Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-05 / 259. szám

1990. november 5., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy megjelent az új Borsod-Abaúj-Zemplén megyei telefonkönyv. Eladási ára: 285 Ft. Á telefonkönyv megvásárolható: MISKOLC VÁROS TERÜLETÉN:- a Távközlési Igazgatóság Ügyfélszolgálati Irodájában, Régiposta u. 9. sz. alatt,- a Városi Távközlési Üzem Kötvényirodájában, Jókai u. 12. sz. alatt,- valamint a postahivatalokban és a hírlapárusoknál. BORSOD MEGYE TERÜLETÉN:- Kazincbarcikán,- Leninvárosban,- Szerencsen,- Ózdon,- Mezőkövesden,- Sárospatakon,- Sátoraljaújhelyen,- Encsen, a Borsod Megyei Távközlési Üzem távbeszélő szolgáltatási osztályain és a postahivatalok­ban. HEVES MEGYE TERÜLETÉN:- Heves Megyei Távközlési üzem ügyfélszolgálati irodá­jában, Eger, Fellner J. u. 1. sz. alatt, a Heves Megyei Távközlési Üzem távbeszélő szolgáltatási osztályain és a postahivatalok­ban. Miskolci Távközlési Igazgatóság A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézete a MAGYAR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY megbízásából kis- és középméretű vállalkozások részére 100%-IG MENŐ ÁRENGEDMÉNNYEL mezőgazdasági jellegű szaktanácsadást végez Intézetünket az érdekeltek személyesen, telefonon vagy Írásban kereshetik fel a következő címen: GATE KUTATÓINTÉZETE Vállalkozásfejlesztési Iroda 3356 - Kompolt, Fleischmann u. 4. sz. Telefon: Kál 82 vagy 91. Telex: 63213 SZOLGÁLTATÁSAINK KÖRE:- Tájékoztatjuk az érdekelteket a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatási rendszeréről (díjmentesen)- Segítjük a vállalkozókat pénzintézeti kapcsolataik kialakitásában (díjmentesen)- Javaslatokat dolgozunk ki versenyképes termelési szerkezet kialakítására, valamint a kisüzemek anyagi­műszaki bázisának megteremtéséhez szükséges pénzügyi és szakmai feltételekre vonatkozólag (megállapodás szerint)- A tervezett vállalkozások megvalósithatósági tanulmánya keretében befektetési tanácsadással, vagyonértékeléssel és egyéb gazdasági számításokkal állunk az érdekeltek rendelkezésére (megállapodás szerint)- A kisgazdaságok háztartásgazdasági, jövedelmezőségi és munkaszervezési viszonyainak javítására modellszámításokat végzünk (megállapodás szerint)- Előadásokat, szakmai konzultációkat szervezünk (díjmentesen):- a kisvállalkozások népszerűsítéséről,- egyes növényi kultúrák, illetve tevékenységek termelési és gazdasági feltételeiről,- a piaci viszonyokról, valamint- a kisvállalkozások háztartásgazdasági feltételeiről és azok költségvetési kapcsolatairól — Egerben, — Hevesen, — Gyöngyösön, — Hatvanban, — Füzesabonyban, A RAVILL Kereskedelmi Vállalat világítástechnikai és szerelési cikk BEMUTATÓVAL EGYBEKÖTÖTT VEVÖANKÉTOT rendez november 7-én, 9.30 órakor Miskolcon, a Technika Házában. Cim: Miskolc, Felszabadítók útja 5. Szeretettel várjuk üzleti partnereinket! *HAVIIL> A Hegyalja borgazdálko­dásáról indított vitába én Abaú.iszántó szemszögéből szeretnék hozzászólni úgy, mint szántói lokálpatrióta, de úgy is mint szőlősgazda. Elhalasztották — társadal­mi nyomásra — a Borkom­binát és az Underberg cég Rt. alapítását, ez örömmel töltött el. Örülök annak is, hogy a Sárospataki Refor­mátus Kollégium beielentet- te igényét volt tulajdonára. Ez természetesen azt jelen­tette számomra, hogy min­den tulajdonkérdést rendez­ni kell. Szántó