Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

1990. december 8., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Úttörőm un ka Homokszobor A miskolci Gyermekegész­ségügyi Központ szakrende­lői előtt mindig nagy a tö­meg, hosszúra nyúlik a vá­rakozási idő. Pedig ide nem egy kis meghűléssel érkez­nek a kiis betegek. Az em­ber szinte megrémül a lát­ványtól: mennyi beteg gye­rek van a megyében. Olyan nagy aggodalomra persze nincs ok, ha tudjuk, hogy Velkey László professzor már 1967-ben bevezette — szervezetten — a 0—14 éves korú krónikus beteg gyere­kek felderítését, nyilvántar­tását és gondozását. A gon­dos felderítésnek és nyilván­tartásnak köszönhetően, az évek során fokozatosan emel­kedett a kezelt krónikus be­tegek száma. Magyarán: nincs nálunk több beteg gye­rek, mint másutt, de beteg­ségükről tudnak az orvosok és megfelelő eszközökkel küzdenek teljes gyógyulásu­kért, rehabilitációjukért. A Gyermekegészségügyi Központnak sokat köszönhet a megye. Nincs még egy odyan intézet az országban, ahol együtt lennének mind­azok a személyi és tárgyi feltételek, melyek alkalma­sak a krónikus, gyermekko­ri belgyógyászati betegek komplex rehabilitációjára; ahol egy fedél alatt talál­hatóak az akut profilosztá­lyok, a krónikus beteggon­dozás és a rehabilitációs osztály. Dr. Peja Márta a gyer­mekrehabilitációs osztály osz­tályvezető főorvosa e tárgy­körben néhány hete védte meg kandidátusi értekezé­sét. Ötéves, kemény munká­ja vált ily módon közkincs- csé. Tudományos dolgozatai révén már korábban híre kelt az itt folyó munkának, a hazai szakemberek (orvo­sok, gyógytestnevelők, gyógy­tornászok) mellett már Ju­goszláviából is jöttek érdek­lődők. — Milyen betegségben szenvedő gyerekek szorulnak rá a komplex rehabilitáció­ra? — A szívhibával születet­tek, a magas vérnyomással küszködök, az asztmás és egyéb krónikus légúti bete­gek, a vesebetegek és a kö­vér gyerekek. Legtöbben van­nak az asztmások, majd a szívpanaszosak. Régen eze­ket a betegeket csupán gyógy­szerekkel kezelték. Mi a gyógyszeres kezelés mellett fizioterápiát, mozgásterápiát alkalmazunk a speciális pe­dagógiai foglalkozások mel­lett. Természetesen testre szabottan. A hazai és kül­földi szakirodalomból hiá­nyoznak azok a tapasztala­tok, közlések, melyek alap­ján pontosan meg lehet ha­tározni az adekvát, egyéni­leg meghatározott állapotja­vító mozgásprogramot. Erre a hiánypótlásra törekedtem én a kandidátusi értekezé­semben. — A bíráló bizottság az ön úttörömunkáját értékel­te és azt, hogy az osztályán dolgozó egészségügyi szak­emberek egy emberként vál­lalják ezt a nagy türelmet igénylő munkát, amely nem egyik napról a másikra ter­mi meg a sikerélményt. — Itt valóban nagy türe­lemre van szüksége orvos­nak, gyógytornásznak, peda­gógusnak, szülőnek és gye­reknek egyaránt. Az ered­mény azonban nem marad el: a beteg gyerek teljes ér­tékű felnőttként élheti éle­tét. összehasonlító vizsgála­tokkal tudtam igazolni, hogy azok a gyerekek, akik rend­szeresen részt vettek az ál­talam meghatározott és egyé­nileg alkalmazott mozgás­programokon, mennyivel jobb fizikális állapotot értek el, mint azok a hasonló diag- nózisúak, akik ebből kima­radtak. Ö azok a gyerekek, akiket felmentenek az isko­lai testnevelés alól is, vagy csak könnyített foglalkozá­sokon vesznek részt. — Milyen gyakoriak a mozgásterápiái foglalkozá­sok? — Heti két alkalommal keresnek fel bennünket óvo­dás, iskolás korú kis betege­ink. (Van néhány középisko­lásunk is.) A foglalkozási idő fele gyógytestneveléssel, a másik fele úszással telik. — Ez azt jelenti, hogy a vidéken élők közül, csak ke­veseknek adatik meg ez a le­hetőség? — Igyekszünk megoldani, hogy minden rászoruló gye­rek részt vehessen a komp­lex rehabilitációban. Az egy­kori. városi tanács művelő­dési osztályának és aSzent- péteri kapui 10. Számú Ál­talános Iskolának köszönhe­tően immár a második tan­évben hivatalos oktatás van a Gyeké-ben. A nap egyik felében tanulnak a gyere­kek, a másik felében keze­léseken vesznek részt. Az idén már angolt és németet is tanulnak a gyerekeink, és mivel kis csoportos az ok­tatás, meglepően jó eredmé­nyeket érnek el. — Mennyi időt töltenek a kórház-iskolában? — Az az állapotuktól függ, de majd minden esetben több hónapról van szó. Ez alatt az idő alatt megtanít­juk nekik a gyakorlatokat, vagy olyan kondícióba hoz­zuk őket, hogy hazatértük után, részt vehetnek az is­kolai testnevelésórákon. — Fizioterápia, mozgáste­rápia — érthető, hogy szük­ségük van rá a gyerekek­nek. Ám, miért van szüksé­ge egy asztmás betegnek a speciális pedagógiai foglal­kozásokra? — A pszichés és szociális rehabilitáció, a társadalmi integráció miatt. A pedagó­gusok készségmegfigyelést, készségfejlesztést és pálya- orientációt végeznek. — Főorvosnő, bizonyára sokan keresik majd fel önö­ket a jövőben is orvosok, gyógytornászok, pedagógu­sok, hogy saját kórházuk­ban hasznosítsák a komplex rehabilitációs programot. Lesz-e erre mód egy kisebb, gyengén felszerelt egészség- ügyi intézményben? — Természetesen. Az el­méletünk készen van, labo­ratórium mindenütt van. Egy kerék pá rérgometer kell a terheléses vizsgálatokhoz és egy tornaterem a terápiá­hoz. Uszoda is van csaknem minden városban, örülnénk, ha minél több érdeklődő jön­ne. Ha minél több beteg gvereket tudnánk hozzásegí­teni ahhoz, hogy panasz- mentesen, úgy éljen, mint egészséges társai — mondta dr. Peja 'Márta, az orvostu­dományok kandidátusa. Lévay Györgyi Ki ne tudná, hogy a robosztus Piedone- nak, akinek [bár nyilvánvalóan arcmyszíve van, könnyen pljár a 'keze, ha tágy 'talál­ja, hogy oktalanul \bántják a gyengébbe­ket, ia kiszolgáltatottakat. ‘/Gyűlöli iaz erő- fitogtatókat. de a sunyi kis tolvajokat is szívesen kivágja az ablakon. Az önhitt konspirátorok fejét meg ,cintányérként csapja össze. IRettenetesen ,elpüföli a leg­keményebb nehézfiúkat, széllel szemben, szagukról felismeri a szélhámosokat. Egyáltalán nem tiszteli, pozdorjává zúzza a tisztességtelenül összeharácsolt (vagyont, a drága berendezést, ßllenben imádja a gyerekeket, a szegényeket és az állatokat, így alkalmasint készen áll a (rájuk táma­dók kiadós megleckéztetésére. , — Ennek a Piedone nevű mozihősnek igen sok elfoglaltságot fudnék szerezni itt (Miskolcon — kezdte p késő esti tele­fonáló. — Szétnézhetne kicsit a piacokon, a zöldséges maffia háza táján, (beszállhat- na egy-két ezressel az j.tt p piros, hol p piros játékba, kamatügyben meg felke­reshetné p pénzintézeteket, \hátha jobb belátásra ibírhatná őket: p kölcsönért fo­lyamodó is ember. |Közéi ikönyökölve a dölyfös hivatalnokhoz, megtudakolhatná, miért rója föl a városlakónak, (hogy hasz­nálja, .koptatja az ,utat, jhogy sok vizet iszik, még mindig kevés pdót fizet, hogy nem tetszik neki a hónapokig elhagyott utcai, főtéri munkagödör. Piedone kabát­jánál fogva megemelgetné pz illetőt, hogyha a feladataihoz nem is, az aszta­lig felérjen valahogy. — Pompás! — szakítottam félbe a szó­áradatot. de a hívó tovább folytatta. — Megérdeklödhetné például, miért om­ladozik a ivakolat a főutca pár éve rend­behozott házainak homlokzatáról. Bele­nézhetne ia malteros ládájukba, és az ő szuggesztív modorában elkérhetné a re­ceptet, imiegymás. (Jól megcsavargathatná azoknak az orrát is, akik ilyen munkáért tízmilliókat fizettek ki. — .Be ,kellene osztani ,rendőrjárőrnek Miskolcon, hogy amíg a társai a tollal, papírral piszmognak, hogy aszongya any­ja neve, személyi száma, állandó lakcí­me, addig Piedone néhány puffanás csa­pással fi°zzáfogna ott melegében a zsivá- nyok pszichés átalakításához. — Ember, álljon meg! — szóltam ‘köz­be. ■— Mire mennénk mi Piedone kétség­kívül hatásos fegyelmező jelenlétével, hi­szen nem its beszél magyarul? — 1Miért, ezek se tudnak igazán. Csak hallaná egymás közt őket. .Rendes embe­rek iközött úgy beszélnek nyilvános he­lyen, hogy az teljesen kimeríti a megbot- ránkoztatás fogalmát, iMégse törődik ve­lük senki. .Mindenkivel p saját nyelvén kell (beszélni, 'én is ,ezt mondom. (Velük az erőszak ,nyelvén. — lEz a Piedone, alias iBud ]Spencer nem rendőr, hanem színész — ellenkezem tovább. — Sőt, ha jól tudom, valamikor vízilabdázó — Na, ia .vizekben is szétnézhetne, hát­ha mi is tisztábban látnánk, iamikor azt írják a lapok, hogy az opálosságnak nincs befolyása a minőségre. De ha már itt len­ne, 1kikérdezhetné a fiiganyügy érintett­jeit üs, beleszagolhatna a hajnali füst- ködbe. belenézhetne a napközisek tányér­jába, beverhetné azoknak pz orrát, akik kiverték a ibánkúti turistaház ablakait... — ,Vagyis egy szabadnapot sem hagyna neki? — Dehogynem. Pihennie is kellene, hogy minden újabb pofonja elég meggyő­ző legyen. — nagy j. — • Amerikai szobrászok az utolsó simításokat végzik a Kristálypalota cimű homokszobron, amelyet Tajvanon, a Jenliao-sziget egyik strandján kereshetnek fel a látogatók. A tenger mélyén élő legendás sárkány birodalmát ábrázoló alkotáshoz 700 köbméter homokra volt szükség. Vereséget szenvedett a védőügyvéd? — A Kiss Gábor-féle em­berölés és erőszakos nemi közösülés ügyében az Ön vé­dencét bűnösnek találta a bíróság, és 12 évre elítélte. Ez vereség a védő számára? — kérdeztük dr. Répássy Ta­más ügyvédtől. — Az első hazai profi ökölvívó-mérkőzés nekem azért tetszett, mert a győz­tes is, a vesztes is rendkívül felkészült ember volt, lát­szott mind a kettőn, hogy nekik ez a foglalkozásuk. Hónapokon keresztül készül­tek erre a „meccsre”, ren­delkezésükre állt tízszer há­rom perc, ez volt az elő­adás, s fegyelmezetten vette tudomásul mind a kettő, hogy az egyik nyert, a má­sik pedig vesztett. — A mi foglalkozásunkat azért hasonlítom ehhez, mert látni kell: nem az a cél, hogy megsemmisítsük a má­sikat. Semmiképpen sem te­kintem vereségnek ezt az ítéletet. Természetesen job­ban esett volna azt elérni, amiért én dolgoztam, hogy ezt az embert vallomása alapján felmentsék. — Mit vár a fellebbezés­től? — A Legfelsőbb Bíróság­nak megvan a jogi lehető­sége arra, hogy részbizonyí­tást vegyen fel, van lehető­ség újramérlegelésre és fel­mentheti a vádlottat, a gya­núsítottat ez alól a súlyos vád alól. Az ítélet enyhíté­se is sikert jelenthet, hiszen ez a bűnügy úgy indult, hogy a vádlott egy magatehetet­len, 144 cm magas nőt be­lefojtott a vízbe, s ebből lett egy „középmértékű” ítélet. Nem volt megtorlás ez az ítélet, mert halmazati bün­tetésként életfogytiglani sza­badságvesztést is kiszabhat­tak volna. — A gyilkos beismeri tet­tét, a bíróság rendelkezésé­re állnak a beismerő vallo­mást alátámasztó közvetlen és közvetett bizonyítékok. Ezek tudatában az ügyvéd pedig védi! Ezzel a kettős tudattal, ezzel a bizonyos fajta skizofréniával hogyan lehet együtt élni? — Nekem ez a foglalko­zásom. Kötelességem védeni azt az embert, akinek az ügyét elvállaltam. Enyhítő körülményeket lehet keres­ni — ezeket jogszabály ha­tározza meg —, és az ügy színezete és egy-egy motí­vum éveket jelenthet a vád­lott javára, vagy terhére. — Mi a véleménye a ha­lálbüntetés eltörléséről? — Mélységesen elleneztem a halálos ítéleteket. Ennek jogi indoka nálam az: ne következhessen be justiz- mord, egy olyan helyzetben, hogy ha utólag valami ki­derül, a hiba már ne legyen helyrehozható, ne legyen re­habilitálható az elitéit — a szó valódi, igazi értelmében —, mert ott a jogi halál! A másik érvem az, hogy a bűnelkövetőket a halál- büntetés egyáltalán nem tartja vissza, ez statiszti­kákkal bizonyítható, és vé­gül: senkit nem lehet feljo­gosítani arra, hogy a másik eletét elvegye, még a bírói pulpituson sem! — Mi alapján szelektál az ön elé kerülő ügyekben? — Nem lehet szelektálni. Ahhoz, hogy egy bizonyos színvonalon megéljünk, min­dent el kell vállalni. Az len­ne jó, ha tudnánk szelektál­ni, s az általunk elvállalt ügyek kliensei meg tudná­nak bennünket fizetni. Eh­hez viszont az kellene, hogy mindenki jól éljen — ez már gazdasági-társadalmi kérdés. — Nyitna-e magánügyvédi irodát, s foglalkozna-e ügy­védbojtárokkal ? — Biztosan rossz szájízt kelt az, amit most mondok, de az a véleményem, hogy a munkaközösségnek óriási ereje van. Egyrészt pszichi- kailag erősítő, ahol emberi szóval fordulhatok bármi­lyen problémával a kollé­gákhoz, s nem magamban ücsörgők az irodámban ügy­felekre várva. A praktikus oldala az, hogy a „több szem, többet lát” elve alap­ján egy igazi közösségben, egy-egy nehezebb, bonyolul­tabb, kritikusabb ügyet meg tudunk beszélni. Jelöltet foglalkoztatni a magánirodában nagyon jo lenne, hiszen ha a kezdő egy-két ügyvéd mellett dol­gozik, sokkal többre jut, mintha egy munkaközösség­ben 17 ügyvéd apró munká­ját látja el. Aczél Éva Advent fényei és árnyai Későn kezdődött a tél, de szokatlanul korán kezdődött a téli vásár. A kereskedők mindent bevetnek. A forgal­masabb utcákon sátor sátrat ér, transzparensek hívogat­nak, csillogó-villogó kiraka­tok csábítanak. Meglódult a Zsarnai piac is, nagy kelet­je van a karácsonyfa-díszek­nek, a boltinál olcsóbb gyer­mekholmiknak, a hét határon át hurcolt inni- és szivnivaló- nak. Már ég az adventi ko­szorú gyertyája is, jelezvén, hogy készülnünk kell, mert ünnep közelit. . ^szülünk, persze, hogy készülődünk. De felkészül­tünk-e erre, a minden bi­zonnyal visszafogottabb han­gulatú, baljós jövőkilátásokai tartogató ünnepre? Nem az autós-blokád idején spájzolt lisztre, cukorra, konzervre gondolok. Még csak az sem lep meg, hogy sok családnál a fenyőfára az avas, tavalyi szaloncukor kerül. Alighanem az sem tekinthető majd rend­hagyónak 1990. jézuskáján, hogy apu és anyu semmit sem kap, csakhogy a gyerek­nek jusson a játékból és az örömből... A kereskedők minden eset­re forszírozzák az üzletet, s kemény támadást indítottak egyre laposodó pénztárcánk ellen, ök is futnak a pénzük után. Tény az, hogy ez az ország tehetősebb éveiben sem produkált ilyen áruvá­lasztékot polgárainak, mint most. Mert most, forintért, mindent meg lehet venni, ami szép, korszerű és világszínvo­nalú: német autót, japán te­levíziót, francia robotgépet, orosz kaviárt, magyar Pick- szalámit... Csak legyen rá pénzünk. Az eddigi tapaszta­latok, s a miniszterelnök mi­napi beszéde nem sok jóval kecsegtet. Vélhető, hogy az ünnepi asztalról sok helyen nemcsak a liba, a geszte­nyével töltött pulyka hiány­zik majd, hanem a hús is... Gyertyára még futja. Vajon meddig és milyen messzire világítanak ezek, a gyors hu­zattól is rögtön ellobbanó lángocskák?! (brackó)

Next

/
Thumbnails
Contents