Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

1990. november 29., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A barcikai rendőrök szerint: Maffiózók pedig nincsenek Priska Tibor: A pokol ki kövezése Lapunk hétfőd számában „Maffiózók Kazincbarcikán ?” címmel jelent meg írás, amelyben Németh András, a Justitia Gmlk vezetője 'nyi­latkozott a 'kazincbarcikai Sport étteremben, november 24-ére virradó éjjel történt verekedésről. A kazincbarci­kai rendőrkapitányság veze­tője, Forgács László ezzel kapcsolatban kereste meg szerkeisztőségüriiket és ellen- véleményt jelentett be. Öt idézzük: — A Sport étteremben dolgozó műsorszervezővel még az írás megjelenése napján beszéltem, állítása szerint, senki nem zsarolta meg azzal, hogy fizessen a rendezvény baj nélküli le­bonyolításáért. A Sport ét­terem vezetője is írásban nyiilatikozioitt és közölte: az ominózus diszkó alatt kár nem keletkezett a berende­zésben, az étterem belső te­rében rendbontás nem tör­tént. A személyzetet nem bántották, ezért a vezető ß A miskolci Hatvanötösök útján található Gelka teker­cselő üzem ez év közepétől működik kft.-ként. Mi vál­tozott azóta, érzik-e az ön­állóság adta szabadságot? — erről beszélgettünk Szarvas László ügyvezetővel. — A kft.-t a Gelka buda­pesti központja alapította, kétmillió 400 ezer forint in­duló tőkével. A Gelka álla­mi vállalat, tehát mi egy félig-meddig privatizált cég vagyunk — kezdi az ismer­tetést a szakember. A motortekercselő üzem egyébként eddig is nagy ön­állósággal dolgozott. A har­minc embert foglalkoztató kft. munkája így nem sokat változott: továbbra is erős­áramú berendezések javítá­sával, karbantartásával ke­resik a kenyerüket. Árbevé­telük döntően más vállala­toktól, közelietektől szárma­zik, s mindössze öt százalék a lakossági szolgáltatások aránya. — Más szolgáltatóhoz ké­pest nyilván kedvezőbb helyzetben vannak ezért... — Szó sincs róla — I mondja Szarvas László —, ai közületek sem jó megren- vjfelők. A városban hat, vagy hét helyen tekercselnek mo­torokat, nagy a konkuren­cia. Az árakba nemigen tudjuk beépíteni az emelke­dő alkatrész-árakat, vagy azt, hogy mind többe kerül a telepünk bérleti díja, az ...energia, a víz. Hozzáteszi, hogy nagyon divatosnak kell lenni a meg- ííféndelések vállalásával. Az inkasszót igyekszenek elke­rülni, mert nem biztos, hogy megkapják a munká­jukért a pénzt. Az utóbbi két hónapban így is félmil­liós kinnlevőségük támadt j — különösen a közintézmé­nyek (iskolák, óvodák, böl- j csődék, kórházak) rossz fi­zetők. * Az ellentmondások felold­hatatlannak látszanak. A megrendelővel nem tudják megfizettetni a növekvő költségeket, a kisüzem vi­szont élni akar. — Valóban, a javítások, felújítások nyereségtartalma egyre csökken, ezt érezzük — folytatja Szarvas László I —. s azt is, valamiből meg kell élnünk. Ezért nyitot­tunk október közepén a te­lephelyünkön egy villamos- sági boltot. Nem nagy ötlet — gon­dolná az ember, számtalan hasonló üzlet van már a megyében. Az ügyvezető nem is tesz feljelentést, nem kezdeményez eljárást a rend­őrségen. Az aznap esti eseményeik­ről a következő,két nyilat­kozta a rendőrkapitány: — 24-én nulla óra 10 pere­ikor egy ismeretlen férfi kö­zölte az ügyeletes tiszttel, hogy verekedés van a Sport étteremben. Az ügyeletes utasította az URH-is járőrt, hogy intézkedjen. Oda is menték hárman, kb. öt perc múlva. A járőrök az étterem előcsarnokában találták Cs. A.