Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-28 / 279. szám

Miskolc továbbra is megyei jogú város Az Országgyűlés keddi ülésnapján többek kö­zött határozatot hozott, hogy december 1-jétől az ország húsz helységét megyei jogú várossá ínyilvá- nítjá'k. Eszerint megyei jogú várossá lesz: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásár­hely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyír­egyháza, Pécs, Sopron, Sze­ged, Székesfehérvár, Szol­nok, Szombathely, Tatabá­nya, Veszprém, Zalaeger­szeg. A -nap másik figyelemre méltó eseménye volt Tamás Gáspár Miiklási-szabaddemok­rata képviselő interpelláció­ja Antall Józsefhez a -kor­mány beharangozott átalakí­tásáról. Négy konkrét kér­dést fogalmazott meg a-z interpelláló -képviselő: ter­vezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének át­alakítását: ha igen, milyen koncepció alapján; milyen minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tár­cák elosztása a koalíciós pártok között; itárgyalt-e mór az átalakításról a koa- lóciós partnerekkel, illetve az MDF-fel. (Folytatás a 2. oldalon) Változások előtt a nyugdíjrendszer Kilón Máz szegényeknek és gazdagoknak? Átfogó reform előtt áll a magyarországi társadalom­biztosítás. Változtatásokat terveznek a nyugdíjrend­szerben, az egészségügyben, a segélyek és az egyéb ellátá­sok körében. A részben már kidolgozott, de a törvényho­zásban még nem szentesített elképzelésekről dr. Botos Jó­zsef államtitkár tegnap, Mis­kolcon, a Rónai Sándor Mű­velődési Központban tartott szakszervezeti konferencián beszélt. A Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság vezetője többször hangsúlyozta: a szakemberek a koncepció létrehozásakor figyelembe vették a fejlett országok ta­pasztalatait és a hazai sajá­tosságokat. A tervezetet még el kell fogadnia, úgy is fo­galmazhatunk, meg kell emésztenie a társadalomnak. A koncepció csak jövőre ke­rül a kormány asztalára, majd a parlament elé. Ugyanakkor szeretnék el­érni, ha mór jövőre, azaz 1991-ben bevezethetnék a nyugdíjak értékmegőrzésének új módszerét. Eszerint az el­látásokat évente két alkalom­mal automatikusan növelnék, mégpedig a nominálbér emel­kedésének megfelelően kiala­kított százalékban. Az 1992-ben életbe lépő re­form lényege, hogy valame­lyest mérséklődnének a vál­lalatokra, vállalkozókra ne­hezedő társadalombiztosítási terhek. Ezzel párhuzamosan lehetőséget teremtenének ar­ra, hogy az állampolgárok anyagi helyzetüktől függően kiegészítő biztosítósokat köt­hessenek a nyugdíjra, s az egészségügyi ellátásokra. A koncepció egyik fontos ele­me a nyugdíjkorhatár egysé­gesítése. Így a nők is csak hatvanéves korukban vonul­hatnának nyugdíjba. Ezt nem máról holnapra, hanem ösz- szesen húsz év alatt érnék el, tehát a korhatár egységesíté­sére vonatkozó szabály 2010- ben lépne teljes mértékben életbe. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság elképzelései szerint a korhatárt tekintve kedvezményben részesülné­nek azok, akik gyermekeiket taníttatják, s így a fiatalok szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve főiskolai, egyetemi diplomával a zsebükben lát­hatnak hozzá egzisztenciájuk megteremtéséhez. Mint dr. Botos József előadásában fo­galmazott: a társadalombiz­tosítás a saját eszközeivel igyekszik hozzájárulni a „mi­nőségi emberanyag” terme­léshez. Ez számunkra nem­csak fennkölt hazafias cél, hanem földönjáró üzlet is. .Egy képzett szakmunkás, vagy* egy tanult értelmiségi ugyanis magasabb biztosítá­si járulékot fizet egy egész­ségesebb értékrendű társa­dalomban. Így azt tervezik, (Folytatás a 2. oldalon) Ki ad többet érte?! Megkezdődött a Digép felszámolása Csak azok a gyárak, gyáregységek maradhatnak talpon, amelyek eredményesen muzsikálnak Fotó: Fojtán László Valószínű, másfél év múl­va ez a tudósítás emígy kezdődne: volt egyszer egy Digép. Itt és most azonban ez az írás azzal kezdődik: egyelőre még él és dolgozik a Diósgyőri Gépgyár, ámbá­tor tegnaptól hivatalosan is megkezdődött felszámolása. És ez az eljárás cirka el­tarthat egy, másfél eszten­deig. S ha ezt követően sem jönne össze annyi, amennyi a gépgyár vagyon szerinti értéke, akkor a cég­bíróság egyszer, s minden­korra törli a cégek névsorá­ból a Digépet. (És akkor életbe lép az első mondat.) Az állami szanáló szerve­zet vezetője, Rédei László tegnap ismertette álláspont­ját a géogyárról. és bemu­tatta a felszámoló biztost, dr. Orosz Gyulát. Ami ismert: a megyei bí­róság döntése a Digép fel­számolásáról jogerőre emel­kedett, a bírói fórum a sza-! náló szervezetet bízta mer ennek lefolytatásával. é cégnek hitelező minteg' 1200 (!) vállalat, szolgáltat' cég, vállalkozó — miutár megjelenik a Magyar Köz lönyben a felszámolásró szóló határozat — harminc napon belül jelentheti be igényét pénzére. És utána megkezdődik a hercehurca: ki ad többet a gyárért, an­nak egységeiért. A kérdések kérdése: mennyiért sikerül eladni a céget? Mikorra si­kerül kielégíteni a hitelező­ket? Egy dolog biztos: a Digé­pet működő állapotban kí­nálják, megrendelésekkel, piacokkal. És az is biztos: csakis azok a termelőegysé­gek kerülnek „kalapácsaié”, amelyek tevékenysége vesz­teséges. És az sem kétséges: egyelőre senkitől sem kö­szönnek el, a dolgozók a szanálási folyamat alatt is végezhetik munkájúikat. Igaz, csak abban az esetben, ha az a munka nyereséget produkál. Maradjunk továbbra is a többé-kevésbé biztosnak tű­nő dolgok mellett: érdeklő­dés mutatkozik a cég iránt, de hogy ez mennyire ko­moly és megalapozott, azt a jövő dönti el. Elvileg ugyan­is az is előfordulhat, hogy egy százmillió forintot érő csarnokot „bagóért” adnak el, hiszen a szanáló szerve­zetnek nem egyéb a célja: pénzzé tenni a céget, pén­zükhöz juttatni a hitelező­ket .. Különben a gépgyárnak tegnaptól nincs hivatalbar lévő felső szintű vezetése. A vállalat egy az egyben a szanáló szervezet kezébe ke­rült, dr. Orosz Gyula nyug­díjas vállalati vezető, aki sikeresnek vallotta magát mondhat prót és kontrát. Most tehát nincs más hát­ra: megvárni a Magyar Közlöny Digépet is érintő számát, aztán — hogy úgv mondjuk — szabad a vá­sár... I. S. Lassítja a Parkinson-kórt Magyar gyógyszer sikere Eredményesen segíti a Parkinson-kór és más beteg­ségek gyógyítását a Knoll József professzor és társai feltalálta gyógyszer — írta keddi terjedelmes tudósítá­sában a The Wall Street Journal. A lap beszámolt arról, hogy a Deprenyl az első szer, amellyel az ame­rikai kísérletek szerint is si­kerül lassítani a Parkinson- kórt. A Deprenyl egyúttal az első lehet az új szerek sorá­ban, amelyek gátolják az agysejtek pusztulását, így lassítják az öregedést. Az új gyógyszert még a hatvanas években kísérletez­ték ki a Chinoinban és a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem gyógyszerészeti Zavarok a nemzetközi vasúti közlekedésben Magyar—cseh közös intézkedés Nem jelent azonnali háborút BT-határozat a katonai erő alkalmazására? Az ENSZ köreiben bizonyosra veszik, hogy a Biztonsági Tanács csütörtökre kitű­zött ülésén elfogadják a határozatot, amely katonai erő alkalmazását is lehetővé teszi Irakkal szemben. Az Egyesült Államok azt szerette volna, ha január 1-ig adnak határ­időt Irakinak a megszállt Kuvaitból való kivonulásra, míg a BT más tagjai hír sze­rint nem hívei az ultimátumnak, mondván, hogy az még valószínűbbé teszi a háborút. Egyes értesülések szerint kompromisszum­ként január 15-ét jelölnék meg határidő­nek. Ám a dátum az amerikai értelmezés szerint sem jelent azonnal háborút — csak a lehetőséget az Irak elleni támadásra, ha az ország (amint várható) nem tesz eleget a BT újabb határozatának sem. A BT öt állandó tagja hétfőn beható ta­nácskozásokat folytatott, hogy előkészítse a csütörtökön, közép-eunópali idő szerint késő este kezdődő ülést, amelyen a testü­let tagjainak többsége — amerikai kezde­ményezésre — külügyminiszterével képvi­selteti magát.. Washingtonban arra számítanak, hogy a BT szilárd többséggel elfogadja majd a határozatot. Az amerikai tervek szerint legkorábban január közepén kerülhetne sor Irak elleni támadásra, de ez a harcias amerikai nyilatkozatok ellenére is nyíl! kérdés. (MTI) A volt NDK területén lévő német tartományok vasuta­sainak sztrájkja a nemzet­közi vasúti közlékedésben, így a magyarországi forga­lomban is zavart okozott. Amint Vizsy Ferenc, a MÁV Budapesti Igazgatóságának helyettes vezetője az MTI munkatársának elmondta, kedden a Metropol expresszi a német vasutasok már Drezdáig sem engedték be, így csak a német—csehszlo­vák határállomásiig, Decinig közlekedhettek, s a szerel­vény onnan a Hungária exp- resszel tért vissza Budapest­re. Az egyéb hazai személy­forgalmat ugyan nem befo­lyásolja a német vasutasok sztrájkja, de sok gondot okoz a Németországból ha­zatérni kívánó utasoknak, s részükre autóbusz-, illetve repülőközlekedést aj ánlanak a isatráj kólók. A teherforgalom nagyobb zavarainak elkerülése miatt a magyar és a csehszlovák vasutak közös intézkedéssel korlátozást rendeltek él, amély szerint nem továbbít­ják és nem is veszik fel a Kelet-Németországba irányu­ló tehervagonokat. A kül­földről érkező vegyes szerel­vényekből is kiválogatják a keletnémet állomásokra tar­tó kocsikat. Kedd reggelig a magyar területen 730 olyan tehervagon kényszerült vesz- teglésre, amelyet már a ha­tárról irányítottak vissza, vagy el sem indítottak. tanszékén, ám káros mellék­hatásai miatt nem vezették be. Később további, sikeres magyar és nemzetközi kí­sérletek után amerikai vál­lalat megvásárolta a szert, és a tavaly, tízmillió dollá­ros állami támogatással végzett országos próbák iga­zolták: a Deprenyl sikerrel késlelteti a Parkinson-kórt, amelynek egymillió betege van az Egyesült Államok­ban. A magyar gyógyszer tö­meges elterjedését egy ok akadályozza, az ár: a tartó­sam szükséges szer na­pi adagja 4 dollárba kerül — írta a The Wall Street Journal.

Next

/
Thumbnails
Contents