is hatalmas pince- rendszerrel rendelkezik, melv elidegeníthetetlenül a községhez tartozik, annak tulajdona. Az önkormányza­ti törvénytervezet ennek a tulajdonnak a visszaszerzé­sét lehetővé teszi. A borgazdálkodásnak kulcskérdése több okból is a pince. Forgalmi értéke van. és nótothiatatlan. Az elmúlt négy évben Herceg­kút kivételével nem készült, nince és belátható időn be­lül nem is fog éniilni; A lóira ii szőlő termesztéséi hnrá,f a hegvnliai nineélr kb'mái-s teszi egyedülállóvá Szántó község és szőlős­gazdáinak alanvető érdeke: ne egy felvásárló cégnek legven kiszolgáltatva! Meg kell teremteni több értéke­sítő cég életfeltételeit. Se­gíteni kell minden külföl­di céggel folytatott üzleti tárgyalást. Majd elválik, ki marad a piacon. Az új rt. alapítása nyu­gati céggel vitán felül áll. Jelen helyzetben mást, job­bat nem tudok elképzelni. Miért? Mert a „szocialista nagyvállalat” — idézem a borkombinát vezérigazga­tóját — tele adóssággal és szocialista piacvesztéssel. Világpiaci viszonylatban is a hírnév — finoman szólva — megkopott, nincs megfe­lélő exportőr gárda, üzlet- hálózat, propaganda, kivite­lezés, minőség, tőke stb. A felsorolt hiányosságokat csak egy nyugati cég pótol­hatja. Szántó szemszögéből a kö­vetkező lehetőségek válasz­tását látom elérhetőnek. 1. Maradjon minden á régi módon (?). Az önkor­mányzat csak adót szedhet — ez a jövedelem egy ré­sze. Ám az rt. megalakulá­sával elveszti pincelabirin. tusát. Ez pótolhatatlan ér­tékvesztés. 2. Az önkormányzat pin­cegazdaságát birtokba veszi — természetesen a vagyon­értékelés után —. ezzel az aporttal belép az új rt.-be. Az adón felül, részvénye után — normális kereske­delmi kockázatot vállalva — nyereséget biztosít 'a jelen és jövő nemzedéke számá­ra. Tulajdonosként ellenőrzi és beleszólhat a gazdálko­dásba. Erre az új törvény módot ad. A lépés kockáza­ta: az államadósság, a bor- kombiná’tnál lévő adósság terhelheti. Ez örökség. Per­sze kérdés, mit tehetnek er­ről a mindig értéket terme­lő pincék berendezéssel együtt? A hitelvállalás fel­tétele: a feldolgozó üzemek­ből is tulajdonrészesedés. Legnagyobb hátránya, az egyik monopólium helyett még mindig egy másiknak van kiszolgáltatva az ön- kormányzat, de főleg a ter­melő. 3. Pincetulajdonosként adott a lehetőség, önálló cég alapítására — pályázat, befektető irodák segítségé­vel, nyugati céggel. Ez a megoldás még mindig csak a kormány piacgazdaság ki­építésének alapjait, Hegyal­ja érdekét szolgálja. A ter­melő egy cégnek van ki­szolgáltatva. 4. Szántó valódi érdeke, pincerendszerét megosztva a borkombinát és az új cég között, vagy cégek alapítá­sa, vagy például a Hegy­község. Ez utóbbi önszerve­zése megindult. A szükség is ezt követeli meg. Itt van a lehetőség az új­rakezdésre, a tradíciók foly­tatására. Tudom, több mint 40 év alatt elillant az élet. Mégis megpróbálom a felhí­vást: az utodók akarjanak áldozatot hozni. Várjuk a visszatérő segítőszándékot 1 Gondjaink megoldásához nincs más lehetőség. Hegy­község, belépés musttal, egyéni tőkefelvétel. Befekte­tő társaságok. Szerkezetát­alakításra kapott hitel fel­vétele — 2—3 éves türelmi idővel. (Ez a borérlelés mi­nimum ideje.) Tokaj-hegy­alja nemzeti érték, köz­kincs, így a kormány egye­di beavatkozása is kell. Megemlítem: a Kohinoor gyémántszemecske csiszo­lása, keretbe foglalása pél­dául a szántói' Krakkó-he- gyi kóser bor évszázados márkájának visszaállításá­val kezdődhet. Legendás múltja és hi­szem, jövője van a tokaji­nak. amely szülőfalum és még 30 község megkötőere­je volt, és én remélem, még lesz. De a cél eléréséhez központi segítség is kell, hogy legalább a piacgazda­ság alapelemei kiépüljenek. Homonnay István Álljunk meg egy szóra! Ígérem, hogy vállalom a nyilvánosságot, s nem ma­radok „amonymus”. Amiért tollat ragadtam, nyilván magyarázattal tartozom. Az Észak-Magyarország október 29-i számának második ol­dalán furcsa tiltakozást ol­vastam. Megpróbáltam több­ször átrágni magam a soro­kon, de valahogy nem jött össze. A cikk címe ez volt: „A keresztény értelmiségiek és orvosok tiltakozása”. Mindkét szervezet miskolci, s azt közük, hogy teljes mértékben elhatárolják ma­gúkat a fuvarozók alapvető emberi jogokat sértő akció­jától. Kérik, hogy azok ne­vében ne nyilatkozzanak, akik hasonló gondolatme­nettel bírnak, mint e két miskolci szervezet, hiszen ők a békét és a fiatal de­mokráciánkat féltik! Tisztelt mindkét szerve­zet ! Kétgyermekes család­anya vagyok és semmivel sincs kevesebb problémám, mint azon millióknak, akik bérből, fizetésből élnek. Ta­lán a pénztárcám sincs any- nyira megtömve, mint Önök közül egynéhánynak. Higy- gyék el, én is mint sok mil­lió ember békét szeretnék Magyarországon és féltem a fiatal demokráciánkat, (gyermekeinket). Továbblép­ve azt a legalább 3, vagy ki tudja hány millió létmini­mum alatt tengődő kisnyug­díjas nénit, bácsit, akik kö­zül lehet, hogy néhányan a végső megoldásnak az ön- gyilkosságot választják, ha a benzin árának mérséklé­sében nem jön létre megál­lapodás. A helyzetiek azt hi­szem, így is válságos. Tisztelem mindkét szerve zetet. Ismeretlenül is bízom abban, hogy önök vannak annyira öntudatos emberek, ha üzemanyagot vásárolnak a benzinkutaknál, a kor­mány által tervezett drasz­tikus áron kérik majd azt. Nem biztos, hogy látták, hi­szen erősen elhatárolt réteg, legalábbis a péntek reggeltől kialakult eseményektől, mi­lyen szívszorító látvány volt itt, Miskolcon az egyik ke­reszteződésben, amikor fris­sen főzött paprikáskrumplit hozott a fuvarozóknak egy nyugdíjas néni. Igaz köny- nyes szemmel és szeretettel hozta, s kérte: emberek tart­sanak ki, mert holnap nem biztos, hogy erre is telni fog. Tette ezt, gondolom emberségből. Nem hiszem, hogy volt olyan csomópont Miskolcon, ahol a blokádo­kat fáradtan, de a végső ki­tartás reményében tartó fu­varozók, taxisok éheztek vol­na. Tudják mire gondoltam? — ha a megegyezés nem jön létre, továbbra sem adták volna fél. Láttam továbbá „fiatal demokráciánk” tagjai sorából olyan 15—18 éves fiatalokat, akik szimpátiát érezve, ha csak parányit is de segítettek. Egy-egy pohár forró teával fejezték ki szo­lidaritásukat a blökádot tar­tó emberekkel. Higgyék el, ők is a békét akarják, talán valamivel gyorsabban fölfog­ták, mi lehet holnap-holnap- után? S talán rájöttek, va­lami értük is történik, hi­szen ez az egész nem csu­pán, illetve egyáltalán nem taxis ügy volt. Még annyit: utánanéztem a taxiközpon- töknál Miskolcon, hogy volt-e olyan igény (például orvosok) akartaik bejutni munkahelyükre? Elmondták, igen, volt, melyet maradék­talanul teljesítettek is. Meg­próbáltunk segíteni nagyon sokan, nem húztunk válasz­tóvonalat, ahogy az önök két szervezete