-it és ikét személyt — ak­ikor már nem verekedtek. A rendezőik elmondták a rend­őröknek, hogy Cs. A. jegy nélllkül akart bemenni a disz­kóba, s mert nem engedték, dulakodni kezdett, majd ba­rátaival jött vissza, akik szintén verekedni kezdtek a rendezőkkel. Eközben való­ban használtak gáz-spnayt, egyikük könnyebben megsé­rült, majd elmentek. A gmk vezetője mondta, hogy felje­lenti Cs. A.-t és úgy dön­azonban mást mond: gya­korlatilag nincs konkuren­ciája, mert erősáramú sze­relési cikkeket kínál, így országosan is egyedülálló. Néhány villamossági termé­ket gyártó céggel vették fel a kapcsolatot, az ő gyárt­mányaikat árusítják bizo­mányi rendszerben. De hoz­zányúltak a saját, elfekvő készleteikhez is — ne poro­sodjanak a raktárban. A kis bolt egy hónap alatt 400 ezer forintnyi forgalmat bo­nyolított. Hogy mi ebben az üzlet? A boltot saját telephelyen, saját munkával alakították ki, kezelői is saját dolgozók. Az elérhető árrés 12—15 százalék, nagyobb, mint a javításoké — remény van arra, hogy fedezi a szolgál­tatások veszteségét is. Ügy tűnik, segítségével kihúzzák a jövő — még nehezebb — évet is . T. * De térjünk vissza a pri­vatizációra! Ha így nem az igazi, hogyan lehetne azzá tenni? — Mint említettem, az alapító maga is állami vál­lalat, holott a privatizáció­nak az lenne a lényege, hogy magánkézbe kerülje­nek az üzemek — állítja Szarvas László. Érvként még felhozza, hogy jelenleg nyereségük ötven százaléka vándorol az alapítóhoz. Anélkül, hogy tö'ttelk, zárórát rendelnek el. A három rendőrnek Cs. A. ugyanezt mondta el, majd felszólítást kapott, menjen haza. A járőrük nem láttak intézkedésre okot, így távoz­tak az étiteremből. — Élj jel egy óra és fél kettő között az étterem kö­zelében járt egy közlekedési járőr, függetlenül az előzők­ben ott járt kollégáitól. Ö is benézett iaz étterembe, is ott látta, hogy 5—6 ember van a teremben, de nem történik semmi rendik!viili, így intéz­kednie sem kell. .Röviddé! ezután a Justitia Gmk tagjai telefonáltak a barcikai ka­pitányságra és kérték, kísér­jék őket Miskolcra a rend­őrök. Kérésüket visszautasí­tották, ezért a miskolci, köz­ponti ügyeletre telefonáltak. Segítségadást az ottani rend­őrök sem láttak indokoltnak, a központi ügyelet megerő­sítette a barcikai döntését. így látják a történteket a kazi nc'b arc ikai r endő rlfcapi ­tányság munkatársai. valamit is tenne az üzem fennmaradásáért. A dolgo­zók így nem érzik igazán sajátjuknak a céget. Jó len. ne többszemélyessé tenni a kft.-t, de ahhoz nincs az embereknek szabad pénzük, hogy tőkerészt vásárolja­nak. Míg közösen töprengünk a kiúton, a szakember egy füzetet tesz elém a Gelka privatizációs terveiről. Fog­lalkozik tehát a központ is azzal, hogy ezen az átme­neti és ezért meglehetősen kínos helyzeten változtas­son. De ennek egyelőre gá­tat szab a pénzhiány. Mert volt már osztrák jelentkező, de az általa kínált terméket nem tudták forgalomba hozni a magas ár miatt. Hiába adnának szuper mi­nőségű szigetelőt, ha nincs, aki megvegye Az ügyvezető szerint elég lenne, ha az állam elfogad­ná az adót tőlük, s ezzel megválthatnák magukat. Lé­vén szó szolgáltatóról, amely egyszerűen nem képes en­nél nyereségesebben dolgoz­ni. Az ötlet nem rossz, de kevés a megvalósítás való­színűsége, mert az állam pénzt alkar a tulajdonáért, éppen ez a célja a magán­kézbe adásnak. — A lényeg egyelőre, hogy valahogy átvészeljük a jövő évet, hogy talpon ma­radjunk. s ebben várhatóan sokat segít a kis boltunk. Az asszony lecsapja az asztalra az egyébként szép doboziba csomagolt, külor­szág! élelmiszert és méltat­lankodva mondja, hogy ő nem disznó, ne akarja hát senki kukoricával etetni! Mond még egyebet is, de ezek közlésre még a mai, mondjuk a parlamentből megszokott „viták” alapján sem alkalmasak. Ízlés dolga. Mármint a kukorica. Valamiféle mexi­kói ételkeverékről van szó, mely lehet nagyon is jó. Annak, aki szereti. Ez az idősebb hölgy nem tartozik közibük. Ö azok közé tar­tozik, akik olvasva a hírt az ingyenes élelmiszercso- magok lehetőségéről, besor­jázott a miskolci irodácska elé és mint egyedülálló, sze­gény ember várta a rámo- solygó szerencsét, magában dicsérve a kezdeményező­ket. Egy ideig. Egy ideig dicsérve, mert utána visszájára fordította érzelmeit. A körülmények miatt fordította visszájára. Volt ugyanis ott egy kis to­lakodás, veszekedés (egye­sek szerint verekedés is), hosszas várakozás, mivel az egyik helyen a jegyet kap­ták, a másikon magát a csomagot, később pedig az (Folytatás az 1. oldalról) a leépítést elsősorban a vi­déken, így az ózdi üzemben tervezik. A gyakorlat eddig ugyanis ez volt. Nem is szó­lok már a Kontakta ózdi üzeméről, amely tulajdon­képpen már megszűnt, csu­pán néhány kisebb kft. mű­ködik a korábbi létszám tö­redékével. — Munkahelyek szűnnek meg, kipróbált embereket küldenek el. Sok fiatal vi­szont most kezdené a mun­káséveket ... — Elhelyezésük igen sú­lyos, nyomasztó gond. A vállalatok nem tudják fo­gadni őket. Továbbtanulásra úgyszólván semmi lehetőség, s nem kanhatnaik munkanél- küli-seeélyt sem. Reményte­len helyzetiben vannak. És ajtón tábla közölte, hogy az élelmiszerosztás szünetel. Mondja az asszony, hogy ötven forintot is le kellett ipenolnia, az ötvenes pedig ahhoz képest, hogy a cso­mag ingyenes... ugye — kicsit sóik. A dobozos, tartó­sított élelmiszer pedig kül- országi eredetű lévén, kül- országi feliratos, magyar melléklet nélkül, így azt sem tudja, eszik-e, vagy isszák, a kukorica viszont ismerős, nagyon is valósá­gos. Talán épipen a kukorica volt ama bizonyos csepp a pohárban, mely miatt ki­loccsant a mérge és meg­esett a kezdeti dicséret visz- szájára fordítása. Pedig a jó szándék két­ségtelen. Mármint a szerve­zőké. Azoké, akiknek eszük­be jutott, hogy ebben az ín­séges, drágulós, inflációs vi­lágiban adjanak pnvhítéskéo- pen ingyen élelmiszert az arra rászorulóknak. Miskol­con bizony sok ilyen rászo­ruló található. (Még akkor is, h'a, mint ugyancsak a szóban forgó asszony mond­ja: többen érkeztek kocsi­val, flancosán kiöltözve a szegényeknek való ingyen csomagért.) Tehát a ió szán­déknál tartunk, mely két­ségtelen. Elfogadható .az is. hogy az a kis párt. mely ezt szervezte, a segítő szán­nemcsak a fiatalok, a pálya­kezdők, hiszen körzetünk­ben a munkanélküliek szá­ma a jövő év első felében meghaladja majd a 3—3,5 ezret, — Ha munkahely nincs, legalább remény legyen... — A jelenlegi eszköz- rendszerben még remény sincs rá, hogy oldani tudjuk a feszültséget. Saját erőből igyekeztünk valamelyest se­gíteni. Közhasznú munká­ban foglalkoztatunk közel 300 embert, (a megyében a legtöbbet) átképzéseket, to­vábbképzéseket, különféle tanfolyamokat szerveztünk, munkahelyek teremtődtek az újrakezdési kölcsönökből, s miután Ózdot kritikus kör­zetté nyilvánították, a fog­lalkoztatás bővítésére kapott 70—80 millió forintot igye­dékon kívül a saját propa­gandájára is gondolt. Az okítás szándéka nél­kül, csupán a tényekre utal­va hadd álljon itt: sok min­den másra is kellett volna viszont gondolni. Például a sajnálatosan sok rászorulóra, a kocsival érkező himpel- lérekre, haszonlesőkre, a fo­lyamatos .szállításra, a gyors kiszolgálásra, tehát a szer­vezésre. Az ajándékozásnak, a sze­gények segítésének példái Miskolcon régebbről valók. Már a pártállam idején is juttatott a tanács krumplit, almát, egyebeiket az egyedül lévőknek, főként így kará­csonyhoz közeledve, a Vö­röskereszt folyamatosan se­gít ruhákkal is, de még a tanács jól begyakorolt me­chanizmusa — és ezt most jó értelemben tessenek ol­vasni — szervezettsége el­lenére is akadtak megbán­tottak. A nemrég útnak in­dított olcsóbb piacokról is csak-csak jönnek be pana­szosok: nem kanták meg, amit kerestek, pedig hirdet­ték. Bizony, bizony nagyobb ügyelés, gondoskodás szük­séges az ilyen akciókhoz. Figyelembe véve, hogy a pokolhoz vezető út is jó szándékkal van kikövezve. kezeit jól felhasználni a vá­ros. Számos kft., kisebb- nagyobb vállalkozás létesült ebből az igényekhez mérten igen kevés pénzből. Sajnos ez a keret kimerült, s nem tudjuk a jövőben központi forrásból kap-e pénzt a vá­ros munkahelyek bővítésére. Teremtődnek azért munka­helyek más forrásból is. Egy belga cég ruhagyárat épít Ózdon, ahol 500-an dolgoz­hatnak majd, tárgyaltunk olasz és osztrák üzletembe­rekkel, akik úgyszintén a textilipar fejlesztésébe fek­tetnének tőkét, mig néhány külföldi vállalkozó egy ke­reskedelmi üzletlánc építését tervezi Ózdon. A munkanél­küliség már nemcsak a szakképzetleneket fenyegeti. Egyre több jól képzett szak­munkás kerül az utcára. Jelenleg az ózdi munkanél­küliek 30 százaléka szak­munkás, vagy ennél maga­sabb képzettséggel rendelke­zik. Arra gondolunk, hogy számukra külföldön, például Ausztriában keresünk mun­kát. Tudomásunk szerint Ausztria nyugati részén fo­gadnának magyar munkavál­lalókat, ha azök legalább alapfokon beszélnék a német nyelvet. Mi szívesen vállal­nánk ózdi szakmunkások közvetítését, akár úgy is, hogy részükre nyelvtanfo­lyamokat szervezünk. Szarvas Dezső „OLD FARM" AUTÓKERESKEDÉS Sóstóhegy, Kemecsei út VASÁRNAP IS NYITVA! Nyugati autótulajdonosok, figyelem! TELEPÜNKÖN BONTOTT AUTÓALKATRÉSZEKET ÁRUSÍTUNK! AUDI, FORD, OPEL, VOLKSWAGEN, MERCEDES, RENAULT, NISSAN TÍPUSOKHOZ! M. Szabó Zsuzsa A SÁROSPATAK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ (Sárospatak, Kádár Kata u. 26.) 1991. január 1-től 3 éves időtartamra pályázat útján bérbe adja 2. sz. hercegkúti italboltját vendéglátóipari tevékenység folytatására. A pályázat feltételeiről 1990. november 30-tól lehet érdeklődni a pénzügyi osztályon. A pályázat benyújtási határideje: 1990. december 21. A versenytárgyalás 1990. december 22-én 10 órától az elnöki szobában. Bocs—Berzék Községek Önkormányzatának Képviselőtestülete PÁLYÁZATOT HIRDET KÖRJEGYZŐI ALLAS BETÖLTÉSÉRE PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- büntetlen előélet,- államigazgatási főiskolai, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább 2 éves államigazgatási és vezetői gyakorlat,- valamint a Bőcsön történő letelepedés vállalása. BÉREZÉS: az érvényben levő jogszabályokra tekintettel, megegyezés szerint. PÁLYÁZATOKAT a megjelenéstől számított 30 napon be­lül lehet benyújtani Bocs község polgármesterénél. Az lít- és Vasútépítő Vállalat Május 1. úti telepét az egyetemi elágazásnál felszámoljuk, 30-50%-os árcsökkentéssel. ElADASRA KERÜLNEK: + szerszámosbódék, ♦ szerszámok, építési anyagok, ♦ viz-gázszerelvények, + út- és vasútépítési anyagok, ♦ irodabútorok. ÉRDEKLŐDNI: személyesen Zákány György raktárvezetőnél, a helyszínen. Boltot nyitott a kft. Félig-meddig privatizálva Harminc százalékuk jól képzett szakmunkás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents