Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-24 / 276. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1990. november 24., szombat Jlbaújvártól Zemplénagárdig Nem térkép e táj íme hatfordulós megyeis- mereti játékunk második feladatosokra! Játékos kedvű olvasóinkat hat héten át versenyre, játékra hívjuk. Kérdéseinkkel Abaúj, Borsod, Gömör, Torna, Zemplén megyénk, tehát szűkebb pátriánk történelmi, természeti értékeiről tudakozódunk, cserébe a jó válaszokért, helyes megoldásokért több, mint 300 ezer forint értékben, különböző értékes díjakat ajánlanak fel a Nem térkép e táj című vetélkedő sponzoraú: a Vasvill Depó Belvárosi Kereskedelmi Kft., a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, a Hollóházi Porcelángyár, aNagy- tainya Fogadó, a Bodrogke- resztúri Kerámiaiipari Szövetkezet, a Hungária Biztosító Rt., a Shell Interág Rt., a Magyar Autóklub megyei szervezete, a GONG Utazási Iroda, a Calypsó Ételbár, a Penta Tours, a Borsod Tourist, a miskolci Centrum Áruház, a Bigatton Kft., a Color Galéria, a Bőrdíszmű Galéria, a Mese cukrászda, a Miskolci Nemzeti Színház, a Cooptourist, az Expressz Utazási Iroda, a Borsod Volán Tourist, a miskolci Korvin Ottó utcái könyvesbolt, a Széchenyi utcai könyvesbolt, a Műszaki Könyvesbolt, az Amfora Vállalat, a Miskolci Vízművek, .a Glória Tours Utazási Iroda, a Polimer Tours Utazási Iroda, a Palotaszálló, a Tokaj étterem, a Borsodi Iparcikk Áruház Kft., a BIK Széchenyi utcai Tv-szalon, a Széchenyi utcai ajándékbolt, az Elektron Kft. Miskolc, a Képcsarnok Vállalat, Miskolc, a Domus Áruház, Miskolc, az Agroker, a Kertész Áruház, a Miskolci Vendéglátó Vállalat Központi Hidegkonyhája, a Miskolci Li- kőrgyár, a Szerencsi Csokoládégyár, az Orion miskolci Kazinczy utcai márkabolt, a Mélyvölgy utcai Halásizta- nya, Miskolc, a Kisvadász étterem, Miskolctapolca, a Szeles utcai cukrászüzem, és természetesen az Észak-Ma- gyarország szerkesztősége. A mái, második forduló kérdéseit kitöltve, a lapból kivágva, névvel, címmel,pontosan feltüntetve, levélben kérjük beküldeni november 29-én, csütörtökig, címünkre : Észak-Magyarország szerkesztősége, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527. A borítékra írják rá: Nem térkép e táj II. .D»' ITT LEVÁGANDÓ! II. FORDULÓ A. KÉRDÉSKÖR TOTÓ 1. Ennek a településnek a határában található a Subalyuk barlang, ahol a legrégebbi, több mint 50 ezer éves bükki ősember leleteket találták meg a harmincas évek elején. Borsodgeszt Cserépfalu Kisgyőr 2. Egy költő egy ideig Rém Elek álnéven írt verseket, s megyénkben Keleméren töltött be papi állást. Ki ő? Tompa Mihály Virág Benedek Pilinszky János 3. A mohácsi csatavesztés után Perényi Péter megyénk e várában rejtette el a magyar koronát. Boldogkő vára Regéci vár Füzéri vár 4. A felsorolt három település közül melyik tartozik „Matyóországhoz”? Szentistvánbaksa Szentistván Szentsimon 5. Rudabánya szülötte huszárgenerális és költő. Fő műve a Peleskei nótárius. Gvadányi József Lévay József Bessenyei György 6. A miskolci Mindszenti temetőben nyugszik Lieb Mihály, Rock Cecília. Kinek a szülei voltak? Munkácsi Mihály Székely Bertalan Barcsay Jenő B. KÉRDÉSKÖR Dél-Borsodban, híres szőlőtermő faluban található a képen látható épület. Hol? (5 pont.) Történelmünk mely jeles családja volt a tulajdonosa? (5 