Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
1991. január 19., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 13 Sokéves olvasmányunk Az új megyei telefonkönyvről TELEFONKÖNYV BORSOD-Ä6AliJ ZEMPLÉN! MEGYE Kiadta a Miskolci Távközlést igazgatóság Az újonnan kiadott megyei ^lefon'könyvet lapozgatom. . sp megállapításom, hogy ■zléses kivitelű, sokkal „szelesebb”, jobban olvashatók a benne lévő adatok, mint az ezt megelőző telefonköny- vekben. Ez egyébként „fő- szerkesztőjének”, Márton «Prántnénak — aki egyéb- kant a Miskolci Távközlési Sazgatóság közön ségszolgá- irodájának ügyintézője 7. dicsérendő „újítása”. Az ddigi megyei telefon'könyv ‘Pálanként öthasábos volt, . P^d, nehezen olvasható beikkel szedve. Ezzel szem- .®n az új csak négyhasábos, l8y sakkal olvashatóbbak t'o P'bfizetők adatai. A tele- hkönyv kiadásat — még a nit évre visszanyúló — e|5n jól szervezett munka meg. 1989 októberi itezéssel, a novemberi te- tonszámlák mellékleteként telkien előfizető nyomtatott kapott, hogy j^hnyiben az akkor ren- fonb^-Zésre 0,1:16 megyei tele- m könyvben szereplő számtört - ^Pcsolatban változás nt> a számlázó postahi- Vataliai közöljék. Ennek a felhívásnak több magán és közületi előfizető eleget is tett, de mint most — amikor az új megyei telefonkönyv már közkézen' forog —, kiderült, hogy a változások bejelentését sokan elmulasztották. Holott, a Magyar Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósága még szeptember hónapban is végzett kézirat-egyeztetést, illetőleg helyesbítést. A végleges kéziratot a Budapesti Távbeszélő Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatal készítette el, melynek alapján a kézirat számító- gépes szedését a Nyomdaipari Fényszedő Üzem, a nyomdai munkát pedig a Borsodi Nyomda készítette. A telefonikönyv 50 000 példányban jelent meg. Az eddigi panaszok oka — a szórványosan előforduló igen kismértékű elírás, illetőleg sajtóhiba mellett — az esetek több mint 80 százalékában abból ered, hogy a reklamáló előfizetők az • előbbiekben említett felhívásnak egyáltalán nem tettek eleget, vagy a változásokat csák a kézirat lezárása után közölték. Többen reklamálták, hogy foglalkozásuk a telefonikönyvben nincs feltüntetve. Ennek magyarázata az, hogy a még jelenleg érvényben lévő szerkesztési szabályok szerint csak az erre vonatkozó előírásnak megfelelő foglalkozásokat lehet a telefon- könyvben feltüntetni, és több foglalkozás megjelölésénél a telefonkönyv 2. oldalán közölt rövidítéseket kellett alkalmazni. Volt olyan is, aki azt kifogásolta, hogy alkalmi állomások, pl. pártkampány irodák, ideglenes kiállítások stb. telefon^ számai nem szerepelnek a lelefonkönyvben. A szerkesztési szabályok szerint az ilyen ideiglenes jellegű előfizetők adatait nem is lehetett' felvenni a kéziratba. Olyan is előfordult, hogy ez év folyamán bekapcsolásra kerülő kötvényes telefon- igénylő adatai kimaradtak a telefonkönyvből. Ezektől a Távközlési Vállalat Miskolci Igazgatósága ezúton kér elnézést. A gyakorlat szerint a legtöbb hiba az átírási igénybejelentések elmaradásából származik. A jelenlegi előírások szerint ugyanis a telefon nem olyan tartozéka a lakásnak, mint például a gázkonvektor vagy a vízmelegítő. A telefon (ha a készülék magántulajdonú is) a használati (előfizetői) jogviszony a Magyar Távközlési Válilalat és az előfizető között személyihez, illetőleg megnevezett jogi személyhez kötött. Ez a jogviszony egy közös háztartáson belül átírás útján ruházható át (jelenleg) valamelyik családtagra, a megállapított átírási díjért. A más néven jogviszonyban álló telefon rendszeres használata és üzemben tartása (haláleset vagy válás, elköltözés esetén) jelenleg jogtalan használatnak minősül, és amennyiben a jogviszony rendezése nem történik meg, a Távközlési Igazgatóságnak jogában áll a telefont leszerelni. Az átírás feltételeiről a Városi Távközlési és a Borsod Megyei Távközlési Üzem, de bármelyik postahivatal részletes tájékoztatást ad. A közeljövőben ezt az eljárást is ismertetjük lapunk olvasóival, a Miskolci Távközlési Igazgatóság illetékes csoportvezetője és ügyintézője tájékoztatása alapján. Horváth Dezső A véradás szervezésében is segítenek, (f. m.) Élelem, ruha, pénz Ad és kér a Vöröskereszt Hogy