Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-21 / 273. szám
1990. november 21., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ez már nem szocialista nagyvállalat Egy a cél, a jobb ózdi acél (Folytatás az 1. oldalról) megy egyik napról a másikra, a miénk pedig rendkívül bonyolult volt. Túl azon, hogy egy működő, és a továbbiakban is funkcionáló ÓKÜ-ből váltunk ki (egyébként a mai napig is sok-sok szállal kötődünk hozzá), az OSTAG olyan társaság, amely többségi külföldi tulajdonban áll. Fontosnak tartottuk azt is, hogy kialakuljon cégünk image-e, s csak ezután éreztük úgy, hogy itt az alkalom a bemutatkozásra. Ezt tettük, tesszük most is a propagandánkkal. Már csak azért is, mert meglehetősen sok szóbeszéd lábraka- pott rólunk. Most és itt meg szeretnénk mutatni: kik vagyunk, mit akarunk ... Egyébként profi szakemberek dolgozták ki reklámunkat, úgy vélem, sikeresen. — Már elnézést: kinek mutatkoznak be? Kinek akarnak bizonyítani? Hiszen az ózdi vas, acél nem újkeletű találmány, ismerték már apáink is... — Ez igaz, de ezt az új céget kevésbé ismerik ... — A nevét, lehet... — Szóval, elsősorban a hazai piacnak kívánunk bemutatkozni. Elmondjuk, hogy termelésünk kiegyensúlyozott, termékeink keresettek, és ez biztosítéka annak, hogy vegyes vállalatunk gazdaságilag sikeres legyen. Mi nem vagyunk egy acélnagyhatalom a magunk félmillió tonnájával, külföldön elfogadottak termékeink, és ezzel a viszonylag jelentéktelen mennyiséggel nem a határon kívül akarunk még jobban labdába rúgni. Itthon szeretnénk megvetni lábunkat. Határozottabban, mint tettük eddig. — Ezt komolyan gondolja? Jóformán fizetésképtelen a hazai piac, állandósult a sorbanállás, hadd ne mondjuk a körbenállás, mindenki tartozik mindenkinek, aki boldogulni, élni, megélni akar, az a külföld felé kacsingat. — Ez mind igaz, ám mi mégis úgy vagyunk ezzel, hogy bízunk abban, hogy egyszer csak elérkezik a konjunktúra hozzánk is. Talpra áll a gazdaság, és amikor az ország a gazdasági fellendülés idejét éli, mi már akkor ott leszünk a tűz közelében, nem akkor kell odarohannunk. Célunk az, hogy a mégoly rossz jelennel is a jövőnket alapozzuk. Most, lehet, pillanatnyilag mi járunk rosszabbul, hiszen hitelezünk partnereinknek, vevőinknek, azáltal, hogy hosz- szabb fizetési határidőben állapodunk meg. Ámbátor ehhez az is hozzátartozik, hogy alaposabban megnézzük, kinek szállítunk. Olyan megrendelővel, akitől egy esetleges csőd esetén nem tudjuk behajtani követelésünket, óvatosabbak vagyunk. Itt, nálunk, keményen érvényesül a tulajdonosi szemlélet, a cég gazdái, bár Németországban élnek, igencsak odafigyelnek arra, mi történik Ózdon. És, ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy azt az üzlet megkívánja, a vezetőket lecserélik. Ez nem olyan biztos állás, mint azt sokan gondolják. A profilt mindenekelőtt! Ennek kell érvényesülnie. — És? — Viszonylag stabil a helyzetünk, eredményesnek ígérkezik ez az évünk. — Gondolom, azért is, mert a külföldi tulajdonosok mindent megtesznek a nyereséges gazdálkodásért. — Nyilvánvalóan. Hiszen pénzük — nem is kevés — fekszik ebben a vállalkozásban. Nem engedhetik meg, hogy elvérezzünk. Piacot, technológiát adnak, mondjam azt: dolgozni is megtanítanak. Javult a munka hatékonysága, termékeink minősége. Lehet, ha nincs váltás, lehúzhattuk volna a rolót Ózdon. — Reklámjukban írják: modern technológiával állítják elő termékeiket. Mi itt a korszerű? A kohó régi, a Martin-kemence régi, csak nem a rúd- és dróthengerműre gondolt? — Tény, egyelőre valóban csak az RDH számít korlátozottan korszerűnek, ám az acélműben bevezettük a Korf-eljárást, nagyban javult ezáltal a minőség, és jelentékeny mennyiségű energiát is megtakarítunk. Ami most, hogy felemelték az energia- hordozók világpiaci árát, nem kis dolog. Egy kohóval dolgozunk, ez környezetkímélőbb, nem beszélve arról, jobb az elegyünk is. És megkezdődött egy igen korszerű miniacélmű, az EOF- kemence építése is, és