Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-04 / 3. szám

1991. január 4., péntek Adózás és erkölcs ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A mai bérjárulék csábít a csalásra A parliaments pártok szin­te kivétel nélkül, a kor­mánykoalíció pártjai pedig különösen hangsúlyozzák az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak .a naivak kép­zelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasá­gi rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsöseket, jutalmazza az erkölcsteleneket, ahol az adórendszer inem iazt adóz­tatja, amit a gazdasági és er­kölcsi érdekek megkövetel­nének, hanem azt ami tech­nikai szempontokból számá­ra a legegyszerűbb. Ezt most a magas bérjárulékokkal il­lusztrálom : Az elmúlt évtizedek egyik nagy közgazdasági tanulsá­ga, hogy csak ott van meg­felelő (technikai fejlődés, ahol a munkaerőt jól meg­fizetik. Csak ott lehet olcsó a termelés, ahol magais a bér, azaz nagy a dolgozóiki vásárlóereje. Ezt látszólag le lehet arra egyszerűsíteni, hogy ott fejlődik a techni­ka. ahol drága a munkaerő. De éppen a mi mostani pél­dánk bizonyítja, hogy nem ilyen egyszerű az összefüg­gés. A munkaerő úgy is le­het drága, hogy nagy ® bér­járulék. Márpedig ez nem eredményre, hanem csődbe vezet. Nemcsak a munka­adónak kell drágává tenni a munkaerőt, hanem a mun- kavállónak is magas bért kell kapnia. Hova vezet ugyanis, a most alkalmazott bérdrágító rendszer? A dolgozók borí­tékjába kerülő bért akarjuk állandóan korlátozni. Saj­nos ez többé-kevósbé sike­rül is. Ugyanakkor a mun­kabérek után magas járulé­kot szedünk be. Ezzel elér­jük, hogy ahol csak lehet letagadják a béreket, ia dol­gozókat nem bérrel, hanem más módon jutalmazzák. Ez a módszer már a ko­rábbi években is elit. A mun­kaadók számára olcsóbb volt az, ha a dolgozók elvittek valamit a gyárból, a terme­lőszövetkezetből, mintha en­nek megfelelő nagyságú bért fizettek volna. Ha szabályoz­ni lehetett volna az eltu­lajdonítások mennyiségét, talán nem is lett volna baj. De a gyakorlatban sokkal többet eltulajdonítottak, mint amennyi bérrel egyéb­ként megelégedtek volna. Ráadásul az így eltulajdoní­tott értéket a dolgozók alig tekintették jövedeleminek. Egy erdőgazdaságban utána­néztem: a dolgozók által kedvezményesen elvitt fa értékének még öltödét sem érezték jövedelemnek. A bér helyetti juttatás az utóbbi évben vált egyre általáno­sabbá a kisvállalkozások­ban. Az ott alkalmazottak egy részének csak minimá­lis jövedelmet vallanak be, a reális bér hiányzó részét pedig „juttatják”. Ennek egyik példája lehet az, hogy a dolgozóknak beosztástól függő értékű szolgálati au­tóit adnak, és azokat két év után leírva, könyvszerinti értéken, azaz egy forintért megkapják a használók. Ez esetekben is mindig na­gyobb a tényleges jövede­lem, mint amennyi elég lett volna nyílt bér formájában, mégis, akik kapják, keve­sebbnek éráik. Népünk fan­táziája e téren dis igen gaz­dag, kifogyhatatlan a kiját­szást jelentő új megoldások módjaiban. Amíg itehát magas lesz a bérjárulék, a kisvállalkozá­sok mindig is ki fogják játn szanl. A nagyok azonban er­re nem képesek. Tehát to­vább fog nőni az ai különb­ség, ami a költségvetési és nagyvállalati szektorban dol­gozók keresete és a kisvál­lalkozók, valamint a feke­tén dolgozók jövedelme kö­zött már ma is felháborító. A kormányzat, a politikai pártok szavaikban a bérből élők érdekeit védik. A gya­korlatban azonban olyan rendszert működtetnek, amelyik ez ellen hat. Az er­kölcsöt romboló, az előíráso­kat kijátszókat jutalmazó rendszerből nem kifelé má­szik. hanem egyre mélyebb­re süllyed a pénzügyi kor­mányzat. K. S. Japán napautó Koldusoktól” ki véd? Az a jó nálunk, hogy mindig von