Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-07 / 287. szám

1990. december 7., péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Az asszonyok titkolóztak

Es megszületett a munkástanács

Az ipari szövetkezetek úgy élnek a köztudatban, mint oiyan gazdálkodó szervek, amelyek mindig is demokratikusan, a közös cél érdekében dolgoztak. A tag maga is tulajdonos, részesedik a termelés jövedelméből, dönt annak »elhasználásáról. Éppen ezért, meglepő volt a hír, hogy megyénkben elsőként a Putnoki Vegyesipari Szövetkezetben munkástanács alakult, Vajon kivel szemben akarják védeni az érdekeiket, mi vitte rá o szerveződésre az alapítókat?

A munkástanács elnöke, Fazekas Mária varrónő:

— Az elkeseredettség, az igazságtalanságok miatt alapítottuk a munkástanácsot, én és tizenegy társam. Most 32-en vagyunk.

Értei Józsefné szabász, az elnökség tagja:

— Rettenetesen alacsonyak a munkabérek, sok a túlóra, gyakran éjszakákig, szombat, vasárnap is dolgozni kell.

Azt mondja a két fiatal- asszony, hogy titokban szervezték a munkástanácsot, csak akkor közölték az elnökkel, hogy megvan, amikor már a cégbíróság is bejegyezte.

— Az elnök gratulált — folytatja Fazekas Mária —, de azért mondta, utánanéz, jogilag megáll-e a lábán a mi szervezetünk. Ígérte, amikor megtudta, hogy szabályos az egész, hogy ezentúl részt vehetünk a vezetőségi üléseken. Fontos, hogy beleszóljunk a termelés dolgaiba, hogy valóban a magunkénak érezzük a szövetkezetei.

A két asszony sorolja a sérelmeiket. Gyakran hiányzik valamilyen anyag, áll a munka,, ők pedig idegesek, mert tétlenül ülnek és nem keresnek. Ráadásul egyik munkahelyről a másikra teszik őket, a gyakori váltások nagyon megterhelőek.

A munkástanácsok általában olyan helyeken alakulnak, ahol baj van a cég jövedelmezőségével, a vezetéssel. Vajon itt is erről van szó?

— Nekünk az elnökkel nincs különösebb bajunk — mondja Fazekas Mária — sőt, mostanában mintha többet törődne a termeléssel. A múltkor például lejött az üzembe, s együtt néztük, mi a hibája annak az anyagnak,

amiből első osztályú export ingeket kellene varrnunk. Az nagyon jólesett, hogy érdeklődött, tapasztalhatta a gondokat. Inkább a középvezetőkkel van gondunk, ők szervezik rosszul a munkát, küldözgetnek embereket ide- oda.

Azt mondják, a munkástanács alapszabályát úgy fogalmazták, hogy a munkavállalók és munkaadók közösen oldják meg a feladatokat, úgy, hogy az mindkét félnek jó legyen. Kicsit nehéz megérteni, mi szükség erre egy szövetkezetben, de hát manapság ez van: sorra alakulnak a munkástanácsok. A putnoki varrodában eddig kétszer tartott a munkástanács összejövetelt.

Magyar László, a vegyesipari elnöke először nehézségeikről beszél:

— Nagyon keményen érint bennünket az energiaár-emelés, mert olajjal fűtünk a varrodában és a mosodában is. Személyi szolgáltatásökat végzünk 100 községben, s ha nem kapunk támogatást a községek polgármestereitől, leállíthatjuk a javítanivalót begyűjtő autóinkat.

Az elnök szerint előbb- utóbb árat kell emelniük, ha talpon akarnak maradni. Kérdés: ki fizeti meg akkor a cipőjavítást, vegytisztí- tást?

A munkástanácsról ugyanazt mondja, mint a két fő szervező: elismeri, támogatja őket.

Az alacsony keresetekről így vélekedett:

— Valóban nem keresnek sokat az asszonyok, és ennek számos oka van. Egy éve tértünk át exportingek gyártására. Egyelőre még sok a gond vele, nem nőttek

fel hozzá szakmai szinten a dolgozók. A mindent felvevő, vásárló szovjet piac el- kényelmesített minket, nehéz most átállni egy magasabb, nyugati színvonalra.

Ami az anyagellátási, szer- vézési zűröket illeti, Magyar László igazat ad a munkás- tanács vezetőinek, ígéri, ami tőle telik, mindent megtesz, hogy megszűnjenek a gondok.

*

Legyen, vagy ne legyen szövetkezetben munkástanács? Mértékadó lehet e tekintetben az Okisz elnökségének állásfoglalása, amely novemberben, a Szövetkezeti Hírmagazinban látott napvilágot. Az elnökség álláspontját dr. Bíró György, az Okisz jogi és önkormányzati főosztályvezetője ismertette. Eszerint:

„Az Okisz elnöksége november 5-ei ülésén foglalkozott az ipari szövetkezetekben több helyen önkéntesen szerveződő, a tagok és alkalmazottak együttműködésén alapuló munkástanácsok kérdésével. A kialakult álláspont szerint pozitív értékeléssel fogadta azt az alulról szerveződő, a jelenleginél szorosabb tagi és alkalmazotti önkéntes együttműködést, amely a szövetkezetek jelenleginél hatékonyabb gazdasági fejlődését, a szövetkezeti demokrácia és önkormányzat kiteljesedését, és a hatályos szövetkezeti jogszabályok szerint működtethető, a szövetkezet életének irányításában szerepet játszó ön- kormányzati formák működésének javítását célozza. E szervezetek ugyan em vehetik át a közgyűlés, küldöttgyűlés, munkahelyi tanácskozás, szövetkezeti bizottság, helyi szákszervezet szerepkörét, de komoly feladatokat tölthetnek be az érintettek megalapozott véleményének kialakításában, a gazdasági és egyéb kérdések tagok és alkalmazottak közötti egyértelmű tisztázásában és megvilágításában.”

M. Szabó Zsuzsa

Készül az aszúbor Tokaj-Hegyalján

Az erjesztő hordókban, tárolókban forr a must a to- kaj-hegyaljai pincékben. Ahol korábban kezdték a szüretet, ott már hozzáláttak a mustok első fejtéséhez is, ez azonban — a késői szüret miatt — nem általános. A mustok cukorfoka alapján a termést minőséginek tartják, annak ellenére, hogy a fürtöket

számos károsodás érte. Ilyen volt a nyári aszály, aztán azt követően a fagyok, majd pedig az esőzés, amely „feloldotta” a bogyókban levő cukrot.

A szüret befejeztével került sor a külön szedett aszúszemek feldolgozására, a természetes csemegebor, a tokaji aszú készítésére, amelyet most is végeznek. A korábbiaknál ellentétesen, nemcsak a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, hanem más üzemek, így például a hercegkúti, valamint a bodrogkeresztúri tsz-ek is feldolgozzák saját termésű aszúszemeiket.

Az aszúkészítés technológiája ma is ugyanaz, mint kezdetben, több mint 400 év alatt kialakult. Csak a feldolgozás eszközei változtak, korszerűsödtek. Mértékegységnek is a szokásos gönci hordó, azaz 136 liter űrtartalmat számolják, amelyhez annyi puttony aszúszemet tesznek, ahány puttonyos aszút készítenek. Az aszúszemekből saját súlyuk ál tál kipréselődött lé, az úgynevezett eszencia, amelyet külön kezelnek, és „pinceékességnek” neveznek.

A piaci kereslethez igazodva, a borkombinát az idén a már ismert furmint, hárslevelű, valamint a sza morodni és aszúborok mel lett asztali bort is forga lomba hoz. Ez a „friss” szőlőbor már decemberben for galomba kerül. Ugyancsak jelentős mennyiségű alap anyagból készítenek pezsgőt is. _______

V

állalkozók figyelem!