ha ez jövőre elkészül, akkor forradalmasítjuk az acélgyártást Ózdon. — Beszélgetésünk elején már szóba került Petrenkó János neve. Milyen a kapcsolata a Pekó Művek tulajdonosával? — Úgy vélem, a céggel kapcsolatunk korrekt, üzleti. Vevőnk. Mint sok más magyar cég. És vevőinket igyekszünk minél jobban kiszolgálni. — Az előbb említette: ha fél évvel ezelőtt nem történik meg a váltás, akkoi lehúzhatták volna a rolót. Most, milyen biztos a kenyere az itt dolgozóknak? — Jelenleg cirka 2800 embert foglalkoztatunk. Egyelőre biztos az állásuk. Ám a technikai fejlődés, a technológiai fegyelem javítása után a későbbiekben kétezer dolgozónál többet nem nagyon tudnánk alkalmazni. Különben most a finomhengerműben vannak gondok. Nem gazdaságos a termelés, és csak az ott dolgozó több száz ember megélhetése miatt nem döntöttek leállítása mellett a tulajdonosok, önelszámoló profitcentrummá kívánjuk átalakítani ezt az üzemrészt. Az a célunk, hogy saját lábukon megálljának. És ez nem kis feladat. Illésy Sándor Kiállítás — klt.-szponzorálással A B.-A.-Z. Megyei Érdek- védelmi Szövetség (Miskolc, Vologda u. 4. sz. I. em.) fájná csterméban érdekes előzAmw. VÁGÓHÍD UT 4-6. 1990. november 12-től Dupla alapteriileten, óriási árukészlettel várjuk vásárlói Karácsony előtti kínálatunk: Nagyker. eladási ár 1042 Triasun hajszárító 1200 W német BRAUN villanyborotva német NEKTÁR gyümölcscentrifuga G 2010 FS grillsütő HTF 80 tojásl'őzö LUXA személymérleg cseh Személymérleg magyar FLÓRA szifon 1 literes FLÓRA habszil’on ARAINK AZ ÉRVEINK! 1350 Ft 3680 Ft 1950 Ft 4690 Ft 990 Ft 525 Ft 467 FI 585 Ft 575 Ft menyek után nyílik meg november 21-én, 11 órakor Maszlik: István, orgoványi festőművész kiállítása. — A tárlat a MEGITER Német—Magyar Kft. szponzorálásával jöhetett létre — mondja Szűcs István ügyvezető igazgató. — Maszlik; István 1952 óta él a tanyák világában. Ez a táj ihleti festményeit. Úgy gondoltuk, hogy a festő szponzorálását nem tagadhatjuk meg. A .tárlat megrendezésében segítségére van Maszlik Istvánnak Fábián Gyula, a MÉSZ ügyvezető elnöke, s a szabad- szállási Páncélos és Gépjárműtechnikai Kiképző Központ. Velük üzleti kapcsolatunk alakult iki, s most a kiállítás szervezésében nyújtanak támogatást. A kiállítást november 21- én II órakor Raffai Kinga, miskolci festőművész nyitja meg, majd Maszlik István mutatja be a képeit a közönségnek. A kiállítás november 24-ig 11 és 16 óra között tekinthető meg. Ai idén májusban átadott fedett uszoda. A feszített víztükör igazi tükörként láttatja az épület belsejét. Afrikai harcsák a Zsűri medencéiében? Pavilonsor épül a bódék helyébe (Folytatás az 1. oldalról) medencéket megfélelő hőfokú vízzel. Sósavazzák a kutat, a medencék takarításakor ugyanazzal törlik át a vízkövesedett helyeket. A legtöbb gondot talán éppen ez a jelenség okozza Mezőkövesden az 1038-ban fúrt első kút meleg vizének megjélenése óta. A régi kút, amelyik 875 méter mélyről adta a vizet, már nem működik, de a közelében fúrt legújabbnál, valamint a kisebb hozamúaknái ugyanez a jelenség mutatkozik. Ahol nyomás alatt van a gyógyvíz. ott nincs lerakódás, csak az első tolózáraknál és a vezetékeknél. Ott viszont olvan erőteljes, hogy ha az elfolyó vízbe egy szál rózsát, vagy akár egy szép csokrot helyeznek, az egy fél nap elteltével „örök virággá” változik, olyan egyenletesen. vastagon fedi be a rárakódó vízkő. Göndöcz János, a Borsod Megyei Vízművek fürdőügyi csoportvezetője a közelmúltban olyan anyaggal ismerkedett meg egv bemutatón, amelyikre nem rakódik fel a kövesd! gyógyvízből kicsapódó. sokféle összetevőt tartalmazó üledék. Osztrák termők, aminek próbájához nagy reményeket fűznek a vízműveknél. Ezek a csövek anyagukat tekintve is. színre is ugyanolyannak látszanak, mint a hazai műanvag termékek. ám ha különleges tulajdonságukat beépítés és használat után igazolják, sokkal többet érnek az eddig ismert bármilyen csöveiknél. A kövesedés persze mutatkozik a medencékben is, amit a vízhez adagolt vegyszer segítségével igyekeznek csökkenteni. A kérdésre, hogy ez milyen hatással van a fürdőzők bőrére, egészségére, megnyugtató választ adnák a szakembereik. Ezzel a foszfátos anyaggal viszont elérhető, hogy a vízkő ne álljon össze kőkemény lerakódássá. Az új pavilonsor terve Tlyertkor, a nagyszezon után, a kutak egy része lefojtott állapotban van, ám ez tavaszi, nyári hozamukon, a víz minőségén egyáltalán nem változtat. A nagyobb fürdők egész évi kihasználása nemcsak Kövesének Okoz gondot, másrészt a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett nincs olyan vállalat, ahol ne kényszerülnének újabb és újabb ötletek bevezetésére, az eredmények javítására. Miért lenne ez alól kivétel éppen a fürdő, ahol a jelentős nyári forgalmat egy lényegesen szolidabb, visszafogottabb fél év követ. A közelmúltban megkeresték a megyei vízművek szakembereit: a külső melegvizes medencékben tenyészthetnének afrikai harcsát, amint azt Szolnokon tették. Ehhez a 31 fokos állandó hőmérsékletű meleg víz rendelkezésre áll, és a medencék is ott állnak kihasználatlanul. Csakhogy egy információ szerint Szolnokon ez nem igazán vált be, ami aztán érthetően óvatossá teszi a vízművek vezetőit. Ami viszont már biztosan nem változik: új pavilonsor épül a hátsó kis medence és a gyógyászati épület közelében, felváltva több farostlemez falú, elöregedett bódét. A hat egyforma pavilon egységes faborítást kap, és piros palafedelet. Az idén májusban tartották meg az új, fedett medence műszaki átadását, ám ezekben a napokban a gyógyulni vágyók közül csak nagyon kevesen nyitják meg a szép fedett uszoda ajtaját. Ennek oka pedig, hogy amíg a gyógyászati épület medencéiben 38—40 fokos meleg vízben merülhetnek meg a nagyobbrészt mozgásszervi betegségben szenvedők, addig a fedett úszómedence vize 27—31 fok között van. Ha a gyógyulni vágyóknak nem felel meg, talán a környék úszásoktatást szervező általános és középiskoláinak annál inkább. Így ha afrikai harcsák nem is, délborsodi diákok igazán jól érezhetik magukat a téli kövesdi fürdő medencéiben. Nagy József Fotó: Laczó József Ha avas a zsír, töltse a traktorba! November elején tartott gépbemutatót Hódmezővásárhelyen a Fiel és Partners Export-Import Kft. a helyi Rákóczi Tszszel közösen, a termelőszövetkezet központjában. A társaság természetesen már a far- mertipusú és a kistermelői gazdaságokban alkalmazható nyugati traktorok forgalmazására vállalkozott, megelőzve új földtörvényt, reprivatizációt, földosztást. Persze akadt azért nagyteljesítményű erőgép is - több száz lóerős -, mert mit lehet tudni. Akadt munkagép „már” háromszázhatvanezer forintért is, ami talán egy kissé még megvásárolhatatlan a kistermelő-kisvállalkozó részéről. Nem is ez volt a szenzáció. Inkább az, hogy az erőgépek nagy része akár közönséges növényi olajjal, zsiradékkal is üzemeltethető. Megtudtuk, hogy például a Deutz-gyártmányú traktort Németországban már széltében-hosszában alkalmazzák, és alig-alig különbözik a fazonja a drága gázolajat vedelő fajtáktól, de ennek üzemanyagát már nem kell a hörgő vezetékek végén várni, mert ez úgynevezett hideg préseléssel nyert olajjal működik, mely egynapi ülepedés után a traktor tankjába zúditható. Az eljárás lényege roppant egyszerű: venni kell hozzá egy, a KOMET-cég által gyártott olajkipréselő szerkezetet, amely napi 1500 liter napraforgóvagy repceolajat állít elő. Napraforgóból, repcéből annyit lehet előállítani egy hektáron, amennyivel 6 hektár területet lehet megművelni átlagosan egész évben. (Önköltségi ára pedig éppen fele a boltban kiszabott árának.) Egy kissé rossz fényt vet a traktorra, hogy először csakis hagyományos dízelolajjal indul el, és csak menet közben vált át mondjuk napraforgóolaj-fogyasztásra. De hát ne legyünk maximalisták. Ne keressünk a kákán is csomót: hogy egyelőre drágább a napraforgó-, mint a gázolaj, hogy még nincs is farmergazdaság. Nem lehet mindent egyszerre! (bekecsi) 1