mi vár ránk 1991- ben, pontosan senkii nem tudja. Egyet viszont tudunk: nehezebb év lesz, miint a tavalyi. Növekszik a munka- nélküliek, hajléktalanok, támogatásra szorulók száma. Mindez szükségessé teszi, hogy szervezetünk minden rendelkezésre álló erőt mozgósítson, újabb és újabb támogatási lehetőségeket, forrásokat kutasson fel. Keressük más — szintén humanitárius célokkal dolgozó — szervezetekkel az együttműködés lehetőségeit, igénybevéve a Miskolc Városi Polgármesteri Hivatal hatékony koordináló, konkrét anyagi támogatást is nyújtó segítségét. Ez évben — a meglevőin túl — az alábbi új segélyezési szolgáltatásokat vezettük be : Az Egyesített Szociális Intézményekkel közösen 1990. december 20-áv.al kezdődően a rászorulók számára népkonyhái ellátást napi egyszeri egy tál étel kiszolgáltatásával a rászorulók számára. A konyhát az Egyesített Szociális Intézmények működ- téti, a B.-A.-Z Megyei Vöröskereszt szervezet anyagi, és természetbeni támogatásával. Szervezetünk 1990. novemberétől — az egész megyére kiterjedő — új élel- mi szer segély ezé si formát is bevezetett. Nevezetesen 100 Fit-os névértékben élelmiszerjegyet bocsátott ki, melyből a rászorultság mértékétől függően egy vagy több bont! biztosít a kérelmezőknek. A jegy alkohol és dohányáru kivételével bármilyen élelmiszerre beváltható. A két segélyezési forma anyagi fedezetét — mely igen jelemtős összeg — saját erőforrásainkból és ligen jelentős részben vállalatok, nn- itéztnónyek, magánszemélyek adományaiból biztosítjuk. Annak érdekében, hogy e két szolgáltatásunk folyamatosan rendelkezésre álljon szervezetünk létrehozott egy „Étkezési, segélyezési alap”- ot, mint közérdekű kötelezettség-vállalást. Az alapra befizetők vagy természetbeni adományt nyújtó vállalatok, intézmények magánszemélyek számára szervezetünk hivatalos igazolásit ad, így a támogatókat a vonatkozó jogszabályokban megjelölt adókedvezmény illeti meg. Kérjük mindazokat az intézményeket, gazdálkodó szervezeteket, magánszemélyeket, akik céljainkat megismerve, azokat támogatásra méltónak ítélik, segítsenek! A pénzadományokat az alábbi csekkszámlára várjuk: Postabank és Takarékpénztár Rt. 279-98902 számlán belül megnyitott; 024-01397. sz. csekkszámla. Természetesen folytatjuk hagyományos segélyprogramjainkat is, pl.: az ingyenes ruhaosztáislt. Sajnos, az ugrásszerűen megnőtt igények következtében készleteink rohamosan csökkennek. Kérünk mindenkit, nékülözhe- tő — de még használható tiszta — ruhaneművel segítse munkánkat, hiszen csak azt tudjuk osztani, amit jóakarata polgártársaink, céljainkat megértő intézményeink, gazdálkodó egységelink a rászorultak részére adományoznak. Az adományokat a hét mindennapján hétfőtől csütörtökig 8—16.30, pénteken 8—12 óráig fogadjuk Miskolc, Kossuth u. 11. sz. alatti irodánkban. Kérjük, várjuk segítségüket! Őszinte tisztelettel és köszönettel : Mucsi József a Vöröskereszt B.-A.-Z. megyei titkára Élelmiszeres lakásínség e Szovjetunióban ható^íjoszázalékos hiány vái ?2ovi M-í? TÍ élelmiszerekből hogy unióban. annak ellen ér lerrné<i . átlagosnál Jobb volt szérsr,»A, v?ly- A külföldi éleim Való a piacgazdálkodási líörülmi rés bonyolult és nehi téhyezíeriyfi között statoiilizá °rszáeW' 1 d'.enthelnek. áim i ^ilösarn nem rendezkedhet t ll'Sn,y0,UK^a;Tra- hogy lcönyöradii az égyS01, élien. Éppen ezé an is fS köztársaságok önálh ?eltn iS7„í“*? őznek enyhíteni ; öan K„;.rmanyo(n. Oroszorszá adót, amfZettélc az élőim,isze „°nafélSth«iZt ^6le|hti. hogy gi Ydkorrépáw1,' napraforgóm: m^Vasokhm a váEóm.arhábí es tolásból “arozott ,í mennyiség megh ?24zalékiSt legföljebb negyv< ;61vásáriiSl, a híwaitalos állat feni az f?.1, áron kell értékes fatóságok ml felvásárlóknál. iák hoev en,n,ek fejében válla müftg rrt0ÍLK,azdá]kod6k;w áll S. a termAi?^ áraikon l'átji l^Zókkel^1^ heiL szükséges es ?? alacsónvT0iVftblbá biztosít! i 2er-szttfe60<4TeSBt0ek éIeta ®gyre sAÍ!!