Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1991. január 18., péntek Film A téi foglyai A gonosz bennünk lakik. Hiába öltöztetjük ördögnek, ravasz rókának, és hiába találta ki az amerikai filmipar a szörnyeket, a ször- nyecskéket, az azonosíthatatlan állatfigurákat, távoli bolygókról érkező sátáni lényeket, mégiscsak az embertől félünk. Különösen veszedelmes, ha a jóság álarcát ölti magára a gonosz. A hét egyik filmbemutatója, A tél foglyai című amerikai krimi első perceiben megtörténik a gyilkosság. Nem tudjuk, ki és miért tette. Aztán hirtelen egy egészen más világba kerülünk, a következő képek már Kátéi McGovern lakását mutatják. Az állás nélküli színésznő meghallgatásra készül. A statisztálás, a reklámfilmek után végre főszerepet kap. Remek ajánlat-: nak tűnik, egy félig kész filmben kell a beteg sztárt helyettesítenie. A 'szerződés előnyös, a producer végtelenül kedves és jóságos. Tudja — hiszen pszichiáter —, hogy milyen fontos a bizalom. Tökéletes sminket, frizurát készítenek a színésznőnek, kísértetiesen hasonlít a helyettesítendő sztárra. (Nem véletlenül, hiszen mindkét szerepet Mary Steenburgen alakítja.) Elkészül az első próbafelvétel, de nem mozdulnak a producer lakásából. Kátéi rosszat sejt, de nem tehet semmit, minden ajtó zárva, a telefonvonalakat elvágták, odakint tombol a vihar. Aztán fokozatosan felsejlik a titok. Ez valóban Kátéi legnagyobb szerepe: az életéért játszik .. . Egy krimi elképzelhetetlen bűntény nélkül, viszont ebben a filmben egyetlen pisztoly sem dördül el, a rendőrök sem mutatnak be bravúros kaszkadőrmutatványokat mégis —, vagy talán éppen ezért — ez sokkal borzasztóbb. A nyers erőszaknál borzasztóbb a hideg kegyetlenség. Lehet-e cini- kusabb kérdést feltenni annak, akinek szándékosan levágták az ujját, majd gon-t dósán elsősegélyben részesítették, hogy nem szorít-e a kötés?! A - tél foglyaiban, mint minden krimiben megoldódik a rejtély, viszont a feloldás elmarad. Magunkkal hozzuk a borzalmat. Nem intézhetjük el könnyedén, hogy ilyen csak az amerikai filmekben létezik, a rendező fantáziájának szülötte. A szörny emberi alakot öltött. Itt jár közöttünk. (filip) Piroska Hajlamosak vagyunk e nevet a piros melléknév kicsinyítő képzős származékának tekinteni, s elterjedéséi a Grimm-testvérek híres meséjével összefüggésbe hozni. Mindkét vélekedés téves, hisz’ hol voltak a Grimmek, amikor a Piroska név már megvolt nyelvünkben! E nevet, pontosabban ennek Piriska változatát Szent László királyunk lánya is viselte. Ő lett 1105 táján Komneosz János, a későbbi II. János görög császárnak a felesége. A Piroska név — nyelvérzékünknek a piros színre orientáló hatása ellenére — a tátin Prisca személynév magyarosított változata. Eredeti jelentése: „régi, szigorú, komoly’’. A mai nap _Prisca ókeresztény vértanú ünnepe. Temploma Rómában, az Aventinus-hegyen áll. Prisca legendája a Debreceni Kódexben olvasható. Eszerint egy római nemesember megkeresztelt leánya volt, akit Claudius császár pogány áldozatra akarta kényszeríteni. Ö valóban imádkozni kezdett a bálvány előtt, s erre a templom összeomlott. A császár ezután többféle eszközzel kínozta Priscát, ám ő hitéhez hű maradt. A császár oroszlánok elé vetette, de azok lába elé heveredtek. Erre máglyán akarta elégetni, a tüzet azonban az eső eloltotta. Végül a császár iPrisca fejét vétette. Piroska napjához két népi hagyomány fűződik. Az egyik szerint az a leány, aki e napon piros kendőt köt a nyakába, az még ebben az évben férjhez megy. A másik idő jóslás: „Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy”. (ha) Ünnepség a magyar kultúra napján A kulturális kormányzat január 22-ét a magyar kultúra napjává emelte. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon írta meg nemzeti Himnuszunkat. Január 22-én, este 8 órakor, a Budapest Kongresszusi Központban ünnepi est lesz, amelyen Andrásfalvy Bertalan, művelődési és közoktatási miniszter mond beszédet. A miniszter az ünnep kapcsán felkéréssel fordult a színházakhoz és a művelődési intézményekhez, hogy megemlékezéseik, műsoruk kezdete előtt olvassák fel Göncz Árpád köztársasági elnök ünnepi üzenetét, és hangozzék fel a Himnusz. (MTI) Meddig lehet a múltra hivatkozni? Nagy veszélyt' látok abban, hogy mindent a múlt rendszer hibáival alkarunk megmagyarázni. Ha ezt csak a kormány tenné, nem aggódnék, hiszen a kormányoktól már megszoktuk, ráadásul amit iazok mondanak, azt többnyire gyanakvással fogadja a közvélemény. Nagyabb baj, hogy még társaságban is ez járja. Mindenki elhárítja magától a felelősséget, mondván, a körülmények nem tették lehetővé, hogy jdbb eredményeket érjen .el. , Ez a jelenség a magyarság körében mindig erős volt. Trianon után évtizedeken keresztül nem lehetett . mást hallani, minthogy egy ilyen megcsonkított ország eleve szegénységre van kárhoztatva. Hazaér utónak tartották azt, áki azt hangsúlyozta, hogy a hibák többsége a határokon bélül maradit, hogy a legsürgősebb tennivalóik itthon vannak, hogy csák akkor számíthatunk korrekcióikra, ha társadalmunk és gazdaságunk példaszerűvé válik. Trianon arra volt jó, hogy ne kelljen az osatálygőgről, a földreformról, a polgárosodás feltételeinek hiányáról beszélni. Aztán jött a sztálinizmus, amelyben kötelező volt az optimizmus. Ezt arra alapozták, hogy az egyének sorsáért is a társadalom felelős. Azzal indokolták az egyénék és közösségek jog- fosztottságát, hogy azok képtelenek élni a lehetőségékkel, sorsúkat tehát a társadalomira kell bízniuk. Az államinak a kötelessége gondolkodni arról, hogy legyen laikásunlk, hogy magas képzettséget szerezhessünk, hogy egészségesek maradhassunk. Amikor aztán kiderült, hogy az állam képtelen ezeket a magára vállalt kötelezettségeket teljesíteni, elkezdte a lakosság egyre nagyabb részének megengedni, elnézni, hogy legalább részben a saját kezébe vegye sorsának alakítását. Ebből aztán az fákadt, hogy a lakosság nagyobbik fele, ezeréves történelmünk során először, ráébredhetett arra, hogy igenis képes sorsán jelentősen javítani, hogy több múlik rajta, mint a pártállamon, s általában a központi hatalmon. Márpedig ennél fontosabb és reménytibéltőbb változás nem is történhetett vdlna. Erre .ugyan az előző hatalom sem lehet büszke, mert nem okos belátásból, 'hanem koncepciója csődjének nyomása alatt tette az engedményiéket. A polgári demokráciák egyik legfontosabb és legáltalánosabb jellemzője az, hogy egyrészt a jövőbeli lehetőségeit nem a múltjával magyarázza, másrészt az egyén, a család, a lakóhely és a haza sorsáért való felelősség sorrendje az egyénnél kezdődik, és csökkenő mértékben halad a .kis közösségeiktől az államiig. Európa keleti felében ez a sorrend mindig fordított volt. Ideje vdlina tudatosítani, hogy addig nincs lehetőségünk a nyugat-európaivá válásra, amíg nem leszünk nyugatiak abban a tekintetben is, hogy az emberek elsősorban saját feladatuknak tekintsék sorsúk jöbbrafordítását. Ezt ma már néhány millió kisember sokkal inkább elfogadja, mint politikusaink. H;a ezt illusztrálni alkarom, elég két példát felhoznom. A jelen helyzetért mindenben az elmúlt negyven év örökségét teszik felelőssé, ezzel mentik fél magukat a sürgős reformok halogatásában. Aihogy a két világháború között mindenért Trianon volt a felelős, nálunk újabban ezt a funkciót az elmúlt negyven év látja el. Minél jobban sikerül ezt elhitetni a lakossággal, annál passzívabb lesz az is. Egyetlen reményeim, hogy nem fog sikerülni a mai hibákat is a közelmúlt nyakába varrni. Népünk szerencsére élévé bizalmatlanná vált a hatalommal szemben. A tulaj donref orrúban is aránytalanul niagy szerepet A címszerepben: Margitai Ági Az idei színházi évad egyik meglepetése volt, hogy újra a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött Margitai Ági. Első alkalommal január 16-án, este a Kamaraszínházban, a Shirley Valentine bemutatóján találkozott a miskolci közönséggel. A siker óriási volt. A népszerű színésznő tavaly már Budapesten a Dominó Színpadon bemutatta az angol szerző, Willy Russel darabját, a színészként ismert Máté Gábor rendezésében. A történet ismerős, hallottunk más ilyet, de velünk is megeshet hasonló. A családban látszatra minden rendben van. Felnőttek a gyerekek, kiröpültek a fészekből, a férj dolgozik, minden este időre hazaér, a feleség meleg vacsorával várja. Házassági hűtlenségről szó nincs. Csak éppen kiüresedett a kapcsolat, de a megszokás, a konvenciók összetartják a házasságot. Mondanivalójuk még lenne egymásnak, de Shirley inkább a falnak, a férje pedig a hűtőszekrénynek beszél. Valamikor, valami eltört. „Egymás fölé” beszélnek, süketek párbeszédévé, vált a dialógus. A görögországi utazás lehetősége aztán kizökkenti Shirleyt a . megszokott kerékvágásból. Ekkor ismerjük meg, ennek kapcsán kezd el mesélni a falnak és — amikor észre veszi, hogy ott ülünk a, konyhájában — nekünk is. Serceg az olaj, sül a krumpli, és közben megismerjük az ifjúságát, a férjét, a gyer-i mekeit, a barátait... Hangosan gondolkodik az életről, a férfi és a nő kapcsolatáról, a nemiségről, a boldogságról. Nem szentenciákat, nem a bölcsességek könyvébe illő örök igazságokat mond, hanem közhelyeket, hétköznapi eseteket. De akár a mi monodrámánk is lehetne. Már nem is biztos, hogy Shirleyn nevetünk. A mi kérdéseink is így hangzanak: tudunk-e élni, jól gazdálkodunk-e a lehetőségeinkkel, képesek vagyunk-e a változtatásra, a megújulásra, tiszteljük-e az embert, aki mi vagyunk ... A történetet Shirley szempontjából ismerjük meg, de a férje is elmondhatná. kap egyrészt az elmiF I negyven év vagyoni terme"; szetű igazságtaliainságaW"! korrekciója, másrészt a naigy'j tőkések életrehozatália. »i sóikkal nagyobb társadai*’'*: és gazdasági lehetöségdkdj rejtő kisvállialllkozásdkról aWj esik szó, illetve alig történt* konkrét reformintézkedés. egyik párt azt szeretné, h8l sóik, vállalkozásra képteW*; kisparaszti tulajdonost cs>' nálnánik, a mások ped® minden figyelmüket az u* gyártulajdonosoknak szent*' ük. Azokkal a millióké j szerbben alig van bizaloA aikilk az elmúlt tíz év sor811! bebizonyították, hogy mánytámogaitás és külßW tőke nélkül is sikeres*8, építik a magúk kis váll®, kozásaiit, és hogy ezek sz8- mát mjilliólklkal lehetne s*8’ pori tani. Willy Russel nem valak harcos nőmozgalmi darab8 írt. Margitai Ági egyedül88! a színpadon mégis ott látja1? a többi szereplőt is. S ai" a legcsodálatosabb, szemük; láttára válik a megkeser? dett háziasszonyból, a „b^j építettszekrények Szent J8,i hannájából” újra önmaga?8” Élet költözik belé, megsz*- pül attól, hogy mások 1 szépnek látják. Az előadás minden piM8’! nata leköti a figyelmünk* Margitai Ági úgy mes*1 mintha látná az arcunkon biztatást, a kérdéseket. gondolkodtató ugyanakk8 szórakoztató, sok-sok hűnk8 ral fűszerezett darab. (filip) Irány Görögország! Fotó: Keleti ¥ RÁDIÓ KOSSUTH: 8.05: Hangszemle.— 8.20: PAF-műsor. — 8.50: Külpolitikai figyelő. — 9.05—11.00: Napközben (élő). — 11.10: Népdalok. — 11.36: Zsebrádiószínház: Szerelmespár. Csapiár Vilmos kishangjátéka. — 13.05: Klasszikusok délidőben. — 14.05: Erről beszéltünk. — 14.40: Népzenetár. — 15.05: Magyar Írás.— 16.00: Délutáni Krónika. — 16.15: Hangoló. — 17.05: Magyarországról jövök ... — 18.00: Esti Krónika .— 18.30: Ráadás. — 19.05: Sportvilág. — 19.15: Láttuk, hallottuk. — 19.30: Hol volt, hol nem volt. — 19.50: Gong.— 20.05: Más egzisztenciájából tanul az okos. — 20.35: Dóry József énekel, Jáger Balázs József gor- donkázik. — 21.05: Kilátó. — 22.00: Késő esti Krónika. — 22.30: A Gyümölcskosártól a Csínom Palkóig. — 23.05: Esti Üjság. PETŐFI: 8.05: Rivaldafényben. Amerikai örökzöldek. — 9.03: Egy órában egy élet. — 10.05: Idősebbek hullámhosszán. — 11.03: Dzsesszfelvételek. — 12.00: Nóták. — 13.03: Pophullám. — 14.00—16.55: Péntektől péntekig (élő). Ajánlóműsor sok muzsikával. — 17.00—19.00: RádióMa. — 19.03: Kölyökrádió. — 19.30: Mozimagazin 91 + Filmpremier. — 21.03: Ahogy mi zenélünk. — 21.30: Cigányfélóra. — 22.00: Szórakoztató bestárium. — 23.03: Sporthíradó. — 23.10: Póttarisznya (élő). MŰSOROK BARTÓK: 8.25: Próza. — 9.10: Bécsi kamarazene. — 9.44: Operába hívogató. — 10.20: Vallások világhíradója. — 10.50: Ferencsik János vezényel. — 12.05: Barokk kamarazene. — 13.00: Hallgassuk újra. — 14.00: Mozart: Lucio Silla. Háromíelvonásos opera. — 16.40: Lelkiszolgálat. — 17.00: Oj magyar zene a Rádióban — a közönség és a szakmai zsűri, valamint a KÚTA 1990. évi dijáért. — 18.00: Szlovák nemzetiségi műsor. — 18.20: Román nemzetiségi műsor. — 18.40: Szerbhorvát nemzetiségi műsor. — 19.05: Német nemzetiségi műsor. — 19.25: A Párizsi Fúvósegyüttes felvételeiből. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (élő). — 21.20: Ope- rakettösök. — 21.40: Emanuel Chabrier műveiből — születésének 150. évfordulóján. — 22.40: A King’s Singers felvételeiből. — 23.04 : Operanyitányok. — 23.32: Zenetörténeti értéktár. MISKOLCI STÚDIÓ a 268 m közép-, valamint a 66,8 és 71,2 MHz URH-adókon 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 6.30: Észak-magyarországi krónika. — 6.45: Vagyonvédelemről Nógrád megyében. — 7.30: Milyen kedvezményekkel segítik a mozgássérülteket? — Reklám. Szerkesztő: Mács Ildikó. 16.00—18.00: A miskolci stúdió kereskedelmi, információs, zenés műsora a Rádemis Kit. menedzselésében. TELEVÍZIÓ — 1. MŰSOR: 9.00: Képújság. — 9.05: Tévétorna. — 9.10: Az ösz- szeütközés engedélyezve. Angol film. — 10.25: Muzsikusok Örményországért. — 11.55: Képújság. — 15.45: Képújság. —15.55: Déli Videóújság. — 16.05: Hírek román nyelven. — 16.00: Tiszta szóval. — 17.00—19.00: Péntek délután. — 17.00: Évgyűrűk. — 17.30: Téka. — 17.40: Riportfilm. — 18.00: Ablak. — 19.00: Ke^resztény életkérdések. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Híradó. — 20.05: Dallas. Amerikai film. — 20.55: Panoráma. — 21.55: Van öt perce? — 22.00: Betiltott filmek. A tanú. Magyar film. — 23.45: Híradó 3. — 24.00: BBC- híradó. 2. MŰSOR: Tv2. Endrei Judittal és Déri Jánossal. — 17.00: Képújság. — 17.15: Tv2. — 17.45: rf $ ■ Telefonos játék. — 18.00: s sport. — 18.25: Gyerekeknek / 18.50: Tv2. — 19.00: Derrick* j 19.59: Tv2. — 21.00: Híraö^j — 21.20: Tv2. — 22.00: Nap**y — 22.30: Sztárok tisztelgése* goi film. — 0.05: Tv2. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.10: Iskolás^ / — B.40: Művelődési műsoty, 9.00: Események, komimén1?/ — 9.30: Hírek. — 9.35: A víjS riporterek stúdiója. — Ernie Watts Quartet. — 1 * t( Hírek. — 15.45: Süketek ,|iklubja. — 16.10: A.z egVV szerelem, szovjet—bolgár zat. — 17.20: Portréfi'lm: Lrf Sacher. — 17.45: A nap P — 17.55: Hitp arádé Nagy ' t am,n iából. — 18.50: Tornílj(|i 1,9.00: Esti mese. — 19.20: ' járás. — 19.30: Tv-napk', f 19.50: Tíz perc a premiere, 20.00: Spanyol útirajzi fnjcjli 20.35: Újság — hirdetési lem. Amerikai tévékomédi1"/ 22.05: Eseményeik, kom»?/ rók. — 22.35: Albérlet a C'l».'/ Elysée-en. Tévéjáték. — J/i Hírek. — 23.30: Hitparádé r1 * Britanniából. ,, 2. MŰSOR: 16.50: Mi»1/ gyerekeknek. — 18.00: Es1*/ se. — 18.10: Angol .nyelv»* / lyam. — 18.50: A munkánk 1 ségről. — 19.20: Időj 19.30: Tv-napló. — 19.50: zonliaikás. Tévéfilm. — Portréfilm: Emil Ginter' . 21.30: Híradó. — 21.53: SPorj£: 22.00: Vetélkedő. — 22.30: 08 Shirley Valentine a Kamaraszínházban
