Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-06 / 286. szám

1990. december 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rendszerváltás Szőlősardón Elváltak útjaik r Átszervezés a vízügynél Alig „rátádon" össze a munkacsapot, máris váini kény- szerül az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság, ugyanis a Kormány 1018/1 »90. számú határozatában intézkedett „A környezetvédelmi és víz­ügyi igazgatóságok átszervezésével kapcsolatos tenniva­lókról". E határozatban rendelte el, hogy a környezetvé­delmi és vízügyi igazgatóságokból - vízügyi igazgatóságo­kat és környezetvédelmi felügyelőségeket kell szervezni. A közigazgatás felülről erőltetett körzetesítésének korszaka a rendszerváltozás­sal llezárult, helyébe egy igen dinamikus önállósodási szán­dék lépett. Még olyan tele­püléseken is, ahol a körzet- központ igazán szívén visel­te a „csatolt” falvak fejlesz­tésének, létfeltételei javítá­sának ügyét. Ám amennyire fájdalmas volt annak idején a közös tanács irányítását el­fogadni, olyannyira nehéz lesz most létrehozni a fal­vak minimális intézmény- rendszerét, megteremteni az önállóság feltételeit. Szőlősardón a falugyűlés dönti majd el, hogyan ter­vezik a jövőt. Együtt Per­kupával és a többi apró te­lepüléssel, Égerszöggel, Te- resztenyével és Tornakápol­nával, vagy külön. Most mindenki amellettt van: a falu élje a maga éle­tét, erősítse meg leromlott, meggyengült intézményeit, a megszüntetetteket pedig ál­lítsa vissza. Ne utazzanak a gyerekek hajnalban a per­kupái iskolába, legalább az apraja ne. Aztán a feltéte­lek bővítésén közben lehet gondolkodni. Az iskola meg­van, ám amíg nem válik ta­nításra alkalmassá, amíg nem tölti be falait a gyer­mekek csiivitelése, addig is szolgálhatná az éledő, és még megfizethető falusi tu­rizmus céljait. Veres Károlyt a helyi ön- kormányzat élére választot­ták a helybeliek, ő az, aki­ben leginkább megbíznak, ám a legkevésbé sem irigyli senki. A határ most a perkupái Dózsa Tsz-hez tartozik. Kö­zepes értékű földek ezek, ám Szőlősardón mindenki tudja, hogy ha ezeket magánkézbe kaphatják, azokról sokkal nagyobb termést takaríthat­nak be, mint jelenleg. A földtörvény azonban egyelő­re késik. Pedig a gazdálko­dó ember kényszerűségből is évekre előre tervez. Legel­tetési bizottság létrehozására is gondolnak, mert a föld semmit sem ér állattartás nélkül. De a régi jó pász­torház romos állapotban van és a polgármester azt sze­retné, ha azt úgy kapná visz- sza a falu, ahogy annak ide­jén elkerült tőle a tsz-hez. — Fél évig nem kellene, vagy csak alig takarmányoz- ni a sertést, ha kihajthat­nánk. A kondás és a csor­dás családja lakta mindig is a házat, és mi ezt szeret­nénk ezután is. Huszonöt év alatt sokszor állt meg a falu közepén a Volán-autóbusszal a volán mögött Veres Károly. Ter­veitől, kedvétől függően lát­ta már szépnek is, szegény­nek is, kedvesnek és kicsiny­nek is Szőlősardót az autó­busz vezetői üléséből nézve. Látta a változtatás, a fejlő­dés lehetőségeit, de arra még álmaiban sem gondolt, ami most valósággá vált. Az öt­venéves autóbuszvezető — mert ma is az —, ennek a különös szépségű kis falunak a polgármestere lett. Amit kritikusan szemlélt évtizedek óta, az most feladatként te­kint vissza rá. Járja az uta­kat Ormosbánya, Kazincbar­cika és Szőlősardó között, miközben van ideje törni a fejét, mihez nyúljanak leg­előbb. Mindenesetre annak rend­je és módja szerint levelet fogalmazott a perkupái ön- kormányzathoz, hogy megtu­dakolja, mekkora összeggel számolhatnak még az idén. A válaszból aztán megtud­hatta: Szőlősardó önálló költ­ségvetéssel nem rendelke­zett, a település működteté­si és fejlesztési feladatait a közös költségvetés tervei tar­talmazzák. Ebben a legjelen­tősebb tétel az ivóvízháló­zat-bővítés 950 ezer forintja volt, a beruházás elkészült, a munkákat kifizették. Erre mondják hivatali hangnem­ben: további kérdésnek he­lye nincs. — Eszerint másodállásban látja el a polgármesteri te­endőket? — Igen. Miután minden másnap ülök a buszra, így el tudom végezni a rám vá­ró munkát. Kis falu ez, ke­vesebb a gond is. A Volán­nál 8300-at keresek havon­ta, adók, levonások nélkül, a polgármesteri tiszteletdí­jam 3200 forint lesz bruttó­ban. Az otthonom a helyi „intézményközpont” (posta, iskola, kocsma, kultúrház, templom, önkormányzat) tő- szomszédságában húzódik meg. Két szobából, konyhá­ból áll, a fürdőszoba még nem tölti be építéskor ter­vezett szerepét. Van egy 14 éves Ladám, mivel dicseked­jek még? Szerényen élünk, de valamennyi szőlősardói- val szeretnénk már egy ki­csit jobban is. — Mire számíthat, ami hozhatna valamit a község­nek? — Az önkormányzat kezé­be kell, hogy kerüljön a va­dászat. Már csak azért is, mert a vadkárok tisztázását az eddigi vadásztársaság kép­viselői túlságosan nagyvo­nalúan kezelték, néha meg sem. jelentek a helyszínen. Ez a helyi gazdálkodók mi­att sem mehet így tovább! iHelyben semmilyen új munkalehetőség nincs, ezért azt gondoltuk, nem fuvaroz­zuk a tejet Edelénybe, vala­hogy létrehozunk egy helyi üzemet. Aztán elég lesz egy kis Aró, amivel jön be a tej, megy ki a kész tejtermék. Mikor? Nem tudom, de re­mélem nem kell évekig vár­ni a kisebb helyi munkale­hetőségek megteremtésére. Az átszervezéssel kapcso­latban kérdeztük dr. Pados Imrét, az ÉKÖVIZIG igaz­gatóját, hogyan hajtják végre ezt a felad: tot, és megyénk nagyüzemei, ma­gánszemélyei hova fordul­hatnak a környezetvédelem­mel, a vízüggyel 'kapcsolatos problémáikkal ? — A kormány rendelke­zésének megfelelően, az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1990. december elsejével megszűnt. Jogutód szervezetei egyrészt a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium aláren­deltségében működő Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság, másrészt a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium aláren­deltségébe tartozó Észalk- magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség. A md- nisztériumdk ezzel egy idő­ben az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, valamint a Környezetvédelmi Felügyelő­séget is megszervezték. — A vízügyi igazgatóság szakosztályai és hatósági részlege a Vörösmarty u. 77. sz. székházban — telefon­központ: 50-611 —, a kör­nyezetvédelmi felügyelőség szakosztályai a Szemere u. 2. sz. alatt — telefon: 48- 466 —, hatósági osztálya a Patak u. 2. sz. alatti iroda­házban — telefon: 45-611 — találhatók. — Hogyan lehet egyálta­lán különválasztani a kör­nyezetvédelemtől a víz­ügyet? — A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmével össze­függő szabályozási és ellen­őrzési feladat a megalaku­ló Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy „ők” a környezetvé­delmi követelményrendszert — tehát az ökológiaiakat — fogják meghatározni, ebben hatóságként és részben szákhatóságként működnek közre. Az általunk majd kiadandó vízjogi engedé­lyekhez szakhatósági véle­ményt adnak, amelyeket mi, mint eljáró hatóság, kötele­sek leszünk figyelembe ven­ni. Nagyon szoros együtt­működésre lesz szükségünk azért, hogy az ügyfeleknek elfogadható minőségű mun­kát tudjunk végezni. A szennyvízbírságolás ezután a felügyelőség hatáskörébe tartozik. (Egyedi határérté­keket is ők szabnak meg, a vízügy pedig ebben szakha­tóságként működik.) — Mivel indokolták ezt a „válást"? — Azzal, hogy külön kell választani a környezetvé­delem érdekében a szabályo­zást, és az ellenőrzési fel­adatokat, és ezt csak egy külön, államigazgatási fel­adatokat ellátó szerv végez­ze. És külön kell választani a vízgazdálkodást (ipari, mezőgazdasági, lakossági vízellátás), és a kezelői jo-i gokat. A Vízügyi Igazgató­ság a jövőben is ellátja a rábízott vízügyi létesítmé­nyek kezelését, fenntartását, üzemelését, a vízkárok el­leni védekezési feladatokat, és gyakorlatilag eredmény­érdekeltségű szerv marad, és vízügyi feladatokban vál­lalkozó is lesz. A felügye­lőség viszont nem vállalko­zó. A laboratórium a fel­ügyelőséghez került, de azt mi is használhatjuk. Mind­két szervnek egymás szá­mára adatszolgáltatási kö­telezettsége lesz. — A kormányrendelet végrehajtása után hogyan alakul a létszám? — Az igazgatóságnál ma­rad több dolgozó a közel 1700 dolgozóból. Százhúsz ember ment át december elsejétől a felügyelőséghez. Egész osztályok például a zajjal, hulladékkal, levegő­minőséggel foglalkoztak. Kettévált az igazgatóság ha­tósági osztálya, és bizonyos funkcionális létszámot is átvettek, mint önálló költ­ségvetési szervhez, oda is kellenek munkaügyesek, pénzügyesek. Az igazgató­ság területi szerveitől nem megy át senki, tehát példá­ul a gátőrök is itt marad­nak ... De várható mindkét szervnél további „karcsúsí­tás”. Átalakult tehát újra a vízügyi és a környezetvédel­mi szervezet, az új elképze­lések jegyében. Hallani le­het azonban olyan hangokat is, hogy a minisztériumban is változás várható. Vajon a legújabba'knak is az lesz az egyik legfontosabb dolga, hogy ők is átszervezzenek? (bekecs!) Nagy József Válasz cikkünkre Mi lesz a Technika Házával? Építkezőknek kínálják Nyárfa gyalulva, cementtejben Az Észak-Magyarország 1990. december 3-i számá­ban dr. Tóth József a mis­kolci Tudomány és Techni­ka Házának sorsáról, hasz- nositási elképzeléseiről nyi­latkozott munkatársunknak. Az ott elhangzottakra Va- laska László, a MTESZ B.- A.-Z. Megyei Egyesületek Tanácsának elnöke válaszolt, melyet az alábbiakban adunk közre: „— A felvetett „részvény- társasági” megoldás, illetve „privatizálás” jogi non­szensz. A privatizációs tör­vény állami tulajdonú vál­lalatok, gazdálkodó szerve­zetek, azon belül is a keres­kedelmi jellegű, illetve szol­gáltató cégek privatizációját szabályozza. Társadalmi szervezetek tulajdonának „privatizációja” csak annyi­ban képzelhető el, ha a tár­sadalmi szervezet vagyonát értékesíteni kívánja, vagy gazdálkodását gazdálkodó szervezet alapításával kí­vánja részben, vagy egész­ben folytatni. A szövetség elfogadott alapszabálya, amelyet a MTESZ 1990. no­vember 24-én tartott XV. küldöttközgyűlése is meg­erősített, éppen a vagyon biztonságos működtetése ér­dekében valamennyi egye­sület és területi szervezet biztonságáért egységes, osz­tatlan szövetségi tulajdont ismert el, benne a területi szervezetek teljes gazdálko­dói érdekeltségét biztosítva. A szövetség területi szer­vezetei nem jogi személyek, miután a tagegyesületek te­rületi szervezetei sem jogi személyek. így a Technika Háza földhivatali bejegyzé­se csak hasonló, mint az összes szövetségi tulajdon esetében. A MTESZ orszá­gos szervezete javára lehet tulajdonként bejegyezni, amely nem jelenti azt, hogy nincs biztosítva a fentebb említett területi társadalmi szuverenitás és gazdasági önállóság. Éppen ez a szö­vetségi jelleg biztosítja a Technika Házak biztonságos működését, az országos szö­vetség részére biztosított ál­lami támogatás gazdasági segítségét, a működés pénz­ügyi biztonságát; azt, hogy ..a felszámolás” még gondo­latban sem reális veszély. A Technika Ház működé­se, felépítése, létrejöttének anyagi forrásai alapján — miután azt a finanszírozók nem azzal a céllal adták — „részvényként való vissza­juttatása” ugyancsak nem ésszerű felvetés. Az egyesü­leti tag az egyesületi társa­dalmi tulajdonából — mi­után annak terheit sem kö­teles viselni —. közvetlenül szintén nem részesítendő. Ami a volt tanácsi finan­szírozást jelenti, ahhoz a megjegyzésem a következő: az interjúban elhangzott ál­lítás itt is valótlan, tudni­illik a telket a szövetség sem tulajdonban, sem keze­lési jogban nem kanta meg. hanem a telket külön telek- könvvezték az épülettől, ál­lami tulajdonban maradt és a szövetség használati jogot kapott rá.” „A beruházások és ezzel együtt az építkezések pan- ganak, mégis szükség van új, korszerű építőanyagokra, mert bízunk a gazdasági fel­lendülésben”. Ezekkel a sza­vakkal nyitotta meg dr. Hor­váth Béla, az Építésügyi Tá­jékoztató Központ miskolci irodájának vezetője azt a tegnapi rendezvényt, ame­lyen korszerű építő-, szige­telőanyagokat kínáltak a gyártók. A találkozóra meg­hívták építőipari vállalatok, szövetkezetek képviselőit, és szívesen fogadták a kisipa­rosokat, iskolásokat is. Fekete Roland, a Heraklith nevű, a Zala megyei Nagy- kapornakon működő osztrák —magyar kft. termékeit is­mertette. Mint mondta, a a szálasított habgyapot tu­lajdonképpen nyárfa gyalul­va, cementtejjel keverve, sajtolva, zsaluzva. Nemcsak kitűnő hőszigetelő, hanem hőhidmentes szerkezet ké­szíthető vele. Biró Marianna, a Középületépítő Vállalat csoportvezetője többek kö­zött a kanadai cserép néven világhírűvé vált tetőfedő anyagot ismertette, elmond­ta, hogy nagyon sok színben kapható, könnyű és szilárd; mozgalmas, ívelt tető kiala­kítására is alkalmas, ez a bitumenes zsindely. A Salgótarjáni Üveggya­pot Rt. képviseletében Ja- kubovics Gábor ismertette a japán—magyar részvénytár­saság létrejöttének körülmé­nyeit. valamint nagy siker­nek örvendő lap- és csőhéj- alakban is kapható üveg­gyapot termékét. Idén BNV- nagydíjat és Kiváló Áruk Fóruma kitüntető jelvényt kaptak rá. szeretnék, ha Bor­sodban is elterjedne. Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, nálunk az ismertetett anya­gokat a Borsodi Építőipari Vállalat (volt BÁÉV) hozzá forgalomba. m. sz. zs. KÖZLEMÉNY Dr. Somod! Judit fogsiakor- vos értesíti tisztelt felnőtt és gyermek betegeit, hogy magán- rendelését Miskolcon, a Dózsa Gy. u. 16. sz. alatt, 1990. de­cember 6-tól folytatja. Rendelé­si idő: kedd, csütörtök, 16—16 óráig. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat miskolci üzeme pályázatot hirdet kereskedelmi vezetői munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — legalább ötéves vezetői gyakorlat, lehetőleg kereskedelmi területen, — legfeljebb 45 eves életkor. A munkakör 1991. január 1. napjától tölthető be. Bérezés megegyezés szerint. a pályázat tartalmazza: — a részletes szakmai életutat, önéletrajzot, valamint — a jelenlegi munkakör és kereset ismertetéseit. A pályázatokat kérjük legkésőbb 1990. december 15. napjáig beküldeni az alábbi címre: Kováts Ágoston gazdasági üzemigazgató-helyettes, 3510 Miskolc, Erdélyi út 1. sz. I Ne vágj ki minden fát! ; || «gyei polgármesterek egyik legutóbbi találkozásán M került szóba, hagy miután az önkormányzat kassxá- iában sok helyütt egy árva peták sincs, valomihei nyúlni kell, amivel a helyi képviselőtestület még rendel­kezik. Kivágják, kivágatják a falu erdejének egy részét, vagy a* erdőt ágy, ahogy van. Attál függ, az év hátra­lévő részében még mennyi pénzre van szükség, illetve at­tól is, mekkora az erdő. Sajátos vita alakult ki ozonnyom- ban, mert amíg az egyik polgármester ezt a módszert, mint beváltat, mint célravezetőt javasolta a többiek szá­mára, más pénzforrások hirtelen nem lévén, a többség amellett tört lándzsát, hogy ne vágják ki oz értékes er­dőket, keressenek, kutassanak egyéb anyagi források után. Mert a kivágott fa ma átsegíti ugyan a pillanatnyi vál­ságon a helyi önkormányzatokat, ám az új erdőre tizen­öt-húsz évet, sőt Ötvertet kell várni majd. Végül egy - a mindkét megoldást tartalmazó - kiutat is ígérő megoldás mellett voksollak a legtöbben. Ne vágjunk ki minden fát, ám amit elkerülhetetlenül letarol a fűrész és a fejsze, ahelyett ozonnyombon, de legkésőbb tavasszal ugyanan­nyit ültetni keit majd. Érezze ezt minden önkormányzat kötelességének, mert dicséret érte és elismerés, ha a mai szorító gondok közül néhány égetőt azonnal, ügyesen megoldónak, ám ha a folytatásról nem gondoskodnak, azt a gyermekek, az unokák aligha bocsátanók meg, tud­nák be jó cselekedetnek.- nagy j. ­l

Next

/
Thumbnails
Contents