^szer‘el|lá'tás mellt ®nt a »?1’ Problémát .1 S&k végc^^an^k gondja « ös tér í Y^ toseredősükben s|Sában fok zye,len szomszé ^a!nrvá leivert, nyomorúság ecr3nberfan élték át a hid n napolna,t. Üres házak Az Észak-Magyarország január 8-i (keddi) számában elgondolkodtató cikket olvastam „Művelődési házi kör- kép(telenség)” címmel. Riporter és fotós indult el január 5-én este, hogy felkeresse Miskolc összes művelődési házát, egy-egy fényképes riportban számoljanak be az ott észlelt eseményekről. Sajnos nem volt szerencséjük, mert mind a hét helyen zárt ajtókra találtak - egy kivétel mégis volt, az esti diszkóra készülődtek. Elgondolkodtató az eset? Ki gondolná, hogy egy ilyen nagy városban a fiatal és közép korosztály nem vágyik egy szombat esti szórakozásra, kikapcsolódásra? De ha vágyna is, a művelődési házakban sötétség . .. A riporter és a fotós — csak úgy - „kiszúrt” egy szombat estét, s útnak indultak. Igen ám, de a művelődési házaknál is van „uborkaszezon" -, s ez egybeesett a karácsonyi és szilveszteri programok, rendezvények utáni szombat estével. Vagy mégsem emiatt voltak üresek a művelődési házak? Nagyon bő lére eresztve lehetne ezt oz országunkban eluralkodott pesszimista hangulatot boncolgatni. Mindenki tudja, hogyan élünk. Felmérési adatok bizonyítják (Gallup Intézet), hogy a legpesszimistább ország mi vagyunk. Persze van erre okunk, ezeket a belső bajokat növelik a világ esetleges tragédiába torkolló eseményei. A két újságíró ötletét, szándékát mindenképpen helyeslem, hiszen tapasztalataik egyértelműen bizonyítanak: az emberek elfásultak, befelé fordultak, nem vágynak a ki- kapcsolódásra, mint a korábbi években. Tudom, az emberek békére, meghitt nyugalomra, lelkűket vigasztaló beszédekre vágynak, s ennek helye két évezrede a templom, de például Varga Gábor, abaújszántói római katolikus plébános jó szándékú népművelő munkát is végez, s ez nagyon hasznos. Megteremtette a hitéleten kivül a templom vonzerejét. Az elmúlt és ezévi karácsony ünnepkörében szinte mindenütt volt Miskolcon, s a megye más városaiban karácsonyi templomi hangverseny, mely szerintem a zenei közművelődés egyik jó lehetősége. Nagyon szerencsés lenne, ha az egyházak segítséget nyújtanának ifjúsági és felnőtt énekkarok működtetéséhez. Úgy gondolom, a kultúra házai mindenképp otthonai, próbatermei lennének a kórusnak, de a mai idők, külföldön is virágzó, ökumenikus bevált módszerei: friss levegőt, tiszta és egészséges vérkeringést kölcsönöznének nagymúltú kóruskultúránknak. Bakonyi Béla Önkormányzat és közlekedés A megalakult és lassan „felálló” önkormányzatok sok feladatuk mellett minden bizonnyal még nem mérték fel — bár előbb- utóbb meg kell tenniük —, hogy az egy-egy településért vállalt felelősségbe az adott falu, város közlekedése és közlekedésbiztonsága is beletartozik. Nem egyszerű és nem könnyű a feladat, hiszen míg korábban felsőbb utasítások és felsőbb „pántlikázott” pénzek adták és diktálták egy adott település közlekedésfejlesztését, most az önállóság révén a településeknek kell saját közlekedésüket megszervezni — és esetleg túlnyomó többségében saját zsebből. Sok évvel ezelőtt a Magyar Autóklub és az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács mozgalmat hirdetett, amelyben az autósok véleményét és segítségét kérték: ha valahol úthibát, félreértelmezhető közlekedési jelzőtáblát, vagy ésszerűtlen közlekedés- szervezést tapasztalnak, jelezzék azt, hogy változtatni lehessen a jogos vélemények és érvek alapján. Nos, ez az országos akdió, ha nem is szűnt meg teljesen, de mindenesetre „elcsendesült”. Bízzunk benne, hogy csak Csipkerózsika-álomba, hiszen nagyon nagy szükségünk van településenként az ott élők, az ott közlekedők véleményére. De hát mit tehet az önkormányzat? Furcsa lenne, ha most itt tételes felsorolást próbálnánk adni. Maradjunk inkább a példáknál. Aki utazott már autóval Bécsbe, az minden bizonnyal jól emlékszik azokra az osztrák településekre, amelyeken átfut a Nickelsdorf—Bécs közötti főút. Nos, a helyi önkormányzatok figyelemfelhívó jelzései, hogy hány gyerek él a faluban, vagy, hogy évente hány baleset történik — minden autós számára hatásos és hasznos figyelmeztetések. Ha az önkormányzatok közlekedési feladatairól szólunk, akkor azt is meg kell említeni, hogy a kollektív döntés egy-egy településen a kollektív felelősség vállalását is jelenti. Ez pedig a közlekedés biztonságán túl mást is jelent: demokratikusan működő önkormányzatot, de emellett — némi túlzással — közlekedésszervezők és közlekedők érdekszövetségét is. —. AN — S. B. A.
