Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1990. november 21., szerda Antall József felszólalása a párizsi csúcson (Folytatás az 1. oldalról) hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük kapcso­latainkat az európai integ­rációkkal. Hozzáfűzte: „Örö­münkre szolgál, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai kö­zött egyetértés van kiala­kulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk ab­ban, hogy az európai bizton­sági folyamatban 1991 végé­ig, legkésőbb 1992 tavaszáig létrejönnek a feltételek a Varsói Szerződés felszámo­lására”. A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy Magyaror­szág politikailag és gazdasá­gilag mihamarabb integrá­lódni kíván az európai kö­zösségbe. „Reméljük, hogy a magyar—EK társulási szer­ződésről és külpolitikai együttműködésről még az idén megindulhatnak a tár­gyalások, és 1992. január 1- vel az EK társult tagjává válhatunk. Kooperatív kap­csolatokra, biztonsági part­nerségre törekszünk az át­alakulóban levő NATO-val és más európai szervezetek­kel.” Antall József rámutatott, hogy a továbbiakban is el­sődleges feladat a demokrá­cia megszilárdítása, az em­beri jogi kötelezettségek ma­radéktalan végrehajtása és folyamatos figyelemmel kí­sérése. „A demokratizálás irányába mutató változások ellenére, a nemzeti és nem­zeti kisebbségi feszültségek olykor még a korábbiaknál is erőteljesebben jelentkez­nek Európában. Valljuk, hogy ezeket csak folyamatos párbeszéddel, az Európa Ta­nács követelményrendszeré­nek és az EBEÉ keretében vállalt politikai kötelezettsé­geknek az érvényesítése út­ján lehet kezelni.” Végül az európai változá­sok jelentőségét méltatva ar­ról szólt, hogy a XXI. szá­zad előestéjén Európának és Észak-Amerikának együtt kell önmagára találnia, hi­szen olyan új hatalompoliti­kai, energetikai, szociális és tőlünk idegen világszemléle­ti kihívásokkal nézhet szem­be — sok esetben a nem­zetközi terrorizmus árnyéká­ban —, amelyek indokolttá teszik a történelmi egység, a szellemi és erkölcsi szolida­ritás helyreállítását. „Ez a történelmi felelősség neheze­dik most a párizsi csúcsér­tekezlet résztvevőinek vállá­ra. Ne rokkanjunk meg e súly alatt, hanem egyenes tartással és emelt fővel néz­zünk a világ és — remélhe­tőleg — utódaink szemébe.” Országgyűlés Törvény tiltja a tisztességtelen piaci magatartást Szavazással kezdte mun­kanapját kedden a parla­ment: mindenekelőtt arról döntött, hogy programját ki­egészíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalásával. Ezek után a tisztességte­len piaci magatartás tilal­máról szóló előterjesztés, il­letve a hozzá kapcsolódó, mintegy 90 módosító indít­vány került a képviselők asztalára. Szabad György annak a véleményének adott hangot, hogy az újonnan vá­lasztott parlament történeté­nek leghosszabb szavazását éli meg, ezért türelmet kért a képviselőktől Jóslata nem igazolódott be, mert a kép­viselők valamivel több mint kétórás szavazási procedura után megalkották a tör­vényt. A viszonylag gyorsan elfogadott törvény nyilván­valóan annak eredménye, hogy a parlament a hétfői munkanapon elfogadta az ártörvény rendelkezéseit, amelyekkel a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szorosan ösz- szefügg. A képviselők a pia­ci szereplők gazdasági kap­csolatait rendező, a tisztes­séges piaci magatartás kö­vetelményeit formába öntő törvényt — a módosító ja­vaslatokat figyelembe véve — 290 szavazattal, 2 ellené­ben, 1 tartózkodással fogad­ták el. A parlament döntése értelmében a korszerű piac- gazdaság kiépítésére irányu­ló török vések sikere érdeké­ben törvény védi a gazda­sági versenyhez fűződő köz­érdeket, a versenytársak és — a tisztességes piaci ma­gatartáshoz kapcsolódóan — a fogyasztók érdekeit. A törvény preambuluma ki­mondja: a gazdasági haté­konyságot kikényszerítő pia­ci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabad­sága és tisztasága. Ezek