pont.) MEGFEJTÉS: A VERSENYZŐ NEVE .. Lakcíme: 7. A boldvai bencés monostorban született a XII. század végén az első összefüggő nyelvemlékünk. Jordánszky kódex Vizsolyi Biblia Halotti Beszéd 8. Melyik rosszhírű politikusnak a nevét viselte a személyi kultusz idején, az ötvenes évek elején a Miskolci Egyetem? Rákosi Mátyás Péter Gábor Gerő Ernő 9. Melyik borsodi települést nevezték el — hacsak rövid ideig is — Gömbös Gyuláról Gömbösfalvának? Szomolya Abaújkér Zemplénagárd 10. Melyik miskolci templom oltárképét festette Székely Bertalan? Kossuth utcai, református Szent Anna, katolikus Hunyadi utcai, evangélikus 11. Melyik jeles politikusunk született Vatta községben? Szemere Bertalan Kossuth Lajos Deák Ferenc 12. Melyik madarat vélte búgni Gyulai Pál a Hámori-tó környékén, ami miatt Herman Ottó erősen tiltakozott, mondván: az ott nem honos? fülemüle vadgalamb dankasirály 13. A szabadságharc után jeles írónk ezen a településen talált búvóhelyet. Ki és hol? Mikszáth — Kistokaj Jókai — Tardona Móricz — Prügy +1. Ennek a sátoraljaújhelyi dűlőnek a szőlőterméséből készítette 1650 húsvétjára az első aszúbort Sepsi Laczkó Máté? Oremus Kincsem Szentvér Minden helyes találat 2 pont. C. KÉRDÉSKÖR SZPONZORI KÉRDÉSEK: 1. Megyénk mely tájegységén található a Nagy tanya fogadó? Zempléni-hegység Aggteleki karszt Matyóföld 2. Melyik szőlőfajta a tokaji borok legfőbb alapanyaga? szürkebarát ezerjó furmint 3. A turista természetesen nemcsak műemlékeket látogat, hanem vásárol is. Miskolcon hány üzletben kínálja a műszaki áruk gazdag választékát a Vasvill Depó Belvárosi Kereskedelmi Kft.? három egy kettő A helyes válasz aláhúzandó, minden találat két pont. A legbiztosabb prognózis Mindazok között, akik a jövő esztendővel kapcsolatos jóslásokkal foglalkoznak, én legmegbízhatóbbaknak a naptárkészítőket tartom. Ha ők ma azt mondják, hogy ' jövőre november 19-én nem hétfő lesz, hanem kedd, s hogy 25-e nem vasárnapra esik, hanem hétfőre, akkor arra majdnem mérget vehet az ember. A majdnem szót is csak azért használom itt, mert a naptárakat is emberek csinálják, tehát hibázhatnak is, mint ahogy hibáztak akkor, amikor tavaly, az idei naptárakban még nem tüntették fel Gyöngyi napját — október 23-át pirosbetűs ünnepnek, viszont a Rezső nevenapját — november 7-ét igen. Szemükre is hányták ezt az év folyamán elégszer a naptárkészítőknek, sőt az egyik este a tévé is ezzel kezdte mondókáját, amikor a jövő évi naptárakat mutatta be szép, unalmas képekben. Tanulni viszont mindenből lehet, így ebből is. Többek között azt, hogy kifogásolható, miért ilyen, vagy olyan a naptárunk. S ha már kifogásolunk, akkor az újabban divatos erkölcsök szerint, javaslatot is illik tenni. Nos, ha én kifogásolnám most megjelent naptárjainkat, akkor helyettük, isten bizony a majákénak a bevezetését szorgalmaznám. Illetve hát, azt javasolnám, vegyük át ennek az ős-amerikai népcsoportnak az időszámítási rendjét, naptárját, tekintettel arra, hogy sok más üdvös dolgot is átvenni igyekszünk Amerikától, újakat is, újabbakat is, amelyekkel szemben a maja naptár viszont már több, mint 2000 éves. Kipróbált, megbízható időszámítás ez tehát, ha első pillantásra vannak is benne ijesztő dolgok. Például! Joggal tarthatna engem Magyarországon bárki ütődöttnek, ha azzal a maja ötlettel állnék elő, hogy ezután