Észak-Magyarország, 1990. december (46. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-03 / 283. szám

1990. december 3., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Karácsonyi és szilveszteri — palackosbor- és pezsgővásár,- rostos gyümölcsitalok. Az EGERVIN Borsodi Gyáregységében, Mályi, Vasút u. 5. — Készpénzes vásárlási lehetőség nagyker. áron.- Magánkereskedőknek, szerződéses egységeknek a nagyker. árból további kedvezmény, készpénzes vásárlás esetén. Hétfőtől péntekig: 7.30-tól 15 óráig. Capitalytúl a Walt Disneyig! Papírjátékok korhatár nélkül REKLÁMÁRON vásárolhatók a K€P€SßOlT -ban MISKOLC, ARANY JÁNOS U 10., karácsonyig Képzőművészeti Kiadó Értesítjük Kedves Utasainkat, hogy irodánk új helyre költözött CÍMÜNK: 3530 Miskolc, Szemere u. 8., I. emelet MERCURIUS UTAZÁSI KFT. A MIKROBIK KFT. és a COMTRANS IRODA 1990. december 4-5-én SZOFTVERBEMUTATÓT TART a MIKROBIK KFT. Számítástechnikai Szaküzletében (Miskolc, Széchenyi út 49.) Telefon: 55-674, 54-266, 53-100 CADKEY valódi 3 dimenziós gépészeti CAD tervező rendszer Kedd: 10-12 óra, szerda: 13-15 óra. MINIPACK kis gazdálkodó szervezetek komplex ügyviteli rendszere Kedd: 13-15 óra, szerda: 10-12 óra. A helyszínen a rendszerekhez szükséges számítástechnikai eszközök megvásárolhatók. A rendszerekre tanfolyami ok­tatást vállalunk. Az INNOVA MANAGER KFT. megnyitotta SAMSUNG-SHOP-ját Miskolcon, az Árpád u. 2. sz. alatt, a szolgáltatóházban. A teljes SAMSUNG-áruválasztékkal várjuk Kedves Vásárlóinkat. Két hétig minden SAMSUNG-termék 10 százalék kedvezménnyel kapható! Telefon: 71-120. Vigyázzon, nagyon jó! DOLGOZÓKAT ALKALMAZNAK Külkereskedelmi szakismeret­tel rendelkező pénzügyi előadót keresünk felvételre. Felveszünk továbbá titkárnőt, idegennyelv- ismerettel. Bérezés megegyezés szerint. „Megbízható munkaerő 279829” jeligére a kiadóba. A Kazincbarcikai VGV város- gazdasági osztálya szemét­díj beszedéséhez, a vonzáskör­zetébe tartozó településeken díjbeszedők jelentkezését várja, különösen Szendrő, Szuhogy, Ragály, Trizs, Imola, Zubogy, Bánhorváti, Rudolftclcp tele­pülésekről. Jelentkezni lehet: a városgazdasági osztály vezető­jénél, Kazincbarcika, Múcsonyi u. 1. Ajándék egy iskoláik A miskolci, Pallós utcai általános iskolában hetedik éve folyik az oktatás. Az in­duló, 326-os létszám mos­tanra megduplázódott, a ta­nítás csak „délelőtt—dél­után” oldható meg, az étte­remben napközi van, az or­vosi szobában könyvtár, a szertárakat foglalkoztatókká alakították, s a számítógé­pes terem régebben a taka­rítónők öltözője volt. .. Nincs tehát pénz új épü­letekre, s nincs — vagy csak minimális — taneszközökre. Hogy mégis vannak itt szá­mítógépek, van számítás- technikai fakultáció, az töb­bek között Sziszkosz Vaszilisz tanár úrnak köszönhető. S miután a gyerekek már majdnem kinőtték a Com­modore—16-os, —64-es gé­peket, „Sziszi bácsinak” tá­madt egy ötlete, s megke­reste két régi ismerősét, akik most egy-egy számítástech­nikával foglalkozó kft. ve­zetői. Segítségüket kérte, hogy a gyerekek tudásának további fejlesztéséhez adja­nak megfelelő gépet. — Nekünk pénzünk sem­mi sincs, ám nagyon lelke­sek vagyunk — mondta a tanár úr. — A jövő techni­káját a múlt eszközeivel ne­héz oktatni. Lehet, most né- hányan felkapják a fejüket: minek egy általános iskolá­ba IBM'XT számítógép. A Hol tart az aszálykárrendezés? Közismert, hogy ebben az évben megyénk mezőgazdaságát — az 1989. évi árvíz után — az aszálykár sújtotta. Az újabb elemi csapás az egyébként is gazdasági prés alatt lévő gazdálkodókat, de az új vállalkozókat, kistermelőket is a katasztrófa szélére sodorta. A kialakult helyzetben az át­vészelés csak külső támogatás­sal lehet, de ez késik. A károk alakulását a B.-A.-Z. Megyei Mezőgazdasági Érdek­védelmi Szövetség — a Növény- termesztési Szaktagozat bevoná­sával — folyamatosan figyelem­mel kísérte. Már július hónap­ban jeleztük az FM és az Or­szágos Érdekképviselet felé, hogy megyénkben jelentős ká­rokkal, terméskieséssel kell számolni. A megyei érdekvé­delmi szövetségek és a MOSZ határozott fellépésére az FM belátta a helyzet súlyosságát, így szeptember végére elren­delte a kár felmérését. Az első felmérés (1990. október 6.) alap­ján 70 nagyüzemnél csak a szántóföldi kultúrában 927 mil­lió forint hozamérték-kiesést prognosztizáltak a megye gaz­dálkodói. A nagyüzemek mellett az ér­dekképviselet nem hagyta ma­gára a kistermelőket sem. Fel­hívásunkra 32 kistermelő, egy betéti társaság kereste meg jo­gos igényével szövetségünket. A felmért káruk 20 millió fo­rint. Az országos felmérés össze­sítéseként 941 gazdaságban 27 milliárd forintos hozamérték- kieséssel kell számolni közvet­len kárként a szántóterülete­ken, mely átlagosan 28 százalé­kos aszálykárnak felel meg. A jelentős hozamérték-kiesésbő! csak a IS százalék feletti ki­esésre várható központi segít­ség hitel formájában. Ennek teljes összege 9,3 milliárd fo­rint. A kormányintézkedések alap­ján az eddigi pénzügyi segítség mértéke nem éri el a 2 milli­árd forintot. Nincs nyilvános­ságra hozott döntés a vesztesé­ges gazdálkodók pénzügyi ren­dezésére, valamint a kisterme­lők megsegítésére sem. A cél­hitel folyósítását a bankok ma­gatartása is nehezíti. A mezőgazdasági termelők aszálykár miatti teljes pénz­ügyi ellehetetlenülésének meg­akadályozására egyetértünk a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé­nek (MOSZ) azon levelével melyet az országgvűlési kénvi­selők frakcióvezetőihez inté­zett, kérve támogatásukat, a természeti csanás következmé­nyeit ellensúlyozó érdemi intéz­kedésről szóló határozat meg­hozatalát. Reméljük, hogy a képviselők a katasztrófahelyzet várható következményét mérlegelve fi­gyelembe veszik, hogy a mező- gazdaság segítése ilyen rend­kívüli helyzetben a nemzet ér­dekét szolgálja. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség mi iskolarendszerünk sajnos olyan, hogy az arra rászo­rulókat korrepetálja, ám azoknak, akik ezt az orszá­got majdan a kátyúból ki tudnák húzni, nem sok le­hetőséget adunk. Pedig ve­lük csuda dolgokat el lehet­ne érni. Mire ez a nemze­dék felnő, tízből kilenc mun­kahelyen biztos hogy lesz számítógép. A Telcomtec és a Pre-Comp Kft.-k vezetői, Mitró István és Kossuth Gábor természe­tesen jelen voltak a számí­tógép átadásakor. Az egyik cég a nagytávolsági 'infor­mációs hálózatokkal foglal­kozik. A későbbiekben majd a most adott számítógéphez Miután közel húsz éven át megszoktuk, hogy a szegedi gyors Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok stb. városokon ke­resztül éri el úticélját, többen olyan szerelvényre szálltunk, amelyik nem azonos ezzel a vonattal. A csarnok tájékoztató táblá­ján ez állt: gyors, Nyír­egyháza, Debrecen . . . több nem fért, de jelezte még, hogy a kilencedik vágány. Ez a vonat 5.35-kor elin­dult. Ez tűnt fel. A jegy­vizsgáló később elmondta, hogy a szegedi májustól 5,50-kor indul és Budapest felé, majd Hatvannál meg­gondolja magát, és eltér Szolnok, Cegléd irányába. Ezt telefonon nem mond­ta a tudakozó egyikőnk- nek sem,, de a táblán sem tüntették fel, hogy a má­sikat, a szegedit úgy jelö­lik, hogy gyors, Hatvan felé. Debrecenben két és fél óra kényszerű várakozás és ugyanannyi késéssel Szegeden, hivatalos ügy­ben, elmarasztalás és jog­vesztés mellett. Vissza, már agyonér­deklődve a témát sem jobb a helyzet. Ismét túl­fűtött fülkék, száraz me­leg, egyik-másik utas az ájulás határán, aki az ab­lak mellett ül, egy ujjnyi rést sem tűr el, a zsúfolt peronra már nem fér több utas. A fülke ajtaja fölött a magyarázó utasítás azt jelzi: ha meleged van, a tárcsát a nyíl irányában forgasd el. Tárcsa nincs, helyette billenőkapcsolók a világításhoz és a szellőzte­téshez, amely nem műkö­dik. Tolongás, az utasok této­va szaladgálása már Sze­geden és Kecskeméten. Felszállás után suttogva terjed valami hír, s az utasok megindulnak, ki előre, ki hátra csomagok­ajándékoznak egy távadat­átviteli eszközt is, ami saját termékük. A másik kft. el­sősorban rendszerek kialakí­tására törekszik, szolgáltat, tanácsokat ad. — Hogy miért az ajándé­kozás? Például, mert ne­künk is vannak gyerekeink, s tudjuk, hogy ők is szeretik a számítógépet — mondta Mitró István. — Egyébként pedig mint számítástechni­kai szakemberek, azt 'is tud­juk, hogy a Commodore- gépek nagyon jók voltak ar­ra — de csak arra! —, hogy a számítógépes kultúrát ter­jesszék. Ám az ezért való oktatás a mai technikához már nem (igazodik. kai a zsúfolt folyosón, egymást taposva. Cegléden ha lehet, még nagyobb a látás-futás, de itt már a vasutasok is kiabálnak, szentségeinek, szidják egy­mást. A folyosó lehúzott ablakán át hallom, hogy: már megint majdnem elb- .. ,-tuk, két sárgakobakos vasutastól jött a közlés. Legtöbben itt, Cegléden tudják meg, hogy a hosz- szú szerelvényt három- négyfelé szedik szét. Egyik része Budapest, másik Eger, harmadik Miskolc, és a negyedik ki tudja, merre veszi útját? Am ezt sem Szegeden, sem Kecs­keméten, de még Cegléden sem jelzi tábla. A tájéko­zatlan utasok a vonaton tudják meg. Lengyel kiál­tások, egymást cibálják le a kocsikról, de keveredik ez cifrázott magyaros mon­dásokkal is. Egy hatvani házaspár panaszkodik, hogy kiírták ugyan az egri szerelvényt, és a miskolcit is, de egy- vonalba, egy vágányra, egyazon indulási időpont­tal, de olyan jelzés nem volt, amely a jobb, vagy a bal oldalt is közölte volna. Az utas nem látja a köd­ben és sötétben, merre van a kocsisor eleje, hol a mozdony, az is természe­tes, hogy mind a két vé­gén lehet. A Pestre utazók egy része itt szállt le, ho­lott Szegeden, vagy Ceglé­den kellett volna megfele­lő kocsiba szállniok, de ezt ott sem lehetett tudni, a pontatlan utasítások mi­att. Egy tucat egri utas Mezőkövesden szállt le, sí­ró gyermekkel, ki tudja, mikor és hogyan értek ha­za? Am az is meglehet, hogy a Miskolcra, vagy Egerbe kívánkozókat Bu­dapestre vitte a vonat. Javasolni tudnám, hogy mi, utasok szervezzünk gyűjtést olyati táblák ké­— Az új géppel nem egy­szerűen eggyel több számí­tógép lesz az iskolában •— folytatja Kossuth Gábor —, hanem minőségileg más esz­köz kerül a gyerekek kezé­be. Ezek terjedtek el az egész világon, többek között azért, mert elvileg korlátla­nul továbbfejleszthetők. A C—16-os, —64-es gépekkel úgy néz ki a dolog, mintha, autó­versenyre lovas kocsival szálltunk volna be. Ami iga­zából nem nagy baj, mert legalább a pályát megismer­tük. Ám lassan tovább kell lépni. S ezt elkezdeni itt le­het, az iskolában ... szítésére, amelyeket ha el­helyeznének a kocsikhoz, ezt olvashatná le róluk az utas: Budapestre, Egerbe, Miskolcra stb. Avagy mi válogatnánk ki azokat a jó hangú jegyvizsgálókat, akik már az állomásokon így invitálnák az utasokat fennhangon: ez a három kocsi Miskolcra, vagy Egerbe megy, mert hiába van a hangosbemondó, az se mondja. Hogyisne. Ek­kora strófát mondjuk, Cegléden: figyelmeztetjük a kedves utasokat, hogy a második vágányon álló gyorsvonati szerelvény (már ez is sok) első négy kocsija Budapest Nyugati pályaudvarra, az ötödik, hatodik és hetedik kocsi Szolnok és Hatvan állomá­sokon át ... és így a ti­zennegyedikig. Ki sem bír­ná a berendezés, vagy az utas késné le a vonatot, mire végezne a novellányi szöveggel a bemondó. Am ez sem lenne elég jó, mert szám sincs a kocsikon, na és a ködben, sötétben ho­gyan lehetne megszámlál­ni, melyik a nyolcadik ko­csi? Ebből lenne még csak lótás-futás. Tehát legalább számtáblákra kellene gyűj­teni. Kérdezhetné valaki: va­jon miért nekünk, utasok­nak? Elárulom. A MÁV nem ér rá... Nem azért, mert az utazások szervezé­sével van elfoglalva, á, de­hogy. Erre sem ér rá. Azért nem ér rá, mert fő tevékenysége most a tari­faemelés. Van önöknek egyáltalán halvány ibolya­gőz fogalmuk, mennyi munkával jár ez? Képzel­jék el! A tarifát meg kell szorozni kettővel. Nahát! Ezért kell nekünk meg­szervezni a gyűjtést, mert istenuccse, a tarifaemelés után sem várhatunk jobb minőséget. — esik D. K. Vonatok, pontatlan utasításra

Next

/
Thumbnails
Contents