kitől ta­nulni, de mégjobb, hogy van mire hivatkozni. Ha így jó nekünk, erre, ha úgy jó, arra. No de hát vannak törvények is a világon, mond­hatná valaki, amiket be kell tartani, hisz' tud­valevő, hogy az új magyar parlamenthez ha­sonló mennyiségű törvényt ritkán hozott szá­zadunkban ilyen rövid idő alatt törvényalkotó testület. Az angol például — amely a legré­gibb, e nemben alig-alig foglalkozik ilyesmi­vel, hiszen száz, kétszáz éve hozott törvényei mindmáig használhatók. Csak tudnám, hogy akkor mivel foglalkoznak. Most hallom példá­ul, hogy a rendőrség tehetetlen az egyik — nem is akármelyik - fővárosi templomban fosz­togató „koldus” - lásd' hajléktalan - bandá­val szemben, amelynek olyan tettei vannak, hogy azokat ide le se lehet írni. Sajnos, a rendőrök semmit sem tehetnek, mert nincs rá rendelet. No de ilyet? Milyen rendelet kelle­ne ahhoz — és kinek kellett volna meghoznia hogy fosztogató, inzultáló, sőt, idegeneket fenyegető és maguk alá rondító koldusok ne fészkelhessék be magukat a templomba? Ha irodalmi emlékezetem nem csal, Tigris Brown-nak sem volt rendelete, mégis ketrecbe záratta Bicska Maxit hasonló tevékenységéért. Igaz, neki — ha hülyének is nézték a prostitu­áltak -, volt kezdeményezőkészsége . . . Mély­hez hasonló jókat kívánok. Göre Gábor bíró úr A japán Mitsubishi cég napelemmel működő autója o hagyományos nemzetközi autóki- allitáson, t990. december 26-án. A kocsi legnagyobb sebessége 70 km/áro, és 60 km meg­tételére képes. A bemutatón mintegy száz modellt állították ki, (Telefotó, MTf) Miről ír a Borsodi Szemle? Trianon tabu volt Századvégünk egyik nagy tanulsága, felismerése, hogy a társadalom állapota, a demokrácia foika, valamint az ökológia, a természetvé­delem szervesen összefügg. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a diktatúra, a centra­lizmus árt a bioszférának, a környezetnek is. A tudo­mány és a technika mai szintjén — paradox ellent­mondása ez a „homo sapi­ensnek” — jóvátehetetlen károkat okozhat a termé­szetben. Érthető és indo­kolt, hogy a kérdés a poli­tika síkján is megfogalma­zódjon. A Borsodi Szemle legújabb számában több írás is foglalkozik a témá­val. Gavallér István (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye környezetvédelmi helyzete) és Takács Sándor (A kör­Mit termeljünk, és milyen szervezeti tormában ? E kérdésre keresték a vá­laszt az év utolsó munkahe­tén rendezett tanácskozáson a B.-A.-Z. Megyei Mezőgaz­dasági Érdekvédelmi Szövet­ség mellett működő növény- termesztési szaktagozat tag­jai. A tanácskozásson Dósa Le­ventéire szaktitkár elmond­ta, hogy a szaktagozat a szö­vetkezetek kezdeményezésére alakult meg, 1989. december 20-án, a termelői érdekvé­delem megerősítésére. 1991. január ,1-től önálló költség- vetésből gazdálkodik. A ta­gozat nyitott, szektorsemle­ges, tagja lehet minden gaz­dálkodó. Ma a szaktagozat­nak 33 szövetkezeti, 1 beté­ti társaság, 1 kft. és 9 ma­gánvállalkozó a tagja. A szaktagozat a MOSZ Orszá­gos Gabonatermelők és Ipa­rinövény Termelők Választ­mányának tagja, igy lehető­ség van a megyei ágazati problémák megoldásában az egységes, közös országos fel- felépésre. A tanácskozások célja, hogy ebben a rendkívül bi­zonytalan és kilátástalan időszakban tagjainknak se­gítséget adjanak a tavaszi növények kiválasztásában. A felvásárló és feldolgozó vál­lalatok lehetőségeit megis- merve, biztosítsák a termé­kek piaci elhelyezését. Ruzsbánszki János GMV kereskedelmi igazgatóhelyet­tes az 1090. évi felvásárlást értékelve elmondta, hogy a vállalat 100 000 tonnával ke­vesebb búzát vásárolt fel. A házánál, de a többi termény­éé! is a felvásárlási árak azonosak voltak az országos GMV-árakkal. A minőség­gel is elégedettek. Fajta te­kintetében megyei vonatko­zásban jól vizsgázott a GiK- Öthalom. A kedvező lehető­séggel élt a vállalat és je­lentősebb mennyiségű im­port árpát vásároltak. 