álljon egy hét 13 napból, mint ahogy az annak idején majáéknál állt. Hiszen mi azt a hét naposat is öt munkanaposra szállítottuk le, s még azt sem tudjuk végigdolgozni becsületesen (nemcsak sztrájk és blokád alkalmával), hanem minden úton- módon megkurtítására törekszünk. No, ne tessék úgy eme új kezdeményezés hallatán is felkapni a vizet, mert — mint minden jövő évi tervről, szándékról, bevezetendő dologról — erről a maja naptárról is roppant keveset tetszik tudni. Ne zakatoljunk hát jó előre, amíg nem tudjuk, miről van szó! Mert folytatnám javaslatom alátámasztását azzal, hogy kijelentem: a maja naptárban a hét valóban 13 napból áll, ami roppant hosszúnak és kellemetlen következményekkel járónak tűnik, — sosem akar, mondjuk befejeződni — de az sincs előírva benne, hogy ebből hány a munkanap. — Lassan mozgó — egyfolytában ellenkező és tiltakozó — éppen ezért igazán soha semmit meg nem értő — magyar agyunk fel képes egyáltalán fogni a 13 napos maja hétben rejlő lehetőséget? Azt például, hogy mi a hétből továbbra is csak 5 napot dolgoznánk, a gazdaságnak ennél többre amúgy sincs szüksége, — sőt még erre az 5 napra sem képes munkát biztosítani mindenkinek — dolgoznánk hát továbbra is 5 napot és pihenhetnénk egy teljes hetet. (Azt az egy fennmaradó napot esetleg alvásra fordítanánk.) De mondom tovább, mert ne tessék azt hinni, hogy a maja napiárban ennyi az összes előnyös lehetőség. Én, ilyen pillanatnyi, mindössze egy hétig tartó előnyért fel sem emelném a szavam. Viszont ha azt mondom ugye, hogy a maják az esztendő kiszámításánál — a 13 napos hetek mellett 20 napos hónapokat vettek figyelembe és 18 hónapra osztották az évet, akkor akinek egy kis sütnivalója van és nem politikai hovatartozandóságának eldöntésére használja (el) az agyát, — az akkor most felkapja a fejét. Méghozzá úgy felkapja — nem is alaptalanul —, hogy szinte megszédül. Valóban ilyen óriási lehetőség lenne egy ilyen egyszerű ötletben — minden átalakítás, privatizálás, meg államháztartási költségvetés, mérlegkészítés nélkül ? Amire én, a rám jellemző szerénységgel, mindössze annyit mondok, hát szoktam én marhaságokat javasolni? Mert ugye, tetszik már érteni. Szóval 20 naponként fizetés, minden maja—magyar másfél hét után (amiből már tudjuk, mennyit dolgozunk) és nem kevesebb, mint 18 fizetés egy évben. — Nem 12, esetleg 13, hanem 18, amiből továbbra is lehet néhány — hisz magyarok vagyunk — táppénzes. Mert 18-szor az a 60—70 százalék se kutya. És ezzel még nincs is vége, hiszen akárki kiszámíthatja, hogy 18X20 nap, az mindösz- sze 360, azaz fennmarad még öt — vagy szökőévben — amikor különösen sokan szöknek át a határokon — hat nap, amellyel feltételezhetően a maga belátása szerint rendelkezik majd a maja—magyar naptárért síkraszálló állampolgár. — Teszem azt, ünnepnapokká, pihenőnapokká jelöli ki őket, vagy egyszerűen éves szabadságához csatolja, ami a lehetséges 18 hónapos munkaévet figyelembe véve feltételezhetően a mostani fél esztendőre, tehát 6 hónapra járó időmennyiséggel hosz- szabb lesz. Szóval érezzük most már, miről van szó? Belátjuk, hogy egy aprócska — semmilyen politikai párt, vagy érdekcsoportosulás vizeit nem zavaró, abszolút csak az ész mozgékonyságára támaszkodó reform mekkora könnyebbséget, az emberek között mekkora megelégedettséget hozhat, illetve válthat ki, anélkül, hogy bevezetéséért késhegyig menő parlamenti vitákat kellene folytatni? Ugye, fel tudjuk már fogni, ugye, belátjuk. Engem — bevallom, mindössze egyetlen kétség gyötör ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy a majákhoz sokkal közelebb álló amerikaiak sem az ő naptárjukat használják, hanem a sajátjukat, amit viszont Európából mentettek át maguknak. Igaz, még úgy, mint spanyol, portugál, meg angol gyarmat, illetve hát ezek által kizsákmányolt, expedíciókkal kifosztott őslakosságú terület. A majákat meg közben csodálatos naptárjukkal együtt elsodorta a történelem. Mára meg az amerikai államnak sem jut eszébe naptárjukat be, illetve visszavezetni. Hogy miért, azt én sem tudom. Annyit sejtek csupán, hogy az amerikai állam is csak állam, az összes évszázadok során kialakított demokratikus intézményével, vállalkozó szabadszellemével együtt, az állam észjárásán pedig soha, sehol nem lehetett eligazodni. Gyöngyösi Gábor Emma Huszonnégy Vén A Jelenések Könyvében olvasható: „... egy trón állt a mennyben és a trónon ült valaki... A trón körül huszonnégy szék. A székeken huszonnégy vén ül fehér ruhába öltözve, fejükön arany korona ...” Általános nézet szerint a Huszonnégy Vén az Ö- és az Újszövetséget jelképezi. Izrael tizenkét törzsének tizenkét képviselőjét és a tizenkét apostolt. Az előbbiek megelőzték, az utóbbiak követték a Bárányt. A Huszonnégy Vén kultusza a bizánci egyházban keletkezett. Nyugaton a keresztesháborúk idején tűnt fel. Ügy vélték a középkorban, hogy az Úr a Huszonnégy Vénnel a kántorböjtök csütörtökjein szokott tanácskozni, s ekkor döntötték el, mi történjen Ádám földi utódaival a következő negyedévben. A vakbuzgó hívek ezért a tiszteletükre szerkesztett misével próbálták a tisztes aggastyánokat megnyerni. Úgy vélték, az egymás után huszonnégy vasárnap végzett misével levezeklik bűneiket. A Huszonnégy Vén feltűnik Maulbertsch pápai freskóján, miként hódolnak az Úrnak. Hazánkban Gyöngyöstarján templomának freskóján láthatók. Ma egyébként az Emmák ünnepük névnapjukat. A naptárban többször is találkozunk e névvel, így most csak annyit: germán eredetű, Ermin (Irmin) istennő nevéből ered, akár az Irma. Az Emmát sokan az Emília származásának vélik, minthogy mindkettő becéző alakja ugyanaz: Emmi. Az Emília azonban nem germán, hanem latin eredetű, s azt jelenti: versengő, vetélkedő. a hadseregben Az utóbbi években világszerte egyre több nő lép be a hadseregbe. Brian Mitchcl amerikai szakértő, aki korátiban felelős posztot töltött be az Egyesült Államok hadseregében, komoly kutatásokat végzett e területen. Eredményeit a Chicagóban nemrég megjelent „A hadsereg elnőiesedése” című könyvben publikálta. Adatai szerint a „csúcsot” az Egyesült Államok tartja, ahol a több mint kétmillió katona 10,3 százaléka nő. Második Kanada 9,2, harmadik Anglia 5,1 százalékkal. Ebben a vonatkozásban a Szovjetunió sem marad el, ott több mint százezer nő visel fegyvert. Jelenleg Izrael az egyetlen olyan ország a világon, ahol a nők számára is kötelező a katonaság. Az Egyesült Államokban csak 1981-ben törölték cl a nők hadkötelezettségét, de a hölgyeknek most sem tiltják meg, hogy önként vegyék fel a divatos egyenruhát és fegyvert fogjanak. Még akkor sem. ha a nő és a halált hozó fegyver összeegyeztethetetlen. (APN)
