Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-08 / 262. szám

1990. november 8., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Forr a tej(piac) Drága, és még drágább lesz Az egykor népélelmezési cikknek számí­tó, az egészséges táplálkozást szolgáló tej lassacskán kikopik étrendünkből. A tej, a vaj, a túró, a sajt nem lelt rosszabb, ke­vésbé egészséges, csupáncsak drágább; s emiatt élvezzük kevesebbszer zamatukat. Egy fél liter tej zsemlével még a nagy- családosok és a nyugdíjasok pénztárcájá­ból is kiszorítható, ám a füs'ölt sajt már kifejezetten luxuscikknek számít. Mi lesz jövőre? A fogyasztás számszerű becslése a jóslás kategóriájába tartozik: ezt mellőzendő, a közgazdasági környezet számbavétele nyújthat eligazítást a tejet fogyasztók számára. Az agrárökonómiában járatos szakemberek szerint a szarvasmar­ha-ágazatot elérő pénzügyi nyomás egy te­hén tartósának köl ségét mintegy húszezer forinttal növelheti. Az átlagos hozamokra tekintettel egy liter tej termelésének költ­sége négy forinttal emelkedik. A fogyasz­tókat terhelő, kiadott forintok szaporodnak a feldolgozásban, a forgalmazásban, végül is a termelői, s ennek révén a fogyasztói ár 40 százalékkal is emelkedhet jövőre. A kormány sem titkolta szándékát, hogy 1991-ben megszűnik a tej- és tejtermékek fogyasztói árkiegészítése. Ennek mér'éke napjainkban kettő forint ö'ven fillér lite­renként, ami ha elmarad, újabb 14 száza­lékos fogyasztói áraemelkedést okozhat., Könnyű kitalálni, aki már manapság is csak az ünnepi étkezés zamataként enged­heti meg magának a finomabb sajtokat, jövőre kénytelen lesz ritkítani az ünnepek számát. Jelentősen csökkenhet a tej- és a tejtermékek iránti kereslet, ami nem csu­pán a kereskedelemben, hanem az istállók tájékán is felgyorsíthatja a kedvezőtlen változásokat. Jelenleg a megtermelt 2,8 milliárd liter tejből 2,3 milliárd litert for­galmaznak, s ez 560 ezer tehén tőgyéből származik. A prognózisok v szerint a fo­gyasztás megközelítően 30—35 százalékkal eshet vissza jövőre, ami 700—800 millió li­ter tejet tehet feleslegessé. Ennyi reggeli italt Í50 ezer tehén ad, így á hazai fo­gyasztás mérséklődése a halálukat jelent­heti. A számok és a mezőgazdálkodási szabályok világához az is hozzátartozik, hogy a kényszerű vágások 16—18 milliárd forint értékű tenyészállatot hajtanak a vá­góhídra, megközelítően 10 milliárd forint közvetlen veszteséget okozva a tulajdonos gazdának és az államháztartásnak. A külpiaci értékesítés növelése a megol­dás egyik kulcsa lehetne a termelők és a feldolgozók számára. A fogyasztók persze erről eleve lemondhatnak, hiszen az ex­port alig lenne jelentékeny mérséklő ha­tással a hazai árakra. Mértéktartó becslé­sek szerint azonban a termelők, és a fel­dolgozóipar sem reménykedhet az export jótékonyságában. Ennek oka az az egysze­rű közgazdasági tétel, hogy az export a jelenlegi termelői költségek és támogatá­sok szerint sem gazdaságos. Tehát vagy a költségek csökkentését kellene elérni, ami­nek éppen a fordító'tja várhaló; vagy az exporttámogatási kulcsok emelése lehetne a megoldás, ami a költségvetés állapotá­nak' ismere'ében megint csak nem a köny- nyen beteljesülő remények közé sorolha­tó. Divatos szavakkal élve, összedőlt a tej­piac. Nem lenne ez lörvényszerű, legalább is a fogyasztást tekintve nem, hiszen a tejivók mezőnyében egyre inkább az alsó régiókban kullogunk. Számos európai or­szágban friss tejből másfél-kétszer, sajtból három-négyszer többet fogyasztanak. A magyar szokások sem indokolják a kullo- gást, hiszen a lakossági vásárlás egy-két év alatt csökkent negyedével; a fogyasztói árak több, mint kétszeres emelkedése mi­att. Több tejet tehát innánk, a mezőgazdák­nak is érdekük a kereslet élénkülése, ám a bevételközpontú költségvetés útját állja mindkét fél szándékainak. A Magyar Ag­rárkamara még a nyáron — a tejtermelők és feldolgozók véleményével összhangban — protes:ált a kormánynál. írásbeli érve­lését a Népjóléti Minisztérium válaszra sem méltatta, a földművelésügyi és a pénzügyi tárca, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma re­akcióiból pedig sokkal inkább a bizonyta­lanság, mint a feszültségek határozott ke­zelésének szándéka derült ki. A nyár óta halmozódtak az ellentmon­dások, így az agrárkamara újabb érdek- egyeztetés után javaslatokat dolgozott ki a tejpiac „életben tartására”. Emlékezvén számos népi bölcsességre, minden érintett­nek igyekeztek kedvezni; így a kamarai elképzelés lojális a kormánnyal szemben, enyhíti a lakosság élelmezési gondjait, megtartja a termelők minimális érdekelt­ségét. A kamarai funkcióból következően, a szakmai részletek aprólékos kimunkálá­sával egyeztették a sajátságosán eltérő ér­dekeket, hogy elkerülhető legyen akár a tej hiányától szomjas fogyasztók, akár a sajthegyek nyomása alatt fulladozó terme­lők Kossuth téri felvonulása. A kölcsönös érdekeken nyugvó, határozott kormányzati intézkedésekre is addig van múlhatatlanul szükség, míg az indulatoktól forralt tej nem szalad ki a fazékból. V. F. J. A — XT alaplap, 10 MHz, 640 KB RAM — BABY ház -f 200 W táp, — TEAC 360 Kbyte floppy meghajtó, — XT multi I O (játék port -j- óra), — MGP-kártycf, — 12" mono monitor (sárga), — 101 gombos billentyűzet, — DOS 3.3 operációs rendszer, Nettó ár, 1 év garanciával: 33 450 Ft + 25% áfa. A számítógép megtekinthető és megrendelhető: SZÜV Computer—M, 3515 Miskolc-Egyetemváros Telefon: 61-622 33 mellék Telefax: 69-002 Szállítási határidő: 5 napon belül. Egyéb számítástechnikai berendezések és -segédanyagok is kedvező áron kaphatók. Az égből egyenesen Máriapócsra Debrecenben, a nagyerdei stadionban Fotó: Tímár Mátyás Tokaji bor az előkészítőnek (Folytatás az 1. oldalról) oltár. Az oltár mögött na­gyobb szabadtér kell a szer- vizútnak, a közlekedéshez és a biztonsághoz. A biztonság egyébként is mindenhol nagy hangsúlyt kapott. Az oltár előtt csak olyan meghí­vottak kaphatnak helyet, akik személyesen azonosít­hatók. A pápának fegyver­telen biztonsági emberei vannak, mégpedig olaszok és svájciak. Az oltár körül egyenruhások nem lehetnek szolgálatban. Az egyes szek­torokat úgy kell kialakítani, hogy széles közlekedőutak legyenek benne, mert a pá­pai áldásosztáskor erre szük­ség lesz. Máriapócson a leg­szebb helyszín a templom környezetében lett volna, de ott kevés zarándok fért vol­na el. Ezért a szentmise he­lyéül a falu határában egy hatalmas földdarabot jelöl­tek ki, ugyanis több tízezer hívő várható Magyarország­ról, Romániából, Szlovákiá­ból és a Kárpátaljáról dr. Keresztes Szilárd, nyíregy­házi püspök szerint. Tizenöt perces repülőút következett Nyíregyházára a sóstói stadionig. Az ebédet a püspöki palotában fogyasz­tották el a résztvevők. Hu­szonkét percnyi repülőút után érkeztünk meg Debre­cenbe, a nagyerdei stadion­ba. Itt derült ki a „kálvi­nista Rómának” becézett al­földi nagyvárosban, hogy olyan dologra kerül majd sor a református Nagytemp­lomban, amelyre eddig nem volt példa. Az ökumenikus istentiszteletet nem katolikus templomban tartják, hanem reformátusban, és erre hív­ják meg a többi egyház kép­viselőit. Budapestre Karcag, Szol­nok és Monor érintésével nyolcvan percig tartott az út. P. Roberto Tucci, aki a pápai út részleteiről is be­szélt, rendkívül jókedvűen és nagy rutinnal tárgyalt partnereivel, ha kellett ola­szul, angolul, vagy éppen németül. — Remek helyszíneket ta­láltak a magyarok a pápai látogatáshoz. Persze még nem dőlt el, hogy egészen pontosan hol fog megfor­dulni a pápa. A jó öreg Mi- 8-asokat már megszoktuk, amivel majd itt is utazik a pápa, mert a lengyeleknél szintén ezzel utazgattunk. Tudja, én készítettem elő a pápa útjait, de állítom, se­hol nem tapasztaltam ekko­ra készséget, előzékenységet, szívélyes fogadtatást. A má- riapócsi asszonyok friss po­gácsája, kávéja nagyon jól­esett, no meg a finom toka­ji borok is az ebédnél. S. E. R. Mons Angelo Acer- bi, az örökké mosolygó pá­pai nuncius, aki maga Ko­lumbiában már „átélt” egy pápai látogatást, minden se­gítséget megad a magyar Nemzeti Előkészítő Bizott­ságnak — mondotta. Azért is Budapest lett a követke­ző diplomáciai tevékenységé­nek az állomása, hogy nagy tapasztalatát itt hasznosít­hassa. A tanácskozás második napján a Vérmezőről Eszter­gomba, onnan Szombathely­re, majd Pécs-Pogányra és vissza Budapestre, a Nép­stadionba . repültek a vati­káni küldöttek és a bizott­ság tagjai. Mindez percre pontosan követte azt az út­vonalat és elképzelést, ame­lyet a pápa tesz meg Ma­gyarországon a jövő év au­gusztusában. Ózdi pénzügyek mm Mm. ~ _jg______ smma x »_ ■ jz.______ K efszazmiilfo hiányzik m Mim 1111 ­Hosszú, öt perc híján, öt­órás ülést tartott az ózdi ön- kormányzat. A képviselőtes­tület tagjai a város pénz­ügyeit ismerték meg beható­an. A kép sötét tónusoktól terhes. Kétszázmillió forint hiányzik a város kasszájá­ból, s ez azzal fenyeget, hogy intézményeket, iskolákat kell bezárni még ebben az esz­tendőben. Az összeg előte­remtése rendkívüli nehézsé­gekbe ütközik, hiszen továb­bi OTP-kölcsönökre már nincs lehetőség, s nehezen képzelhető el az is, hogy a megyétől érkezzen támoga­tás. A keddi vitában szóba került, hogy az ózdi polgár- mester, Seffer Ferenc, a kor­mány elnökétől kérne segít­séget a város gondjainak megoldására. Kérdés, mi­lyen sikerrel járna egy ilyen küldöttség. Az ózdi példa ugyanis inkább jellemző, semmint rendhagyó. Számos önkormányzatnak kell szem­benézni azzal a szomorú ténnyel, hogy a pénztár üres, s a közintézmények működése, fenntartása szin­te lehetetlenné válik. Az ózdi önkormányzat ülésére készített tájékoztató hosszú oldalakon keresztül elemzi, milyen okok vezet­tek a jelenlegi helyzet ki­alakulásához. A város gaz­dálkodásának feltételei az el­múlt esztendőkben évről év­re drasztikusan romlottak. A költségvetést áremelkedések sújtották, előre nem terve­zett munkákat kellett elvé­gezni. A támogatások tovább csökkentek, s a pénzügyek­re különösen kedvezőtlen ha­tást gyakoroltak az 1990. évi szabályozók. Az előterjesz­tésben többször említik a megyei tanács döntéseit. A Miskolcon hozott határoza­tok — állapítja meg a pénz­ügyi tájékoztató — a város valós problémáit, tényleges helyzetét semmibe vették és a gondok ennek következté­ben is csúcsosodnak 1990- ben. Ózdon a hiány az egész­ségügyben 32, .az oktatási ágazatban 13, a kommuná­lis és egyéb területeken 5 millió forintra rúg. Ez az ötvenmillió része az emlí­tett kétszázmilliónak. De azonnal szükség volna rá, mert az intézmények műkö­dése lehetetlenné válik, ha nem sikerül valahonnan megszerezni. A középítkezések ebben az esztendőben lényegében még rendben haladtak Űzd on. Egy kollégium épületében már elkészült 18 lakás, a Jó­zsef Attila úton további 40, emellett egy több, mint 400 négyzetméter üzletterű bolt. Megépült a tornacsarnok, lét­rehozták a városközponti pia­cot, átadták a Csépányi úti járdát és számos közművet is birtokba vehettek hasz­nálói. Befejezés előtt áll a Velence étterem, az ezres kapacitású telefonközpont. Jó ütemben halad a kórház fű­tésrekonstrukciója és a ter­veknek megfelelően megkez­dődött az I. kerületi ÁBC- áruház építése. Mi várható jövőre? A ter­vek még nem készültek el, de pillanatnyilag semmi jó­ra sem lehet számítani. A városüzemelési, fenntartási célok megfogalmazását hát­ráltatja az államháztartási törvény hiánya is, de legfő­képpen az a bizonytalanság jelent gátat, amely ma az önkormányzatok működését, pénzügyi viszonyait, az álla­mi támogatások elmaradását jellemzi. Tegnap telefonon beszéltünk Seffer Ferenccel. Elmondotta, hogy részt vett a napokban megtartott ön- kormányzati kongresszuson. Ott éppen egy borsodi kép­viselő fogalmazta meg, hogy a kalitkát kinyitották. A madár szabad, csak éppen eleség nincs. A szókép lé­nyege: az önkormányzatok valóban azt tehetnek, amit akarnak, mégis toporgásra kényszerülnek, hiszen gyak­ran egy fillérjük sincs, csak tartozásuk. (udvardy)

Next

/
Thumbnails
Contents