vé­delme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci maga­tartással ellentétes viselke­désformákat. és be kell ve­zetni a vállalkozók szerve­zeti egyesülésének ellenőrzé­sét. megteremtve az ehhez szükséges szervezeti formá­kat is. A törvény gazdasági ver­senyhivatal felállításáról is intézkedik. A hivatal orszá­gos hatáskörű állami költ­ségvetési szervként működik majd, elnökét és két elnök- helyettesét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki — hat évre — és menti fel. A gazdasági 9 „Hogyan tovább szocia­listák?” címmel politikai nagygyűlést rendez novem­ber 23-án, 18 órai kezdettel a Rónai Sándor Megyei Mű­velődési Központ színház- termében a Magyar Szocia­lista Párt Miskolc városi el­nöksége. Előadó dr. Tompa Sándor, a szocialisták helyi elnöke. versenyhivatal tevékenysége a hagyományos áru- és szol­gáltatási piacra terjed ki, határozatait a versenytanács hozza. A hivatal elnöke az Országgyűlésnek évente, a parlament hatáskörrel ren­delkező bizottságának külön felkéréssel, de legalább éven­te beszámol tevékenységéről. A törvény nyolc fejezete 67 paragrafust tartalmaz. Nem marad adós a verseny­korlátozás tilalmának rész­letes kibontásával; foglalko­zik a fogyasztók megtévesz­tése, a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmával. A pa­ragrafusok rendelkeznek a vállalkozók szervezeti egye­sülésének ellenőrzéséről, az érdekelt felek igényeinek ér­vényesítéséről és az eljárási szabályokról. Az öbölháború miatt Képviselők akarják perelni Busht Az amerikai képviselőház negyven demokratapárti tag­ja kedden keresetet nyújt be Washingtonba azért, hogy a bíróság tiltsa meg George Bush el nőiknek az Irak el­leni katonai lépéseket. Jóllehet, a lépés főként jelképes, mindazonáltal mu­tatja a növekvő ellentéteket a kormány és a törvényho­zás között. Az amerikai al­kotmány nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy a kormány vagy a kongresz- szus szava-e a döntő, ha háborút indítanak: a kérdés százéves vita tárgya. Az első, hétfő esti ame­rikai kommentárok egyéb­ként az elnök kudarcaként értékelik azt a tényt, hogy Mihail Gorbacsov szovjet ál­lamfő Párizsban nem mu­tatkozott késznek arra, hogy támogassa az amerikai ter­véket: Washington azt sze­rette vólna, ha már a jövő héten külügyminiszteri szin­ten összeül az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa és határo­zatot hoz, amely — elvben — lehetővé teszi az Irak el­leni katonai fellépést. Az amerikai elgondolás szerint a BT öt állandó tagjának egyetértésével és a fennma­radó tagok nagy többségé­nek támogatásával hozott határozat jelentősen fokozná a nyomást az iraki vezetés­re. Amennyiben a szovjet vezetés tartósan élzárkózik, a tervezett BT-ülósre nem ke­rülhet sor 'novemberben, amikor az USA képviselője a tanács soros elnöke. De­cemberiben viszont már Je­men a soros elnök: Kuba mellett a .BT egyetlen olyan tagja, amely nem áll szem­ben Irakkal. A BUBIV [abaúj bútor kpt] 1990.11. 19- 12 26. között KARÁCSONYI BÚTORVÁSÁRT RENDEZ A GYÁR TELEPHELYEN . EGYES SZEKRÉNYSOROK , KÁRPITOS GARNITÚRÁK -ELŐJEGYZÉSRE IS ­■ i 10-40% KAPHATOK. VARJUK ONT, ES NE FELEDJE: „ GYÁRTÓNÁL A LEGOLCSÓBB CÍMÜNK: BUBIV ABAÚJ BÚTOR KFT 3861 ENCS, IPARTELEP Telefon- 61/ 62-366 > 61 / 62-612 NYITVATARTÁS: munkanapokon: B^-IU™ szombat, vasárnap. 8^-12^ Napirenden az üdültetés II Szakszervezeti Kerekasztal ülése Üdülhetnek-e kedvezmé­nyesen a dolgozók 1991-ben, s milyen szisztéma szerint — erről kezdődött hosszú vi­ta a Szakszervezeti Kerék­asztal keddi rendkívüli ülé­sén a Pedagógusok Szak- szervezetei Székházában. Pénz Andrásnak, az Üdü­lési és Szanatóriumi Főigaz­gatóság vezetője elmondta, hogy a kormány a parla­mentnek az 1991-es kedvez­ményes üdüléshez 1 milliárd 98 millió forint támogatást javasol. A jelenlegi árak mellett — a korábbi szisz­témával — ez csak úgy ele­gendő a kedvezményes üdü­léshez, ha átlagosan 30 szá­zalékkal növelik (szezontól, osztálytól, típustól függően differenciáltan) a térítési dí­jakat. Több üdülési helyet kell kiadniuk a szabadfor­galomban és ez 40 ezerrel csökkenti a kedvezményes üdülési helyek számát. Az üdülési jegyéken a teljes ön­költségi összeget szerepelte­tik majd — ez családos be­utalónál 40 ezer forint is le­het — a szakszervezeteknek viszont már az állami hoz­zájárulással, és a szabadfor­galmú hélyikiadások bevéte­lével csökkentett árakat, az­az térítési díjakat számláz­nak ki. Ez a térítési díj kal­kulációjuk szerint körülbe­lül 1/5-e lesz az önköltség­nek. A szakszervezetek joga, hogy ettől a térítési díjtól eltérő összeget kérjenek a dolgozóktól. A liga és a munkástaná­csok képviselői arra hivat­koztak, hogy a jelenlegi üdülési szisztéma eleve igaz­ságtalan, hiszen a többmil­lió dolgozó, s más rászoruló közül eleve csak néhány szá­zalék juthat hozzá évente ehhez a ma már nem is ki­A Közúti Igazgatóság ügye­letese tegnap este egy kü­lönleges útakadályról adott hírt. A 3-as számú fő köz­lekedési úton a Hejőcsabai Cementműtől hétfőn indult útjára az a különleges szál­lítmány, amelynék végállo­mása Beremend. A súlyos rakományt szállító különle­ges jármű azonban Nyéklád- háza és Ernőd között lerob­bant, inem kis fennakadást okozva a közlekedésben. A rakomány az úton töltötte az éjszakát és a tegnapi napot is. Estére azonban sikerült fejezetten olcsó pihenési le­hetőséghez. Sok a visszaélés is az üdülési jegyek elosz­tásánál. Bajtay József, a Munkástanácsok Országos Szövetségének társelnöke rá­mutatott: elsősorban ne is a 135 ezer üdülési jegy el­osztásáról tárgyaljanak, hi­szen a lényeges kérdés in­kább e nagy üdülési vagyon igazságosabb működtetési el­veinek meghatározása. (A ta­nácskozás a késő esti órák­ban is tartott.) kijavítani a szállítójármű hi­báját. Értesüléseink szerint rendőri kísérettel a külön­leges szállítmány még a mai napon elhagyja megyénket. * Ugyancsak az ügyeletekről kaptuk a hírt, hogy tegnap Miskolcon, az Avason sok lakásban fáztak. A Távhő munkatársainak azonban si­került elhárítani a hibát, az éjszaka már ismét meleg volt az otthonokban. Különleges útakadály Magyar vizeken a Cousteau-alapítvány Kedden reggel a helyi vízügyi igazgatóságtól bérelt hajón Bajánál munkához kezdtek a Jean Cousteau- alapítvány szakemberei. Most csak 2—3 hétig dolgoznak itt, majd jövő évben egy hosszabb kutatási program­hoz kezdenek hozzá. A cso­port tagjai biológus, búvár, ornitológus, fotós is. Elkí­sérte a hajóútra a francia kutatókat a Bajai Vízügyi Igazgatóság egyik szakembe­re is. Az elképzelések szerint a Jean Cousteau-alapítvány fi­nanszírozásában először a gemenci árterületet vizsgál­ják, mert helikopterről ki­választva, ez a terület bizo­nyult a legizgalmasabbnak. Az alapítvány a Duna más szakaszainál, illetve a Tisza egyes részein is megfigyeli majd a víz vegyi szennyezé­sét, ennek hatását a környe­zetre. Az alapítvány nyomon követi a víz éves körforgá­sát, elemzik a vízfolyásokon épített létesítmények hatását a természetre. A kutatási program még foglalkozik az­zal is, hogy a Duna-menti népek a történelem során mennyire találták meg a harmóniát a természettel. A Duna tanulmányozásához a magyarországi térséget talál­ta legalkalmasabbnak a Jean Cousteau-alapítvány, hiszen itt vlamennyi környezeti kérdéssel találkozhatnak, a vízszabályozás pedig évszá­zados kérdés Magyarorszá­gon. (MTI) KAZINCBARCIKAI KARÁCSONYI AJÁNDÉK A VÁSÁRLÓINKNAK ÉS TAGSÁGUNKNAK nyilik az új ÁFÉSZ üzletház Kazincbarcika Fő terén Műszaki- Vegyesiparcikk áruházunkat és ARANYÁSZOK - DRÉHFR sörözőnket 1990. november 23-án 10 órakor megnyitjuk. Fő, hogy nálunk vásároljon, fő, hogy vendégünk legyen. Nekünk főjön a fejünk, hogy mindenki mindig ezután is velünk legyen. Keresse fel Ön is a város legújabb, egységeit. legmodernebb ÁFÉSZ Vezetősége KAZ! ÁFÉSZ ÁFÉSZ I'd CBARCl KA

Next

/
Thumbnails
Contents