Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-06 / 286. szám
1990. december 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Rendszerváltás Szőlősardón Elváltak útjaik r Átszervezés a vízügynél Alig „rátádon" össze a munkacsapot, máris váini kény- szerül az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, ugyanis a Kormány 1018/1 »90. számú határozatában intézkedett „A környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok átszervezésével kapcsolatos tennivalókról". E határozatban rendelte el, hogy a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokból - vízügyi igazgatóságokat és környezetvédelmi felügyelőségeket kell szervezni. A közigazgatás felülről erőltetett körzetesítésének korszaka a rendszerváltozással llezárult, helyébe egy igen dinamikus önállósodási szándék lépett. Még olyan településeken is, ahol a körzet- központ igazán szívén viselte a „csatolt” falvak fejlesztésének, létfeltételei javításának ügyét. Ám amennyire fájdalmas volt annak idején a közös tanács irányítását elfogadni, olyannyira nehéz lesz most létrehozni a falvak minimális intézmény- rendszerét, megteremteni az önállóság feltételeit. Szőlősardón a falugyűlés dönti majd el, hogyan tervezik a jövőt. Együtt Perkupával és a többi apró településsel, Égerszöggel, Te- resztenyével és Tornakápolnával, vagy külön. Most mindenki amellettt van: a falu élje a maga életét, erősítse meg leromlott, meggyengült intézményeit, a megszüntetetteket pedig állítsa vissza. Ne utazzanak a gyerekek hajnalban a perkupái iskolába, legalább az apraja ne. Aztán a feltételek bővítésén közben lehet gondolkodni. Az iskola megvan, ám amíg nem válik tanításra alkalmassá, amíg nem tölti be falait a gyermekek csiivitelése, addig is szolgálhatná az éledő, és még megfizethető falusi turizmus céljait. Veres Károlyt a helyi ön- kormányzat élére választották a helybeliek, ő az, akiben leginkább megbíznak, ám a legkevésbé sem irigyli senki. A határ most a perkupái Dózsa Tsz-hez tartozik. Közepes értékű földek ezek, ám Szőlősardón mindenki tudja, hogy ha ezeket magánkézbe kaphatják, azokról sokkal nagyobb termést takaríthatnak be, mint jelenleg. A földtörvény azonban egyelőre késik. Pedig a gazdálkodó ember kényszerűségből is évekre előre tervez. Legeltetési bizottság létrehozására is gondolnak, mert a föld semmit sem ér állattartás nélkül. De a régi jó pásztorház romos állapotban van és a polgármester azt szeretné, ha azt úgy kapná visz- sza a falu, ahogy annak idején elkerült tőle a tsz-hez. — Fél évig nem kellene, vagy csak alig takarmányoz- ni a sertést, ha kihajthatnánk. A kondás és a csordás családja lakta mindig is a házat, és mi ezt szeretnénk ezután is. Huszonöt év alatt sokszor állt meg a falu közepén a Volán-autóbusszal a volán mögött Veres Károly. Terveitől, kedvétől függően látta már szépnek is, szegénynek is, kedvesnek és kicsinynek is Szőlősardót az autóbusz vezetői üléséből nézve. Látta a változtatás, a fejlődés lehetőségeit, de arra még álmaiban sem gondolt, ami most valósággá vált. Az ötvenéves autóbuszvezető — mert ma is az —, ennek a különös szépségű kis falunak a polgármestere lett. Amit kritikusan szemlélt évtizedek óta, az most feladatként tekint vissza rá. Járja az utakat Ormosbánya, Kazincbarcika és Szőlősardó között, miközben van ideje törni a fejét, mihez nyúljanak legelőbb. Mindenesetre annak rendje és módja szerint levelet fogalmazott a perkupái ön- kormányzathoz, hogy megtudakolja, mekkora összeggel számolhatnak még az idén. A válaszból aztán megtudhatta: Szőlősardó önálló költségvetéssel nem rendelkezett, a település működtetési és fejlesztési feladatait a közös költségvetés tervei tartalmazzák. Ebben a legjelentősebb tétel az ivóvízhálózat-bővítés 950 ezer forintja volt, a beruházás elkészült, a munkákat kifizették. Erre mondják hivatali hangnemben: további kérdésnek helye nincs. — Eszerint másodállásban látja el a polgármesteri teendőket? — Igen. Miután minden másnap ülök a buszra, így el tudom végezni a rám váró munkát. Kis falu ez, kevesebb a gond is. A Volánnál 8300-at keresek havonta, adók, levonások nélkül, a polgármesteri tiszteletdíjam 3200 forint lesz bruttóban. Az otthonom a helyi „intézményközpont” (posta, iskola, kocsma, kultúrház, templom, önkormányzat) tő- szomszédságában húzódik meg. Két szobából, konyhából áll, a fürdőszoba még nem tölti be építéskor tervezett szerepét. Van egy 14 éves Ladám, mivel dicsekedjek még? Szerényen élünk, de valamennyi szőlősardói- val szeretnénk már egy kicsit jobban is. — Mire számíthat, ami hozhatna valamit a községnek? — Az önkormányzat kezébe kell, hogy kerüljön a vadászat. Már csak azért is, mert a vadkárok tisztázását az eddigi vadásztársaság képviselői túlságosan nagyvonalúan kezelték, néha meg sem. jelentek a helyszínen. Ez a helyi gazdálkodók miatt sem mehet így tovább! iHelyben semmilyen új munkalehetőség nincs, ezért azt gondoltuk, nem fuvarozzuk a tejet Edelénybe, valahogy létrehozunk egy helyi üzemet. Aztán elég lesz egy kis Aró, amivel jön be a tej, megy ki a kész tejtermék. Mikor? Nem tudom, de remélem nem kell évekig várni a kisebb helyi munkalehetőségek megteremtésére. Az átszervezéssel kapcsolatban kérdeztük dr. Pados Imrét, az ÉKÖVIZIG igazgatóját, hogyan hajtják végre ezt a felad: tot, és megyénk nagyüzemei, magánszemélyei hova fordulhatnak a környezetvédelemmel, a vízüggyel 'kapcsolatos problémáikkal ? — A kormány rendelkezésének megfelelően, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1990. december elsejével megszűnt. Jogutód szervezetei egyrészt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium alárendeltségében működő Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, másrészt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium alárendeltségébe tartozó Észalk- magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség. A md- nisztériumdk ezzel egy időben az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, valamint a Környezetvédelmi Felügyelőséget is megszervezték. — A vízügyi igazgatóság szakosztályai és hatósági részlege a Vörösmarty u. 77. sz. székházban — telefonközpont: 50-611 —, a környezetvédelmi felügyelőség szakosztályai a Szemere u. 2. sz. alatt — telefon: 48- 466 —, hatósági osztálya a Patak u. 2. sz. alatti irodaházban — telefon: 45-611 — találhatók. — Hogyan lehet egyáltalán különválasztani a környezetvédelemtől a vízügyet? — A felszíni és felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladat a megalakuló Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy „ők” a környezetvédelmi követelményrendszert — tehát az ökológiaiakat — fogják meghatározni, ebben hatóságként és részben szákhatóságként működnek közre. Az általunk majd kiadandó vízjogi engedélyekhez szakhatósági véleményt adnak, amelyeket mi, mint eljáró hatóság, kötelesek leszünk figyelembe venni. Nagyon szoros együttműködésre lesz szükségünk azért, hogy az ügyfeleknek elfogadható minőségű munkát tudjunk végezni. A szennyvízbírságolás ezután a felügyelőség hatáskörébe tartozik. (Egyedi határértékeket is ők szabnak meg, a vízügy pedig ebben szakhatóságként működik.) — Mivel indokolták ezt a „válást"? — Azzal, hogy külön kell választani a környezetvédelem érdekében a szabályozást, és az ellenőrzési feladatokat, és ezt csak egy külön, államigazgatási feladatokat ellátó szerv végezze. És külön kell választani a vízgazdálkodást (ipari, mezőgazdasági, lakossági vízellátás), és a kezelői jo-i gokat. A Vízügyi Igazgatóság a jövőben is ellátja a rábízott vízügyi létesítmények kezelését, fenntartását, üzemelését, a vízkárok elleni védekezési feladatokat, és gyakorlatilag eredményérdekeltségű szerv marad, és vízügyi feladatokban vállalkozó is lesz. A felügyelőség viszont nem vállalkozó. A laboratórium a felügyelőséghez került, de azt mi is használhatjuk. Mindkét szervnek egymás számára adatszolgáltatási kötelezettsége lesz. — A kormányrendelet végrehajtása után hogyan alakul a létszám? — Az igazgatóságnál marad több dolgozó a közel 1700 dolgozóból. Százhúsz ember ment át december elsejétől a felügyelőséghez. Egész osztályok például a zajjal, hulladékkal, levegőminőséggel foglalkoztak. Kettévált az igazgatóság hatósági osztálya, és bizonyos funkcionális létszámot is átvettek, mint önálló költségvetési szervhez, oda is kellenek munkaügyesek, pénzügyesek. Az igazgatóság területi szerveitől nem megy át senki, tehát például a gátőrök is itt maradnak ... De várható mindkét szervnél további „karcsúsítás”. Átalakult tehát újra a vízügyi és a környezetvédelmi szervezet, az új elképzelések jegyében. Hallani lehet azonban olyan hangokat is, hogy a minisztériumban is változás várható. Vajon a legújabba'knak is az lesz az egyik legfontosabb dolga, hogy ők is átszervezzenek? (bekecs!) Nagy József Válasz cikkünkre Mi lesz a Technika Házával? Építkezőknek kínálják Nyárfa gyalulva, cementtejben Az Észak-Magyarország 1990. december 3-i számában dr. Tóth József a miskolci Tudomány és Technika Házának sorsáról, hasz- nositási elképzeléseiről nyilatkozott munkatársunknak. Az ott elhangzottakra Va- laska László, a MTESZ B.- A.-Z. Megyei Egyesületek Tanácsának elnöke válaszolt, melyet az alábbiakban adunk közre: „— A felvetett „részvény- társasági” megoldás, illetve „privatizálás” jogi nonszensz. A privatizációs törvény állami tulajdonú vállalatok, gazdálkodó szervezetek, azon belül is a kereskedelmi jellegű, illetve szolgáltató cégek privatizációját szabályozza. Társadalmi szervezetek tulajdonának „privatizációja” csak annyiban képzelhető el, ha a társadalmi szervezet vagyonát értékesíteni kívánja, vagy gazdálkodását gazdálkodó szervezet alapításával kívánja részben, vagy egészben folytatni. A szövetség elfogadott alapszabálya, amelyet a MTESZ 1990. november 24-én tartott XV. küldöttközgyűlése is megerősített, éppen a vagyon biztonságos működtetése érdekében valamennyi egyesület és területi szervezet biztonságáért egységes, osztatlan szövetségi tulajdont ismert el, benne a területi szervezetek teljes gazdálkodói érdekeltségét biztosítva. A szövetség területi szervezetei nem jogi személyek, miután a tagegyesületek területi szervezetei sem jogi személyek. így a Technika Háza földhivatali bejegyzése csak hasonló, mint az összes szövetségi tulajdon esetében. A MTESZ országos szervezete javára lehet tulajdonként bejegyezni, amely nem jelenti azt, hogy nincs biztosítva a fentebb említett területi társadalmi szuverenitás és gazdasági önállóság. Éppen ez a szövetségi jelleg biztosítja a Technika Házak biztonságos működését, az országos szövetség részére biztosított állami támogatás gazdasági segítségét, a működés pénzügyi biztonságát; azt, hogy ..a felszámolás” még gondolatban sem reális veszély. A Technika Ház működése, felépítése, létrejöttének anyagi forrásai alapján — miután azt a finanszírozók nem azzal a céllal adták — „részvényként való visszajuttatása” ugyancsak nem ésszerű felvetés. Az egyesületi tag az egyesületi társadalmi tulajdonából — miután annak terheit sem köteles viselni —. közvetlenül szintén nem részesítendő. Ami a volt tanácsi finanszírozást jelenti, ahhoz a megjegyzésem a következő: az interjúban elhangzott állítás itt is valótlan, tudniillik a telket a szövetség sem tulajdonban, sem kezelési jogban nem kanta meg. hanem a telket külön telek- könvvezték az épülettől, állami tulajdonban maradt és a szövetség használati jogot kapott rá.” „A beruházások és ezzel együtt az építkezések pan- ganak, mégis szükség van új, korszerű építőanyagokra, mert bízunk a gazdasági fellendülésben”. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Horváth Béla, az Építésügyi Tájékoztató Központ miskolci irodájának vezetője azt a tegnapi rendezvényt, amelyen korszerű építő-, szigetelőanyagokat kínáltak a gyártók. A találkozóra meghívták építőipari vállalatok, szövetkezetek képviselőit, és szívesen fogadták a kisiparosokat, iskolásokat is. Fekete Roland, a Heraklith nevű, a Zala megyei Nagy- kapornakon működő osztrák —magyar kft. termékeit ismertette. Mint mondta, a a szálasított habgyapot tulajdonképpen nyárfa gyalulva, cementtejjel keverve, sajtolva, zsaluzva. Nemcsak kitűnő hőszigetelő, hanem hőhidmentes szerkezet készíthető vele. Biró Marianna, a Középületépítő Vállalat csoportvezetője többek között a kanadai cserép néven világhírűvé vált tetőfedő anyagot ismertette, elmondta, hogy nagyon sok színben kapható, könnyű és szilárd; mozgalmas, ívelt tető kialakítására is alkalmas, ez a bitumenes zsindely. A Salgótarjáni Üveggyapot Rt. képviseletében Ja- kubovics Gábor ismertette a japán—magyar részvénytársaság létrejöttének körülményeit. valamint nagy sikernek örvendő lap- és csőhéj- alakban is kapható üveggyapot termékét. Idén BNV- nagydíjat és Kiváló Áruk Fóruma kitüntető jelvényt kaptak rá. szeretnék, ha Borsodban is elterjedne. Mint a sajtótájékoztatón megtudtuk, nálunk az ismertetett anyagokat a Borsodi Építőipari Vállalat (volt BÁÉV) hozzá forgalomba. m. sz. zs. KÖZLEMÉNY Dr. Somod! Judit fogsiakor- vos értesíti tisztelt felnőtt és gyermek betegeit, hogy magán- rendelését Miskolcon, a Dózsa Gy. u. 16. sz. alatt, 1990. december 6-tól folytatja. Rendelési idő: kedd, csütörtök, 16—16 óráig. A Borsod Megyei Tejipari Vállalat miskolci üzeme pályázatot hirdet kereskedelmi vezetői munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — legalább ötéves vezetői gyakorlat, lehetőleg kereskedelmi területen, — legfeljebb 45 eves életkor. A munkakör 1991. január 1. napjától tölthető be. Bérezés megegyezés szerint. a pályázat tartalmazza: — a részletes szakmai életutat, önéletrajzot, valamint — a jelenlegi munkakör és kereset ismertetéseit. A pályázatokat kérjük legkésőbb 1990. december 15. napjáig beküldeni az alábbi címre: Kováts Ágoston gazdasági üzemigazgató-helyettes, 3510 Miskolc, Erdélyi út 1. sz. I Ne vágj ki minden fát! ; || «gyei polgármesterek egyik legutóbbi találkozásán M került szóba, hagy miután az önkormányzat kassxá- iában sok helyütt egy árva peták sincs, valomihei nyúlni kell, amivel a helyi képviselőtestület még rendelkezik. Kivágják, kivágatják a falu erdejének egy részét, vagy a* erdőt ágy, ahogy van. Attál függ, az év hátralévő részében még mennyi pénzre van szükség, illetve attól is, mekkora az erdő. Sajátos vita alakult ki ozonnyom- ban, mert amíg az egyik polgármester ezt a módszert, mint beváltat, mint célravezetőt javasolta a többiek számára, más pénzforrások hirtelen nem lévén, a többség amellett tört lándzsát, hogy ne vágják ki oz értékes erdőket, keressenek, kutassanak egyéb anyagi források után. Mert a kivágott fa ma átsegíti ugyan a pillanatnyi válságon a helyi önkormányzatokat, ám az új erdőre tizenöt-húsz évet, sőt Ötvertet kell várni majd. Végül egy - a mindkét megoldást tartalmazó - kiutat is ígérő megoldás mellett voksollak a legtöbben. Ne vágjunk ki minden fát, ám amit elkerülhetetlenül letarol a fűrész és a fejsze, ahelyett ozonnyombon, de legkésőbb tavasszal ugyanannyit ültetni keit majd. Érezze ezt minden önkormányzat kötelességének, mert dicséret érte és elismerés, ha a mai szorító gondok közül néhány égetőt azonnal, ügyesen megoldónak, ám ha a folytatásról nem gondoskodnak, azt a gyermekek, az unokák aligha bocsátanók meg, tudnák be jó cselekedetnek.- nagy j. l