A nagyvállalatoknál már bevált rendszereket megtekintheti cs kipróbálhatja a RutinSoft Kft. szoftver bemutatóján

1990. dec. 11 -12.-én 10-15 óráig Miskolc, Technika háza, Felszabadítók út 5.

1990. dec. 13-14.-én 10-15 óráig Nyíregyháza, SZÁÉV-irodaház, Toldi út 1.

A bemutatott rendszerek:

MÉRLEG — főkönyvi könyvelés

LIKVID —pénzügyi rendszer

SZÁMLA — számlázás

+ ANYAG, ÁLLÓ, FOGYÓ, BRÜNETT, BÉR90

BOLTOS — bolti elszámoltatás

GAZDA — készletnyilvántartás, számlázás

ÖNKÖLTSÉG — önköltség elemzés

Kft.-k részére féláron! Bérlet és vétel. Demo lemezáron.

RutinSoft Kft. ^egyhaza Toldi út L Tel.: 15-611/111 Miskolc, Lokomotív ut 8. Tel.: 80-403

Tizenegymillió betoncserép

Ot és fél hónap alatt, 110 millió schillinges beruházással létrejött Kecskeméten az ország harmadik beton tetőcserepet gyártó cége, a DUTÉP-BRAMAC Kft. A kecskeméti gyárban egy műszakban mindössze ötvenötén dolgoznak, termelésük évente 11 millió betoncserép.

Kiútkeresés a félországnyi gödörből

200 ezerretöbb munkanélküli is lehet

Hazánkban valaha a mezőgazdasági termelés mintaképei voltak az állami gazdaságúk. hiszen példát mutattak a nagyüzem, a kollektív munka előnyeire. Eredményeik persze gyakran csak látszateredmények voltak. hisz’ a parancsra beléjük pumpollt milliók, milli- árdok egy gigantomán ideológiát hivatottak igazolni. E mesterkélt „Potemkin-falva- kait” persze nem lehetett kozmetikával összetartani az az idők végezetéig. Hol itt, hol ott lógoltt ki a lóláb, mutatkozott meg a központi akarat gyengéje. És egyszer csak a rendszerrel együtt lassú sorvadás lett úrrá sok állami gazdaságon is. Mára mintegy 120 van belőlük, de közülük jónéhány csak rossz példaként említhető. Ezért külön tisztelet illeti azokat, amelyek tradícióinak, szorgalmas dolgozóinak és jó szakembereinek köszönhetően valóban talpon maradtak.

Hanem a tönkrement gazdaságok nemcsak közösségüknek, de a minisztériumoknak is fejfájást okoznak. Ezért ültek össze novemberben a MEDOSZ-szállóban a veszteséges — következés- kéonen a kormányzat kon- eenciója szerint az elsők között privatizálandó állami gazdaságok szakszervezeti titkárai a Pénzügyminisztérium szakembereivel, hogy

valami okosait találjanak ki, keressenek kiutat ebből a fél országnyi gödörbőL

Természetes, hogy egyetlen tárgyalás, kerekasztal-beszél- getés nem adhat gyógyírt a mély sebekre, főleg úgy nem, hogy a várt szakember a PM részéről nem jelent meg. Ezzel szemben azonban — ismerős húzásként — a privatizációs főosztály egyik munkatársát — Kovács Lászlónét — küldték el, aki ismertette a kormány elképzeléseit a veszteséges állami gazdaságok sorsát illetően.

Osak érdekességként, köz- bevetőleg említjük meg, hogy amikor az ipari termelés csökkentése, a veszteséges vállalatok megszüntetése volt az aktuális téma. akkor azzal vigasztalták a munkanélkülivé válókat, hogy majd a mezőgazdaság, a falu képes lesz arra, hogy befogadja őket, földet-kertet juttatva nekik. Ezen a tanácskozáson ugyanakkor a PM részéről elhangzott, hogy a veszteséges állami gazdaságok, téeszek felszámolása után akár 200 ezer mezőgazdasági dolgozó is munkanélkülivé válhat. A tájékoztató anélkül helyezte kilátásba a magyar mezőgazdaság egészében 200—300 ezer ember munkanélkülivé válását, hogy a kitűzött cél, a privatizáció megvalósításának lehetőségeiről, negatív hatásainak

kivédéséről felvilágosítással szolgált volna.

A jelenlévő szb-titkárok egyetértettek abban, hogy a rendszerváltás nem ölthet testet olyan folyamatokban, amelyek eredményeként a súlyos fogyatékosságokkal működő régi struktúrákat működésképtelen újak váltják fel, s az ebből származó terheket teljes egészében a munkavállalóknak kell viselniük. Tarthatatlannak ítélték a jelenlegi helyzetet, amelyet munkahelyi szinten a munkavállalók súlyos érdek- sérelmeinek sorozata, magasabb szinten pedig az érdekegyeztetés törvényi garanciáinak, illetve kormányzati oldalról a megértés szándékának hiánya jellemez.

A tanácskozás résztvevői elhatározták: súlyos fenyegetettségükben, problémáik sürgős megoldása érdekében valamennyi állami gazdasági dolgozó szolidaritását kérik. Kezdeményezik, hogy az ÁGDSZ intéző bizottsága december 15-ig hívja össze a szakszervezet országos titkári értekezletét, s arra hívja meg a Földművelésügyi Minisztérium érdekegyeztetésre felhatalmazott képviselőjét. Az ülésre lapunk is meghívást kapott, így a témára visszatérünk.

(bekecsi)

ECU: az European Currency Unit (ang.: európai fizetési egység) rövidítése. A kölcsönügyeleteknél értékstabilizációként alkalmazzák. (Jelenlegi árfolyama: 1 ECU = 1,25 dollár.)

Elővételi árfolyam: az az árfolyam, amelyen az elővételi joggal rendelkező megveheti a részvényeket.

Elővételi jog: a részvényes joga, hogy tőkeemeléskor addigi részesedése arányában új részvényeket jegyezhessen, azaz vásárolhasson. Az elővételi jogokkal szintén kereskednek a tőzsdén, többnyire az elővételi határidő lejárati hetének utolsó három napján.

Első jegyzés: a) az első ároflyam egy értékpapír kibocsátásakor;

b) nyitó árfolyam, azaz változó árfolyamjegyzés esetén a tőzsdenap első árfolyama.

Elsődleges piac: emissziós piac, azaz új kibocsátású értékpapírok piaca.

Emisszió (lat.: emittere = kibocsátani) értékpapírok forgalomba hozatala, amelyet többnyyire bankok, illetve értékpapír-kereskedők, vagy a részvételükkel alakított konzorciumok vállalnak. (Lásd még: kibocsátás.)

Értékpapír: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, pénzben kifejezhető értéket képviselő okirat.

Értékpapíradó: értékpapírok vásárlásakor egyes okmányokhoz felszámított illeték.

Értékpapírpiac: az értékpapír-kereskedelem összessége, beleértve a hivatalos kereskedelmet, a szabályozott forgalmat, és a tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelmet.

Értéktőzsde: értékpapírok kereskedelmével foglalkozó intézmény.

Eurodollar: az Egyesült Államok határain kívüli dollártartozások és követelések.

Európai Monetáris Rendszer: az Európai Közösség országai között megkötött, 19.79. március 13-án életbe lépett valutaegyezmény.

Éves zárlat: törvényes előírások szerint minden vállalatnak el kell készítenie elszámolása és könyvelése évi zárását. Ide tartozik a mérlegkészítés, a nyereség/veszteség-elszámolás és a részvénytársaságoknál az üzleti jelentés.

Évi nyereség: másként mérlegnyereség, vagy tiszta nyereség; egy vállalat pénzben kifejezett eredményei; a ráfordításokat meghaladó hozam az adók levonása után.

(Folytatjuk)

T őzsdeszótár