents