Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

1990. november 1., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Pályázat, jegyzői állásra! Önöd és Muhi községek önkormányzata pályázatot hirdet körjegyzői állásra A pályázatot Ónod és Muhi polgármestereihez lehet benyújtani. 1990. november 5-ig. Közületek, viszonteladók és magánszemélyek részére 2 0 % - o s engedménnyel árusítunk jó minőségű, 5 ujjas munkavédelmi kesztyűket marhahasítékból, tenyérfolttal 122 és 161 Ft-os áron. Alkalmazási terület: közepes, illetve egyéb igénybevételű mechanikai munkákhoz. Az árusítás helye: Fővárosi Kézműipari Vállalat, Budapest, III. kér., Kiscelli út 79., ikészáruraktár. Budapest, VII. kér., Wesselényi u. 19., vegyes üzlet. Raktárvezetők, raktárosok figyelmébe! A Gasztroker Kft. megkezdi számítógépes (IBM XT/AT) ANYAGNYILVÁNTARTÓ— RAKTARGAZDÁLKODÁSI rendszerének forgalmazását, 120 000 Ft + áfa áron. Biztosítunk: ♦ díjmentes DEMO-változatmásolást; ♦ rendszerbemutatást; ♦ installálást, garanciát. További részletes felvilágosítást, referenciahely-meg­jelölést kérhet: Gasztroker Kft. 3520 Miskolc, Zsolcai kapu 1. Fekete József ' Telefon: <46)-26-811/169 Kolozsváriné Verdó Ibolya Telefon: (48)-12-969 Az Eörs Kereskedelmi Kft. HELYISÉGGEL RENDELKEZŐ , munkavállalókat keres, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében RUHA, CIPÓ, RÖVIDÁRU Árusítására. Előnyt élveznek a Hegyköz, Bodrogköz, Cserchát és Ózd térségéből jelentkezők!--------„PERSPEKTÍVA” jeligére, a kiadóba. A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat Épkar Leány- vállalata felajánlja az alábbi szolgáltatásait közületek és magánvállalkozók részére egyaránt: — kereskedelmi és hídmérlegek, — vendéglátóipari konyhagépek, — vendéglátóipari konyhai robotgépek, — vendéglátóipari villamos sütő- és főzőberendezések, — vendéglátóipari burgonyahámozók, — presszógépek (kávéfőzők, italautomaták) javítását, felújítását, igény szerinti karbantartását. Címünk: Miskolc, Kiss E. u. 9. Telefon: 56-817 Telefax: (46) 56-417 VILLANYSZERELÖ-IPARI VÁLLALAT 1. sz. szerelőipari üzeme magas kereseti lehetőséggé FELVESZ — Budapest és környékén levő munkahelyeire: kubikosokat és kubikosbrigádot — Orosházán levő munkahelyeire: villanyszerelőket, lakatosokat és hozzájuk betanított munkásokat — 1991. I. n.-évben induló külföldi munkára: villanyszerelőket (napidíj + ellátmány konvertibilis valutában) Szükség esetén munkásszállás biztosított. Jelentkezés: Budapest VII., Wesselényi u. 16. sz. B épület, 201. sz. szoba. Telefon: 1-229-674. Az idősekért Egy monográfiáról és két találkozóról Az idős emberek megbecsülése, a róluk való gondosko­dás mindig is elsődleges szempont volt városunkban, En- csen. Ezt a megkülönböztetett odafigyelést szolgálta az ok­tóber 15-től október 21-ig megtartott „Idősek hete” prog­ramsorozat is. A rendezvény témáját az érintettek kíván­ságának, érdeklődésének megfelelően állítottuk össze. Az idős emberek találkoztak és beszélgettek a város új pol­gármesterével, az egészségügyi szolgálat képviselőivel, szo­ciális ügyeik intézőivel. A helyi Vöröskereszt is részt vett a megnyitón. Virágcsokorral köszöntötte a klub legidősebb tagját és ingyen biztosított