tette Miskol­con. Ennyit akartam. Már nem is olyan nagy baj, hogy nem ismerjük egymást. Polgár Sándomé Miskolc Ezek is a mi „boldogságunk” alkotóelemei Tisztelt Észak! Az október 30-i szám, „Szólástér”-ben megjelent „Ne sajnáljon minket!” cí­mű cikkre szeretnék reagál­ni. Bódis Istvánné állampol­gár, egy volt tanácselnök rosszul beállított optikáján tárja elénk vidékünk jósor­sát. Felsorolja a komfortér­zés bolsi paramétereit: a ki- sebb-nagyobb lakások ren­dezettségét, berendezettsé­gét, kocsi, színes tv, video s b. Bölcsen megemlíti, hogy mindezért meg kellett dol­gozni a másodgazdaságban. Kedves Bódisné, engedje meg, hogy egy más aspek­tusból is bemutassam vidé­künk „jólétét”, amiért már igazán nagyon, de nagyon sajnálni valók vagyunk, ön­nek igaza van, vannak szép házak, van kocsi, video stb. sok helyütt. De mi van emögött? Van alkoholizmus, emiatt meggyötört feleségek, gyerekek és az emancipáció jogán már vannak meggyö­tört férjek is, van irigység, harag, gyűlölet, dekadencia. Vannak magukra maradt, emberhez nem méüó körül­mények között élő öreg szü­lők viskóban, míg gyerme­küknek szép, rendezett la­kása van. Igaz, nem va­gyunk sajnálatra méltóak, mert életünk során megis­mertük az élet szépségeiből a munkát, és a munkát, ezenkívül a munkát! És ami a legboldogabbá tesz min­ket, hogy nincs is igényünk másra. A malacok számában, a kocsi típusában, a hétvégi bungalók nagyságában jól tudjuk egymást értékelni, és csak ebben! Sajna, de ezek is a mi „boldogságunk” al­kotóelemei ! Mindezek ellenére én sze­retem a bús falusi népet, s hiszek abban, hogy lesz még egy osztrák, vagy svájci fa­lusihoz hasonlóan elégedett, boldog és méltóságát vissza­nyerő. Tisztelettel: Mihalik Alfonz Szögliget Csak szeretném rerlni Tisrtelt Szerkesztőség! Olvasom az „Északiban, hogy „A Munkáspárt" támo­gatja a taxisok és fuvarotok „megmozdulását”. Ex szá­momra érdekes, mert tudo­másom sieűnt a megmozdu­lok zöme nem bérből és fi- tetésből él, vagyis nem szá­mit munkásnak. Aztán mint­ha úgy rémlene, hogy vala­mikor „A Párt" a szállítást nem ismerte volna el érték- többletet adó termelésnek. Én - talán nem elég ér­telmesen - úgy gondolom, hogy ha ma el lehet követ- ni törvénytelenséget és jogta­lanságot szent cél érdeké­ben, holnap el lehet követni ugyanezt gyalázatos ügyért is. Úgy emlékszem, mintha Mis­kolc utcáján vertek volna agyon embereket a forint megvédésének szent céljából és a tettesek úgy érezték, hogy hősi dolgot cseleked­tek. Szegények nem tudhat­ták, hogy tettükkel a „fo- siszta nemzet" bélyegét se­gítették rásütni o magyar I • • • népre* éppen o béketárgya- lések idején, és így vehet­tük nyakunkba a sztáliniz­mus igáját. Csak szeretném remélni, hogy e géperejű megmozdu­lások, s tolón le- és elállá­sok, nem ütöttek akkora lé­ket a magyar gazdaság ha­téve, a kalózok vehessék át a kormányzását. Kérem, hogy ha leközölnék levelemet, a teljes nevem ki- frása nélkül tegyék, mert megeshet, hogy o vállalkozó szomszédom - aki felhatal­mazva érezte magát arra, hogy darujával elálljo az utat, melyen a lányomat vit­tem volna a munkahelyére, egy miskolci kó'háxbo - megcselekedhetönek tartaná azt Is. hogy az ablakaimat rám verje. Ide írom még, hogy: „Is­ten áldd meg a magyart" Ez talán nem bűnt Tisztelettel: H. B. Miskolc Felelősséggel Hegyaliáért

Next

/
Thumbnails
Contents