Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-20 / 272. szám
1990. november 20., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem tartják szerencsétlen számnak a tizenhármat az Országos Gazdaszövetség tagjai, jóllehet ennyien bontottak zászlót Szilasligeten, alig több, mint egy esztendeje. Akkor úgy döntöttek, hogy pártpolitikától mentes, érdekvédelmi szervezetként működnek. Több kisebb közösség határozott így akkoriban, mindannyian a magyar parasztság felkent védőinek tartották magukat. Azó’a ezen szervezetek közül több elvérzett a politikai csatározások mezején, de a gazdaszövetség kitartott — csendben, a gazdák megelégedésére dolgozik. A privatizáció előtt álló mező- gazdaság és a magángazdák esélyeiről dr. Varga Árpáddal, az Országos Gazdaszövetség Intézőbizottságának titkárával beszélgettünk. — A paraszti érdekvédelem is versenyszféra lett, egyre több szereplővel. A nagy múltú és hírű társak mellett hogyan tudtak megkapaszkodni? — Mi nem a versengéssel foglalkozunk, hanem a parasztemberekkel. Mindazokkal együttműködünk, akik a magángazdákat képviselik. Kialakítottuk országos hálózatunkat, s a helyi szervezeteket valóban azok vezetik, akik értenek hozzá, akik tekintélynek örvendenek, akik — divatos fogalommal élve — hiteles emberek. Mi nem politizálga- tunk, a szervezet nem akar meggazdagodni, nem is gazdálkodik; azokkal foglalkozunk, akik megbíztak bennünket. Azt reméljük, hogy higgadt elkötelezettségünket a magángazdák és a társadalom irányítói egyaránt méltányolják. — Ez jámbor óhajnak tűnhet, hiszen manapság nem a csendesség méltányo- lásánalc idejét éljük. Ez látszik is a gazdaszövetség szervezettségén: a statisztikák szerint megközelítően harmincezer magántermelő dolgozik, de a taglétszám csak a tizedükre terjed. — Igaz, lassan terjeszkedünk, de mindent önerőből csinálunk. Még a nem politikai jellegű szervezetek állami támogatásából sem kaptunk pénzt, ellentétben a Parasztszövetséggel, amely milliós nagyságrendű ’támogatást vett fel. — Ez nem a gazdaszövetség gyengeségének jele? — Nem gyengeségnek, inkább az alakuláskor elhatározott elvek következetes betartásának nevezném. A Parasztszövetség a Kisgazdapárt szervezete, úgymond a nagyobb testvér árnyékában politizál. Tavasszal a Magyar Demokra'a Fórum nekünk is felajánlott két képviselő-jelölti helyet. Feltétele az volt, hogy közös programot kövessünk. Mi ezt elutasítottuk, mert egyetlen pártnak sem akartunk — és nem is akarunk — a fiókszerveze‘e lenni. Elképzelésünk lényege az átmeneti időben, hogy a magánszféra esélyegyenlőségét megteremtsük. — Létezik ez ma már? Esetenként úgy látszik, a magángazdaságok nagyon kiszolgáltatottak. — Esélyegyenlőségről még valóban nem beszélhetünk. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy a magángazdaságok termelési háttere — gép, ve'őmag, forgóeszközök — elmaradott, piaci kapcsolataik gyengék. A másik, hogy az évtizedes reflexek és az apparátus csendes ellenállása miatt az agrárkormányzat sem az esélyegyenlőség szabályai szerint dönt. Például az aszálykárt rendező szabályozás első tervezetében szóba sem került a magánszféra. Az Agrárkamara észrevételei és javaslatai alapján már foglalkozik velünk a végleges változat; de még így sem az azonos esélyek köve élményéi szerint. Sok magángazda a saját környezetében kiszolgáltatottnak érzi magát, hiszen monopolhelyzetben lévő gazdasági egységek veszik körül. — ön. szerint mi kell a sikeres magángazdálkodáshoz? — Több évre szóló, garantált szabályozás, önállóságot nyújtó jogrendszer, a mainál sokkal kedvezőbb infrastruktúra, piachoz jutási lehetőség. — És a föld? — Nem felejtettem el, azt természetesnek tekintem, s ahogy a mostani politikai cirkuszokkal járó, céltalan zajongás csillapszik, a földhöz hozzájuthat a gazdálkodni szándékozó ember. Ma persze még valóban bizalmatlanság és bizonytalanság van. Nagy baj, hogy csak beszélünk a földigénylésekről, de ma sem tudjuk, hogy a földtulajdonosoknak mekkora hányada akarja a birtokát. Egy éve kezdeményeztük a földhasznosítási bizottságok létrehozását a falvakban, amelyek tisztük szerint a valós igények felmérését végezték volna, de magunkra maradtunk, s a felmérés csak mintegy száz településen készült el. Még ma sem lenne késői az újrakezdés, hiszen a helyi önkormányzatok támogatásával néhány hónap alatt befejeződhetne. Ezután végre nem kellene találgatni; ki akarja a földjét, és ki nem. — Mi lehet az akadálya a felmérésnek? — A politikai ködösítések idejét éljük, nem a gazdálkodás a legfontosabb. Sokaknak nem érdeke, hogy a mezőgazdaságról jól áttekinthető, értékelhető kép alakuljon ki. (MTI-Press) V. Farkas József Átadás előtt Átadás előtt az M-O-ás autóút 14,9 kilométeres most elkészült szakasza, amely az M-5-ös, illetve a pécsi 6-os utat köti össze, áthaladva a Csepel- szigeten, A közlekedés az új létesítményen, várhatóan november 16-án indulhat meg. {MTI fotó) Megosztottság helyett megértést V Választás után Ónodon Az önkormányzati testületek munkához láttak szerte a megyében, igyekeznek rövid úton felmérni, milyen örökség maradt rájuk, milyenek a változtatás, a fejlődés előmozdításának esélyei. Kivéve, ahol lemondott a polgármester, vagy ahol pártharcok következtében dúl a széthúzás, ahol egyéni, vágj7 csoportérdekek osztják meg a testület egységét. Mert sajnos ilyen is van, nem is kis számban a megyében. Néhol az ellentétek forrása az újra megválasztott régi tanácsi vezető és a pártok színeiben indult képviselők szándékkülönbsége a legfontosabb kérdésekben, máshol a még sok helyütt jelenlevő etnikai, faji Eleinkre figyelve Takarmány az erdőből Nem mind ósdi, ami ősi. Ennek a mondásnak igazsága napjainkban ismét bebizonyosodott. Mégpedig a takarmányok drágulása miatt a háztáji gazdaságokban. Az erdő környéki falvakban közismert, noha évtizedek óta nem került rá már sor, hogy hajdan, még a múlt században is, főként az uradalmak ősszel makkoltat- ni az erdőre hajtatták a disz- nókondát. A tölgy és bükkmakk ingyentakarmány volt a hízóknak, amelyek szépen kigömbölyödtek, s csak vágás előtt fogták nemestakar- mányra azokat. A szükség nagy úr, tartja a közmondás és sok háznál a vágásra szánt sertés hizlalása, amely a családi szükségletet hivatott kielégíteni, a drága táp- és takarmányárak mellett, bizony gondot okoz. Mit tesz hát a gondolkodó gazda? Olcsó takarmány után néz. Ezt pedig az erdőben találja meg. Bár az idén nem volt bőséges a makktermés, azért annyit mindig találni, hogy egy-egy „hátival” 20—25 kilogrammot szépen hozzanak az erdőből, s azt takarmányként feletessék. Hogy mennyi kerül így az erdőkből a háztájiba makkoltatásra? Azt az erdészek felmérni nem tudják, de hát saját szükségletre azt következmény nélkül vihetik. Nem úgy mint egyesek, a „magánvállalkozók”, akik az erdőgazdaság által fizetett árnál nagyobb összegért szedetik azt össze, és a megye határán kívül értékesítik jó pénzért. Mert az erdőgazdaság is gyűjti a kocsányos és ko- csánytalan tölgy makkját mostanság — bár viszonylag kevés a termés. Elsősorban Tokaj-Hegyalja térségében sikerült nagyobb meny- njdséget, a kettőből csaknem félszáz mázsát begyűjteni. ellenérzések motiválta elhatárolódás stb. A 2450 lakosú Ónodon, bölcs nagyvonalúsággal tette túl magát a falu közössége ezeken a kicsinyes, marakodásra, egységbontásra alkalmas akadályokon és polgár- mesternek a korábbi tanácselnököt választották meg. A kilenc képviselői helyre 28 jelöltje volt a falunak, köztük két cigány származású is. A községben egj7éb- ként négyszáz körül van jelenleg a cigányok száma. Jogos és méltányos lett volna, ha közülük legalább egy képviselő ott lehetett volna a vezető testületben. Nem így történt. A bekerüléshez szükséges szavazatot egyik jelöltjük sem kapta meg. Az egykori tanács korszerű látásmódját húzza alá az a tény, hogy évek óta bevonták munkájukba a helyi cigánj7- ság képviselőjeként Bordás Gézát. Most, a választások után abból indultak ki, hogj7 a lakosság egj7hatodát kitevő cigányság ezután se maradjon képviselet nélkül. Felvetődött az is, hogy a két jelölt közül az vehessen részt rendszeresen az önkormánj7- zati üléseken, aki több szavazatot kapott. Aztán úg>7 érezték, ez sem lenne egészen igazságos, válassza ki soraiból a helyi cigányság a saját képviselőjét, a mag>7a- rok voksai nélkül. Miután ennek a hivatalos választásokhoz már nem sok köze volt, égj7 műsoros estre meghívtak minden cigány- családot és ott mindenki hallathatta a szavát. Végül, a titkos szavazás eredményeként, ugyanaz a Bordás Géza vesz majd részt az ön- kormányzati üléseken tanácskozási joggal, aki régebben a tanácsüléseken képviselte a helyi cigányságot. Gyarmati Sándorné polgármester szerint, az utóbbi évtizedben az ónodi cigányság figyelemre méltó lépéseket tett felzárkózása érdekében. Ha a jövőben kimaradtak volna a falu sorsának alakításából, talán lelassult volna ez a folyamat. Ónodon régen eljutott már annak felismeréséig a magj’ar és a cigánylalkosság, hogy nem a kizárás, a megosztottság, az ellenségeskedés, hanem a közeledés, a megértés, a megközelítően hasonló élet- körülmények, az azonos megítélés szüntetheti meg a közérzetet mérgező, az egjnittélést nehezítő ellentéteket. Nagy József Döntött a bíróság: Kisiparosok, egyéni és társas vállalkozások, közületek, figyelem! Hirdetésfelvétel, tájékoztatás: Hirdessen a 35 000 példányszámban megjelenő Heves megyei telefonkönyvben Megjelenése 1991. év közepére várható. Hirdetésfelvétel, tájékoztatás: MAHIR Miskolc, Uitz B. u. 1-3. Telefon: 46/26-600. A jelentkezés határideje: 1991. január 15. Miskolci Távközlési Igazgatóság A MISKOLCI VASUDVAR KFT. rendkívüli ajánlata Blokád a tolvajok ellen SAFE PLACE mágneskártyás zárszerkezetü páncélszekrények két méretben: E. tipusú Ms. tipusú 49 600 Ft + 25% áfa, 47 200 Ft + 25% áfa. Árusítás: a Vasudvar Kft. 15. sz. üzletében, a Zsolcai kapu 12. sz. alatt, bejárat a Bigotton cukrászda mellett is. a Bajcsy-Zsilinszky útról. KIS BERUHÁZÁS = TÖKÉLETES BIZTONSÁG ipl HÉ Szabálytalan volt a közgyűlés 111« Lapunk október 15-i számában foglalkoztunk a Bod- rogkeresztúri Kerámia Ipari Szövetkezettel, nevezetesen azzal, hogy a szövetkezet nehéz gazdasági helyzet miatti belső torzsalkodások hatására a vezetés lemondott. A „Törékeny napok” címmel megjelent írás utolsó része az október 11-i közgyűlésről szólt, amelyen a megjelent tagok beleegyeztek Szatmári Ilona elnök felmentésébe. A közgyűlés további részében új, ideiglenes elnököt és vezetőséget bíztak meg az irányítással. Mint a megj'ei Cégbíróság november 12-én kelt végzéséből kiderül, az ominózus közgyűlés határozatait semmisnek kell tekinteni. Né- hánj7 megállapítás a bíróság indoklásából: a közgyűlés összehívása szabálytalan volt, mert egy nappal megtartása előtt kézbesítették a meghívókat, holott a törvények szerint, ezt nyolc nappal korábban meg kell tenni. Helytelenül döntött a közgyűlés arról is, hogy ideiglenes elnököt és vezetőséget választ, ugyanis a szövetkezeti törvény nem ismeri ezt a jog- intézményt. A bíróság végzése értelmében a közg>7űlést 15 napon belül meg kell ismételni. Tovább gyűrűzik tehát a vezetéssel kapcsolatos huzavona a bodrogkeresztúri kerámiagyárban. Mint lapunk arról értesült, az eltelt idő kapkodása, fejetlensége tovább mélyítette az üzem válságát. Az immár bírósá- gilag is törvénytelennek minősített vezetőség sorra hozza, majd visszavonja határozatait; tovább rontva ezzel az export és a termelés esélyeit. A megismétlésre ítélt közgyűlés november 22- én délután lesz a szövetkezetnél. Hogy ott mi történik, arra a későbbiekben visszatérünk...
