Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-11 / 290. szám

Tüntetnek a pedagógusok Ernyő alatt, s mégis védtelenül? December 17-re Tegnap délután Miskolcon, a városháza előtt is össze­gyűltek az oktatásügyi dol­gozók. A szemerkélő esőben esernyők alá bújva, egymást is védve, de támogatást a társadalomtól remélve. Nem tudom, hányán töltötték meg a teret. Lehet, hogy létszá­muk nem felelt meg a szer­vezők várakozásának, de az biztos, hogy követeléseik meghaladták a Városház tér és a megye határait. Tudja-e ön, hogy milyen súlyos problémákkal küzd a magyar oktatásügy? — kér­dezték a demonstráció részt­vevői. Aztán sorolják. Mond­ják a sajtó képviselőinek is, vehemensen, néha elfogultan. de hivatástudatból fakadóan és elkötelezettséggel: a ma­gyar oktatásügy helyzete el­lehetetlenült. Dolgozói az. ér­telmiségiek táborán belül is a leghátrányosabb helyzetben vannak. Felelősséggel jelentik ki, hogy nincs, nem lehet megújulás Magyarországon az oktatásügy lassan megtérülő, de elkerülhetetlenül sürgős támogatása nélkül. . . Azt a helyszínen is tapasz­taltam; a nemzet napszámo­sainak ezt a szokatlan de­monstrációját nem fogadta mindenki megértéssel. Ko­rábban sem volt ez a reak­ció szokatlan, hogyan lehetne (Folytatás a 3. oldalon) Űsszehívták az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát December 17-ére összehív­ta az Országgyűlés rendikí­vüli ülésszakát Szabad György házéinak — ezzel a bejelentéssel kezdődött hét­főn az Országgyűlés ülése. Mint ismeretes, Antall Jó­zsef miniszterelnök levélben kezdeményezte a rendkívüli ülésszak összehívását, s ké­rését a képviselők írásban megkapták. Az elnöklő Sza­bad György emlékeztette a törvényhozókat, hogy a rendkívüli ülésszak napi­rendjére azokat az előter­jesztéseket kell felvenni, amelyeket a köztársasági el­nök, a miniszterelnök, illet­ve a képviselők egyötöde írásban kezdeményez. A nyári rendkívüli ülésszak gyakorlatának megfelelően ez irányadó az interpelláci­ókra és a kérdésekre is. Szabad György bejelentet­te azt is, hogy a plenáris ülést követően azonnal ösz- szeül a Házbizottság, és megvitatják, mi kerüljön a rendkívüli ülésszak napi­rendjére. (MTI) Mit részesít előnyben az előfizető? Országos első az Észak-Magyarország Sok lap a fennmaradásáért küszködik Ennyi újságot sem a má­sodik világháború előtt, sem a koalíciós időkben nem kí­náltak a standokon, mint je­lenleg. Állítólag már az a nemrégi teória is megbukott, amit tegnap még hitelesnek tudtunk, hogy hazánkban naponta tíz új lap indul és három szűnik meg. Az ará­nyok úgy alakultak a fize­tőképes kereslet változásá­nak függvényében, hogy ti­zenhárom lap alakul és ki­lenc szűnik meg naponta. Futurológusok szerint na­gyon közeli a jövő, amidőn átbukik a jelenlegi tenden­cia és több lesz a csődöt je­lentő lap, mint az éppen in­dulók száma. A papírárak, a terjesztési költségek, a nyomdai műveleti dijak emelkedését állítólag csak az erős, nagy példányszámú la­pok lesznek képesek átvé­szelni. A nagyon magas pél­dányszámban megjelenők­nek Tesz miből leadni, kar- csúsoühatnak annak veszé­lye nélkül, hogy a létük fo­rogna kockán. Az előfizetők forintjaiért, megtisztelő figyelméért foly­tatott versenyben lapunk, az Észak-Magyarország ebben az évben első helyen áll az országban, amint azt az alábbi hivatalos táblázat is mutatja. Önhittség nélkül feltételezhetjük, hogy esze­rint nagyjából olyan újságot állít elő a szerkesztőség kol­lektívája, amilyet az olvasók nagyobb része szívesen vesz naponta a kezébe, mert na­gyobbrészt azokkal a té­mákkal találkozik a cikkek­ben, amelyek a mindenna­pok során leginkább foglal­koztatják. Számtalan olva­sói levélből árad a megér­tés és az