Béres-cseppet a rászorulók ré­szére. Az iskolák tanulói műsorral, maguk készítette aján­dékokkal kedveskedtek a néniknek, bácsiknak. Igazi kikap­csolódást jelentett az idősek számára néhány régi magyar film videós vetítése, mellyel a művelődési ház dolgozói igyekeztek örömet szerezni — írja Rivnyák Istvánná gon­dozási központ vezető, Encsről. * A bánrévei Vöröskereszt öregek napját rendezett a közel­múltban a helyi általános iskola nagytermében. A megje­lent, mintegy 100 idős embert Trecskó Imréné, vöröske­resztes titkár köszöntötte. Ünnepi beszédében szólt szerve­zetük célkitűzéseiről, munkájáról. Majd az óvodások és is­kolások kedveskedtek kis műsorral az egybegyűlteknek. A rendezők ízletes, bőséges ebéddel, finom süteményekkel lát­ták vendégül az időseket, akik a terített asztal mellett még sokáig beszélgettek, s elevenítették fel emlékeiket — írja Murányi Tibor Bánrévéről. Egy hirdetés utóélete, avagy az átvágás művészete Örömmel olvastuk a Duna Steel Kft. hirdetését, amely­ben mezőgazdasági gépek ol­csóbb vételi lehetőségét rek­lámozták. Felkerestük tehát a többék között használt nyugati traktorok eladásával is foglalkozó miskolci kft.-t, mert régen szerettünk volna vásárolni egy sok mindenre alkalmas gépet, elérhető áron. A helyszínen egy fia­talember igényfelmérő (s nem megrendelő) lapot töl­tetett ki velünk. Válaszol­nunk kellett arra, hogy mi­lyen árban, milyen traktort vennénk, na és persze mi­ben fizetnénk, (termény stb.) A mutatott katalógusból egy Piát traktort választottunk, mire közölték velünk, hogy majd érdeklődjünk. Már el is felejtettük az egészet, amikor egy levelet kaptunk, melyben jelezték, hogy a megrendelt (!?) gépet átve­hetjük Szigetszentmiklóson. Az időpont nem volt meg­felelő számunkra, ezért újabbat kértünk. Végül is szüleim október 2-án indul­tak el Szigetszentmiklósra, ahol óriási csalódás _ érte őket. A megvételre ajánlott gépek mintha Frédi és Béni idejéből maradtak volna vissza. Fapadosaik, ponyvá­sak és meglehetősen megvi­seltek voltak. Ott újabb ár­ajánlatot kaptak: 500 ezer forintért már jobbat vásá­rolhatnak. Ez az összeg az eredetileg általunk közölt összeg másfélszerese. Szüle­im csalódottan indultak ha­za. A bosszúság mellett még egy jelentős utazási költsé­get is el kellett könyvel­nünk. iNem hiszem, hogy még egyszer bedőlünk egy ilyen hirdetésnek. Kardos Krisztina Mád, Dózsa Gy. u. 7. Többéves, reményteljes várakozás után szeptember­ben végre megjelent köz­ségünk monográfiája „Megy- aszó históriája — a kezde­tektől 1867-ig” címmel a községi tanács kiadásában, s a Megyei Levéltár közremű­ködésével. Szerzője dr. Han- kó Zoltán tanító, községünk szülötte, aki szinte gyermek­korától kezdve gyűjtötte szülőfaluja tárgyi és szelle­mi emlékeit, hagyományait. Jelentős számú forrásanyaga miatt, mind az általános, mind a középiskolai okta­tásban történelmi olvasó­könyvként is használható Az 1867-tel záródó monog­ráfia a szerző halála miatt sajnos nem folytatódhat. Re­mélhetőleg lesz majd hozzá hasonlóan lelkes, ügyszerető ember, aki a későbbi évek eseményeit, históriáját is megírja. Köszönet illeti a szerző családját, akik bele­egyezésükkel hozzájárultak a monográfia kiadásához, a községi tanács vezetőit, akik anyagi lehetőséget teremtet­tek a könyv kinyomtatásá­hoz, a község lakóit, az el­származott megyaszóiakat, az olvasókör tagjait, akik lelkesen gyűjtötték az előfi­zetőket, ezáltal is szorgal­mazva e nagyszerű szellemi­történelmi örökségünk köz­kinccsé tételét. Jó szívvel, szeretettel ajánljuk a hely- történeti kiadványok iránt érdeklődőknek, volt falunk- belieknek e szép kivitelű könyvet, mely könyvtárun­kon keresztül beszerezhető. Más. A közelmúltban ked­ves vendégeket köszönthet­tünk községünkben. A ro­mániai Szatmárnémeti re­formátus gyülekezet képvi­seletében mintegy ötvenen látogattak el szűkebb ha­zánkba, Zemplénbe. Köruta­zásuk során felkeresték Sá­rospatak, Gönc és Vizsoly nevezetességeit. Első napjuk befejezéseként érkeztek Megyaszóra, ahol a testvér­gyülekezet látta vendégül őket. A vasárnapi istentisz­teleten a szatmárnémeti lel­kipásztor hirdetett igét, majd bemutatkoztak a vendég és a helybeli gyülekezet kórusai. Ezt követően közösen tiszte­legtek egykori lelkipászto­ruk, Zombori Gedő emlék­táblája előtt. Déltájban a vendégek és a vendéglátók ünnepi ebéden vettek részt, melyet a művelődési házban rendeztek. A közös éneklé­sek, a fehér asztal melletti beszélgetések közelebb hoz­ták egymáshoz a jelenlevő­ket, barátságok szövődtek. A búcsúzás perceit összefonó­dó baráti kezek, könnyes­mosolygós tekintetek, címek csereberéje, jó utat kívánó, levelet, látogatást sürgető szavak kísérték. Hasonlóan szép, baráti ta­lálkozóra gyülekeztek a , .Hankó Zoltán” olvasókör tagjai és a község vezetői október 13-án a községi könyvtárban. Az immár há­roméves kisközösség itt ta­lált otthonra, ide várta ven­dégeit, a balmazújvárosi 48- as Olvasó Népkör idelátoga­tó tagjait. A házigazdák egy évvel ezelőtt vendégeskedtek az alföldi városban, ezt vi­szonozták most távoli bará­taik. ' Szegedi Miklósné könyvtárvezető, olvasóköri titkár, Megyaszó II telekszomszéd válasza Köszönjük, hogy segítettek Ai Edelényi Városi Kórhái-Rendelőintézet hálás köszönetét fe­jezi ki a BUBIV Abaúj Bútor Kft.-Encs ügyvezető igazgatójának, vezetőségének és kollektívájának azért az önzetlen segítségért, melyet a kórházunkban újonnan kialakításra kerülő intézeti gyógyszertár berendezésének elkészítésében nyújtottak. E gáláns gesztussal nagymértékben hozzájárultak a betegellátás színvo­nalának javításához. Pontos és szép munkájuk kapcsán dolgo­zóink számára kulturált munkakörülményeket tudunk biztosítani. Segítségük annál is inkább értékelendő, mivel napjainkban egy. re kevesebb azoknak a száma, akik átérezve az egészségügy nehéz helyzetét, tevőleges segítséget nyújtanak gondjaink eny­hítéséhez. Edelény Városi Kórház-Rendelőintézet igazgatótanácsa és dolgozói Október 18-i rovatösszeál­lításunkban közöltük Krabot József tokaji olvasónk leve­lét, melyben elpanaszolta, hogy telekszomszédja lehe­tetlenné teszi számára sző­lőjének megközelítését, a szüreti munkák elvégzését. A „Szolgál-e a szolgalmi jog?” című írásra ördög Zsolt, Tokaj, Bodrog u. 10. szám alatti lakos válaszolt: Az ominózus ingatlan tu­lajdonosa én vagyok. Foglal­kozásom karosszérialakatos, s nem tanácsi dolgozó. Az előzményekkel, Krabot Jó­zsef és felesége irányunkban tanúsított magatartásával, nem kívánom a közvéleményt untatni. Röviden csak any­szított A közelmúltban mind gyakrabban hallunk hírközlő szerveinken keresztül külön­féle zsidóellenes megnyilvá­nulásokról, kijelentésekről. Állítólag az országgyűlés egyik szónoka is antiszemita kijelentést tett, bár' az ille­tékes szervek által létreho­zott bizottság ezt egyáltalán nem találta bizonyítottnak. Mii, a csöndes többség a fővárostól távol élünk. A társadalom minden rétegé­vel, nemzetiségével nap mint nap találkozunk, együtt munkálkodunk. Mi itt Mis­kolcon, vagy bárhol ä me­gyében a zsidóság önérzetét, emberi méltóságát sértő tár­sadalmi megnyilvánulásokat nem tapasztalunk, ök éppen olyan új országot építő munkát folytatnak, mint a hazánkban élő magyarók, németek, szlovákok, szerbek vagy a románok, csak a tár­sadalmi termelés nem min­dig azonos szférájában. A zsidóság több ezer éves kultúrával rendelkezik. Ál­talános műveltségük és kép­zettségük alapján általában értelmiségi munkakörökben dolgoznak, ök maguk tisz­telik és becsülik a szorgal­mas embereket, tartozzanak azok bármelyik etnikumhoz. Vajon miiért lennénk zsidó­gyűlölők, amikor egy hazá­ban élünk, döntően a ma­gyar nyelvet beszéljük, s a szebb, emberibb és tartalma­sabb, demokratikus társada­lom megteremtésén fárado­zunk? Hogy léteznek olyan egyének, akik féltékenyen tekintenek rájuk? Meglehet, rémhírek 'V V;- V 88 v\ * de ezek egyedi esetek, kirí­vó negatívumok. Hagyjuk tehát a nem létező, s tart­hatatlan témát nyugton. Ha elő is fordulnak elszigetelt, egyedi esetek, ne túlozzuk el a dolgokat, mert az a mű- 'velt világ előtt hazánk lejá­ratásához vezet, s orszá­gunkban a nagy család lég­körét mérgezi. Az antiszemi­ta megnyilvánulások tehát megyénkben, de úgy vélem az egész országban csak mesterségesen szított rémhí­rek, melyeket azok költenek, akik változatlanul a társa­dalmi megbékélés ellen mun­kálkodnak. Tarcsi Lajos Miskolc Összeállította: Bodnár Ildikó nyit, hogy naponta sértenek meg bennünket a nyilvá­nosság előtt. Krabot József mindenáron tanácsi intézké- dést szorgalmaz a szolgalmi jog ügyében, holott ő maga is tudja — hiszen levelében le is írta —t hogy az a bí­róságra tartozna. Pert indí­tani azonban nem hajlandó, marad tehát a rágalmazás, a sértegetés és a feljelentge­tés, holott tudja, hogy az in­gatlan 1990 júniusától az enyém. A szolgalmi joggal kap­csolatosan megjegyezni kí­vánom, hogy nyugalmunk biztosítására és ingatlanunk védelmére a szőlőhöz való feljáráshoz saját (!) költsé­günkön utat létesítettünk, mely úgy van kiképezve, hogy azon munkagéppel, ke­rékpárral, stb. fel lehessen járni minden évszakban, füg­getlenül az időjárástól. Az út elkészültéig ingatlanuk­hoz az átjárást is biztosí­tottuk idős korukra tekintet­tel, függetlenül attól, hogy a szőlőjük az én területem igénybevétele nélkül is meg­közelíthető lett volna. Készen állok arra, hogy ügyünket a bíróság előtt rendezzük. Miután Krabot Józsefnek van számtalan kö­vetelése velem szemben, míg nekem nincs, várom, hogy az eljárást megindítsa Addig is kérem, hogy ne zaklassanak bennünket to­vább. {A szerkesztőség ezzel az ügyet lezártnak tekinti. — A szerk. megj.)

Next

/
Thumbnails
Contents