1991- ben 200 000 tonna búzát kí­vánnak felvásárolni, ebből mintegy 30^40 000 tonnát malmi minőségben, kiemelt áron. A privatizációval kapcso­latosan megemlítette, hogy jelenleg részvényvásárlási előjogot biztosítanak a ter­melőknek, folynak a tárgya­lások a kisebb üzemek kö­zös üzemeltetésére, esetleges értékesítésére. Bezeczki Gyuláné, a Bor­sodi Sörgyár képviseletében elmondta, hogy a gyár 1982 óta önálló vállalatként mű­ködik. Az elmúlt években végrehajtott rekonstrukciók, fejlesztések révén, a gyár éves szinten 2,8 millió hek­toliter sör- és 50 000 tonna malátagyártást tesz lehető­vé. 1990. évben a megyéből igen jó minőségű árpát vá­sároltak fel. A felvásárlási átlagár 8500 Ft tonna. Szeretnék ebben az évben is megtartani termelőiket, de a megnövekedett kapacitás­hoz várják az új partnere­ket is. Már most azonnal vállalkoznak előzetes szer­ződéskötésekre, de árban még nem tudnak semmi konkrét ajánlatot tenni! A gyár 1991-től valószínű­leg részvénytársasági formá­ban működik. Malkovics János IKK (Iparszerű Kukorica termelési Rendszer) részéről külön ki­emelte a rendszer kereske­delmi tevékenységét, ezen belül is, a havonta megje­lenő kereskedelmi informá­ciós híradójukat ajánlotta a tagok figyelmébe. Kisterme­lők, magánvállalkozók ré­szére kis kiszerelésű növény­védő szereket forgalmaznak. Termeltetésre, hibridku­korica-vetőmag előállítására keresik elsősorban azokat a partnereket, ahol az öntözés feltételei biztosítottak. Te­hát Dél-Borsod, Taktaköz és a Bodrogköz magángazdál­kodói, téeszei részére kínál­kozik ajánlat. Kádár Lucia GBBR (Gö­döllői Borsó Búza Termelési Rendszei') részéről: A rend­szer 1991. január 1-jetol kft.-vé alakult. Termeltetés­re megmarad fő profiljuk­ként az étkezési és takar­mányborsó. A termelőknek a szükséges vetőmagot tudják biztosítani. Exportjogosítvá- nyuk lehetővé teszi a kül­piaci elhelyezést. Bővítési le­hetőség van a zöldborsóter­mesztésre, szívesen varjak az új termelőket. Megyerik­ben sok szövetkezet rendel­kezik termelési tapasztala­tokkal! A termékek kedve­ző piaci elhelyezésénél Kü­lön foglalkozott a rendszer termény-tőzsdei ismertetése­vei. Molnár Zsolt részletes tá­jékoztatást adott a tőzsde szabályzatáról, az üzletköté­si formákról, a tőzsdén tör­ténő értékesítés előnyeiről és kockázatairól. Bánki János gyógynövény- ágazatvezető a Szilasmenti Mgtsz-től ismertette az ép­pen favorizált gyógynövé­nyeket. Elsődlegesen azokat a gyógynövénytermesztési le­hetőségeket ajánlotta, ame­lyek a háztáji területeken, nagyüzemi módszerrel, ked­vező jövedelemmel termel- hetők. Ilyenek a ligetszépe, római kamilla, levendula — igaz, hogy ezek telepíté­se rendkívül magas költsé­gű, kevesen vállalkoznak a termesztésére. Említést tett még a va­dontermő gyógynövényekről. Nagyon keresett a csalán, a zöld száraz diólevél, a bod­zabogyó, a citromfű, a feke­te nadálytő. A szövetkezetükben is megindult a privatizációs fo­lyamat. A vagyonnevesítés megtörtént. A gyógynövény­ágazat egy amerikai céggel rt.-ként működik január el­seje óta. Dósa Leventéné, a növény- termesztési szaktagozat tit­kára elmondta, hogy szerve­zete, ha szerény mértékben is, és nem nagy hírveréssel, de hozzájárult a megyei nö­vénytermesztésnek azokhoz a sikereihez, amelyeket tag­jaik elértek az elmúlt év­ben. Nem(csak) rajtuk mú­lott, hogy Borsodban ott áll a növénytermesztés színvo­nala. ahol nem lenne sza­bad. Mert ehhez rendkívüli és egyedi elbírálás, egyedi támogatás szükségs, mert enélkül nem a magyar, de az amerikai húspiac is ösz- szeomlana. (bekecsi) nyezetszennyezés humán kö­vetkezményei) szűkebb pát­riánk gondjaival; Szoikoli László (Az ökológia néhány gazdaságelméleti összefüg­gése) és Förster Gyula (Zöld pártok, politizáló zöl­dek) a gazdasági és politi­kai aspektusokat veszi számba. Ide sorolható Tóth Pál dolgozata (Lakossági részvétel a várostervezés­ben) is. A nemzetközi szak- irodalom alapján elemzi az állampolgár lehetőségeit, jo- ■, gait a környezet formálásá­ban. A most alakult hely­hatóságoknak érdeke, hasz­nos is ezeket tanulmányoz­ni. Sokáig tabu téma volt Trianon, a határainkon kí­vül élő magyarság helyze­te. Érthető a téma rene­szánsza. a felfokozódott ér­deklődés. Praktikus. to­vábbgondolandó rendezési tervet vázol föl a Prügber- ger Tamás—Beke Mihály szerzőpáros: A kisebbségi jogok rendezésének kérdé­sei Közép-Európa térségé­ben című tanulmánya. A „lenini nemzetiségi politi­ka” sztálini változata ten­gernyi kárt, szenvedést, zűrzavart okozott egész Közép -Kel et-Európában. Ezek fel- és megoldása nem csupán sürgető szükségsze­rűség. de feltétele is an­nak, hogy a környező álla­mok beléphessenek a so­kat emlegetett „Európa ház­ba”. A magyar állam — anélkül, hogy beavatkozna az egyes államok belügyei- be — nem mondhat le ar­ról, hogy figyelemmel kí­sérje a kisebbségbe sza­kadt magyar testvéreink sorsát. A történelem, a nagyhatalmaik hibás dönté­seit ma -már nem lehet kor­rigálni, de tanulhatunk a fejlettebb demokráciáktól, amelyek a személyiség jo­gai mellett figyelembe ve­szik a nemzetiségek (kollek­tív jogait is. A nacionaliz­musokat csak jogi rende­zéssel. önkorlátozásokkal lehet mederben tartani. Kicsit megtévesztő Ko­vács Sándor írásának címe: Fejezetek a miskolci böl­csészet történetéből, hiszen a bölcsészoktatás még ma is csupán kísérlet, terv, álom. De ahhoz, hogy va­lóban profivá váljon, érde­mes az idea megszületését felidézni, továbbgondolni. h. s. Meleget — hitelbe? A Borsodi Távhőszolgálta- tó Vállalat kintlevősége 26 millió forint. Ebből a tete­mes összegből 18 millió fo­rint a lakossági, 7,5—8 mil­lió forint a vállalati tarto­zás. Mit tehet a Távhő a pénzéért? Nyilvántartják a hátralékosokat, és jogi osz­tályuk több-kevesebb siker­rel megpróbálja behajtani a tartozásokat. A mai, egyre emelkedő energiaárak mellett a távfű­téses lakásban élők termé­szetes igénye, hogy hőérze­tüknek, pénztárcájuknak megfelelően maguk is sza­bályozni tudják lakásuk hő­mérsékletét. Amikor azon­ban a jelenlegi távfűtőrend­szer kiépült, még teljesen más szempontok érvényesül­tek, mint ma, így ez a fajta szabályozás most még lehe­tetlen. Torma Iván, a Borsodi Távhőszolgáltató Vállalat fő­mérnöke szerint első lépés­ként műszakilag szabáilyoz- hatóvá keltene tenni a la­kók számára a fűtést. Azért a feltételes mód, mert az épületek belső fűtési rend­szere épülettartozék, amit a mai jogszabályok szerint a mindenkori tulajdonosoknak kell üzemeltetniük, karban­tartaniuk. A lakásszövetke­zeteknek, ingatlankezelő vál­lalatoknak pedig nem áll rendelkezésükre akkora pénz­összeg, amiből a szükséges mennyiségű termosztatikus radiátorszelepet beszerezhet­nék. Ha már a lakók ma­guk szabályoznák a hőmér­sékletet, nem átalányt fizet­nének. A fűtőrendszerek azonban ennek a követel­ménynek most nem felelnek meg. Mindezen túl a távfűtés úgy gazdaságos, ha olcsó energiahordozókat használ­nak fel. Gondolunk itt pél­dául a viillamosenergia-ter- melésre (ha a hőszolgálta­tást és a villamosenergia­szolgáltatást összekapcsoljuk, akkor mindkettő olcsóbbá, gazdaságosabbá tehető), s a hulladékhő hasznosítására is sokkal kedvezőbb lehetőséget kellene találni. T. Nagy Erika fl távfűtés jelenlegi zsákutcája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents