Észak-Magyarország, 1990. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-19 / 271. szám

1990. november 19., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Nem félnek a jövőtől Jó hangulat a Baumaséknál Ahol valóban fontos az ember Nemigen sok vállalat, gaz­dálkodó egység, kft. mond­hatja el ma magáról, hogy nem fél különösebben a hol­naptól. A ma sajtója is in­kább azokkal foglalkozik, akik csődlistákra kerülnek, akik borotvaélen táncolnak, akik ide-oda tartoznak, akik nem tudják behajtani köve­teléseiket ... Az Észak-ma­gyarországi Állami Építő­ipari Vállalat gépgazdá.lko- dási üzeméből idén május­ban alakult Baumas Épí­tésgépesítő és Szolgáltató Kft.-tnél jó a hangulat. — Tavasszal tizenötmillió forintnyi induló tőikével és bizakodással kezdtük — me­séli Balogh Sándor ügyve­zető igazgató. — A pénz egy része gépi apport for­májában került a kft.-be, másik része készpénzként, például a dolgozók és veze­tők jegyezték. Egyfajta élő­privatizáció volt ez, amitől nem féltünk, hiszen tudtuk, hogy a daruikra, dózerokra, kotró-, vagy energiaátalalkí- tó gépdkre, amelyek tulaj­donunkba kerülték, vagy az ÉAÉV-től bérelt gépeikre még akkor is szükség van, ha visszaesett az építőipari tevékenység. Igaz, egyik fő megrendelőnk az anyaválla­lat, vagyis az ÉÁÉV, de mi bekalkuláltunk más cégeket és a lakosságot is. — Ezek szerint bőven van megrendelésük? — Hogy is mondjam? Nem panaszkodhatunk, hiszen át­lagos kapacitásleterhélésünk 79—73 százalékos. Ez nem rossz, de javítható is. Min­denesetre időarányosam ter­vezett nvereségünknél több gvűlt eddig össze, s ez bi­zakodóvá tesz bennünket. No. természetesen az ország­ban meglevő financiális gondok miniket is sújtanak, nekünk is vannak adósa­ink .., S fentebb már emlí­tettem az építőipari tevé­kenység visszaesését. Mi ezt új vállalíkozáisok indításává,1 igyekszünk kivédeni. Példá­ul most vettünk bérbe egv sóderbánvát az egyik ter­melőszövetkezettől, 1 >991 -tői nedve különböző kereske­delmi tevékenységekbe is belevágunk. Karácsony előtt- re várjuk egy osztrák cég képviselőit, akikkel hosszú távú együttműködést szeret­nénk kialakítani. Ez a kap­csolat hozzásegítene ben­nünket elavult építőipari gépeinknek korszerűre cse­réléséhez, de arról is szó van, hogy ők különböző munkákat szereznek nekünk Ausztriában. Emiatt jó né- hányan most németül ta­nulnak. Természetesen a kft. költségén, sőt, akik becsü­lettel végigjárják a tanfo­lyamot, s szorgalmasak, szá­míthatnak tőlünk egy 10 ezer forint értékű díjtalan ausztriai utazásra is jövőre. — Ezek szerint senki sem bánta meg, hogy kft.-vé ala­kultak? — Nyugodtan mondhatom, hogy nem. Ez sok minden­ben jelentkezik, de legin­kább a viszonylag nem túl nagy létszám egyre fokozó­dó összekovácsolódásában. Ezt a folyamatot mi ma­gunk is igyekszünk gyorsí­tani. Hogy csak egy példát mondjak: 1991-ben minden dolgozónk méretre szabott formaruhát kap. Folyamato­san javítjuk az anyagi ösz­tönzés rendszerét is. Csök­kentettük például az üzem­anyagnormákat. Mindenki két hétre előre, készpénzben kapja az üzemanyagköltsé­get, s abból szabadon gaz­dálkodik. Amit megtakarí­tanák, az náluk marad kész­pénzben. Vagy: most készül a földszinten saját üzemor­vosi rendelőnk, ahol a beteg- ellátás mellett a szűrővizs­gálat, vagyis a megelőzés is ! nagy hangsúlyt kap. Apró- | súgnák tűnik, de szerintünk sokai, számít, hogy dolgozó­inknak szállást, útiköltséget, jelentős étkezési hozzájáru­lást fizetünk. — önökhöz egy telefonáló i olvasónk nyomán jutottunk i el, aki építkezik, s igénybe ! vette szolgáltatásukat, neve- zetesen egy emelödarut. ,Di- j csérte a kft.-t. .. — Ennék örülünk. Mi a közü'letek mellett a lakos- | súgnál is a jó kapcsolatok ápolására törekszünk. Mivel tudjuk például, hogy egy építkezőnek a rokonság leg­inkább hét végén tud segí­teni, szombaton és vasárnap is vállalunk munkát, s nem csupán Borsodiban, hanem a szomszéd megyékben is. Egyébként a piackutatásra nagy hangsúlyt fektetünk. Most például szeretnénk fel­venni a kapcsolatot az egy­házi szervékkel, hogy az új, vagy megújhodó templomok, plébániák, parókiák építési munkáihoz felajánljuk köz­reműködésünket. Ny. I. A nyolcvanas évek elejére, közepére, a tokaji borok mi­nősége vészesen leromlott. Termelő és felvásárló azon töprengett, hogyan is lehetne valamiképpen feljavítani a gyenge minőségű borokat. Rájöttek a „megoldásra”, s a mai napig alkalmazzák a törvényes és törvénytelen el­járásokat, de az alapvető, a szőlőtermelésben, a borkeze­lésben szükséges változtatá­sokról úgyszólván senki nem beszélt. így érkezett el a hí­res-neves történelmi borvi­dékünk a jelenbe, amikor a borkombinát gonddal-bajjal, válsággal küzd. A termelők pedig félnek a jövőtől, ugyanis mind nyilvánvalóbb, hogy a borkombinát a felvá­sárlás, a feldolgozás és az értékesítés komplex problé­máit nem képes megoldani. Nagy kérdés ma Hegyalján: hogyan lehet a mélypontról felfelé elmozdulni? — A nyolcvanas évek kö­zepén egy eladdig nem is­mert folyamat kezdődött — mondja Éles Sándor. — A szőlőtermelők — a nagy- és kisüzemben egyaránt — elégedetlensége fokozódott, ugyanis a felvásárlási árak már nem fedezték a szőlő- termelés költségeit. A kom­binátban is vesztéseggel mű­ködött a szőlőtermelő ága­zat. Három évvel ezelőtt, hosszas tárgyalások, huza­vona után a borvidéken megjelenhetett ugyan egy konkurens vállalat, a Hun- garovin, amely öt-tíz száza­lékkal magasabb felvásárlá­si árat kínált, de ez sem ol­dotta meg az alapvető prob­lémát. A termelők és a bor- kombinát között ugyanis hosszú távra megkötött szer­ződések voltak érvényben, amelyek soha nem tartal­mazták az átvételi árakat, s a szerződésék felbontására csak egy-két termelőszövet­kezet vállalkozott. — Aki manapság a Hegy- alján jár, tapasztalhatja a válság mélyülését. Mind többen kérdezik: hogyan le­hetne gazdaságos a szőlő- termelés? Lehet-e egyálta­lán a Tokaji hírnevét, a bor­vidék jövőjét megalapozó minőséget termelni? — A válasz egyértelmű: igen. De, amint említettem, a folyamat hosszú, és igen küzdelmes lesz. Mindenek­előtt szemléletbeli változásra van szükség, termelőnél és felvásárlónál. Tudom, erre sokan, akik ma úgymond nyakig benne vannak a sző­lőben, rosszallóan legyinte­nek. De nincs igazuk, mert ha továbbra is csak meny- nyiséget termel Hegyalja, akkor előbb-utóbb menthe­tetlenül végérvényesen leér­tékelődik a világpiacon a tokaji bor. Szerencsére még élnek azok az emberek, akik ha ákarnak, tudnak minőségi bort termelni. Er­re kell ösztönözni a hegy­aljai egyéni termelőket, hi­szen a termőterületek több­sége az ő kezükben van. Ami pedig a nagyüzemeket illeti, a termőterületeket úgy kell kialakítani, hogy a termelés irányítója ismerje az egyes táblák, sorok és nem túlzás, de az egyes tő­kék termőtulajdonságait, legalább úgy, mint az egyé­ni termelő. Most ugyanis a területek teljesen áttekint­hetetlenek, az ágazatvezető csak a térképről ismeri a táblákat. Meg kell keresni azokat, akik még tudják, hogy ezen a borvidéken egyes községekben, dűlők­ben, mennyire terhelhető a szőlőtőke, mert ez a kiegyen­súlyozott, jó minőségű ter­més egyik igen fontos biz­tosítéka. — Manapság az iméntiek- re azt mondják: emberi té­nyező. És mi van a techni­kával, a technológiával? — Ez is nagyon fontos. Szákember vagyok, s a meg­szülést elkerülendő, hogy csák úgy általánosságban beszélők, ezért néhány, sze­rintem fontosnak tartott te­endőt felsorolok. Figyelem­be véve a gépesítés jelenlegi lehetőségeit, felül kell vizs­gálni az egyes területegy­ségre ültethető tőkék szá­mát. Az új ültetvények te­lepítése előtt, talajvizsgálat alapján, csak annyi tápanya­got kell a talajba adni, hogy termőre forduláskor ne csak a nagy lombnak, ha­nem a fürtöknek is örülhes­sen a tulajdonos. A köny- nyebb kezelés érdekében a kordonok 100—130 centimé­teres magassága biztosíthat­ja a gépi művelést, ugyan­akkor nem vegy veszendő­be a talajból kisugárzó sző­lőt érlelő hő sem. A Hegy­alján bevezetett (Furmint T—92, Hárslevelű 311) sző- lőklának termőképességét fi­gyelemmel kell kísérni, nincs-e nagyobb mérvű bio­lógiai leromlás. Nagyon fontos, hogy rendeletileg szabályozzák a szüretkezdés időpontját, hiszen csak tel­jesen érett, esetleg túlérett szőlőből készülhet minőségi bor. És ezzel újra a minő­séghez érkeztünk. E tekin­tetben döntő lehet a minő­ségre ösztönző árrendszer kialakítása, szintúgy, mint a törvénytelen feljavítások megakadályozása. Idetarto­zik az is, hogy szüret ide­jén az átvevő legyen érde­kelt abban, hogy a jobb mi­nőségű must elkülönített tar­tályba kerüljön. Most ugyanis minden dűlőből va­lamennyi szőlő és must kö­zös tartályba kerül. Az pe­dig magától értetődő köve­telmény, hogy a bor olyan kezelésben részesüljön, amely biztosítja a jól ismert jellegzetes tokaji illatot. Vé­gül még annyit: ösztönöz­ni kell — adókedvezmény­nyel, kedvezményes anyagvá­sárlással, jó hitelekkel — a telepítési kedvet, de úgyszin­tén támogatás szükséges a borok több évig való tárolá­sához, mert csakis ily mó­don érlelhető a jó tokaji bor. — Igen. De mi lesz a már meglévő, nagy termést, de gyenge minőséget adó ültet­vények termésével, a gyenge minőségű borokkal? — Az ültetvényeken, ahol erre lehetőség van, olyan metszés- és művelésmó­dot kell alkalmazni, amely- lyel egy optimális mennyi­ségcsökkenéssel párhuzamo­san biztosítható a minőség javulása. Ahol ez nem lehet­séges, ott a termésből kifo­gástalan pezsgő alapbor ké­szülhet. A jó minőségű, de alacsony cukortartalmú mustokból, megfelelő tech­nológiával, szintén jó üdítő­italt lehet gyártani. Meg­jegyzem, hogy a több éven át tárolt, de gazdaságosan nem értékesíthető borok ko­nyak készítésére kiválóan alkalmasak, de előállítható belőlük ipari célra felhasz­nálható alkohol is. Az imén- tiek természetesen átmeneti intézkedések lennének, mert öt-tíz év múlva újra jó mi­nőségű bor teremhetne Hegyalján. Szarvas Dezső Fotó: Lacző József Titkárnők figyelem! HASZNÁLJON ÍRÓGÉP HELYETT IBM PC XT/AT SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉPET, a titkárnői munkák maximális megkönnyítése érdekében! Ehhez nyújtunk segítséget, a KSH SZÜV Miskolci Számítóközpontjában megrendezésre kerülő egyhetes (30 órás) intenzív tanfolyamunkkal, melynek témája: — a gépi környezet ismertetése, — a szükséges DOS-alap elsajátítása, — a szövegszerkesztők alkalmazása, — a printer használata (etikett nyomtatás). A TANFOLYAM IDŐPONTJA: 1990. december 10-től 14-ig. A fentiekhez ajánljuk számítóközpontunk saját fejlesztésű „Titkár” nevű szoftverét, melynek ára: 29 000 Ft + áfa. Bővebb felvilágosítást a fil-622-cs telefonon. Csernyi Józsefné és Bök Józsefné adnak. Közlemények Mi lesz a KGST után? Üj regionális konzultatív gaz­dasági szervezet létrehozásán fáradoznak a kelet-európai or­szágok külgazdasággal foglalko­zó szakértői, ez a fórum válta­ná fel a minden bizonnyal meg­szűnő KGST-t — közölte az MTI érdeklődésére Gilyán György, a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumának fő­osztályvezetője. Elmondta: több ország is egyet­ért az új szervezet létrehozásá­val, amely elsősorban a térség speciális problémáival foglal­kozna. A regionális konzultatív gaz­dasági szervezet fő feladata lenne, hogy segítse a tagorszá­gokat a világgazdaságba való beilleszkedésbe, információcseré­vel élénkítse az egymás közti ke­reskedelmet, amely, mint ismert, 1991-től dollárelszámolású lesz. A „Világjáró” Utazási Iroda ajánlatai: Sítúrák, illetve szil­veszter Tátra-Lomnicon. Indulás: dec. elejétől folyamatosan. l hetes turnusokkal. Részvételi díj: 5980 Ft + félpanziós ellátás. Isztambul: 5 napos társasutak. Indulás: minden szerdán. Rész­vételi díj: 3400 Ft + 55 DEM. Vízumot kívánságra beszerzőnk. Bécs: 1 napos társasutak. Indu­lás: minden hétfőn. Részvételi díj: 780 Ft. Krakkó: 1 napos tár­sasutak. Indulás: nov. 16-tól fo­lyamatosan. Részvételi díj: 800 Ft. Szabadka: i napos társas­utak. Indulás: nov. 19-től folya­matosan. Részvételi díj: 850 Ft. Tarvisió: 2 napos társasutak. Indulás: nov. 25-től folyamato­san. Részvételi díj: 1450 Ft. Szervezés alatt: szilveszter Ró­mában. Társasutak Londonba. 1 hónapos spanyolországi körút. Részvételi díj: 38 800 Ft. 2 he­tes kirándulás Ecuadorba reDü- lőgéppel. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás irodánkban: Mis­kolc. Rákóczi út 12. (MHSZ- székház). Tel.: 46-022/29. 46-868/29. 46-286'29. Szafari Tourist ajánlatai. Utazzon Istambulba! 5 napos be­vásárlóútjainkat november 21- én, december 5-én és 15-én in­dítjuk. Ar: 3500 Ft f 50 DM. Szállás I. o. szállodában regge­likkel. vacsorákkal. Bécsi bevá­sárlóútjainkat heti 2 alkalom­mal indítjuk 860 Ft-os áron. Lét­számtól függően indítunk bu­szokat Krakkóba 860 Ft-os áron. Szeretettel várjuk irodánkban a Szemere út 18. szám alatt. AZ „AVAS” UTAZÁSI IRODA AJÁNLATAI: AUTÓVAS AR BEL­GIUMBAN: 3850 Ft + 35 DEM -f szállásköltség. ISZTAMBUL: 4 nap. 3200 Ft + 22 DEM (szál­lással együtt). BÉCS: 850 Ft. Felvilágosítás a 24-666-os tele­fonszámon. jelentkezni lehet az „Avas” Utazási Irodában. Mis­kolc. Nagyváthy út 3. szám. KERESKEDŐK, VISZONTEL- ADÖK FIGYELEM! Svéd, német import, válogatott, vegyes ruhák 45, 75, 500 kg-os bálákban, bu­dapesti raktárról nagykereske­delmi áron eladók. PrimEx Svéd—Magvar Kereskedelmi Kft. 142-5356, 142-5518, 112-3868 53-55 m. Az ÉMÁSZ V. Kazincbarcikai Üzemigazgatósága értesíti a la­kosságot, hogy Szuhogy—Szend- rö 2—4 szennyvízátemelő 20 kV- os leágazását és tr.-állomását 1990. november 20-án feszültség alá helyezi. A tartószerkezetek, vezetékek, valamint a tr.-állomás megközelítése, érintése tilos és életveszélyes. Pattogó jég Japán acélvállalatok új tech­nológiát keresve, érdekes meg­oldást találtak: kidolgozták a a pattogó jeget. Évekkel ezelőtt jeget hoztak az Antarktiszról kutatási célokra. Úgy találták, hogy ez a jég különösen hall­hatóan rccscg-ropog. ha alkoho­los italba dobják. A hangjelen­ség akkor jelentkezik, amikor az évezredek óta a jég belsejé­be zárt légbuborékok kiszaba­dulnak. A japán kutatók elha­tározták. hogy ugyanilyen jeget készítenek mesterségesen. Az Exice — ez a neve az új jégnek — sokkal hangosabban recseg- ropog. mint az antarktiszi. A zaj hangereje és frekvenciája az ital alkoholtartalmától függ. Egy pohárnyi. 40 százalékos alkohol­tartalmú whiskyben másodper­cenként 75 decibeles zajt hoz létre a recsegő jég. 12 százalé­kos alkoholt tartalmazó koktél­ban 65 decibelnyit. A kutatók remélik, hogy a recsegő jég fel­kelti a szállodák és vendéglők érdeklődését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents