Észak-Magyarország, 1991. január (47. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
1991. január 3., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nincs alagút A Parlament titkai Az elmúlt esztendőben a közvélemény naponta hallott a Parlamentről, hiszen ez vált a politikai élet legfontosabb színterévé. De vajon milyen apparátus áll a háttérben, kik segítik a iképvi- selőlk) munkáját, hogyan működik a Parlament „nem látható része?” E hatalmas gépezet . irányítója, egyik felelőse dr. Soós Tibor, az Országgyűlés Hivatalának vezetője. Vele beszélgettünk a Parlament „titkairól”. — Mennyi a parlament éves költségvetése és hány ember dolgozik az Ország- házban ? — Az országgyűlés épületében nem csupán a parlamenti ülésszákok és a bizottsági ülések egy része zajlik, hanem itt található a köztársasági elnök és a miniszterelnök irodája is. Ez év nyara óta hozzánk tartozik a Széchenyi rakparton található volt MSZMP székház, amelyet a iköznyelv Fehér Háziként ismert. Ma ez az Országgyűlés irodaházaként funkcionál, itt vannak a 'képviselők és az egyes pártfrakciók irodái. E két épület teljes ellátásáról mintegy 380 főnyi alkalmazott gondoskodik. Ebből a hivatali apparátus 230-240 ember, míg közvetlenül a képviselőcsoportok alkalmazottai- ként mintegy 150-en tevékenykednek. A parlament költségvetése az elmúlt évben 1 milliárd 135 millió forint volt. idén pedig 1 milliárd 7Ö0 milliót terveznék. A növekedést többek között az okozza, hogy az 1990-es év költségeinek egy része csaik júniustól jelentkezett, míg 1991- ben már 12 hónappal kell kalkulálni — A képviselőik fizetését is ebből az összegből fedezik? — Természetesen. A kiadások egy jelentős részét ez teszi ki, de ehhez valamit azonnal hozzá kell tennem. A honatyák múlt év májusától végzik főállásban munkájukat, emiatt a 'közvélemény előtt az előzőnél jóval drágább parlament jelenik meg. Bz igaz, ám az is fontos, hogy végre tiszta és világos képük lehet a választóknak, tudhatják, mi mennyibe kerül és ehhez mérhetik elvárásaikat is. Az előző parlamentnél a tiszteletdíjak nagyságrendékkel voltak kisebbék, vidéikieknék 7000 forint. Budapestieknek 5000 forint. Viszont a munkáltatóknak ki kellett gazdálkodniuk a képviselőik távollété- ben kiesett bért. Amikor 1989-től e költségék megtérítésére kötelezte a házszabály a parlamentet, kiderült, hogy csak ez évi 40 millióba kerül — Miire telik még a költségvetésükből ? — A pénz egy másik jelentős részét a Parlament —■, várhatóan még 7—8 évig tarkó — felújítása, viszi el. Az elmúlt években a Kossuth tér felőli oldalt tették rendbe, most végre felgyorsulhatnak a dunai részen is a munkálatok. Kevesen tudják, hogy Steindl Imre eredeti tervei szerint a Parlament főhomlokzata a Duna- panti. Remélhetőleg a jövő év tavaszán visszakerül a kupola tetejére — a vörös csillag helyére — a Steindl Imre által tervezett csúcsdísz, egy széljelző. Sokan tréfálkoztak azon, hogy szélkakas lesz a Parlamenten, amely úgymond mindig a széljárásnak megfelelően változtatja a helyét. Mellesleg a dísz nem is kakas formájú, hanem egy dárdát tartó alakot ábrázol. A Parlament egyébként a Világörökség része, és Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy a felújításokat az eredeti tervek alapján végzi el. Nagyon érdefkess/ az épület fűtésli rendszere, amely szintén az tervező eredeti elképzelései alapján működik — méghozzá kiválóan — miind a mái napig. A Parlamenten nincs kémény, egy tőlünk 500 méterre elhelyezkedő kazánházból alagúton át érkezik ide a meleg levegő. Az ülésterem alatt keverőhelyiséget alakították tó,' a padlón elhelyezkedő nyílásokon át már egyenletes 22 fokos levegő áramlik be. Ugyanez a szellemes rendszer nyáron azt biztosítja, hogy rekkenő forróság esetén is kellemes a Parlament belső hőmérséklete. Takarítás—diplonákkal Egyszerre jöttünk le o síéles lépcsőn, s ez o kétméter- nyi tóvoisög pontosan elég tehetett volna ahhoi, hogy elmenjünk egymás mellett, ahogyon axt megtesszük nap mint nap. De a póréira kötött, elöltem ugráló kiskutya valahogy nem illett o környezetbe. Aztán az is furcsa volt, hogy tanítási szünet idején éppen egy idős hölggyel futok össze a megyeszékhely egyik gimnáziumának lépcsőjén. Mert hogy hölgyről van szó, az messziről látszott. Nem, a gúnyos mosolyoknak most nincs helye. Az idős asszony a szó legtisztább értelmében volt úrinő. És nemcsak a ruhája, viselete utón ítélve, hisz az nem is a legújabb divatot követte. Nem annyira a külsejéből hát, hanem -az egesz lényéből sugárzott valami megfoghatatlan, egyszerű intelligencia. Így ném volt nehéz megszólítani, bár hogy miért tettem, máig nem tudom. Mint ahogy nem tudom azt sem, hogyan terelődött oly gyorsan a szó őrá. Elmondta, többhavi betegség után, nemrég balt meg a férje. Egyedül maradt, de nincs ideje gyászba süllyedni, lakásukban ketten szépen megéltek a 13 ezer forint körüli nyugdíjból, Még o családos gyermeküket is tudták hol ezzel, hol azzal segíteni. S ahogy erről beszél, szeme, arca megfiatalodik, felvidul. Eltűnik a fátyol tekintetéből, majd ahogy eltűnt, éppoly gyorsan vissza is száll. Nemcsak párját veszítette el ugyanis lérjében, hanem eltartóját is. Most csak 5000 forintja, oz Ő saját nyugdija az, amit be kell osz- lani, s ez szinte lehetetlen. Korábban volt nyugdíjas áilása, de azután másnak kellett a hely. Három diplomája, amelyből kettő azt bizonyítja, hogy művészember és tanár, most semmit nem ér. Valami nyugdíj-kiegészítés azonban kellene, ezért volt ő most oz iskolában. Takarítónői állást keres magának, s úgy látszik, talált is. Majd meglátja, mennyire bírja. Mindenesetre megpróbálja. Élni kell, akárhogy Is. Mondta, nem azért mesélte ezt el nekem, hogy meg- Írjam. Csak jegyezzem meg, tudjam, hogy van ilyen, s nem ö az egyedüli, akinek öreg korára már sem a ludasát, sem a9 tehetségét nem veszik számba. Nincs ró ““k"s |«M*> — Milyen a Parlament biztonsági rendszere? — A kezdett időkben a Parlamentnek 30 fős őrsége volt, ez azonban igazából soha nem funkcionált. Ha veszélyes helyzet alakult ikii az országban, akkor mindig katonákat és rendőröket rendeltek ide, akik azonban nem ismerték laiz épületet. Ma a kormányőrség egyik védett objektumaként szerepel az Országgyűlés épülete és irodaháza. Az őrség létszámáról természetesen nem beszélhetek, de nem kell túl nagy számra gondolni. A kapuknál dolgozó kormányőrök hivatásos katonák, ők cserélődnék időnként,^ azért, hogy valameny- nyi épületet megismerjék. — Évek óta hallani .azt a pletykát, hogy a Parlament és a Fehér Ház között van 6gy titkos alagút. Mii igaz ebből? Sajnos nem 'létezik. Szerettük volna, ha kiderül, hogy van ilyen, ugyanis a most folyó számítástechnikai fejlesztés során komoly akadályt jelent a közvetlen vezetékes kapcsolat hiánya a két épület között. Lehet, hogy a nemrégiben elkészült útburkolatot kell majd emiatt felbontani, így -hát tényleg jól jött volna egy alagút. — Kik 'léphetnek be a Parlamentbe a képviselőkön kívül? — A pár.tfrakaiók belépőket adhatnak szakértőiknek, az újságírókkal pedig olyan megegyezés született, hogy az egyes szerkesztőségek meghatározott számú biankó belépővel rendelkeznek. A Parlament ma egylidejű- leg tölti be a hivatal és ia múzeum funkcióját. Utazási irodák szervezésében rengeteg turista látogatja az épületet, amire a plenáris ülések kivételével mindennap lehetőséget adunk. A jövőben annyit szeretnénk változtatni ezen a gyakorlaton, hogy saját kézbe kívánjuk venni a vendégforgalmat. L. J. A mozdonyvezetők sztrájkja miatt (Folytatás az 1. oldalról) Sikerült tegnap reggel szóra bírni a sztrájkot kezdeményező Mozdonyvezetők Szakszervezetének megyei képviselőjét, Talpas Józsefet: — Szakszervezetünk, amely teljes egészében legálisan működő érdekvédelmi szervezet, érthetően csak a mozdonyvezetők érdekeit tudja képviselni. Én, aki magam is részt vettem a MÁV vezérigazgatósága vezetőivel folytatott béregyeztető megbeszélésen, merev magatartást tapasztaltam a munkáltató részéről. A mi szak- szervezetünk 29 százalékos béremelést követel, ezzel szemben a MÁV átlagosan 25 százalékos bérfejlesztést helyezett kilátásba. Azt is roppant furcsállom, hogy míg a MÁV átlagosan 25 százalékos bérfejlesztést ígér, nekünk miért csak húsz százalékot akar adni. — De hát 'ilyen esetekben szükség van a felek kölcsönös kompromisszumára is. — Részünkről megvolt erre a készség, ugyanis az egyeztető tárgyalásokon azt javasoltuk, hogy felezzük meg a MÁV által vitatott öt százalék bérfejlesztést. Ennek lényege, hogy két és fél százalékot most bocsássák a mozdonyvezetők rendelkezésére, a fennmaradó másik két és fél százalékot pedig január végén biztosítsák számunkra. A béremelés forrásfedezetét is megjelöltük, ám ebbe sem mentek bele az Államvasutak vezetői. — M!i lesz ezután, netán, ha minden kísérletük, kezdeményezésük kudarcba fullad. — Ez esetben nem marad egyéb lehetőségünk, január végén ismét sztrájkot hirdetünk követelésünk teljesítése érdekében. A tegnapi figyelmeztető sztrájkkal kapcsolatban több vélemény elhangzott. Palik Andrásné, a Vasutasok Szakszervezetének megyei titkára: — Nem értünk egyet a mozdonyvezetők akciójával, amely megosztja a vasutas dolgozókat. A dolgozók érdekvédelmében nem helyes az egyik réteg, szakma érdekét a másik elé helyezni. A mintegy százhúszezer fős vasutastársadalomban a mozdonyvezetők száma ötezerre tehető, ezért sem érthetünk egyet az általuk kezdeményezett sztrájkkal. Dr. Dudás József, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője: — Álláspontunk ebben a kérdésben is világos, a szakmák között nem szabad különbséget tenni sem a bérezésben, sem egyéb, a vasutas dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló kérdésekben. A mozdonyvezetők kivételével a MÁV többi dolgozója, így mindenekelőtt a forduilószolgálatos vasutasok rugalmasan oldották meg a helyzetet, korábban, még a sztrájk kezdete előtt, bejöttek munkahelyükre. Ezzel is kifejezték véleményüket: nem értenek egyet a mozdonyvezetők akciójával. Végezetül: a vasút nevében ezúton is elnézést kérünk az utazóközönségtől az őket ért hátrányokért. L. L. Fotó: F. L. Válaszúton az élelmiszergazdaság Az ember csak kapkod ja a fejét. Egyik este azt hallja a tévéhíradóban, hogy 1991- ben akár 30—40 százalékkal is emelkedhet a tej- és tejtermékeik, még a hús ára. Másnap ugyanott azt mondja az előző napi minisztériumi nyilatkozó, hogy ő csak egy lehetőségiről beszélt, magiMiielt. hogy nem is drágábbak, hanem éppenséggel olcsóbbak lesznék ezek az alapvető élelmiszerek. A kereskedők eközben — a vevőkkel együtt — azt állítják, hogy már most is elviselhetetlenül magasak az élelmiszeráraik. A raktárak dugig vannak élelmiszerrel, a tej,fogyasztás 10—15 százalékkal, a húsé még nagyobb arányban csökkent az elmúlt évben. Se Keletre, se Nyugatra Az árvita azonban csak a jéghegy csúcsa. Ha a magyar fogyasztók mind nagyobb hányada képtelen megfizetni az egyre dráguló élelmiszereket, a termelők még inkáb b az exiport felé fordulnak. Csakhogy a hazai élelmiszerexport eljutott a teljes reménytelenség állapotába. A világpiacon, esnek az élelmiszerárak. ráadásul szinte mindenütt növekszik a protekcionizmus, az áhított. Közös Piac egyre bevehetetlenebb várnak tűnik számunkra. A magyar élelmiszerek minősége egyébként sem tart lépésit a nyugat- európai követelményekkel, amelyek lassanként már olyan szigorúak, mintha gyógyszerekről lenne szó. A hazai exporttámogatás a kivitel egyik fő ösztönzője éppen most szűnik meg. A legfrissebb rossz hír pedig úgy szól, hogy a szovjetek 1991-ben az államközi szerződés keretében lényegében semmilyen élelmiszert sem akarnak tőlünk venni. Csak az egyes köztársaságokkal, vágj' vállalatokkal kötött szerződésék jelenthetnek némi reményt. De ilyen szerződések eddig még alig születtek, és kötésük olyan ménhetetlen komplikáci ókkal jár a kaotikus szovjet viszonyok között, hogy túl rózsás .reményeink itt sem lehetnek. A földkérdés — időzített bomba A szakemberek szerint a hazai élelmiszergazdaságot az új esztendőben egyenesen nyugalt-európaii élelmiszer dömpling fenyegeti. Egyes érdekvédelmi szervezetek máris la magyar piac és a hazai termékek szigorú védelmét követelik. És akkor még nem beszéltünk az agrárágazat időzített: bombájáról, a földkérdésről. Az elmúlt hónapokban sajnos nem jutottunk közelebb ;a falusi tulajdonviszonyok tisztázásához, márpedig kétség nem fér hozzá, hogy ez bármiféle agrárpolitika kiindulópontja. Vagyis egyre inkább úgy látszik, hogy összecsapnak a hullámok fejünk fölött. A lakosság nem tudja megfizetni a mind drágább élelmiszerekét, az exportunk elé áthághatatlan akadályok tornyosulnak, a külföldi termékek a belföldi piacot is szűkítik, ráadásul teljes a bizonytalanság a földkérdésben. Az egyes állampolgár, a vevő, vagy épp ;a gazda, a téeszelnök, meg a kereskedő mindezt tapasztalva kijelentheti, hogy káosz van az élelmiszergazdaságban, és ezért vélekedhet akár homlokegyenest eltérő módon ugyanazon tényről. Nem teheti azonban ugyanezt az ország kormánya, legfőképpen pedig nem cselekedhet zűrzavarosán. Ami a kormányra tartozik A mezőgazdaság láthatóan a legnagyobb válságágazatunk lesz, nem halogatható tehát a mindenre kiterjedő helyzetfeltárás, az őszinte diagnózis é® a határozott intézkedések sorozata. A legsürgétőbb feladat a földtulajdonnak a napi pártpolitikai és koalíciós érdekeken felülemelkedő, az ország stabilitását szem előtt tartó, határozott megoldása. Be kell továbbá nyilvánosan ismerni, hogy a miagyar mezőgazdaság túl sokat, túl drágán, és nem a megfelelő minőségben termel. A költségvetés pedig nem vállalkozhat arra, hogy ezt a mind nehezebben — vágj' egyáltalán nem — értékesíthető árút továbbra is ugyanúgy támogassa, mint az elmúlt évtizedekben. Természetesen a mezőgazdasági kapacitások ésszerű csökkentésénél egy sor szempontot figyelembe kell venni. Nem kerülhet veszélybe az ország élelmiszer- ellátása, azaz semmiképpen sem lehet a visszafejlesztés spontán, csak a piac által irányított folyamat. Hiszen egy ilyen mezőgazdasági fogyókúra esetén csaknem biztos, hogy az inga a másik arányba leng ki, azaz előbb- utóbb áruhiány lép fel. Számolni kell azzal is, hogy a mezőgazdaságból hirtelen felszabaduló munkaerő ma jószerivel csak »a munkanélküliek számát gyarapítaná. Azaz naigyon nehéz helyzetben van és lesz az a kormány amelyiknek programot kell készítenie a magyar mezőgazdaság jövőjére. De ezt a feladatot sem megkerülni. sem tovább halasztani nem lehet. Hiszen a kormánynál csak a mezőgazdaság van nehezebb helyzetben. Az pedig iaz országot is jelenti. Két órán át álltak a vonatok