elismerés: jól te­szik a lap újságírói, hogy nem veszik fel a mostanság olyan nagyon divatos mocs­kolódó hangnemet, nincse­nek a lapban botrányszagú leleplezések, amelyeket más­nap bocsánatkérések, helyre- igazítások követnének, mint az számtalan más újságban naponta, hetente előfordul. Az előfizetőkért folytatott küzdelemben az országban az Észak-Magyarország 1990- ben az első helyen áll 9,5 (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov-látogatás lesz Rijadban Napirenden: a világkiállítás Egy tekintélyes szaúdi lap szerint Mihail Gorbacsov szovjet elnök még e hónap vége előtt Rijádba látogat. Az értesülést kairói szovjet diplomáciai körökben nem erősítették meg. Az általában és Moszkva közel-keleti politikáját ille­tően is jól értesült Al-Hajat hétfőn azt adta hírül, hogy a szaúdi királyság decem­berben az öböl-válságot érintő nagy fontosságú ta­lálkozók színhelye lesz, s hogy ezek közül is kiemel­kedik Mihail Gorbacsov „történelmi látogatása” Ri­jadba, amelyre elkíséri őt Eduard Sevardnadze külügy­miniszter. Rijadba várják egyébként az év vége előtt Dán Quayle amerikai alel- nököt, Richard Cheney vé­delmi minisztert, John Ma­jor új brit kormányfőt, de még előttük Sadli Bendz.se- did algériai államfőt. Ha Gorbacsov utazásának híre igaznak bizonyul, ak­kor valóban történelmi ese­ményt harangozott be: ilyen szintű szaúdi—szovjet kap csolat felvételre még nem volt példa. Román—magyar viszony . Japán lapvélemény Ülést tartott hétfőn a kor­mány. A testület foglalko­zott a fővárosi és kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslattal, a világ- kiállítás megrendezésével, valamint javaslatot készített az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán megvitatandó napirendre. László Balázs kormány- szóvivő a Magyar Rádió és az MTI munkatársainak el­mondotta: a kormány meg­vitatta a Budapest—Bécs vi­lágkiállítás megrendezésével összefüggő kérdéseket, külö­nös tekintettel arra, hogy a Kiállítások Nemzetközi Iro­dája (BIE) december 12-én tartandó párizsi ülésének Ülést tartott a kormány napirendjére tűzte az 1995- re tervezett világkiállítás ideiglenes bejegyzését. A kormány ülésén meghívott­ként részt vett Baráth Etele, a világkiállítás kormánybiz­tosa és Demszky Gábor bu­dapesti főpolgármester. A kormány úgy döntött: a Budapesti Fővárosi önkor­mányzat egyetértése nélkül nem támogatja a világkiál­lítás megrendezését. A fő­város főpolgármestere a köz­gyűlés december 20-i ülése elé terjeszti döntésre a meg. Semmivel sem javult a magyar kisebbség helyzete a romániai forradalom óta, a két ország kapcsolatai pe­dig még inkább elmérgesed­tek — állapítja meg a ha­tározott véleményalkotástól rendszerint tartózkodó japán sajtó egy lapja. A Jomiuri Simbun a ke­let-európai változásoknak szentelt sorozatában hétfőn Romániával foglalkozott. — Bár a falurombolásnak és a lakosság áttelepítésének vé­get vetettek, a gazdasági fronton semmilyen változás nem érzékelhető — írta a lap. Ami a magyar kisebb­ség sorsát, illeti, a cikkíró szerint arra, aki Erdélyben magyarként kíván élni, el­lenségként tekintenek. — Nem szolgálják ki a magyarokat az üzletekben, házaik falára „halál” felira­tot mázolnak, fenyegető hangú leveleket küldenek nekik, telefonhívásokkal zaklatják őket. Állandó ret­tegésben kell élniük. A kom- munista diktatúra ideje alatt kulturális és oktatási téren mindent eltiltottak a ma­gyaroktól, a román forrada­lom után és azután, hogy a magyarok létrehozták politi­kai szervezeteiket és a tiltá­sok megszüntetését követel­ték, a románok vádolni kezdték őket. Azt vetették a szemükre, hogy el alkar­nak szakadni Romániától, és ez végül véres utcai össze­ütközésekhez vezetett — írta a Jomiuri Simbun. A lap szerint nincs sok esély a válság rendezésére. Az üreg nem szólt sem­mit. de a mögötte állók közül se bántotta senkinek sem a fülét a hentes hu­mora. A megalázott férfi hazament és kitette a szatyrot úgy. ahogy volt az erkélyre, semmi kedvet nem évzett a főzéshez. Odacsoszogott a hetekig néma telefonhoz és tárcsá­zott. a szerkesztőség ügye­letesét kérte. Bemutatko­zott, megadta a telefonszá­mát. és akkor mondta el a fentieket, majd így foly­tatta: „Negyven évig taní­tottam a gyei ekeket szám­tanra. fizikára, becsületre, lisztességre. Most itt ál­lok tanácstalanul, közel a hetvenhez és nem tudom, hogy mit is ért a fárado­rendezés ügyét. A kormány közvetlen kapcsolatban áll az osztrák féllel annak érde­kében, hogy a Fővárosi Köz­gyűlés december 20-i ülését megvárva, hozhasson döntést. Amennyiben a tárgyalások nem teszik lehetővé a ha­lasztást a Fővárosi Közgyű­lés üléséig, a kormány felté­teles bejegyzési kérelmet nyújt be Párizsban, a Kiál­lítások Nemzetközi Irodájá­nál, annak érdekében, hogy ne zárja ki a budapesti ön- kormányzat döntési lehető­ségét és a világkiállítás vál­lalkozói alapon történő meg­rendezését. A kormány szerdán tartja legközelebbi ülését. (MTI) Walesa Lengyelország elnöke Leeh Walesa, a Lengyel Köztársaság új államfője. Az első nem hivatalos eredmé­nyek szerint a vasárnapi, második választási forduló­ban a Szolidaritás vezetője szerezte meg a szavazatok 77 százalékát, míg az ellen­jelölt, Stanislaw Tyminskire 23 százalék szavazott. A vá­lasztásra jogosultak 53 szá­zaléka jelent meg az urnák­nál. Ez 7 százalékkal volt kevesebb, mint az első for­dulóban voksolók aránya. Miközben Gdanskban ün­neplő ezrek gyűltek össze Walesa választási központja előtt, a Szolidaritás vezetője első sajtóértekezletén közöl­te, hogy kedden vagy szer­dán nyilvánosságra hozza, kit kíván a miniszterelnöki posztra jelölni. Hangsúlyoz­ta, hogy tisztában van a reá váró feladatok súlyával, az ország előtt álló munka ne­hézségeivel, de bízik benne: ahogy sikerült egy csepp vér nélkül legyőzni a régi rend­szert, ugyanúgy sikerülni fog az új rendszer felépítése is. Első, vasárnap éjszakai te­levíziós nyilatkozatában alá­húzta: mindenkire számít a lengyel reformok sikerre vi­telének nagy munkájában. Wojciech Jaruzelski, a tá­vozó államfő — a szavazás hivatalos végeredményének csak hétfőn délutánra vár­ható nyilvánosságra hozata­lát be sem várva — távirat­ban gratulált Lech Walesá­nak győzelméhez. ocl jm I f a a • MM MOTMM "VMbV* I VI 6Q q lo ZOu3 n —— ~m - ...... " w ■ ■ M ár akkor nyugtalanság fogta ^*1, amikor a hentes csontot a mérlegre. A mu­tató im'if csak indulóban volt visszátok*, s a nagy- : hangú fiatalember már mondta is: a far-háttal, a szalonnával együtt Hit lesz. Százhetven forint. „Ez mind fejszámo ló mű­vész" — dünnyögótt az üreg és szemeiből eltűnt a tény. Kotorászott a nyo­morúságosra kopott pénz­tárcában. aztán kiböktc: „A szalonnát nem kérem". Az annyi, mint t:t5. vágta ki a végösszeget a hentes cs gyorsan hozzátette: máskor mondogassa magá. ban az 'lton míg ideér, hogy mit is akar. I5' ...i; I ' zásom. Naponta becsapnak, de én szégycnick szólni. Az utcán félek, mert már nem tudnám megvédeni magam, ha rám támadná­nak. Megszoktam a sze­génységet. a nyugdíj csak a megélhetésre elég. a vá­gyott kultúrára egy peták se jut, süketnek, kifosztott- nak érzem magam ebben a lejére állított világban, amikor a hentes nyilváno­san. büntetlenül megszé­gyeníthet egy üreg tanárt." Fátyolos szavak, hosszú csend és letette a kagylót. Az jutott eszembe, milyen jó lenne, ha még mindig leballgattatmi a hatalom a telefonokat. — nagy j. —

Next

/
Thumbnails
Contents